Népújság, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-29 / 256. szám
B. Kun Tibor riportja: Hideg ég alatt Segít az Unimog Mos, nyír, kaszál — F estó illenék ehhez az éghez. — Szivemből szólott, festő. De nincsen minekünk az. Ha lenne se biztos, hogy látná. Már úgy értve, ha idevalósi lenne, akkor. Az évtizedek, ha egy helyen éli az ember, úgy lehet megfakítják körülötte a szépet. Pedig, ugye, hogy mennyi van itt is. — Az, igen. Rengeteg. — Csak festőnk nincs, csak fafaragónk, az se mind farag, kinek hogy telik az idejéből, meg a hangulatából. Meg aztán: ezt a hideg, fekete eget nem is lehetne kifaragni. Az ó kezükben a kés Inkább kutyákat, birkákat, pásztorokat hánt ki a fából, szépeket, nem azt mondom, büszkék is vagyunk rájuk. De ez az ég, nézze, ott a hegyek hajlatánál: mintha halvány- pirosra sok grafitot hintenének s valami kevéske tejet hozzá, a hegyek sapkája felett, ha ugyan jól vélem, hát ezt nem lehet fából kifaragni... Borzongunk, s nemcsak nzért, mert Mátraballán október dereka múltán mind hidegebbek, hanem mert mond - hatatlanul szépek is az esték. A néhány utcai lámpa nem veszi el inkább még kihangsúlyozza a hatalmas, sötét égi mezőt, amelyen most — mint nehéz, alaktalan, fekete tutajok — felhőnyájak sokasodnak. Körülöttük csak annyi derengés, hogy borong- va-borzongva kelljen csodálni a-képet — Jó éjszakát — Jó éjszakát. Számolja meg a szoba sarkait, idegenben merészebbeket álmodik az ember. Tenyérnyi meleget cserélünk a kézfogással, Czcne János tanácstitkár, meg én, s ki-ki hazatér. ★ öt őrá elmúlt, most virrad, párás, nyirkos, őszillatú hideggel a hegyek között a reggel. Vonatfütty, rövid, csak éppen felröppenő. Fázós csend, Libagágogás. Meglehet, Nagy István nem Is hallja, s ha igen, akkor sem sókat törődik a korai neszekkel. Munkában lelt rá a virradat a vasút mentén, az erdőgazdaság feldolgozásra s elszállításra váró, méretesre vágott fahasábjai közt Kezében vonókés. Gyakorlott, gépies mozdulatokkal siklik keze nyomán a kétnye- 1Û, éles kés a kéreg és a fa húsa között A régi bak körül mind több barna kéreg gyűlik össze, mígnem a hasáb fehér lesz, és meztelen. Akkor a szikár, ötvenes ember a már lekérgezettek közé helyezi, majd újabb kérgeznivaló kerül a régi helyére... — Mindig ilyen korán kezd? — Nem. Néhány percig nincs is több szó, nincs magyarázat, csak amikor újra végez a fahasábbal. — Volt tegnapról valami lemaradásom, gondoltam, behozom. — Géppel gyorsabb lenne. — Van nekünk is, ott, a fészer alatt De ha azt én most bekapcsolom, felriad a falu. Gondolni kell az alvókkal, a betegekkel. Hogy a betegeket említi, eszébe jut a felesége — beteg az is, a gyógyulás nehéz. — Talán, ha áldozni tudna az ember — mondja indulattól feszülő, csendes szóval —, talán gyorsabban gyógyulna, de akkor sem biztosan... Én nem tudok, kedvem sincs hozzá. Doktornak pénzt... ? Egyszer próbáltam, kétszázat tettem a borítékba, nekem az Itt egy nap, de hajnaltól va- kulásig. Odaadom, kinyitja, megnézi, visszaadja, elővesz egy százast és nyújtja az orrom elé, igyon jóember egy fröccsöt belőle... Érti ezt?! Mert én megértettem akkor, hogy az ő szemében nemcsak fä.Nwüsäü, Mii, október 29«. vasárnap nekem nincs becsületem, de még a pénzemnek sem. De mit csináljak, ha egyszer ennyire futja. A norma itt is meg van írva: gépi kérgezés ötven forint