Népújság, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-04 / 234. szám
Fagyöngyök Merre tart az Iskalatelevízió? Magyar dokumentumfHm tése végett fagyöngyöt szed és árul. Nagy álma a „kocsi”, amely elsősorban arra lenne jó, hogy falun élő szüleitől friss zöldséggel, gyümölccsel .láthatná el a gyerekeket. Szó. rosan a családhoz tartozik még á dédnagymama, aki a történet idején másik lányához készül az NSZK-ba. Ügy tűnik. mindennapos munkáscsalád, tipikus sorsok, egyszerű vágyak és ezekből fakadó hétköznapi kis konfliktusok. De ... a dédnagymama, az anya és gyermekei valameny- nyien szerelemgyerekek. Nóra, kamaszkori lelkiválságának megoldásaként leugrott a negyedik emeletről. Az orvosok teljesen lemondtak róla. ő azonban emberfeletti erővel küzd nemcsak a saját életéért, de azért is, hogy újabbaknak adhasson életet. .. Ember Juditot, a Fagyöngyök című új magyar film rendezőjét, háromszoros köszöntés illeti. Egyrészt azért, mert egy rendkívül érdekes tartalmú, feltáratlan területet boncolgató filmet készített. Másrészt azért a remek teljesítményért, amellyel a „mindennapi élet” elemeiből újszerű módon elsőrangú művészi produkciót hozott létre — mert amatőr szereplőivel meg tudta valósítani az egyik legnehezebb színészi feladatot is: önmagukat játszották el szinte művészi fokon. Harmadszor köszönteni lehet az alkotást, mint a játék- és dokumentumfilm ötvözésének egyik legújabb gyöngyszemét. De kezdjük csak az elején. A jobb meggyőződés ellenére a sztorival, mert az eddigiek csak a történet tükrében kapnak értelmet. Nóra. a két gyermekével, anyjával és férjével él egy kis Pest melletti falusi ház két apró szobájában. Harmadik gyermekét várja, nagy remények és nagy kétségek között. A remény, hogy két „császár” után ezt maga szülheti meg, a kétség ; rossz egészségi állapota miatt életét veszélyezteti az új jövevény. Az apa esztergályos. Szerény jövedelmének kiegészíKülföldifilm forgatások hazánkban A párizsi, bécsi, római, isztambuli pályaudvarok után saját szerepét „játszotta el” hétfőn éjszaka a Keleti pályaudvar: ' készültek az Orient express című franAz Orvosi Hetilap jubileuma Harminc év telt el azóta, hogy újraindult a ma már 122. évében járó Orvosi Hetilap. a legidősebb, ma is élő magyar sajtótermék, s egyben a világ egyik legrégibb orvosi orgánuma. Az Orvosi Hetilapot Marku- sovszky Lajos, a legnagyobb magyar egészségpolitikus és tudományszervező alapította 1857-ben. maga köré gyűjtve korának legkiválóbb orvosait: Balassa Jánost. Korányi Frigyest, Semmelweis Ignácot és másokat. A második világháborút követően 1945- és 1947, között a lap szünetelt, 1948. tavaszán keltette újra életre a magyar orvosok hagyománytisztelete. Az évforduló alkalmából kedden a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében jubiláns ünnepséget tartottak. Avar iemeiö Karcag határában Avar temetőt tártak fel Karcag határában a szolnoki Damjanich János Múzeum régészei. A földmunkák közben előkerült leletek hitelesítésekor , megállapították, hogy a nagykun város viszonylag zárt területén több emlékcsoport anyagát konzerválta a föld mélye. Egy VIII. századi avar temető. egy X—XII. századi Árpád-kori falu, illetve temető maradványai, a XIII. század második feléből, vagy a XIV. század elejéről származó kún sírok kerültek felszínae. GSirmm 1978. október 4., szerda cia—olasz—NSZK—svájci kooprodukciós film felvételei. Az 1914-től 1938-ig terjedő időszakot felölelő cselekmény megjelenítése során a pályaudvart tucatnyian „építtetik” át, 12 európai nagyváros vasúti állomásainak hiteles mását kellett itt kialakítani. A négy tv- társaság megbízásából a „Telvétia” svájci filmgyár által