Népújság, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-26 / 253. szám

A parlament őszi ülésszaka elé A KÖZOKTATÁS ÊS A KÖZLEKEDÉS életünkkel szorosan összefüggő két fon­tos terület eredményeinek és távlatainak megvitatását ja­vasolta a kormány a ma délelőtt 11 órára összehívott országgyűlésnek. Amennyi­ben a napirendet a képvise­lők elfogadják, a közoktatás­nak 13 éves, a közlekedés- politikának pedig 10 éves, a fejlődést és a teendőket is jól érzékeltető, hosszabb idő­szakát tekintik át törvény- hozásunk tagjai. Az oktatási miniszter 1965- ben számolt be a Parlament­ben az iskolákban folyó ne­velő és oktató tevékenység­ről, valamint a gazdasági és társadalmi fejlődéshez illesz­kedő elképzelésekről. Az or­szággyűlés azóta újabb, a közoktatásban dolgozók munkáját meghatározó jog­szabályokat hozott. A kép­viselők 1969-ben fogadták el a szakmunkásképzésről szó­ló törvényt, később pedig megszavazták az ifjúsági és a közművelődési törvényt. Rendszeresen élt ellenőrzési jogával az országgyűlés kul­turális bizottsága: az elmúlt években többször is beszá­moltatták az oktatás és a nevelés legfontosabb kérdé­seiről a minisztérium veze­tőit. A megyei képviselőcso­portok — az Oktatási Mi­nisztérium vezető munkatár­saival közösen — az elmúlt hetekben majd másfél évti­zed mérlegét készítették el. A tanácskozást követően ösz- szeült az országgyűlés kultu­rális bizottsága, s a vitában felszólaló 11 képviselő mon­datai is bizonyították: az ok­tatás fejlesztése az egyik leg­lényegesebb társadalompoli­tikai kérdés. A leglényege­sebb kérdésben a képviselők véleménye összecsengett: a közoktatás folyamatos és tervszerű korszerűsítésével számos eredményt hozott az 1972-es központi bizottsági határozat valóra váltása. És a sikerek mellé sorakoznak a fejlődésből adódó újabb te­endők: távlatilag a közép­iskolai oktatás általánossá tétele, valamint az oktatás­nak a népgazdaság technikai­műszaki fejlődéséhez, az ága­zatok változásaihoz való jobb alkalmazkodása. AZ ŐSZI ÜLÉSSZAK má sodik napirendjeként várha­tóan az 1968-ban született közlekedéspolitikai koncep­ció eddigi végrehajtását és továbbfejlesztésének főbb irányelveit vitatják meg a ,,T. Ház” tagjai. A helyi ta­pasztalatokat a megyei kép­viselőcsoportok ugyancsak összegezték, s a múlt héten a parlament építési és köz­lekedési bizottságának tagjai sorakoztatták fel a jellemző tényeket. A vita résztvevői szóltak a „füstokádó” gőz­mozdonyok örvendetes szám­űzéséről, a motorizáció, a közúti közlekedés viszonylag zökkenőmentes fejlődéséről. A felszólalók a hibákról sem hallgattak: régóta és idegesí- tően akadozó a gépkocsik és rakodógépek alkatrészellátá­sa. bővíteni kell a szerviz- hálózatot, s a jobb vasúti szállításhoz is elkel a pálya- felújítás. a pályaudvarok korszerűsítése. A témakört az országgyű­lés ipari bizottsága is meg­tárgyalta, hiszen a közúti jár­műgyártás kiemelt kormány- programja, ..ikertestvére” a közlekedéspolitikai koncep­ciónak. A JÁRMŰGYÁRTÓ VÁL­LALATOKNAK a szocialista országok nagyüzemeivel való együttműködése kamatozik a közúti forgalomban is: a ha­zánkban gyártott műszerfa­lakért, zárakért és más sze­relvényekért többek között Ladák és Polski Fiatok ér­keznek Magyarországra. A két bizottsági ülés résztvevői a holnapról szólva kiemelték: a közlekedéspolitikai kon­cepció továbbfejlesztésével ezúttal is össze kell hangolni a járműgyártás terveit. (MTI) Jauulo gépesítés takarmányozásban Üj betakarftógépek érkez­tek az AGROKER-vállalatok telepeire: Jugoszláviából 70 ZMAJ-típusú vontatott ku­koricabetakarító berende­zést vettek át. A gépekkel főleg az értékes hibrid vető­magok betakarítását gyorsít­hatják meg. A betakarítógépek kínála ta idén az elmúlt évekhez képest érezhetően megja­vult. A javuló ellátást támaszt­ja aiá a MÉM vizsgálata: eszerint három .