köbméterenként, kézi kérgezés nyolcvan. Van fogalma annak a doktornak, hogy mennyi az az egy köbméter?! Hát még a másfél, a kettő... ? Üjabb hasábot emel a bakra. Mielőtt a kéreg és a fa húsa közé csúszik, a közeledő reggel fénye megvillan a vonókésen. A sínekkel párhuzamos kis patak fahídján biciklis zötyög át, jó reggel tét köszön. Ahogy elkerekezik, nem riasztja meg a halk gágogással a patakra totyogó libacsapa tok.. ★ Mátraballán nemrégiben egyetemisták jártak, népművelő—néprajz szakosok. Kerek, szép dolgozatban fektették le a falu történetét, népszokásait, kultúráját, hagyományait, meg a jelen törekvéseit. A hagyományok közt a seprűkészítés nyúlik vissza a régi időkbe, a jelen gondjai közt a vízhálózat megteremtése most az első, de ha már a víznél tartunk, gond az is, a Május 1. út melletti forrás vizének elvezetése. — Kaptunk rá ötvenezret a megyei tanácstól — mondja Czene János —■, abból akarjuk elvezetni, mert el- vizenyősödött tőle itt az egész rész. Káka és sás terem csak benne... Amúgy meglennénk. A derecskéi orvos hetente háromszor jár át rendelni, hétfőn, szerdán, pénteken, de az viszont régi probléma, hogy válasszuk el a beteg- vizsgálatot a terhesekétől. Na, most azért már ennek is vége lesz, elkészülünk a bővítéssel, a tanácsházához ragasztunk egy részt az udvar felől, ha elkészül, lesz külön beteg-, illetve terhes- vagy gyerekváróterem. Százhúszezerbe került, a munka jól halad, már csak a pala hiányzik, meg a vakolat... így tehát egy gonddal kevesebb lesz, de marad azért még. Korszerű például a köz- világitás, pedig Mátraballa sem kisebb semmivel, mint a szomszédos, de már Nógrád megyéhez tartozó Nádújfalu. Ott korszerű, ostornyeles lámpák világítanak. Vagy vegyük az áruellátást. Van ugyan egy bolt, ABC-áruház- nak nevezik, de szűk is, szegényes is, ha húst kap, csak addig tart, amíg megérkezik, a zöldségesrész gyakran üres. S hogy mi elégedetlenkedni való akad még? — bizony, lehetne sorolni. Ott van mindjárt az iskolabusz, illetve, éppen az, hogy nincsen. Pedig az általános iskola felső tagozata oda jár, Recskre, ott viszont nem minden szülő akarja a gyerekét elhelyezni. — Nincs egységes álláspont a részükről — jellemzi a helyzetét a tanácstitkár —, talán ezért nem oldódott meg eddig a buszprobléma. De nemcsak a gyerekek iskoláztatása a problémás, legalább ennyire gond hogy ingáznak, csámborognak a felnőttek is. Mert helybeli üzem csak a termelőszövetkezet és az erEz utóbbi csak néhány embert foglalkoztat, a tsz-ben pedig most az a baj, hogy a tavalyi rekord almatermés után most jó. ha a végeredmény a negyvenvagonnyit megközelíti. A besegítőkből, a tsz-nyugdíjasokból verbuválódott kis almaválogató brigád — szószólójuk, Huszár Józsefné szerint — legalábbis így becsüli. Pedig a juhtenyésztés mellett ez a másik nagy iparág... Ettól persze, még „elcsellenghetnek” az emberek. A 745 munkaképes dolgozóból pontosan 362 teszi ezt, és az adott helyzet miatt még csak meg sem lehet érte szólni őket. Annál inkább szó érheti azokat, akik miatt még most sem működik a község határában kiépített kétezer kilogramm kapacitású gázcseretelep. Teljesen készen tan ugyanis, csak az engedélyen múlik a beüzemelés, de valakik, valahol, valamiért... szóval: nincs meg az engedély. •k Ha Mátraballáról csak enynyit tudnánk, könnyén hihet, nénk, hogy a helyzet sötétebb