Magyarországon forgatott hatrészes, egy-egy órás folytatásokból álló sorozat felvételei előreláthatólag október közepén fejeződnek be. Előreláthatólag az év hátralevő hónapjaiban is több külföldi film felvételeit készítik hazánkban. A legelőrehaladottabb tárgyalások arherikai, francia és NSZK-beli cégekkel folynak. Tehát... milyen különös család. A más esetben szürke reménykedések itt szinte rendkívülivé nőnek. S ez a rendkívüliség új fényt ad a különben „egyszerű” más sorsoknak is. Ember Judit filmjét már akkor is nagyon jónak lehetne nevezni, ha érdeme csak annyi lenne, hogy megtalálta s a kamerák elé állította ezeket az asszonyokat, akiknek sorsa csodálatos, izgalmas ötvözete a különösnek és a tipikusnak. Ám korántsem csak ennyiről van szó. A rendező nem megelégedve azzal, hogy hőseinek egy-egy jellegzetes napját, óráját dokumentumként a filmszalagra rögzítse, furcsa játékot hozott létre. Játékot, amelynek van eleje — a bemutatások; kettős bonyodalma; az autó fölbukkanása, .illetve a házasság, vagyis a jogi helyzet rendezése; tetőpontja — a szülés; végül a névadó ünnepség — mint sírós-nevetős boldog vég .., Olyan játékot tehát, ahol nem érezzük, hogy kilestünk volna valakit, ám mégis minden pillanat hiteles. Mert Ember Judit a megtalált valóságot bontotta elemeire, azt rendezte aztán meg, át és össze a művészi produktum törvényeinek megfelelően. Méghozzá olyan fokon, hogy a mesterien felfeszített cselekmény a remekül megválasztott jól „játszó” vonzó szereplők képesek akár a kalandfilmeken nevelkedett mozinézőt is lekötni. Illés János kameráinak segítségével csodálatosan szép pillanatokat kapunk. Egy esti intim beszélgetés a — már — házaspár közt. Egy mulatságos civódás a nagymama és a veje közt. A szülés — ismét császármetszés — gyönyörű, megrendítő percei. Mind-mind a mesterségbeli nagy tudás bizonyítékai. Németi Zsuzsa 7. Kínos iorüat Reilly Grammatikov lakására rohant. Grammatikov lázasan ürítgette fiókjait és papírokat égetett el a kályhában. — Azok az őrültek túlságosan hamar csaptak le! — klálltott fel. amikor Reilly a szobájába lépett. — Urickij halott, ma délelőtt 11 órakor meggyilkolták a hivatalában. Idegesen, kapkodva beszélt, s közben keze lázasan dolgozott. Apró darabokra tépdesett, majd elégetett különböző iratokat. — Rendkívül kockázatos továbbra is itt maradni! — suttogta. — Rám már biztosan gyanakszanak. Ha bármit is Beszélgetés Sándor Györggyel, a tv műsorigazgatójával Másfél évtizede annak, hogy megkezdte munkáját az Iskolatelevízió, amelyet azóta sokan dicsérnek és bírálnak. Egy azonban tény: tizenöt ev alatt legkonokabb kritikusai is elfogadták, s ma már felnőttként kezelik. Épp ezért várnak tőle egyre többet, épp ezért vizsgálják azt, hogy miként kapcsolódhatna be az eddiginél is hatékonyabban az oktatás-nevelés folyamatába. Erről a kérdésről is szó esik az október hatodikéig tartó egri nemzetközi tanácskozáson. Ezért beszélgetett erről a témakörről munkatársunk Sándor Györggyel, a tv műsorigazgatójával. A hátrányos helyzetűekért — Milyen elképzelések szabták meg a munkát az 1964-es zászlóbontás után? — Feladatainkat az akkori társadalmi helyzet, s az abból következő pedagógiai cél határozta meg. A lakosság fele falvakban élt, ahol nem bővelkedtek szakképzett tanítókban és tanárokban, s ezeken a településeken a szemléltetőeszközök is hiányoztak. Több mint százötvenezer gyerek osztatlan iskolában tanult. Náluk sokszorta kedvezőbb körülmények között gyarapíthatták ismereteiket a városi diákok. Ezért vállalta az ITV, hogy hozzájárul a feltételek kiegyenlítéséhez. Azt kellett adni, amit különben nem kaphattak volna meg azok az apróságok, akik talán a