Népújság, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-04 / 234. szám

Jussanak mandátumhoz a tevékenyek!

Lakóbizottsági választások

Lesz-e béke a kazánok környékén?

A - laftőbizottságokban te- vekenykedő hetvenezer társadalmi aktivista megbízatása az idén lejár; újjáválasz- tásukra idén október és jövő év márciusa között kerül sor. Lesz-e változás, illetve milyen szempontok érvényesülnek a lakóbizottságok újjá választásában? — kérdezték a Minisztertanács Tanácsi Hivatala és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa illetékeseitől az MTI munkatársai.

— Az 1973-ban megjelent együttes irányelvben foglaltak továbbra is érvényesek, alapul szolgálnak a lakóbizottságok újjáválasztásának megszervezéséhez, működésük segítéséhez — mondta Raft Miklós, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese.

A lakóbizottságok ötévenkénti újjáválasztása jelentős társadalmi esemény, a lakó- területi demokratizmus megnyilvánulásának egyik közvetlen formája.

— À csak papíron létező

lakóbizottságok a demokratizmus helyi kibontakozását is lassítják, formális működésük megengedhetetlen. Az ilyen társadalmi testületek közül nem kevesen még mindig fájlalják a hatósági jellegű tevékenységet jelképező bélyegzők megszüntetését, pedig tevékenységük •nem azáltal lesz érdemibb, hogy bélyegzőt vagy döntési hatáskört kapnak. A lakóbizottságok működéséért a népfronttal közösen érzünk felelősséget. Saját területünkön, a tanácsoknál dolgozók figyelmét nyomatékkai hívtuk fel arra, hogy a lakosság ügyeit intéző társadalmi munkásokat komolyan vegyék, ne küldözgessék őket egyik osztályról . a másikra, az általuk továbbított jogos panaszokat érdemben orvosolják. Szükséges szólni erről azért, mert nagyon sok lakóbizottsági tag ,— aki munkaidő után, szabad idejében foglalkozik a lakossági problémákkal — joggal sérelmezi: a tanácsi előadó

közömbös, nem törődik az általa továbbított észrevételek sorsával. Ezen sürgősen változtatni kell, nem szabad megfeledkezni arról, hogy e testületek, az országban több mint 17 ezer, a társadalmipolitikai élet egyfajta alapsejtjei.

— Az elmúlt öt év tapasztalatainak összegzése, a tanulságok hasznosítása hozzásegíthet ahhoz, hogy az újonnan életre hívott lakóbizottságok a lakóterületi közéletnek ne csak fontos, hanem eredményes fórumai is legyenek — mondotta Szent- istványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. — A közösségi számvetésre jó lehetőségeket kínálnak a választások, amihez csak annyit: sok helyütt hiányzott még a kezdeményezőkészség, az öntevékenység, és a politizáló

munkastílus. Hiba lenne azonban, ha az esetenkénti közömbösségért vagy hiányosságokért kizárólag a bizottsági tagokat okolnák. Sokan fáradtak el ugyanis azért, mert nem kaptak kellő segítséget a tanácsoktól, a helyi népfrontbizottságoktól-.

Rögtön hozzá kell tenni:

nem a jogok szűkösek! A tanácstörvény, valamint á Minisztertanács Tanácsi Hivatalával közösen kiadott

irányelveink tág teret kínálnak a lakóbizofctságoknak az érdekvédelmi munkához,* a politikai tevékenységhez. A

keret adott, csak éppen az eddiginél gazdagabb tartalommal kell megtölteni.

Az a célunk, hogy a lakók bizalmát élvező tisztségviselők az eddiginél eredményesebben segítsék a tanácsok népképviseleti-önkormányzati és államigazgatási munkáját, egyben támogatva a Hazafias Népfront, a társadalmi és tömegszervezetek mozgalmi szervező tevékenységét.

— A helyi és a körzeti

népfrontbizottságok hamarosan hozzákezdenek a munkához, a választási javaslatok kidolgozásához.

Szeretnénk, ha á választások nyomán az eddiginél több nyugdíjak jutna közéleti feladathoz, a lakók pedig érdekeiket, szívén viselő képviselőhöz.