év alatt meg­kétszereződött az a gépállo­mány, amely magajáró ki­vitelű. tehát feleslegessé te­szi a traktoros vontatást. Jelenleg csaknem három­ezer nagy teljesítményű gép­pel rendelkeznek a mező- gazdasági nagyüzemek, 1975, ben még csak 1300-at tartot­tak nyilván. Különösen je­lentős, hogy a kukoricabe­takarító berendezések leg­korszerűbb típusaihoz is hozzájutottak a termelők. 1975-ben még csak 93, idén már 280 olyan géppel ren­delkeznek, amelyek a kuko­rica teljes növényzetét, te­hát a szárat és a csöveket egyaránt összezúzzák, felap­rítják és így nagy értékű tömegtakarmány előállítását teszik lehetővé. Már a nyári takarmány- betakarítási szezont is a ja-. vuló gépellátás jellemezte. Idén mintegy 300 nagy telje­sítményű bálázógépet sze­reztek be. A gazdaságok egy része berendezkedett a nagy méretű bálák „összesajtolá- sára”, három év alatt 14-ről 120-ra nőtt a nagy méretű ' bálákat készítő gépek szá­ma. A kukorica szárítására behozott külföldi gépek is jó szolgálatot tesznek a földe­ken, ezek jelenleg már dol­goznak, ugyanúgy, mint azok a ‘ takarmánykiosztó kocsik, amelyeknek sorozat- gyártása idén kezdődött meg. (MTI) Mérlegen: a háromnegyed ér Exportsikerek a finommechanikai vállalatnál A Heves megyei Finom- mechanikai Vállalatnál is „megvonták már a mérle­get” július, augusztus és szeptember munkájáról, eredményeiről, s a hivatalos adatok birtokában így tel­jes a kép az idei év három­negyedéről. — Vajon mit mutatnak a számok, milyenek a tapasz­talatok az eltelt kilenc hó­napról? — kérdeztük a na­pokban Gál Jánost, a válla­lat főkönyvelőjét. — Különösebben nincs okunk az elégedetlenségre — vála­szolta beszélgetésünk során —, hiszen általában teljesül­tek elképzeléseink, sikeres­nek mondható az esztendő eddigi része. 156 millió fo­rintos tiszta árbevételünk lényegesen meghaladja a ta­valyi hasonló időszak telje­sítményét, jóval több a ter­vezettnél, s a termelésnöve­kedés csaknem teljesen a termelékenység javulásából következett. Fokozódott az exporttevékenységünk, a tő­kés piaci értékesítés az el­múlt évi kétszeresénél is nagyobb. Tulajdonképpen még az első félévben kielé­gítettük nyugati partnereink egész 1978-as igényét: ez alkalommal is orvosi búto­rokat szállítván a Medicor Művekkel együttműködve. Ugyanekkor • iparkodtunk eleget tenni belföldi meg­rendelőink kívánságainak is. Szolgáltatásainkon belül kü­lönösen a lakossági gépko­csijavítás fejlődött. Üj üzem segítette az alváz- és üreg­védelem munkáját, ami szá­mottevően hozzájárult ah­hoz, hogy az eredeti prog­ramhoz képest harmadával nagyobb volt a magánfo­gyasztók forgalma. Mindezek következtében a vállalat nyeresége kilenc hónap alatt elérte a 21 millió forintot, s a tavalyit meghaladó, 5,3 százalékos bérfejlesztést vé­gezhettünk dolgozóinknál. — Jgy elmondva: ugyan­csak egyszerűnek tűnik min­den. Valójában azonban, bi­zonyára többről van szó. Hallhatnánk ezekről is va­lamit? — Nyilvánvalóan