képernyőn láttak először gyárakat, külföldi tájakat. A látvány csodáját kínálták nekik az adások, nevelőjüket segítették az egyes műsorok. Ezek révén szélesedett a fiatalok látóköre, s olyan összefüggéseket fedeztek fel, amelyekre különben fel sem figyeltek volna. Abban az időben ezt kellett tenni, s a küldetést készséggel teljesítették a szerkesztők, a rendezők. Tiszteletre méltó buzgalom volt ez, akkor is, ha a jól ellátott tanintézetekben magasabb szintet vártak. Előtérben a minőség — A jubileum miért jelent sajátos fordulópontot és sürgető kényszert az önvizsgálatra? — Az utóbbi évtized — különösképpen a községekben — lényeges változásokat hozott. A hatvanas esztendők elején megalapított szövetkezeti gazdaságok megerősödtek, sa tagságnak jó megélhetést biztosítottak. Ezzel együtt járt a városiasodás: a portákon megjelent a személygépkocsi, a háztartásokat gépesítették. A körzetesítés révén a kis iskolák zöme megszűnt, polgárjogot nyertek a szaktantermek, a legmodernebb szemléltetőeszközök. Az 1972-es párthatározat a nevelés fontosságát hansúlyozta, azaz előtérbe került a minőségi tevékenység. Mindez azzal jár, hogy nekünk is felül kell vizsgálni eddigi módszereinket, s új útra lépve egészen mást kell nyújtanunk mint korábban. Természetesen' ezután sem feledkezhetünk meg a fokozott törődésre szorulókról. Kötelességünk — élve sajátos lehetőségeinkkel — támogatni őket, de ennyivel már nem elégedhetünk meg. Két iráiy — Mindez hogyan valósítható meg? A szemléletváltozás milyen gyakorlati teendőket követel? — Ügy véljük, hogy két irányban haladhatunk tovább. Szükségesek az aktuális programok, amelyek a legfrissebb híreket tolmácsolják, és eseményekről tudósítanak. Élő műsorokra, a tanulókkal rendezett fórumokra gondolok, s olyan közvetítésekre, amelyek a kiemelkedő tudományos, termelési, politikai rendezvényekről tájékoztatnak. Jóval komolyabb erőpróba az időt álló produkciók rendszerének tudatos kiépítése. El kell érni, hogy nemzeti kultúránk kiemelkedő kincsei — filmes, tévés formában — a diáksereg rendelkezésére álljanak, feldolgozásra vár mesekincsünk, költészetünk, dráma- irodalmunk. Tulajdonképpen ezt igénylik tőlünk, s aligha létezhet ennél szebb megbízatás. Több esztendős szorgoskodással összegyűjthetjük a világirodalom, a film-, à képzőművészet legjavának felvételeit. Olyan auduiovi. zuális anyagot hozhatunk létre, amelyet a pedagógusok kitűnően hasznosíthatnak a mindennapok során. Hadd tegyem hozzá: idővel sokkal hatékonyabban mint a közel, jövőben, hiszen ha a kép. magnó nálunk is elterjed, akkor a műveket bármikor lejátszhatják. Ötletek kerestetnek — Ez alapvetően helyes célkitűzés, valóra váltása azonban minőségi munkát, igényességet kíván. Miként óhajtják az esztétikai hatásfokot növelni? — Igazi, maradandó élményt kizárólag csak a rangos alkotások váltanak ki. Épp ezért kutatjuk azokat a módszereket, amelyekkel ez elérhető. Ezért elemezzük az adásokat, emiatt mérlegeljük erényeiket és hibáikat. Más szóval : tapasztalatok gazdag tárházára óhajtunk szert tenni. Azt vizsgáljuk, hogy a cselekmény, a dramaturgia, műfajok megválasztása, a tévés személyiség, a ritmus, az arány, a sajátságos idő- és térábrázolás hogyan állít, ható elképzeléseink szolgálatába. Első természetesen a gondolat, de ahhoz, hogy valódi befolyásoló, értelem- és érzelemalakító erővé váljék, a legmegfelelőbb formai köntösben kell megjelennie. Olyanban, ami felkelti érdeklődésünket, gúzsba köti a figyelmet. A tévéesztétika törvényeit még nem dolgozták ki, ezért az úttörők szerepét kell vállalnunk, s ezért konkrét művek megtekintése után kell levonni a következtetéseket, mert csak így állapíthatjuk