Népújság, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-26 / 253. szám

Gromiko Párizsban *^SAAAA<*AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA*AéM^AAAAAA>AAAAAAAé^KAé» áZEKDA ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: Bagdadi párbeszéd ŐSZINTE LÉGKÖR JELLEMEZTE BAGDAD- BAN a kedden kezdődött iraki—sziriai csúcstalálkozó első napját. Nem túlzás azt állítani, hogy a Közel-Ke­let egyik legfontosabb eseménye Hafez Asszad sziriai elnök bagdadi látogatása, Szíria és Irak kapcsolatát ugyanis hosszú ideje nem a jószomszédi viszony, ha­nem heves viták, s éles szembenállás jellemezte. Sok szakértő szerint a nézeteltérések egyik fő oka az Eufrátesz hasznosításának eltérő terveiből fa­kadt. Mások a politikai jellegű kérdéseknek tulajdo­nítanak nagyobb fontosságot: mindkét országban a verető erő a Baath-párt, de különböző frakcióik gyakran véres rendbontással, merényletekkel és za­vargások szításával juttatták kifejezésre belső ellen­téteiket. Az sem használt a két ország békés kapcso­latának, hogy az iraki olajvezeték — kényszerűségből — sziriai területen vezet át. Bagdad és Damaszkusz vitája nem segítette az arabközi béke ügyét sem: a libanoni polgárháború megítélésében éppúgy, mint a palesztin erők támoga­tásában Szíria és Irak eltérő álláspontra helyezkedett. Ellenséges érzelmeik, kölcsönös vádaskodásaik végül is határaik lezárásához vezettek. Hozzá tartozik azonban az igazsághoz, hogy a tér­ség válságának egyes alapvető kérdéseiben a szír és az iraki vélemény csekély eltérést mutatott: mindkét ország hevesen ellenezte Szadat különutas politikáját, az arab és a palesztin ügy elárulásának minősítette Egyiptom lépéseit s azonos módon vélekednek a Camp David-i megállapodásokról is. Igaz, korábban Irak még radikálisabb nézeteket vallott, s nem írta alá a Szilárdság Front első, tripoli tanácskozásának jegyzőkönyvét. Azóta azonban a kairói irányvonalat ellenző arab államok politikájában új és örvendetes tényként a Szilárdság Frontjának damaszkuszi érte­kezlete után Bagdad arab csúcstalálkozó rendezését javasolta. Szíria kedvező válaszát sokan a megbéké­lés első kézzelfogható jelének tekintették. BAR KÉTSÉGTELEN, hogy a közel-keleti tér­ségben a múltban is gyakran keletkeztek ellentétek egyes arab államok között, s a szembenállás nem­egyszer torkollott már látványos, de tartósnak aligha nevezhető kibéküléshez, ezúttal azonban a jelekből ítélve biztató folyamat tanúi lehetünk. Asszad és Al- Bakr, valamint a két magas rangú küldöttség párbe­széde Bagdadban kedvezeően hathat a szadati külön­bekét megbélyegző arab front megszilárdulására, ar­ról nem is szólva, hogy a két szomszédos ország tör­ténelmében új lapot nyithat. Közvetve és közvetlenül tehát a térség átfogó, tartós és igazgságos rendezése szempontjából is nagy fontosságú a bagdadi párbeszéd, Gyapay Dénes Franciák és magyarok 2, Tokaji és likamaj Szerdán délután háromna­pos hivatalos látogatásra Pá­rizsba érkezett Andrej Gro­miko szovjet külügyminisz­ter. Gromiko Louis de Gui- ringaud francia külügymi­niszter 1977, júniusi moszk­vai látogatását viszonozza Gromiko és Guiringaud hivatalos tárgyalásai még szerda délután megkezdőd­tek a francia külügyminisz­tériumban. Iraki—sziriai csúcs Bagdadban szerdán meg­tartották az iraki—sziriai csúcstalálkozó második ülé­sét. Tájékozott források sze­rint Asszad sziriai és Al- Dakr iraki elnök olyan meg­állapodás kidolgozásáról tár­gyal. amely meghatározná, hogy milyen közös politikát folytasson a két ország az