Népújság, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-04 / 234. szám

Fagyöngyök Merre tart az Iskalatelevízió? Magyar dokumentumfHm tése végett fagyöngyöt szed és árul. Nagy álma a „kocsi”, amely elsősorban arra lenne jó, hogy falun élő szüleitől friss zöldséggel, gyümölccsel .láthatná el a gyerekeket. Szó. rosan a családhoz tartozik még á dédnagymama, aki a történet idején másik lányá­hoz készül az NSZK-ba. Ügy tűnik. mindennapos munkáscsalád, tipikus sor­sok, egyszerű vágyak és ezek­ből fakadó hétköznapi kis konfliktusok. De ... a dédnagymama, az anya és gyermekei valameny- nyien szerelemgyerekek. Nó­ra, kamaszkori lelkiválságá­nak megoldásaként leugrott a negyedik emeletről. Az or­vosok teljesen lemondtak ró­la. ő azonban emberfeletti erővel küzd nemcsak a saját életéért, de azért is, hogy újabbaknak adhasson éle­tet. .. Ember Juditot, a Fagyön­gyök című új magyar film rendezőjét, háromszoros kö­szöntés illeti. Egyrészt azért, mert egy rendkívül érdekes tartalmú, feltáratlan területet boncolgató filmet készített. Másrészt azért a remek tel­jesítményért, amellyel a „mindennapi élet” elemeiből újszerű módon elsőrangú mű­vészi produkciót hozott létre — mert amatőr szereplőivel meg tudta valósítani az egyik legnehezebb színészi felada­tot is: önmagukat játszották el szinte művészi fokon. Har­madszor köszönteni lehet az alkotást, mint a játék- és do­kumentumfilm ötvözésének egyik legújabb gyöngyszemét. De kezdjük csak az elején. A jobb meggyőződés ellenére a sztorival, mert az eddigiek csak a történet tükrében kap­nak értelmet. Nóra. a két gyermekével, anyjával és férjével él egy kis Pest melletti falusi ház két apró szobájában. Harma­dik gyermekét várja, nagy remények és nagy kétségek között. A remény, hogy két „császár” után ezt maga szül­heti meg, a kétség ; rossz egészségi állapota miatt éle­tét veszélyezteti az új jöve­vény. Az apa esztergályos. Sze­rény jövedelmének kiegészí­Külföldifilm forgatások hazánkban A párizsi, bécsi, római, isztambuli pályaudvarok után saját szerepét „játszot­ta el” hétfőn éjszaka a Keleti pályaudvar: ' készültek az Orient express című fran­Az Orvosi Hetilap jubileuma Harminc év telt el azóta, hogy újraindult a ma már 122. évében járó Orvosi He­tilap. a legidősebb, ma is élő magyar sajtótermék, s egyben a világ egyik legré­gibb orvosi orgánuma. Az Orvosi Hetilapot Marku- sovszky Lajos, a legnagyobb magyar egészségpolitikus és tudományszervező alapította 1857-ben. maga köré gyűjt­ve korának legkiválóbb or­vosait: Balassa Jánost. Ko­rányi Frigyest, Semmelweis Ignácot és másokat. A má­sodik világháborút követően 1945- és 1947, között a lap szünetelt, 1948. tavaszán kel­tette újra életre a magyar orvosok hagyománytisztelete. Az évforduló alkalmából kedden a Magyar Tudomá­nyos Akadémia dísztermé­ben jubiláns ünnepséget tartottak. Avar iemeiö Karcag határában Avar temetőt tártak fel Karcag határában a szolno­ki Damjanich János Múze­um régészei. A földmunkák közben előkerült leletek hi­telesítésekor , megállapítot­ták, hogy a nagykun város viszonylag zárt területén több emlékcsoport anyagát konzerválta a föld mélye. Egy VIII. századi avar te­mető. egy X—XII. századi Árpád-kori falu, illetve te­mető maradványai, a XIII. század második feléből, vagy a XIV. század elejéről szár­mazó kún sírok kerültek felszínae. GSirmm 1978. október 4., szerda cia—olasz—NSZK—svájci kooprodukciós film felvéte­lei. Az 1914-től 1938-ig ter­jedő időszakot felölelő cse­lekmény megjelenítése során a pályaudvart tucatnyian „építtetik” át, 12 európai nagyváros vasúti állomása­inak hiteles mását kellett itt kialakítani. A négy tv- társaság megbízásából a „Telvétia” svájci filmgyár által Magyarországon forga­tott