meg, hogy mi a jó„ a követendő, s mi a rossz, az elvetendő. Ezt tesz- szük az egri nemzetközi szemináriumon, ahol a hazai és a külföldi meghívottak véleményére vagyunk kíváncsiak, s várjuk a gyakorló pedagógusok véleményét is. Az ifjúság, a felnövekvő nemzedék érdekét képviseljük, s valamennyiünk számára felemelő ezért töprengeni, vitatkozni, munkálkodni. Pécsi István megtudnak, az elsősorban a kettőnk neve lesz! Reilly otthagyta Gramma- tikovot, s telefonon felhívta Cromie-t. A kapitány már hallott a gyilkosságról. Uric- kijt, a pétervári VCSK fejét egy szociálforradalmár terrorista meggyilkolta. Cromie úgy nyilatkozott, hogy ő biztonságban tudja magát, s úgy véli, hogy Reillynek nincs oka az aggodalomra. Nyugodtan találkozhatnak. Mégpedig a szokott helyen. Vagyis a Balkov Kávéházban. Reillynek még volt egy órácskája a találkozó megbeszélt időpontjáig. Ezalatt megsemmisítette a nélkülözhető okmányokat, a nélkülözhetetleneket, például a sifrjét pedig nagyon gondosan elrejtette. Aztán ment a Balkov Kávéházba. Cromie azonban nem jött. Egy negyedóra elteltével Reilly már tudta, hogy késésének nem a pontatlanság az oka. Cromie-vel valami történt. A mesterkém rövid latolgatás után úgy döntött, hogy elmegy /az angol követségre, s megpróbálja megállapítani, mi is történt. A VCSK nyomozójának nevére szóló papírok egyelőre biztonságot nyújtanak. Amikor kiment a kávéházból, ahol életében utoljára járt, figyelmeztette Balkovot: ’— Lehet, hogy valami baj van. Készítse elő a menekülését. A finn határon igyekezzék átjutni. Az utca ostromállapot képét mutatta. A Vlagyimi- rovszkij körúton a járókelők futva menekültek a kapualjakba és a mellékutcákba. Vöröskatonákkal zsúfolt autók száguldoztak. Reilly csaknem futva igyekezett megközelíteni az angol követséget. Amikor annak az utcának a sarkához ért, ahol a követség épülete volt, hirtelen megtorpant. A követség előtt néhány holttest feküdt. A szovjet biztonsági szervek emberei voltak, akiket a követség épületéből lőttek le. A követséggel szemben vöröskatonákkal zsúfolt autók álltak, s az utcán vöröskatonák sűrű sorfala vont kordont. A követség vastag kapuját betörték. — Nos, Relínszkij elvtárs. eljött megnézni a farsangunkat? — szólította meg Reilly- Relinszkijt egy fiatal vöröskatona, akivel a kém a VCSK tagjának álcázva többször is találkozott. — Mi történt, elvtárs? — érdeklődött Reilly. — A VCSK valamilyen Sydney Reilly nevű egyént keres — hangzott a felelet. Néhány percnyi kérdezős- ködés után Reilly előtt már tisztán álltak az események. Urickij meggyilkolása után a pétervári hatóságok — amelyeknek bizonyítékaik voltak a terroristák és a brit diplomaták közötti kapcsolatokra — körülzáratták az angol követség épületét. Cromie kapitány lerohant a lépcsőn és a szovjet titkosrendőrök orra előtt bezárta az ajtót. A VCSK emberei, akiknek parancsuk volt arra is, hogy behatoljanak a követség épületébe t- hiszen bebizonyosodott,, hogy a britek visszaéltek a diplomáciai előjogokkal és kémközpontot rendeztek be a követségen — betörték a kaput. A szorult helyzetbe került brit kémek Cromie parancsára tűzharcot kezdtek. Cromie maga agyonlőtt eay rendőrtisztet, s a követségről váratlanul megnyitott tűznek más áldozatai is voltak a VCSK emberei között. Természetesen a szovjet biztonsági szolgálat emberei is használták ezek után fegyvereiket. Cromie-t fej lövés érte és összeesett. Erősítés érkezett, vöröskatonák vették körül az épületet, kordont vontak az utcán. A VCSK emberei közben odafenn, áz épületben megtaláltak jó néhány bizonyító erejű okiratot, amelyeke/ Cro- mie-nak és társainak már nem volt ideje és módja megsemmisíteni. (Folytatjukl J