— Sokat várunk a lakóbizottságoktól a szocialista együttélés kialakításában is. Egymás megismertetése, a lakóhelyi közösség kialakítása több éves, társadalmilag gyümölcsöző tevékenységet jelent — mondotta befejezésül Szentistványi Gyuláné.

(MTI)

A Villamosipari Kutató Intézetben a holográfia felhasználásával vizsgálják a villamos készülékeket és a bennük keletkező elektromos jelenségeket.

(MTI fotó — Danis Barna felv. — KS)

Mindjárt a legidőszerűbb kérdéssel kezdtük :

— A hét végi három nap azt jelentette, hogy már megkezdődött a fűtési szezon?

— Nem. Az csak a szokásos próbafűtés volt, ami a távfűtő üzemnek kell, hogy a berendezések működését ellenőrizni tudja. Ennek a költségei tehát nem terhelik a lakókat, a lakások tulajdonosait.

— Mitől függ a fűtés végül is? Ha a fővárosban bekapcsolják a távfűtést, akkor Gyöngyösön is kapnak meleget a lakók?

— Nem így mondanám. A rendelkezések ránk is érvényesek. Miután a fővárostól nem vagyunk messze, az éghajlati viszonyaink is nagyon hasonlóak, azért a budapesti hőmérséklet általában olyan, mint a miénk. Tehát figyelünk arra, hogy a fővárosban működik-e már a távfűtés vagy még nem.

A kérdéseket Tóth Jánosnak, a Gyöngyösi Ingatlankezelő Vállalat igazgatójának tettük fel.

★

Nemcsak a szeszélyes és szélsőséges szeptemberi időjárás késztetett bennünket arra, hogy távfűtéssel kapcsolatban tudakozódjunk. Volt már korábban is néhány ingerült szóváltás ebben az ügyben Gyöngyösön is. Akkoriban úgy tetszett, hogy a távfűtési üzem és a lakók egy része szinte szemben állt egymással. Mintha nem azonos érdekek kapcsolták volna őket össze.

— Gondolom, a körülmények sokat változtak, a mi távfűtési üzemünk dolgozói is látják, hogy nekik a lakosság közérzetének alakításában milyen fontos szerepük van a fűtési idényben is, de a melegvíz-szolgáltatás miatt nap mint nap.

— Ügy tudjuk a távfűtési üzem jutalmat kapott a takarékos üzemeltetésért.

— Ez igaz, a nehézipari miniszterhelyettes az 1977. évi energiatakarékossági célfeladatok teljesítéséért négyezer forint jutalmat adott a vállalatnak, amit az érdekeltek át is vettek.

— Tehát kevesebb olajat használtak fel, alacsonyabb hőmérsékletre fűtötték a lakásokat?

Burgonyabőség, paprikaínség

ZöldségszerzSdések a jövő évre

Már szinte közhelynek számit az idei rapszódikus időjárásról beszélni, amely sok borsot tör a termelők és a fogyasztók orra alá. Gondoljunk csak a késői .kitavaszodásra. ami a primőrök késői megjelenését is maga után vonta. Aztán a hűvös, csapadékos nyárra, amely főleg a gyümölcsök késői érésében jelentkezett. A kínálat jóval a várt alatt maradt, különösen cseresznyéből, meggyből és kajszibarackból. Egy hónapot késett a görögdinnye is, amely augusztus második felére ért be.

Drágább uborka és paradicsom

A rendkívüli csapadékos időjárás főleg a föld alatt érő növényeknek: a burgonyának. a cukorrépának kedvezett. Ennek köszönhető a nagy termés. Burgonyából például 36 százalékkal többet vásárolt fel eddig a Heves megyei ZÖLDÉRT Vállalat, mint. tavaly ilyenkor. Országosan is bőség van burgonyából- így különböző intézkedések születtek az ' átvételről. Amellett, hogy jelentős az export, a szerződött mennyiségen felüti árut is átveszi a termelőktől a ZÖLDÉRTA bősén jele. hogy szeptember 15-től október 30-ig

3.40-es fogyasztói áron ad- 'ják mx 1. osztályú burgonya kilóját-. Az akció máris eredményes, hiszen naponta 3—4 vagonnal adnak el a vásárlóknak megyénk piacain. A burgonya mellett gazdag a vöröshagyma-kínálat is- A tavalyinak csaknem hétszeresét vették át eddig a termelőktől a ZÖLDÉRT-nél és 5,20-ért árulják kilóját piacainkon.

