Népújság, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-29 / 256. szám
A mezőgazdasági dolgozók Beszélgetés a HEDŐSZ főtitkárával As utóbbi években sokat fejlődtek a mezőgazdasági dolgozók élet- és munkakörülményei. Számos intézkedés történt az ipari munkásságéval azonos szociálpolitikai kedvezmények — az ingyenes orvosi ellátás, a fizetett szabadság, az üdültetési lehetőségek bővítése, s az egységes nyugdíjkorhatár fokozatos bevezetése — biztosítására. A rendeletek és jogszabályok alkalmazásának, a dolgozókat megillető jogok érvényesülésének ellenőrzése, azaz a mezőgazdasági dolgozók érdekvédelme — a szakszervezet, a MEDOSZ tevékenységének fontos része. Mire irányul ma az érdekvédelem, és melyek a további feladatok — erről beszélgettünk dr. Dobi Ferenccel, a MEDOSZ főtitkárával, — Mielőtt részletezném érdekvédelmi tevékenységünk céljait és eredményeit, előre kell bocsátanom, hogy a MEDOSZ a társadalom meglehetősen széles és szerteágazó területét fogja át, lévén a mezőgazdasági, az erdő- és fagazdaságig valamint a vízgazdálkodási dolgozók szakszervezete. Ebből következik, hogy tagjaink nemcsak termelő üzemekből kerülhetnek ki, de szakoktatási és kutatóintézetekből, sőt szolgáltató vállalatoktól is. — Például? — Például az Agrotröszt- >Ő1, az Agrobertől vagy a Vetőmagtermelő Vállalattól. Ez az összetétel szakszervezeti vezetőinktől, aktivistáinktól alapos helyismeretet és differenciált érdekvédelmi tevékenységet követel. Sajátosak a gondok egy állami gazdaságban is, egy erdőgazdaságban is: az előbbiben még mindig sok dolgozó lakik tanyán, ahol nincs villanyáram, vagy a múltból örökölt; cselédházakban, az utóbbiban pedig szűkös jóléti alap okoz gondokat. Az egyik munkahelyen akkor képviseljük jól a dolgozók érdekeit, ha szorgalmazzuk a szakképzést, a másikon pedig a baleseti veszélyforrások megszüntetését. Aki végiggondolja, egyetért velünk abban, hogy az üzemi, munkahelyi demokrácia erősítése, megfelelő fórumainak biztosítása éppen úgy a dolgozók érdekeit szolgálja, mint — mondjuk — a kollektív szerződések betartásának folyamatos ellenőrzése; a nehéz fizikai munkák gépesítésének szorgalmazása éppúgy, mint a lakásépítési akció támogatása. — Ha már így behatoltunk az érdekvédelmi feladatok sűrűjébe, hallhatnánk néhány konkrét példát a MEDOSZ ilyen irányú kezdeményezéseiről? — Az ágazat valamennyi új létesítményének, a termelőberendezéseknek, új gépeknek az üzembe helyezésénél jelen vagyunk, részt veszünk a munkavédelem szabályozásában, sőt, a munkaidő szabályozásában is. — Az utóbbi a mezőgaz. daságban még mindig tetemes... így rögződött a köztudatban. Pedig az utóbbi két évben a gazdaságok többségében már évi 2300 órára csökkent — ez heti 48 órás munkaidőnek felel meg —, és az év végéig mindenütt kötelesek ennyire csökkenteni! Annak idején a MEDOSZ tárta fel az állami gazdasági dolgozók lakás- helyzetét, és — mivel a gazdaságok területén állami lakás-, illetve munkáslakásépítkezés nem folyik — megfelelő intézkedéseket sürgetett. Kezdeményezésünkre így látott napvilágot az az 1976. évi rendelkezés, amely intézkedik a szociális követelményeknek meg nem felelő lakások szanálásáról, s az állami gazdasági dolgozók lakásépítkezésének vagy -vásárlásának hosszú lejáratú OTP-kölcsönnel való támogatásáról, valamint a vállalati támogatás eszközeiről és mértékeiről. Egyébként az állami gazdaságoknak ebben az ötéves tervben mintegy 6000 cselédlakást kell szanálniuk, további 10 ezer lakást pedig korszerűsíteniük. — A dolgozók üdültetési lehetőségei kürül mi a hely. zet? — Az utóbbi két évben a SZOT-üdültetést igénybe vett fizikai dolgozók aránya 41,5 százalékról 53-ra emelkedett; kiterjesztettük a SZOT- üdültetést a termelőszövetkezeti alkalmazottakra is. — Ha már a termelőszövetkezeteknél tartunk, beszéljünk a tsz-alapszerveze- tekről, hiszen azok még egészen fiatalok. — Ügy van: 1976-ban alakultak meg a termelőszövetkezetekben a MEDOSZ- alapszervezetek, az alkalmazotti munkaviszonyban állók érdekvédelmére. Napjainkban már a téeszeknek mintegy harmadában, 642 alapszervezetben csaknem 50 ezer alkalmazott számít tagjaink közé. A szakszervezetek életrehívása az ő esetükben számos, jogilag rendezetlen problémára hozott megoldást, az üdültetéstől a munkaügyi vitákban szükséges jogvédelemig. — Beleértve a jogsegély- szolgálatot is? — Többi ágazatainkkal ellentétben, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben még nincs jogsegélyszolgálat, de már tárgyaltunk a TOT-tal fokozatos bevezetésének lehetőségeiről. — Utoljára hagytam a munkavédelem kérdését. Saj. Kiváló kukorícahozamok Befejezték a búza vetését Tarnaörsön Pénteken leállt az utolsó vetőgép is á tarnaörsi Dózsa Termelőszövetkezetben, s ezzel az egyik legjelentősebb őszi munka befejezéséről adhattak számot a gazdaság vezetői. Az elmúlt hetekben először 163 hektáron az őszi árpát, majd csaknem 260 hektáron a repce magját szórták ki a földbe, s a héten végeztek a legjelentősebb gabona, a búza vetésével is, valamivel több, mint ezer hektáron. A gazdaság egyébként jól halad a kukorica betakarításával is: a 600 hektáros termőterület feléről vágták le szombatig a nem kevesebb, mint 55—60 mázsás átlagot adó termést. A tervek szerint november 10-ére leállhatnak a kukoricakombájnok is. sőt, ha kisebb lenne a növény víztartalma, s csökkenteni tudnák a szárítást, még sokkal előbb is végezhetnének. A 62 hektáros szőlőben várhatóan a jövő hét közepéig akad munkájuk a szüretelők- nek Amennyiben az időjárás engedi, nem sokkal később az őszi mélyszántással is elkészülnek, s így az elsők közt fejezik be az őszi munkákat a tarnaörsiek. nálatos tény, hogy a mező. gazdaságban — s azon belül a termelőszövetkezetekben elég nagy az üzemi balesetek és az így elvesztett munkanapok száma... — Tegye hozzá, hogy a munka- és üzemegészségügy terén elért fejlődés, a mun- kevédelmi oktatás és propaganda javulása, a biztonságos munkavégzés feltételeinek javítása ellenére. Ezért is figyeltünk oda nagyon az V. ötéves tervidőszakra kidolgozott szociálpolitikai és munkavédelmi tervekre, a baleseti veszélyforrások csökkentését szolgáló intézkedésekre — beleértve a nehéz fizikai munkák gépesítését, a munkavédelmi eszközök alkalmazását és így tovább. — Mik a további tennivalók? — Az eddiginél is több segítséget kívánunk nyújtani a mezőgazdasági tsz-alap- szervezeteknek a szak- szervezeti munka színvonalának emeléséhez, a szervezettség növeléséhez, a hatáskörükbe tartozó jogok gyakorlásához. Segíteni a munka szerinti bérezés elvének jobb érvényesülését, az anyagi ösztönzési rendszer továbbfejlesztését. A dolgozók szociális helyzetének, élet- és munkakörülményeinek javítása érdekében újabb kezdeményezéseket kívánunk tenni a korszerű és biztonságos munkaszállítás, a nem telepített munkahelyek szociális létesítményekkel való ellátása, az üzemegészségügy fejlesztése és a lakásgondok megoldása érdekében. Itt jegyzem meg, hogy kormányprogram alapján — illetékes főhatóságokkal együtt — felülvizsgáltuk a korkedvezményes munkaköröket, s a tapasztalatok most vannak feldolgozás alatt. Végül, szakszervezetünk a SZOT támogatását igényli az erdőgazdasági és vízügyi ágazat