a hideg őszi éjnél, akkor azonban megfeledkeznénk arról. hogy milyen dolgos, milyen szorgalmas nép lakik benne. Dolgoznak az iparban, a bányászatban, tapasztalható az újkori summásság is, a ballaiak bejárják az országot, ha kell, Siófoktól Egerszólá- tig, de mennek a munka, a kereset után. Az eredmény? Fodor Jánosné. a takarék- szövetkezet pénztárosa: — Nálunk a betéttel nincs baj, az kb. hatmillió A problémánk az, hogy kölcsönnel nem dicsekedhetünk, nem akarnak kölcsönt az emberek. Részben azért, mert akinek van pénze, annak minek a kölcsön. Az a kevés meg, akinek kellene esetleg, az sem szívesen jön, csak ha nagyon muszáj, mintha szégyen lenne és tartanak attól, hogy kitudódik... Mayer Jánosné, a szép. új postahivatal vezetője: — Itt, Mátraballán 397 család él, összesen 1234 ember, de azt nem szabad hinni, hogy mert olyan messze vagyunk a nagyvilágtól, elmaradott nép is lenne. Nagyon sok újság jár. az olvasottság évről évre növekszik, tavaly már meghaladta a 70 százalékot, akkor kaptuk meg először az „élenjáró hivatal’’ címet is. — És a lakosság? — Sokat dolgoznak és sokat leveleznek. Kanadából legalább tizenöt családnak jön levéL A háború előtt sokan kivándoroltak, innen a levelezés. Ami pedig a munkát illeti, képzelje csak el, kiveszik a szabit, és elmennek napszámba a világ másik végére, Bolyra, Mohács Pécs környékére, mindenhova... A baj inkáb az, ha ezt bajnak lehet mondani, hogy soknak szüksége sincs rá, csak betétben van több mint kilencmillió a postánál, nem ritka a két ház, gyerek meg egy, vagy egy se. Abból is látszik, hogy az első osztályt mindig kevesellten kezdik. Ta. valy még 13 elsős volt, most 12. kérdés, jövőre lesz-e eny- nyi... ? ★ A patakhíd alatt nagy kö- tegekben nyírvessző ázik. Dudás János, a háziipari szövetkezet nyugdíjasa egyet a vállára emel, gumicsizmás lábával kigázol a sekély vízből, viszi haza a vesszőt. — Régi mesterséget folytat? — Igen régit. Itt nagyon ment valamikor a seprúkészí- tés. igaz, volt is rá mindig kereslet. Most is adnak egy jó seprűért huszonöt forintot, de annak már igazán jónak keli lennie, jó seprűnek. — Mi szükséges hozzá, erő vagy ügyesség? — Nem nagy erő, inkább kis ügyesség. Ha jól készül, szakszerűen, akkor aztán lehet seperni. könnyen, finoman. Ez meg úgy néz W, olyanformában, hogy előbb, ugye, a vesszőszedés. Na, azért fiatalon még Somogyba, meg még messzebb is elment az ember. Nem mintha arra sokkal jobb lenne a vessző, de a vidék simább, nincs benne ennyi hajlat, könnyebb ott a gyűjtés. . Akkor aztán, mondom, hazaszállítódik, megtisztító- dik, a kis hatjásoktól. utána jöhet a nyélkészítés. Mikor milyen fából, nyír, mogyoró, nyárfa... ez meg itt, lent, keresztben. amire a vesző kerül majd, ez a kis lapos fa — mi úgy mondjuk, kaloda —, most már akácból van, régebben ez nem nagyon volt fontos Mármost ha ez is megvan, a gúzzsal a vessző a nyélre kötődik, erősen, hogy abba hiba ne legyen, úgy lesz vele könnyű, finom a sepregetés... ★ Dudásné büszke is, bosz- szankodik is, hallgatva, milyen szakszerűen beszél a seprűről az ember. Ki Is mondja, hogy mit gondol a dologról : — Piszkos egy munka ez, csak ö nem akar felhagyni vele. Harag azért persze, nincs« dologból, derűsen indul el az asszony a határba. A határban ötödmagával a gépeknek segít a cukorrépaszedésben. Mert ahol a gép megfordul, ott kézzel kell kiásni, köny- nyűnek éppen nem mondható munka, egy-egy emberre napi 50—55 négyszögöl jut. ötven négyszögölre száz forint a fizetség Aki a gépen van. jobban keres, de jóval nagyobb a felelőssége. meg aztán — szakértelem Is szükségeltetik a dologhoz. Ezt pedig Klavi- da Sándor, az egyik gép vezetője Pétervásárán, a mező- gazdasági szakiskolában szerezte meg A fekete hajú fiatalember még csak 19 éves, de a keresetre nem panasz, kodhat: megvan a havi 4—5 ezer. — Mire kell a sok pénz? — Lakást építek. Kétszintes lesz, az alap már megvan, eddig kétszázezernél tart a költség, de nemcsak az én pénzem van benne, segítenek a szüleim is. — Biztosan van miből? — Édesapám bányász, jól keres, édesanyám a kultúr- otthonban takarít, neki is megvan a havi kétezer. A ház épül. a katonaság azonban hátravan még. Mi. előtt új sort kezd a géppel, annyit még elárul Sándor, hogy az asszonynak valót kiszemelte. Ha az idő próbáját állja a szerelem, öt Kozza majd haza a majdani szép, nagy, új házába. Hegyek ölelte vidék. A legfőbb úr itt is a nap, s ha szeszélye éppen úgy kívánja, dél körül ad egy kis ráadást az ősznek. Ilyenkor jobban érzi magát a föld, a jószág, a növény, az ember. Mint leveleiket a fák, levetik a mellényt, a kendőt, S dolgoznak serényen a szép, hideg ég alatt. Munkavédelmi kiállítás nyílt a Volán 4-es számú Vállalat egri központjának oktatótermében, s hasonló témájú kiállításokat nyitottak meg a vállalat gyöngyösi, hatvani telepein is. A munkavédelmi hetek programsorozata alkalmából rendezett bemutatót a vállalat központjában Balogh Tibor igazgató nyitotta meg, ezt követően került sor az első előadásokra: Sipos Jenő vezető gyógyszerész az egészséges életmódról beszélt, Molnár László munkavédelmi csoportvezető pedig a vállalat baleseti helyzetéről tartott beszámolót. A korábbi évekhez viszonyítva a vállalat üzemeiben, javítóműhelyeiben az idén csökkent a balesetek száma, kevesebb lett az emiatt kiesett munkanap is. Ezt a tájékoztatót egészíti ki majd az október 30-án sorra kerülő előadás: dr. Vörös Gyula igazgatási osztályvezető a közúti balesetekről tart ismertetést. A kiállítás, amelyet november 10-ig egész nap megtekinthetnek az érdeklődők, több témakört ölel fel a közlekedésről, az üzemi munkavédelemről, egészségfilmvetítéseket is. Október 30-án a megyébe érkezik a Volán Tröszt autóbusza, szintén munkavédelmi kiállítással: Egerben, Pe- tőfibányán, Bélapátfalván, Hevesen is megtekinthetik a mozgó kiállítást az érdeklődők a következő napokban» ★ (Tudósítónktól) A munkavédelmi hetek rendezvénysorozata keretében október 30-tól november 4-ig megtekinthető munka- védelmi kiállítást rendeznek a Mátravidéki Fémművek- néL Az elmúlt évek balesie-j ti statisztikai adatainak isJ mertetése mellett többek.kö- zött sok fénykép, illusztrálja a balesetveszélyes munkavégzést is, feltárva az üzemi hiányosságokat A szakszervezetek megyei tanácsának szervezésével a siroki lakótelepen is megtekinthető lesz a munkavédelmi vándorkiállítás november 2-án. A bemutató az egyéni védőeszközöket, a kézi és villamos szerszámokkal végzett munka baleseti veszélyeinek elhárítását szemlélteti. védelemről. Rendszeresen Dienes Sándor A házasságkötés 25. évfordulója szombatra esett, az ünnepséget azonban vasárnapra kellett halasztani. Több ok miatt döntött így a családi nagytanács. Először is: a családfőt vendégvadászatra, fácánozni hívták meg valahová az Alföldre, s oda neki el kellett mennie, ha vasvillák hullanak az égből, akkor is. Másodszor: a nagyobbik lány már napokkal előbb bejelentkezett szombat délutánra a fodrászához, szükséges már a szokásos szőkítés, mivel a hajszálak töveinek barnasága erősen kiütközik. Harmadszor: a kisebbik lánynak és férjnek bérleti előadása van a színházban. Negyedszer: a kisebbik gyerek, a 18 éves fiú egyszerűen kijelentette, ő szombaton semmilyen körülmények között nem ér rá. Hogy miért, azt, mint máskor ezúttal sem magyarázta. A feleség, szabad szombatos lévén, egész délelőttiét beEzüstlakodalom vásárlással töltötte. Részletesen összeállított listával a kosarában járta az élelmiszerüzleteket. Délután nagy- takarításba fogott, s a televízió éjszakai filmjét se bírta végignézni, amint ledőlt a heverőre, a fáradtságtól nyomban leragadt a szeme. Vasárnap kora reggel már talpon volt a feleség, készítette az ünnepi ebédet. Szólt férjének, hogy segítsen megtisztítani a zöldséget és hámozzon krumplit is. „Költsd fel a fiadat, nekem le kell mennem újságokért... ” — mondta a férj. A fiú káromkodott egyet, mikor költeni próbálta. „Még vasárnap se hagyják pihenni az embert. ” — morogta és a másik oldalára fordult. A férj megvette az újságokat (Magyar Hírlap. Magyar Nemzet, Népszabadság, Népszava), csak azokat, amelyeket szokott, s főként a rejtvények miatt. Aztán a piacra ment, hogy virágot vegyen, öt szál szegfűre alkudozott, de az árus nem engedett, ki kellett fizetni a hetvenöt forintot. A virágvásár után egy üveg sört ivott meg, kis cseresznyével a szövetkezeti kimérőben. Odább a piaci csarnok mögött még egy korsó sör következett. Szokásos nagyfröccsét, kékfrankosból, a Náci-féle borozóban kapta be. A Kékszőlőben egy pohár sör várta, fél rummal. Ezután a Fűzfa vendéglőnek vette az irányt, amit neveznek még Venyige csárdának is. de legtöbben Fekete Lónak becéznek. Itt ugyancsak kékfrankos nagyfröccsöt kortyolgatott, kétszer is megújrázva a rendelést. Utolsó állomásként a Napfény bisztróba tért be, ahol fél portorikót ivott meg. Coca Cola társaságában. Ebédre együtt volt a család. Volt minden mi szem- szájnak ingere. Elnehezültea üldögéltek az ebéd után. Pukkant egy pezsgősüveg is. Egymást érték a jókívánságok, csattantak a puszik. Aztán bekapcsolták a tévét, hogy megnézzék a vasárnap délutáni filmet. Boldog volt mindenki, a lányok, a vök, t a 18 éves fiú arca is fénylett. Sűrűn töltögették a poharakba az italt. A családfő olyan jókedvre kerekedett, hogy együtt énekelte a filmszínész- szel a régi slágert: „Falevél, falevél, néked elmondom én, hogy valakit igazán szeretek. ..” A feleségre senki sem figyelt. Kiballagott a konyhába és nekilátott mosogatni. A tévé hangosan szőtt. Senki sem hallotta, hogy néha megcsörren egy-egy edény. Pataky Dezső t Két hete dolgozik Heves környékén az a nyugatnémet Diesel-Mercedes, amely többfajta művelet elvégzésével tartja karban az utakat. E különleges és igen drága gép átszeli oszlopokat mos, de lenyírja a sövényeket, a füvet iá. Felvételünk a 33-as úton készült, ahol Ötvös Ödön naponta 12 kilométernyi szakaszon „kaszálja” a füvet. (Fotó: Tóth Gizella) Munkavédelmi hetek Előadások, kiállítás a Volán vállalatnál és a Mátravidéki Fémművekben tartanak munkavédelmi