Nagyobb gondot jelent ezeknél a melegigényes zöldségfélék kiesése. A kedvezőtlen időjárás miatt zöldpaprikából a tavalyi mennyiségnek csupán 40 százalékát vásárolták fel, ami az árban is megmutatkozik. Kilója 14 forint a' tavalyi fl-cal szemben. Uborkából és paradicsomból is kevesebb van. ami szintén drágább, mint egy évvel ezelőtt volt.

fl várinál ksvo^ebo gyümölcs

A gyümölcsök közül nésv hetet késett a görögdinnye, melynek 40 százalékát a HUNGAROFRUCT útján Csehszlovákiába, az NDK- ba. a Német Szövetségi Köz. társaságba és Svájcba exportálták. Sárgadinnyéből a tervezett mennyiségnek csupán 32 százalékát tudták átvenni és drágábban i.s árulták! A tavaszi fagy és jégkárok miatt jóval kevesebb termett a vártnál kajsziból, meggyből, cseresznyéből és eperből. Almából is a tervezett; 450 vagon helyett 200~ zal vár a ZÖLDÉRT a 1ermeló gazdaságoktól. Szilvából a tavalyi rekordtermés után nagy a lemaradás, hiszen eddig 6 vagonnal vásároltak belőle. A csemegeszőlő is késik a lassú érés miatt- Egyedül Csabagyöngyéből eddig 8,5 vagonnal adtak el piacainkon.

A terméskiesések miatt év végéig az ötezer helyett csak négyezer vagon árut vesznek át a ZÖLDÉRT-nél a termelő üzemektől. Az elmúlt hónapokban a göngyölegellátással nem volt különösebb fennakadás, hiszen kevesebb termés került a rekeszekbe. A szállításra ezt már nem mondhatjuk el. főleg vasúti vagonokból biztosított kevesebbet a MÁV a vállalatnak, mint amennyire szükség lett volna. A termelőszövetkezetek főleg teherkocsikkal segítettek a zöldség- és gyümölcsfélék szállításában, ami enyhítette á szedési csúcsok ideien a szállítási gondokat.

rsrancia 3 termelőknek

A ZÖLDÉRT-nél ' már megkezdték a jövő évi szerződéskötéseket. Ennél a több éves megállapodásokat veszik figyelembe és a termelő gazdaságokat arra igyekeznek ösztönözni, hogv szükségletre termeljenek. Amint Patkó József igazgató elmondotta. azokkal az állami gazdaságokkal és szövetkezetekkel. melyek termelt zöldségüket és gyümölcsüket a ZÖLDÉRT-nél értékesítik, a teljes mennyiség átvételére garanciát vállalnak.

A többi gazdasággal viszont terület és mennyiség arányában szerződnek. Az együttműködést bizonyító szerződéseket zöldségfélékre december 31-ig. gyümölcsökre pedig jövő év április 1-ig kötik meg.

A háztáji és kisgazdaságok áruit a fogyasztási szövetke, zetek irányításával átveszik, és arra ösztönöznek, hogv jövőre is főleg primőrtermeléssel: leginkább méretes uborkával és paradicsom alakú paprikával foglalkozzanak. Terveik szerint 4600 vagon árut vásárolnak fel 1979-ben. amely valamivel kevesebb az idei mennyiségnél. Burgonyából 100. vöröshagymából és gyökérzöld ségfélékből 50—50 vagonnal kevesebbet vesznek át mint ebben az évben.

Ezzel is a szükségletre termelést kívánják elősegíteni. miután az idén bőven termett burgonya, vöröshagyma és gyökérzöldség. Nem határolják be a paradicsom-, a sárga- és görögdinnye-szerződést. az átvételre kerülő primőrök menv- nyiségét. valamint a gyümölcsfélék felvásárlását- A szerződéseket az úgvnevezc'' áűami védőárak, valamint a ZÖLDKER által nemrég közzétett felvásárlási áfák alap. ján kötik meg a közös gazdaságokkal.