hatrészes, egy-egy órás folytatásokból álló sorozat felvételei előreláthatólag október közepén fejeződnek be. Előreláthatólag az év hát­ralevő hónapjaiban is több külföldi film felvételeit ké­szítik hazánkban. A legelőrehaladottabb tárgyalások arherikai, fran­cia és NSZK-beli cégekkel folynak. Tehát... milyen különös család. A más esetben szürke reménykedések itt szinte rendkívülivé nőnek. S ez a rendkívüliség új fényt ad a különben „egyszerű” más sorsoknak is. Ember Judit filmjét már akkor is nagyon jónak lehet­ne nevezni, ha érdeme csak annyi lenne, hogy megtalál­ta s a kamerák elé állította ezeket az asszonyokat, akik­nek sorsa csodálatos, izgal­mas ötvözete a különösnek és a tipikusnak. Ám koránt­sem csak ennyiről van szó. A rendező nem megelégedve azzal, hogy hőseinek egy-egy jellegzetes napját, óráját do­kumentumként a filmszalag­ra rögzítse, furcsa játékot ho­zott létre. Játékot, amelynek van eleje — a bemutatások; kettős bonyodalma; az autó fölbukkanása, .illetve a há­zasság, vagyis a jogi helyzet rendezése; tetőpontja — a szülés; végül a névadó ün­nepség — mint sírós-nevetős boldog vég .., Olyan játé­kot tehát, ahol nem érezzük, hogy kilestünk volna valakit, ám mégis minden pillanat hiteles. Mert Ember Judit a megtalált valóságot bontotta elemeire, azt rendezte aztán meg, át és össze a művészi produktum törvényeinek megfelelően. Méghozzá olyan fokon, hogy a mesterien fel­feszített cselekmény a reme­kül megválasztott jól „ját­szó” vonzó szereplők képesek akár a kalandfilmeken ne­velkedett mozinézőt is leköt­ni. Illés János kameráinak segítségével csodálatosan szép pillanatokat kapunk. Egy esti intim beszélgetés a — már — házaspár közt. Egy mulatságos civódás a nagy­mama és a veje közt. A szü­lés — ismét császármetszés — gyönyörű, megrendítő per­cei. Mind-mind a mesterség­beli nagy tudás bizonyítékai. Németi Zsuzsa 7. Kínos iorüat Reilly Grammatikov laká­sára rohant. Grammatikov lázasan ürítgette fiókjait és papírokat égetett el a kály­hában. — Azok az őrültek túlsá­gosan hamar csaptak le! — klálltott fel. amikor Reilly a szobájába lépett. — Urickij halott, ma délelőtt 11 órakor meggyilkolták a hivatalában. Idegesen, kapkodva be­szélt, s közben keze lázasan dolgozott. Apró darabokra tépdesett, majd elégetett kü­lönböző iratokat. — Rendkívül kockázatos továbbra is itt maradni! — suttogta. — Rám már biztosan gyanakszanak. Ha bármit is Beszélgetés Sándor Györggyel, a tv műsorigazgatójával Másfél évtizede annak, hogy megkezdte munkáját az Iskolatelevízió, amelyet azóta sokan dicsérnek és bírálnak. Egy azonban tény: tizenöt ev alatt legkonokabb kritikusai is elfogadták, s ma már fel­nőttként kezelik. Épp ezért várnak tőle egyre többet, épp ezért vizsgálják azt, hogy miként kapcsolódhatna be az eddiginél is hatékonyabban az oktatás-nevelés folyama­tába. Erről a kérdésről is szó esik az október hatodikéig tartó egri nemzetközi tanács­kozáson. Ezért beszélgetett erről a témakörről munka­társunk Sándor Györggyel, a tv műsorigazgatójával. A hátrányos helyzetűekért — Milyen elképzelések szabták meg a munkát az 1964-es zászlóbontás után? — Feladatainkat az akkori társadalmi helyzet, s az ab­ból következő pedagógiai cél határozta meg. A lakosság fele falvakban élt, ahol nem bővelkedtek szakképzett taní­tókban és tanárokban, s eze­ken a településeken a szem­léltetőeszközök is hiányoztak. Több mint százötvenezer gye­rek osztatlan iskolában ta­nult. Náluk sokszorta kedve­zőbb körülmények között gyarapíthatták ismereteiket a városi diákok. Ezért vállalta az ITV, hogy hozzájárul a feltételek kiegyenlítéséhez. Azt kellett adni, amit külön­ben nem kaphattak volna meg azok az apróságok, akik talán a képernyőn láttak elő­ször gyárakat, külföldi