egyiptomi—izraeli különbé­ke megakadályozása érdeké­ben. A tárgyalások az iraki hírügynökség közleménye szerint szívélyes légkörben folytak. Hírek szerint az iraki fél több milliárd dolláros pénz. alap létesítését javasolta az arab frontországok támoga­tására. A moszkvai norogyevicsi temetőben szerdán örök nvmralomra helyezték Apasztasz M|, koiant. az SZKP és a szovjet állam egyik klemelk dő személyiségét, a forradalmi mez. g»lom aktív harco«át. Anasztasz Mlkolan, aki 1915-től volt tagja a kommunista pártnak, október 21-én 83 éves korában hunyt el. Anasztasz Mikojan ravatalánál Leonyld Brezsnyev, A?ek«zej Koszigln. valamint az?J7KP éa a szovjet állam, a társadalmi és tömegszervezetek «ok más vezetnie állt dfszőr«ér<<t. (Népúiság telefotó — TASZSZ—MTT~VSJ Kormányülés ágyútűzben Libanoni tervek a tartás fegywernyugwösra A Szárklsz államfő elnök­letével ülésező libanoni kor­mány szerdán úgy határo­zott, hogy vonják ki az or­szágból azokat a reguláris palesztin egységeket, ame­lyek a legutóbbi összeütkö­zések alkalmával, az arab­közi békefenntartó erők ré­szeként Szíriából érkeztek Szadati békeszerződés „Az egyiptomi elnök ál­talánosságban elfogadható­nak tartja az egyiptomi— izraeli békeszerződés Wa­shingtonban kidolgozott ter­vezetét” —, közötte a nem­zeti demokrata párt szóvi­vője Szadat elnöknek és nemrégiben megalakított pártja parlamenti csoportjá­nak első találkozóját köve­tően. A háromórás találko­zón Szadat kifejtette, hogy a szerződéstervezet csak né­hány pontjának módosítását tartja szükségesnek. A pon. tokát nem részletezték, de a kairói sajtó több ízben szel­lőztette már, hogy az egyiptomi kormány a pa­lesztin kérdés megoldását szeretné hangsúlyozottabban összekapcsolni az egyiptomi —izraeli különszerződéssel. Az A1 Ahram című félhi­vatalos lap szerint viszont Kairó a jelenlegitől eltérő szerződéstervezetet terjesz­tett elő Washingtonban. SZERETI-E A TOKAJIT? — kérdeztem egy este a szál­lodában az éjszakai portást. Látszott rajta: borissza em­ber, a tokajit azonban nem issza. Elzászi, mondta fity­mál óan, s megvallotta, hogy inkább a délvidéki tőkék nedvét kedveli. Tokaji és Elzász? Bámultam. De nem az öreg portás földrajzis­mereteivel volt baj. Párizs­ban valóban árusítanak egy Elzászban termett savanvkás fehérbort, palackján a cím­kével: Toka-y. Tokaj-hegy világhíres aszú­borát jobban ismerik a ten­gerentúl, mint Franciaország­ban. Minden borivóknak e Mekká iéban a tokait elvész a sok száz fait» nedű között. A Pick és a Hertz szalámi — bár a legtöbb fűszerüzletben kapható — szintén nem olyan népszerű, mint azt mi itthon hisszük. Nagy tételben fogy viszont a libamáj: évente 800 tonnát szállít Magyarország. A híres francia libamájpásté­tom-készítmények alapanya­gának java része magyar. A francia—magyar keres­kedelemre és gazdasági kap­csolatokra jellemző ez a liba­máj. A számunkra hagyomá­nyosan kedvezőtlen — jó év­ben 40—60. gyengébb évben 33—83 százalékos — kereske­delmi mérleg magyar serpe­nyőjébe csak ritkán tudunk „kemény" árut tenni, Élelmi­szeripari nyersanyagok, könnyűipari termékek szere­pelnek kiviteli listánkon, s csak elvétve nagy értéket képviselő gép. berendezés. Ezeket inkább a franciák szállítják nekünk. Lehet-e ezen a történelmi­leg is kedvezőtlen mérlegen 1978. október 26, csütörtök javítani? Magyarországnak mindenképpen ez az érdeke. Vajon van-e erre mód, lehe­tőség a két ország gazdasági szerkezetének, fejlettségének különbségei mellett? Ezen töprengtem, míg szin­te „lépésben" haladtunk a párizsi motorizált tenger kö­zepén. Egyórás döcögés után csak némi szerencsével sike­rült a hömpölygő autófo­lyamból kiválni, parkolóhe­lyet találni a l’Usine Nou­velle szerkesztősége előtt. A lap 80 éve jelenik meg, a maga nemében egyedülálló vállalkozás. Üzleti körökben a francia ipar bibliájának ne­vezik. 