az idei hónapok sem voltak könnyű­ek. Szinte végig gondjaink voltak az anyagellátásban. Például a horganyzott le­mezt hol kaptuk, hol nem, s változatlanul nehezen ju­tottunk gépkocsi-alkatrészek­hez. Csak a kooperációk ki- szélesítésével sikerült meg­felelnünk tőkés partnereink várakozásának, s szigorúbb minőségellenőrzéssel tud­tuk elérni, hogy autószervi­zünk munkáját a tavalyinál kevesebb esetben reklamál­ják. Egri tehergépkocsi-javí­tó részlegünknél ma is prob­léma, hogy nem tudjuk be­vezetni a második műsza­kot. .. Az új pontozási rend­szer bevezetése kétségkívül fellendítette a munkaver­senyt, az egészséges vetélke­dés megélénkítette az újító kedvet, ami észrevehetően gyümölcsözött, gyümölcsö­zik eredményeinkben. Ná­lunk sem sikerült azonban elérni, hogy csökkenjen pél­dául a balesetek száma. El­lenkezőleg: az idén a tava­lyinál több sérülés történt. S ha ez a táppénzes napokat illetően nem is vezetett nö­vekedéshez, mindenesetre kerül-fordul felborította f " munka menetét, zavartc \ a termelést. Hosszabb- vi- debb időre „kiesett” mi ka-' társakat kellett máso' nak pótolni, hogy hely tálihas­sunk. — Milyenek a további ki^ látásaik? — Ügy véljük, hogy éves célkitűzéseinket, említett gondjaink ellenére is, telje­sítjük, több területen pedig, a háromnegyed évihez ha­sonlóan túlteljesítjük. S vég­eredményben az idén is si­keres esztendőt zárunk... Éppen a közeli napokban megoldódik végre közpon­tunk végleges elhelyezése is, miután _egri, Faiskola utcai telepünkön elkészült az új, üzemvitel épületünk. Úgy­hogy most költözködés előtt állunk. Ha túl leszünk rajta, megszűnik súlyponti üzeme­ink eddigi „távirányítása”, s minden bizonnyal ez is ja­vítja majd a vállalati mun­ka hatékonyságát. Gy. Gy. ' Nyitott kapuk Pályaválasztási hetek Heves megyében Eseményekben gazdag a pályaválasztási hetek 1978. évi programja. A Heves me­gyei Pályaválasztási Tanács­adó Intézet a társadalmi szervekkel közösen összeál­lított rendezvényeivel segíti a pályaválasztás előtt álló tanulókat, nem utolsósor­ban a szülőket és a pedagó­gusokat a helyes döntés ki­alakításában. A Megyei Művelődési Köz­pont és a PTI szakemberei előadássorozatot indítottak a középiskolás fiatalok részé­re több felsőfokú képesítést igénylő szakma megismerte­tésére. A műszaki, egész­ségügyi, mezőgazdasági, köz- gazdasági. katonai és peda­gógus pályákról jól felké­szült szakemberek tartottak, illetve tartanak előadásokat az érdeklődő fiatalok részé­re. Bodó Antal immár nyug­díjas. Csaknem rregyvenesz- tendei közszolgálat után, s az elismerő Munka Érdem­rend arany fokozatával vo­nult vissza kertes házába kint, a rózsái faluszélen, hogy ezután virágjainak, szépen termő fáinak és sző­lőtőkéinek éljen, csupán fe­leségével osztva meg a bé­kesség remélhető évtizedeit. Az egykori bányásztelepülés másként festett húsz eszten­deje. amikor beiktatták ta­nácselnöki tisztébe. A kép­ből sok minden hiányzott, ami nélkül ma már el sem képzelhető Rózsaszentmár- ton. Ott van elsőként a dombra telepített új iskola, haditechnikai parkkal, amelynek legvonzóbb tárgya egy MÍG vadászrepülő. Könyvtárat. gyógyszertárt, óvodát avattak, megépült a pártház, harminc kilométer­nyi járda, s az utolsó két évtized eredménye egy mű- anyagipari és faipari üzem, amelyek kétszáznál több családot juttatnak jövede­lemhez. Mindez elképzelhető Tóni bácsi segítő buzgása