tája­kat. A látvány csodáját kí­nálták nekik az adások, ne­velőjüket segítették az egyes műsorok. Ezek révén széle­sedett a fiatalok látóköre, s olyan összefüggéseket fedez­tek fel, amelyekre különben fel sem figyeltek volna. Ab­ban az időben ezt kellett ten­ni, s a küldetést készséggel teljesítették a szerkesztők, a rendezők. Tiszteletre méltó buzgalom volt ez, akkor is, ha a jól ellátott tanintéze­tekben magasabb szintet vár­tak. Előtérben a minőség — A jubileum miért jelent sajátos fordulópontot és sür­gető kényszert az önvizsgá­latra? — Az utóbbi évtized — különösképpen a községek­ben — lényeges változásokat hozott. A hatvanas esztendők elején megalapított szövetke­zeti gazdaságok megerősöd­tek, sa tagságnak jó megél­hetést biztosítottak. Ezzel együtt járt a városiasodás: a portákon megjelent a sze­mélygépkocsi, a háztartáso­kat gépesítették. A körzetesí­tés révén a kis iskolák zöme megszűnt, polgárjogot nyer­tek a szaktantermek, a leg­modernebb szemléltetőesz­közök. Az 1972-es párthatá­rozat a nevelés fontosságát hansúlyozta, azaz előtérbe került a minőségi tevékeny­ség. Mindez azzal jár, hogy nekünk is felül kell vizsgál­ni eddigi módszereinket, s új útra lépve egészen mást kell nyújtanunk mint koráb­ban. Természetesen' ezután sem feledkezhetünk meg a fokozott törődésre szorulók­ról. Kötelességünk — élve sajátos lehetőségeinkkel — támogatni őket, de ennyivel már nem elégedhetünk meg. Két iráiy — Mindez hogyan valósít­ható meg? A szemléletválto­zás milyen gyakorlati teen­dőket követel? — Ügy véljük, hogy két irányban haladhatunk to­vább. Szükségesek az aktuá­lis programok, amelyek a legfrissebb híreket tolmá­csolják, és eseményekről tu­dósítanak. Élő műsorokra, a tanulókkal rendezett fóru­mokra gondolok, s olyan köz­vetítésekre, amelyek a ki­emelkedő tudományos, ter­melési, politikai rendezvé­nyekről tájékoztatnak. Jóval komolyabb erőpróba az időt álló produkciók rendszerének tudatos kiépítése. El kell ér­ni, hogy nemzeti kultúránk kiemelkedő kincsei — filmes, tévés formában — a diákse­reg rendelkezésére álljanak, feldolgozásra vár mesekin­csünk, költészetünk, dráma- irodalmunk. Tulajdonképpen ezt igénylik tőlünk, s aligha létezhet ennél szebb megbí­zatás. Több esztendős szor­goskodással összegyűjthetjük a világirodalom, a film-, à képzőművészet legjavának felvételeit. Olyan auduiovi. zuális anyagot hozhatunk létre, amelyet a pedagógusok kitűnően hasznosíthatnak a mindennapok során. Hadd tegyem hozzá: idővel sokkal hatékonyabban mint a közel, jövőben, hiszen ha a kép. magnó nálunk is elterjed, akkor a műveket bármikor lejátszhatják. Ötletek kerestetnek — Ez alapvetően helyes célkitűzés, valóra váltása azonban minőségi munkát, igényességet kíván. Miként óhajtják az esztétikai hatás­fokot növelni? — Igazi, maradandó él­ményt kizárólag csak a ran­gos alkotások váltanak ki. Épp ezért kutatjuk azokat a módszereket, amelyekkel ez elérhető. Ezért elemezzük az adásokat, emiatt mérlegeljük erényeiket és hibáikat. Más szóval : tapasztalatok gazdag tárházára óhajtunk szert ten­ni. Azt vizsgáljuk, hogy a cselekmény, a dramaturgia, műfajok megválasztása, a tévés személyiség, a ritmus, az arány, a sajátságos idő- és térábrázolás hogyan állít, ható elképzeléseink szolgá­latába. Első természetesen a gondolat, de ahhoz, hogy va­lódi befolyásoló, értelem- és érzelemalakító erővé váljék, a legmegfelelőbb formai kön­tösben kell megjelennie. Olyanban, ami felkelti ér­deklődésünket, gúzsba köti a figyelmet. A tévéesztétika törvényeit még nem dolgoz­ták ki, ezért az úttörők sze­repét kell vállalnunk, s ezért konkrét művek megtekintése után kell levonni a következ­tetéseket, mert csak így ál­lapíthatjuk meg, hogy mi a jó„ a követendő, s mi a rossz, az elvetendő. Ezt tesz- szük az egri nemzetközi sze­mináriumon, ahol a hazai és a külföldi meghívottak véle­ményére vagyunk kíváncsiak, s várjuk a gyakorló pedagó­gusok véleményét is. Az if­júság, a felnövekvő nemze­dék érdekét képviseljük, s valamennyiünk számára fel­emelő ezért töprengeni, vi­tatkozni, munkálkodni. Pécsi István megtudnak, az elsősorban a kettőnk neve lesz! Reilly otthagyta Gramma- tikovot, s telefonon felhívta Cromie-t. A kapitány már hallott a gyilkosságról. Uric- kijt, a pétervári VCSK fejét egy szociálforradalmár ter­rorista meggyilkolta. Cromie úgy nyilatkozott, hogy ő biztonságban tudja magát, s úgy véli, hogy Reillynek nincs oka az aggodalomra. Nyugodtan találkozhatnak. Mégpedig a szokott helyen. Vagyis a Balkov Kávéház­ban. Reillynek még volt egy órácskája a találkozó meg­beszélt időpontjáig. Ezalatt megsemmisítette a nélkülöz­hető okmányokat, a nélkü­lözhetetleneket, például a sifrjét pedig nagyon gondo­san elrejtette. Aztán ment a Balkov Kávéházba. Cromie azonban nem jött. Egy ne­gyedóra elteltével Reilly már tudta, hogy késésének nem a pontatlanság az oka. Cromie-vel valami történt. A mesterkém rövid latolgatás után úgy döntött, hogy el­megy /az angol követségre, s megpróbálja megállapítani, mi is történt. A VCSK nyo­mozójának nevére szóló pa­pírok egyelőre biztonságot nyújtanak. Amikor kiment a kávéházból, ahol életében utoljára járt, figyelmeztette Balkovot: ’— Lehet, hogy valami baj van. Készítse elő a menekü­lését. A finn határon igye­kezzék átjutni. Az utca ostromállapot ké­pét mutatta. A Vlagyimi- rovszkij körúton a járókelők futva menekültek a kapual­jakba és a mellékutcákba. Vöröskatonákkal zsúfolt autók száguldoztak. Reilly csaknem futva igyekezett megközelíteni az angol kö­vetséget. Amikor annak az utcának a sarkához ért, ahol a követség épülete volt, hir­telen megtorpant. A követ­ség előtt néhány holttest fe­küdt. A szovjet biztonsági szervek emberei voltak, aki­ket a követség épületéből lőttek le. A követséggel szemben vöröskatonákkal zsúfolt autók álltak, s az ut­cán vöröskatonák sűrű sor­fala vont kordont. A követ­ség vastag kapuját betörték. — Nos, Relínszkij elvtárs. eljött megnézni a farsangun­kat? — szólította meg Reilly- Relinszkijt egy fiatal vörös­katona, akivel a kém a VCSK tagjának álcázva többször is találkozott. — Mi történt, elvtárs? — érdeklődött Reilly. — A VCSK valamilyen Sydney Reilly nevű egyént keres — hangzott a felelet. Néhány percnyi kérdezős- ködés után Reilly előtt már tisztán álltak az események. Urickij meggyilkolása után a pétervári hatóságok — amelyeknek bizonyítékaik voltak a terroristák és a brit diplomaták közötti kap­csolatokra — körülzáratták az angol követség épületét. Cromie kapitány lerohant a lépcsőn és a szovjet titkos­rendőrök orra előtt bezárta az ajtót. A VCSK emberei, akiknek parancsuk volt arra is, hogy behatoljanak a kö­vetség épületébe t- hiszen bebizonyosodott,, hogy a britek visszaéltek a diplomá­ciai előjogokkal és kémköz­pontot rendeztek be a kö­vetségen — betörték a ka­put. A szorult helyzetbe ke­rült brit kémek Cromie pa­rancsára tűzharcot kezdtek. Cromie maga agyonlőtt eay rendőrtisztet, s a követség­ről váratlanul megnyitott tűznek más áldozatai is vol­tak a VCSK emberei között. Természetesen a szovjet biz­tonsági szolgálat emberei is használták ezek után fegy­vereiket. Cromie-t fej lövés érte és összeesett. Erősítés érkezett, vöröskatonák vet­ték körül az épületet, kor­dont vontak az utcán. A VCSK emberei közben oda­fenn, áz épületben megtalál­tak jó néhány bizonyító ere­jű okiratot, amelyeke/ Cro- mie-nak és társainak már nem volt ideje és módja megsemmisíteni. (Folytatjukl J

Next

/
Thumbnails
Contents