50 ezer kis- és közép- vállalat van Franciaország­ban, a l’Usine Nouvelle hoz­zájuk akar eljutni, az ő ér­dekükben szól. Pár éve sok energiát fordítanak a kelet- nyugati gazdasági kapcsola­tok szerteágazó, bonyolult kérdéseinek megvilágításá­ra. Christian G, Marmain fő. szerkesztő-helyettes tömören összefoglalja a lap álláspont­ját, A klasszikus kereskede­lem formái — eladni-venni — szerintük ma már elavultak. A technikai, technológiai és ke­reskedelmi kooperáció sokkal korszerűbb módja az együtt­működésnek. Sok kutatás, a legújabb tudományos ered­mények alkalmazása, llcenc- és know-how eladás — ezek a versenyben maradás fölté­telei, DE HOL ADJANAK EL? Nyugat-Európában négy éve tart a gazdasági visszaesés, csak kevesen keresik a gépe­ket, technológiákat, beruhá­zási javakat. Nincs vevő. S ez különösen a francia kis- és középvállalatokat érinti érzékenyen, A tudományos- technikai haladásban még lépést, tudnak tartani, de a korszerű exporttevékenység már meghaladja erőiket. Szeretnének minél több üz­letet tető alá hozni, ugyan­akkor mégis tartózkodók. Többek szerint költséges a szocialista országokkal foly­tatott kereskedelem, mert a tárgyalások a szokásosnál több időt vesznek igénybe. De azt is elismerik, hogy a szocialista üzletfelek meg­bízhatók, és pontosan fizet­nek. Annak sem örülnek, hogy a kapcsolatok fejleszté­sére leginkább az úgyneve­zett kompenzációs üzletköté­sek révén lenne mód. Azaz: a szocialista partner termék­kel fizetne a megvásárolt gé­pekért, beruházási javakért. Ettől azért idegenkednek a kis- és középvállalatok, mert nincs erejük a visszahozott terméket elhelyezni. Az ame­rikai Pepsi Cola az egész vi­lágon árusítja a Szovjetunió­ból kompenzációs üzlet fejé­ben kapott vodkát. Ezt a módszert csak kevesen képe­sek követni Franciaország­ban. Vendéglátóm szerint mégis kénytelenek a kom­penzációs egyezmények útját járni, mert ha nem francia vállalatok kötnek üzletet az Elbától keletre, helyettük megteszi a konkurrencia. Guy Schwartz, a Le Ma­tin gazdasági rovatvezetője tavaly végigutazta az európai szocialista országokat Hosz- szú cikkben értékelte a fran­cia és a szocialista országok vállalatai közötti kapcsolato­kat, Az együttműködés lehe­tőségeit mérlegelve Magyar- országot az ötödik helyre so­rolta. Svéd módon, vaskos, gya- lulatlan gerendákkal beren­dezett brasserie (söröző)-ben, lármás társaság szomszédsá­gában ültünk le megvitatni tapasztalatait Kamionsofő­rök tértek be. csörgött-csi- lingelt az amerikai játékasz­tal. a vastag Gltane-füst. úszott a levegőben. Ez i6 Franciaország. Schwartz egy régi francia kereskedőszokást idéz. A Szajna partjáról először a szomszédos országokban néz­nek szét: mit lehet venni, el­adni? Majd a népes, nagy or­szágok felé fordul a figve- lem... S Magyarország nem tartozik ebbe a sorba. A kö­zömbösségnek történelmi gyökerei is vannak. A fran­ciák hagyományosan baráti érzelmeket táplálnak a len­gyelek iránt, míg Magyaror­szág jó esetben is csak kö­zömbös marad. így az együttműködésnek vannak még tartalékai. A kibontakozást egyelőre nehezíti, hogy nagy különb­ségek vannak a két ország kereskedelmi, pénzügyi gya­korlata között. A párizsi, lyoni gyárosok főleg attól