nélkül? Vacsoramonológ Ablakon át — Buzogtam, buzogtam, de a magam erejéből vajmi ke­vésre tellett volna, ha a kü­lönböző akciók során, nem érzem magam mögött az egész falut, az itt élő embe­reket, a pártszervezetet és az intézményvezetőket. Ami­kor kértem, tulajdonképpen az ő igényüket tettem le a járási tanács elnökének asz­talára. S értük pereltem megannyi hivatallal. mi­nisztériummal. Persze így sem volt könnyű! Mi taga­dás. előfordult gyakorta, hogy valahonnan kidobtak az ajtón, de én visszamen­tem az ablakon át. mert éreztem igazunkat, éreztem a vállalt felelősséget. Nagyon sokat köszönhetek például a Nehézipari Minisztériumnak, amellyel az idők folyamán gyümölcsöző kapcsolatot te­remtettünk. A megyei tanács mellett talán innen jött a a legtöbb támogatás. A jár- dásítási program megvalósí­tása szinte a minisztérium­nak köszönhető. De ugyanezt mondhatom művelődési há­zunkról. amely a könyvtár­ral együtt egyre pezsgőbb szellemi, kulturális élet szál­lása lett. Jó mindezt szám­ba venni. Különösképpen jó akkor. ha visszagondolok ideköltözésünkre. Fél cipőm a sárba ragadt, a háború nyomait viselő tanácsházán pedig három rozoga szék fo­gadott az első reggelen ... Mint a bogáncs — Bevallom, más riasztó dolog is akadt a kezdet kez­detén. abban az esztendő­ben, amikor Raft Miklós já­rási tanácselnök-helyettes kihozott Rózsába. Még vi­rágzott a lignitbányászat, s egy hete se éltünk itt, be­robbant az egyik akna. Har­mincegy halottunk volt! El­képzelhető a hangulat. a súlyos gyász. Hosszú ideie jóformán semmit sem tud­tam törődni hivatalommal minden energiámat az kö­tötte le, hogy a bányatele vezetőivel, pártmunkásaivá valahogyan elmossuk a ször­nyű esemény emlékét az em­berekben, s a jövendő felé irányítsuk tekintetüket. Az­tán olyan is előfordult, hogy a fejemhez vágták: mit ke­resek ezen a pályán vajmes­teri képzettséggel? Annak nem néztek utána. hogy Visznekről én már pénzügyi szakvizsgával mentem az at­káid adóhivatalhoz 1947-ben, majd pedig többféle állam- igazgatási tanfolyamot végez­tem el sikerrel. És amit ezek mellett döntőnek tartok vá­lasztott, vállalt munkahe- helyemen? Évről évre bo­gáncsként ragadt rám a gyakorlatból, az életből, a küzdelemből eredő ismeret. Hiszem, hogy enélkül nem őrizhettem volna meg vezető tisztemet annyi sok eszten­deig. s elöljáróim sem mél­tatják munkámat többféle kitüntetéssel. Asszonyok dicsérete — Egyébként most jövök rá. hogy mindeddig igazság­talan voltam Kiss Gizellá­val szemben, akit nemcsak az elénk tálalt paprikás ser­tésszelet, meg némi süte­mény dicsér feleségi minő­ségben, hanem a gondjaim­mal, terheimmel való azono­sulás negyedszázada. Két leányunk nevelése, kenyér­kereső munkája mellett mindig figyelte dolgaimat, s jó asszonyösztönnel számta­lanszor megvilágította előt­tem. a lehető legjobb válasz­tást. máskor fölrázott hite 'mgyottságomból. Vajmi ke vés tekintélye volt Rózsában a tanácsvezetésnek, amikor ide kerültünk. A bányászok csak a nadrágost látták ben­nem és munkatársaimban, s úgy néztek át rajtunk minden jó szándékunkkal együtt, mint az ablaküvegen. Ne törődj vele. majd meg­változnak az eredmények láttán, mondta akkoriban gyakorta a feleségem. Igaza lett! De úgy is segített ám, hogy amikor Bocsi Laciék kijártak Hatvanból szervez­ni a fogyasztási szövetkeze­tét, nyakába vette a falut, s ismerősei körében velük agi­tált. Később