Mcntusz Károly;

— Nem így volt ez. Közérthető hasonlattal: ha egy autó a megadott gyári értéknél többet fogyaszt száz kilométerre, ez legtöbbször attól van, hogy vagy a vezetője nem bánik megfelelően a gázpedállal és a fékkel, vagy a. motor nincs jól beszabályozva. Ha a távfűtési üzem a berendezéseket a megfelelő üzemi állapotban tartja, akkor a gyárilag megadott enei'giamennyiséggel tudunk a rendelkezésnek megfelelő hatékonysággal működni. Ezt tették a mi távfűtési üzemünk dolgozói is, ezért kaptak jutalmat.

— Fűződik-e érdeke a távfűtési üzem dolgozóinak ahhoz, hogy minél kevesebb olajat Használjanqk fel?

— A hatékonyság a fontos. Ha olyan hőfokot tudnak biz-, tosítani. amilyent kell. akkor fogadható csak el p takarékosság. Különben nem.

Ezt a kérdést tehát tisztáztuk., Nem kell senkinek azzal gyanúsítani a távfűtés dolgozóit, hogy ők akkor kapnak több pénzt, ha minél hűvösebbek a lakások. Igaz, a túlfűtés sem érdekük.

★

Régóta húzódó vita a szövetkezeti tulajdonban levő épületek hőközpontjának a sorsa. A helyiséget a távfűtési üzem lezárja. Oda Senki be nem teheti a lábát az ő engedélyük nélkül. A tulajdonos sem. Ezzel azt a látszatot keltik. hogy ott azt „machinálnak”, amit akarnak. Ha nem lennének titkaik, akkor miért ne dughatná be az orrát a tulajdonos?

— Sajnos, ebben a kérdésben a Pénzügyminisztérium is, a Nehézipari Minisztérium is 'más-más álláspontot képvisel. A vita a rendelkezések értelmezése körül folyik. Azt magyarázzuk kétféleképpen, hogy az a bizonyos első elzárószerelvény hol található. Mi azt mondjuk, a lakóépület hőközpontjában.

— Milyen érdeke fűződik a vállalatnak ahhoz, hogy elzárkózzék ezeknek a hőközpontoknak az átvételétől? Hiszen költségvetésből gazdálkodik, tehát a kiadásait a fenntartó tanács megtéríti.

— Költségvetésből gazdálkodunk, de az önköltségek alakulása nem közömbös a számunkra. Ha azonban arra gondolunk, hogy a hőközpon- tok átvétele a mi munkánkat is megkönnyítené, mondhatom azt is, a dolgozóink is másként viselkednének, ha valami kis hibát észrevesz- nek, mert nem arra gondolnának, írunk a lakásszövetkezetnek, hogy rendelje meg a javítást, mondjuk a GELKÁ-nál, hanem fognák a szerszámot és mindjárt rendbe is hoznák a berendezést, szóval: hajiunk a vita lezárására, tehát a hőközpontok átvételére,, mégha az -"az önköltségünket esetleg meg is növeli valamennyire.

— Ügy hallottuk, hogy bizonyos túlszámlázást is emlegetnek a lakásszövetkezetben?

— Igen. A vita eldöntését mi a járásbíróságtól várjuk. Ha a bíróság úgy dönt, hogy a lakásszövetkezetnek jogos a követelése velünk szemben, akkor rendezzük ezt a pénzügyi kérdést. Éppen a nem egészen egyező álláspontok miatt hagyatkozunk most a bíróságra. Egy másik ilyen kérdést már rendeztünk egymás között.

★

— Szabad-e úgy fogalmazni, hogy az Ingatlankezelő Vállalat tevékenységét csupán a pénzügyi körülmények szabályozzák?

— Nem. A rendelkezések megszabják, hogy a lakások karbantartásában, a lakáson belül keletkező hibák kijavításában milyen mértékben keli a vállalatnak és milyen mértékben kell a lakóknak a költségvetéseket vállalniuk. Mi ezt közölhetjük nagyon udvarias és nyugodt hangon, és lehet ezt úgy is a lakó tudtára adni, hogy attól felidegesedjék. Szeretnénk elérni., hogy a dolgozóink mindig kulturáltan viselkedjenek.

— Tehát: a lakosság szolgálatában?

~ Pontosan. Nekünk ez a

legfőbb feladatunk és a legfontosabb kötelességünk is. Ezért hozták létre és tartják fenn a vállalatunkat. Hadd ismételjem meg: a

rendeletek pontosan meghatározzák a kötelezettségeinket is.

Mondjuk ki: az Ingatlankezelő Vállalat nem jótéteményi intézmény. De nem is. hatóság. Kétségtelen, hogy évekkel ezelőtt minden javítást a ,, házigazda” költségére lehetett intézni a lakásban, de azóta újabb rendelkezés született. Valószínűleg ezt nem minden bérlő és lakástulajdonos ismeri kellő mértékig.

De mondjuk ki azt is, hogy sem a távfűtési üzem dolgozói, sem a házfelügyelők nem valamiféle hatósági személyek, akik ítélkezhetnek kényük-kedvük szerint a lakók és a lakástulajdonosok ügyeiben. Kötelességeiket a rendelkezések szabják meg.

Azt a bizonyos magas han. got azonban a lakók sem üthetik meg velük szemben.

★

Magyarázzuk, mennyire befolyásolja az emberek közérzetét a lakáskörülményeik alakulása?

Azt a vacak vízcsapot már egy hete nem javították meg! A világűrben összkomfortos körülményeket tudunk már teremteni az űrhajósoknak, de a távfűtési üzem nem képes az emberek százainak megfelelő hőmérsékletet biztosítani a la- káspkban!

Olykor az érthetetlenség feszíti az emberek idegzetét. Pedig semmi érdeke nem fűződik sem az Ingatlankezelő Vállalatának, sem a távfűtési üzem dolgozóinak ahhoz, hogy a vízcsapot ne a lehető legrövidebb idő alatt javítsák ki, hogy a távfűtést ne akkor kapcsolják be, amikor arra szükség van.

Lehet talán hivatkozni . a takarékosságra. Ez rendben is van. De itt hiányzik egyet, len — nagyon hangsúlyos — szűkítő jelző: ésszerű. Tehát nem minden áron kell takarékoskodni, hanem csak akkor és addig, amíg az észszerű.

És senki se akarja azzal magyarázni mindezt, hogy az állam a távfűtéshez köbméterenként majdnem háromszor annyi forintot ad támogatásként. mint amennyit a vállalat díjként a lakóktól kap. Ugyanis az állam —r szemben XIV. Lajos francia királlyal — mi vkgyunk. Az állam ezt a pénzt nem az égből kapja ajándékba, hanem az állampolgárok termelői tevékenysége nyomán biztosítja erre a célra. Tehát a kiegészítő juttatás nem ajándék. Ha úgy tetszik, eny- nyivel jut kevesebb a kifizetéskor mindenkinek.

Más dolog, hogy meddig kell és érdemes fenntartani az ilyen állami juttatást, mert feltétlenül van egy nagyon nem kívánatos vonása: pont azok, akik élvezik, nem értékelik megfelelően, mert nem közvetlenül maguk kapják. Hogy a vállalat pénztárába fut be? Miért lenne kötelessége Kovács Jánosnak ezt felfognia, hogy az tulajdonképpen az ő pénze. Csak nem ő adja postára.

★

Egyik érzékeny pontunk az Ingatlankezelő Vállalat, azon belül is a távfűtési üzem. Érthető okból.

Legfrissebb értesüléseink szerint azt kell végső következtetésként megfogalmaznunk, hogy a vállalat, és a lakók közötti viszony nem csupán a békés egymás me'- lett élés gyakorlatát akarja példázni, hanem, túl is akar azon lépni: szeretné a vállalat, ha közmegelégedésre, a köz megelégedésére tevékenykedne.

Ha a béke korszaka követ, kezne el a kazánházak környékén is.

G. Molnár Ferenc

tMMÊËâi®

1378. október á., szerda