problémáinak kiemelt kezeléséhez, ezeknél az állami támogatás kiterjesztéséhez, valamint az erdő- és fagazdaságok jóléti alapjának egyszeri korrekciójához. Nyíri Éva  népi ellenőrök is megkérdezték Vegyünk bútort — de honnan? A Budapesti Nemzetközi Vásáron néhány hete láthattuk a bútoripar jövő évi kínálatát, fejlődésének eredményeit az Otthon 7 9-en. Színpompás bemutató voll, szépen „összehozott” együttesekkel, de a külföldiekkel, elsősorban a jugoszlávokkal összevetve mintha mégiscsak szegényesebb lett volna a mi kisebb-nagyobb vállalataink ajánlata. Sok vita volt már azóta is erről, rádióban, újságokban mondták el nem' mindig pozitív véleményüket az ipar, a kereskedelem szakemberei. Természetesen látni kell a nagyarányú fejlődést is, hiszen megvalósult a bútoripari rekonstrukció. Am a vásárlók ma már sokkal többet is várnak. Ez történt öt év alatt A Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1972-ben végzett vizsgálatot a megye bútorpiacán : a kereskedelemben, s a bútoripar itt dolgozó vállalatainál. A közelmúltban újra elővette a témát, s az idei év és 1977. adataiból rajzolt képet az utóvizsgálat arról, mi történt öt év alatt. Nem feledkeztek meg a legilletékesebbekről, a vásárlókról sem: 200 kérdőívet töltettek ki reprezentatív felmérésen, hatvan vásárlótól kértek véleményt a bútorok minőségéről. Bútoripari vállalataink nagy lendületet vettek öt év alatt: az Agria Bútorgyár akkori 50 milliós termelése ma már a 200 millióhoz közelít, s megduplázta termelését a BUBIV egri gyára is. A bútorkereskedelem forgalma a megyében 113 százalékkal nőtt — a termelés és forgalmazás fejlődési üteme meghaladja az országos átlagot. Miért van akkor mégis, hogy egyre több az úgynevezett „kielégítetlen ’„eres- let”, egyre többen vannak, akik nem kapnak nekik megfelelő bútort? Különösen a kisbútorok termelése nem fejlődőit az igényeknek megfelelő ütemben — állapította meg a népi ellenőrök felmérése. A gyártmányfejlesztés nem elég rugalmas, hosszú az út amíg egyes termékek eljutnak a szériagyártásig, a BŰ- TORÉRT Nagykereskedelmi Vállalat pedig — hiába van monopolhelyzetben — nem tudja a kiskereskedelem igényeit érvényesíteni. Igen gok termék minőségi színvonala nem megfelelő gyenge minőségű alapanyagok, technológiai hiányosságok miatt. S mindehhez hozzájárul, hogy szállítás közben igen sok bútor sérül meg, aztán jön a huzakodás: kié a felelősség, kinek kell fizetni. őszintén szólva nem ilyen tapasztalatokra számítottunk, amikor a bútoripari rekonstrukció elkezdődött. Kétségtelenül nehezebb gazdálkodási körülmények között kell dolgozniuk a nagyra nőtt bútorgyáraknak, s miként az más ágazatokban is tapasztalható, nem tudtak alkalmazkodni a változó körülményekhez, a változó igényekhez. A kiegészítő bútorok iránt jelentkező nagyobb keresletet például csak a kis- és középüzemek tudnák kielégíteni. Ha tudnák. Nekik viszont nincs akkora telj esítményük. A megyei tanács kereskedelmi osztálya a felügyelete alá tartozó vállalatoknál és szövetkezeteknél szorga’- mazta a bútorkereskedelmi hálózat és a raktárterületek bővítését. Egerben megépül* a DOMUS Áruház, Hatvanban az áfész bútorboltja A DOMUS-nak nagy gondjai vannak a raktározással, még ebben az ötéves tervben 6000 négyzetméteres alapterületű központi tárolóhelyet építenek. Ugyancsak tervezik Hevesen is egy 1000 négyzetméter alapterületű lakberendezési áruház építését ül egri DOMUS is veszteséies A megye bútorkereskedelmének forgalma az elmúh 10 évben négy és félszeresére nőtt A forgalom növekedése az elmúlt két évben !s meghaladta az évi 10 százalékot. Jóval magasabb azonban ennél a készletek emelkedésének üteme. 1975. óta megduplázódott a bútorboltok készlete (22 millió forintról 46 millióra), s a készlet forgása 36 napról 53 napra lassult Ez is oka többek között annak, hogy a kápolnai és a gyöngyösi bútorüzlet kivételével mindenütt veszteséges a bútorforgalmazás. E két bolt a BÚTORÉRT bizományosa, így a forgóeszközlekötési járulék s a kockázati . veszteségek a nagykeElektromos vezérlőtábla Omszknak Az MMG Automatikai .Művekben készül a szovjetunióbeli Omszkban épülő kőolaj-tartálypark elektromos vczcrlötáblája és irányítópultja. A berendezések program szerint vezérlik az óriási tartályok töltését és ürítését. (MTI'Fotó: Manek Attila — KS) reskedelmi vállalatot terhelik. Ezek a közgazdasági szá- mítgatások természetesen nem érdeklik a vásárlót, agi gyors, pontos kiszolgálást és megfelelő választékot akar. Ám ezeket is látni kel! ak-i kor, ha a bútoripari rekonstrukció hatásait akarjuk összegezni, s arra vagyunk kíváncsiak: a kereskedelem miért nem mozdul gyorsan a feladatok megoldására. Mert egyébként volna mit tenni a kereskedők háza táján. Gyenge színvonalú, esetleges a propaganda, a vevői tájékoztatása a kínálatról. Nem biztosított a bútorok kulturált, minőséget megóvó szállítása. Különösen a vasúti fuvarozásoknál sqk a sérülés, nincsenek a célra alkalmas speciális bútorszáüi- tó gépkocsik. Nem megfelelő, nem egységesen szervezett a házhoz szállítás. A bútoroknak általában a 10 százaléka sérült mire megérkezik, a forgalmazók saját részlegüknél végzik a javítást, de nincsenek technikailag felkészülve, ezért a reklamációk intézése nehézkes, a vevő joggal bizalmatlanná válik. Nincs előrehaladás a lakberendezési szolgáltaiéi sok kiszélesítésében sem. A legnagyobb bútoráruház az egri DOMUS, amely tavaly februárban nyitót*, az első évet 1 millió 450 eze? forint veszteséggel fejez'e be, az idén pedig már az első félévben meghaladta az 1 millió forintot a veszteség. Nyolcvan alkalmazottat foglalkoztatnak, az egy dolgozóra jutó forgalom alig haladja meg a 160 ezer forintot. A hevesi áfész bútorbol*- ja csak a raktárért 140 ezer forintot fizet évente. Egyébként kilenc különböző helyen tárolják itt a bútorokat. Természetesen ilyen körülmények között nern nyernek az üzleten itt séta Mit mond a vevő? A vásárlók — ezt a kérdőívek adatai mutatják — szinte mindenütt azt oana- szolják, hogy nem leaet megnézni, nyugodtan megszemlélni a bútorokat, mielőtt vásárolnának. Füzesabonyban a két raktárban 4—5 rétegben vannak egymáson a heverők, Gyöngyösön is inkább a raktárból árusítanak, de ott szintén nagy a zsúfoltság Hevesen nincs bemutatótere az üzletnek. Egerben van, de itt meg a raktárak esnek igen messze, sőt egy-egy garnitúra különböző darabjai >s más-más tárolóhelyen találhatók. A sérüléseket legtöbbször csak a kicsomagolásnál e- het észrevenni, nincs megfelelő tájékoztató anyag a bútorok otthoni összeszereléséhez. A kiszolgálással általában elégedettek a vásárlók, sőt a füzesabonyi áfész bútorboltjának dolgozóit dicsérik is a megkérdezettek. A kiszolgálás kulturáltsága azonban már más dolog sok helyen az alapvető szociális ellátást sem tudják biztosítani. Éppen a megdicsért füzesabonyi dolgoz óknak nincs se mosdójuk, se WC-jük, se öltözőjük. Ez a kínálat, miközben gyorsan és meglehetősen magasra szöknek fel a bútorok árai. Hangsúlyozzuk; mindezek már egy magasabb igény reflexiói bútorkereskedelmünk helyzetéről; De talán mégsem az volna a megoldás, hogy a magasabb igényeket szállítjuk le... Hekeli Sándor L$mhm€% 1978,. október 29., vasárnap