a takarékszö­vetkezet ügyének útját egyengette hasonlóképpen. S ha most tetszetős kirendelt­ségünk. több milliós betét- állományunk van. részese a sikernek! Alku nélkül — Hagyjátok, hogy itt ennyi mindent beszéljek, s közben nem isztok három­szor átszűrt rizlingemből? Főként, pedig úgy hiszitek, mindenkivel és mindig meg­értésben éltem, amikor egyenesbe került, a község? Ne higgyétek. Ha ilyen he­lyen dolgozik az ember, ak­kor óhatatlanul ütköznie is kell, mert a szemlélete eset­leg mások érdeke ellen van. A kis pecsenyesütögetőkre gondolok, akik csak a házuk kerítéséig látnak, s legrit­kábban vesznek a vállukra valamit a tágabb közösség terheiből. Nahát az ilyenek­kel én soha sem. alkudtam meg, soha sem. egyeztem ki Szidjanak a hátam mögött, áztassanak csak, fontos a falu. Az lépjen előre az idő­ben. fejlődjék a többség akarata, igénye szerint. Most más veszi kézbe a staféta­botot. Biztosan könnyebb dolga lesz, mint nekem volt. De nem könnyű! Egy veze- tölöl minden év valami újat vár. Elettörvénv ez. ahogyan mostani, megváltozott kis világomat, a több. a szebb igénye igazgatja. Tessék ki­nézni a verenda ablakán, talán még látni sürgölődé- sem nyomát! Kivájtam a partot, hogy végre garázs­hoz jussak. Ha bírom erővel, még fákat is telepítek. Ki­nek. minek? Mondom. Az igény. Ketten voltunk, ket­ten vagyunk. De számítunk a gyerekekre, az unokákra, fgy kerek az élet... Moldvay Győző A „Nyitott kapuk” jegráJ ben Heves megye munkai ». lyein várják az általános ás középiskolás fiatalokat üzemlátogatásokra. A mun­kahelyeken a pályaválasztá­si megbízottak mellett az üzemi KISZ-alapszervezetek fiataljai mutatják be az egyes szakmák szépségét és nehézségét, a pályaválasztók előtt álló lehetőségeket. Az üzemek kapui egyébként egész évben nyitva állnak - a kihelyezett üzemi szakköri foglalkozásokra járó tanulók előtt. A Heves megyei Moziüze­mi Vállalat és a PTI közös megállapodása alapján a lakótelepi iskolamozikban, valamint a megye települé­sein kísérőfilmként pályais­mertető filmeket vetítenek. A KISZ Heves megyei Bi­zottsága és a PTI a napok­ban közös pályázati felhí­vást tett közzé ,.Munkahelyi élményeim és tapasztalata­im” címmel. Az Ipari Szövetkezetek Heves megyei Szövetsége és a PTI az ipari szövetkezetek személyzeti vezetőinek to­vábbképzésén többek között a szövetkezetek pályavá­lasztást segítő tevékenységé* tűzte napirendre. Várható, hogy a jövőben az ipari szö­vetkezetek az eddiginél is fokozottabban tudják segíte­ni az általános és középis­kolák pályairán.yító munká­ját. A központi rendezvénvek közül kiemelkedik a „Mes­terségünk címere” rádiós pá­lyaválasztási vetélkedő no­vember 2-i döntője. A ve­télkedőt a Mátravidéki Fém­művek művelődési házában rögzíti a Magyar Rádió, me­lyet későbbi időpontban tűznek műsorra. Heves me­gyét a siroki és a gyöngyösi 1. számú Általános Iskola úttörői képviselik. Az isko­lai pályairányító munka ter­mészetesen nem korlátozódik csak a ..hetek” időtartamá­ra. E tevékenység az iskolai oktató-nevelő munka szer­ves része, amely folyamatos, de a pályaválasztási hetek idején éri el tetőpontját. A pályaválasztási hetek prog­ramja részletesen is megta­lálható a külön erre a célra készült programfüzetben. Mészáros József, a Heves megyei Pálya­választási Tanácsadó Intézet csoportvezetője .NÉtwiswGi 1978. október 26., csütörtök J

Next

/
Thumbnails
Contents