félnek, hogy a francia tech­nikával Magyarországon ké­szült termékek a világpiacon konkurrenciát jelenthetnek. Az Itteni üzletemberek rit­kán gondolkodnak hoBSzú távra, inkább a közvetlen piaci impulzusok hatására cselekednek. Ezért is vállal­nak olyan nehezen kooperá­ciót hosszú távra, FRANCIAORSZÁGNAK EROS POZÍCIÓI VANNAK a fejlődő világban, az üzleti körök mégis a keleL-nyuga- ti üzletkötésektől várnak töb­bet. Hiába van például ren­geteg pénz egyes arab orszá­gokban, s másutt igen olcsó munkaerő, hiányzik néhány fontos feltétel. A kiépített háttérágazat, a hozzáértő műszakiak és a képzett mun­kások. Ez mind megtalálható a szocialista országokban. A harmadik világbeli üzletfe­lek a munkások betanítását is szeretnék bevenni a szer­ződésekbe. Erre Franciaor­szág nem vállalkozik. Ezért a gyártulajdonosoknak, kül­kereskedőknek — ha eladni akarnak — alapvető érdekük a magyar (és a többi szocia­lista) partnerrel való jövedel­mező kapcsolat. Csupor Tibor Következik : Visszaküldeni a liftet Libanonba. Az intézkedés a beiteddini külügyminiszteri értekezlet egyik határozata, nak megvalósítását lelenti. A libanoni kormány ülé­sén megvitatták azt a terve­zetet is, amelyet a napok, ban létrehozott kormánybi­zottság terjesztett elő a bej­rúti harcok kiújulásának megakadályozására. A ter­vezet részleteit nem tették közzé hivatalosan, de a biz­tonsági erőktől származó ér­tesülések szerint az a liba­noni hadsereg létszámfeL lesztését és a fegyvere« mi­líciák lefegyverzését irá­nyozza elő. Míg a kormánv a béke tartóssá tételéről tárgyalt Bejrút keleti, keresztény ne. gvedében szerdán ismét éle­ződött a helyzet. Harcko esik és nehéztüzérség beve­tésével tűzpárbaj folyt a jobboldali keresztény mili- cisták és az arabközi béke- fenntartó erők egységei kö­zött. Mint ez utóbbiak köz­leménye megállapítja, a jobboldali fegyveresek egyet­len alkalmat sem halaszta- nak el, hogy megsértsék a tűzszünetet”. Ezzel egyldőben Dél-T i. banonban a falangisták tü­zérségi tűz alá vettek név falut, mert lakosai nem vol­tak haüandók együttműköd­ni velük. Amin Gema'el a faltm- gista pártvezető fia, a mii‘- ciák parancsnoka szerdán le­jelentette, hogv párttá az utóbbi idők véres ö«szeesa- náeai ellenére kész kódtár.i kapcsolatait Szíriával. Lángokban Los Angeles Lángtengerré vált keddre virradóra Los Angele«, több «o_ gyede. Az amerikai város egy parkjában bozóttliz ke' ke­zeit, amely Igen gyorsan terjedt tovább. (Népúiság telefotó — AP—MTI KS) Új miniszterelnök Portugáliában LISSZABON Ramalho Eanes portugál köztársasági elnök szerdán egy független politikust. Carlos Alberto Mota Pinto. 42 éves jogászt, a coimbrai egyetem tanárát bízta meg az új kormány megalakítá­sával ö lesz 1974,, a „szeg­fűn forradalom" óta az or­szág tizedik miniszterelnöke, egyben Európa legfiatalabb kormányfője. Elődjétől Alf­redo Nobre da Costától elté­rően nem gazdasági szakem­ber. Mot* Pinto 1976 júliusa és 1977 decembere között külkereskedelmi és idegen- forgalmi miniszterként két ízben is tárcát kapott Mario Soares szocialista párti ki­sebbségi kormányában. Politikai körökben úgv -'é. ük, hogy Bane« elnöknek ->z új miniszterelnök kinev sével változatlanul az a cél­ja, hogy a rneealakf'.i»--í kormánv átmeneti iel'ragel, az 1980-ban esedékes álta­lános választásokig irán, ft«a az országot. Ha ez a kor­mány sem kapna bizalm»' a nemzetgyűlésben «terepe ki­zárólag az idő »'■''* meet ár­tandó választások 1 ákészí'»- sóre korlátozódnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents