Népújság, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-25 / 252. szám
Hatékonyabbá vált-e az alapszervezeti munka? Nem új keletű felfedezés, hanem régi tapasztalat: a pártalapszervezetek tevékenysége meghatározó egy- egy üzem, hivatal, vagy éppen intézmény életében. Ahol a kommunisták lelki- ismeretesen végzik tevékenységüket, ott általában az üzem, a hivatal munkája is jó, ahol viszont „döcög” a párt munka,, ott az élet más területein is gondok keletkeznek. Nem véletlen tehát, hogy pártunk Politikai Bizottsága 1972-ben határozatot hozott az alapszervezeti munka fejlesztéséről, a munka színvonalának emeléséről. E fontos kérdést természetesen nem csupán a Politikai Bizottság tárgyalta, hanem igen sok fórumon esett róla szó azóta is, már csak azért is, mert minden párthatározatot az alapszervezeteknek is végre kell hajtaniuk. Tehát a határozatok végrehajtásának elemzésénél . természetszerűleg szó esik az. alapszervezeti munka. eredményeiről, vagy éppen, gyenge oldalairól is. A Politikai Bizottság említett határozatának szellemében Heves megyében is lényeges fejlődés következett be az elmúlt esztendők során. Tervezés, előkészítés Általánosítható tapasztalat, hogy az alapszervezetek igen nagy figyelmet fordítanak a rendszeres szervezeti életre. A taggyűléseket, a vezetőségi üléseket megtartják és az is megfogalmazható, hogy azokon a legfontosabb kérdéseket tűzik napirendre. Ennek előfeltétele természetesen az, hogy tudatosan, lényegre törően tervezik meg féléves politikai tevékenységüket. Igyekeznek működési területük legfontosabb politikai, gazdasági, társadalmi problémáit átfogóan megtárgyalni, és ha szükséges, az adott kérdésekkel kapcsolatosan határozatot hozni.. Megyénk nagyüzemeiben, mint például az egri Finomszerelvény- gyárban, a Mátravidéki I Fémművekben, a Csepel I Autógyár egri gyárában kü- i lönösen a gazdaságpolitikai I kérdésekkel.. ., foglalkoznak behatóan, segítséget nyújtva ezzel a gazdasági Vezetőknek is. A vitathatatlan eredmények ellenére azonban még gondok is akadnak, előfordul, hogy az alapszervezetek nem a leglényegesebb kérdésekre irányítják a figyelmüket, és ezért a munkatervekben olyan témák is szerepelnek, amelyek megvitatása nem indokolt, vagy nem időszerű. Az előkészítő munkához jelentős segítséget adnak a városokban, járásokban rendszeresen megtartott titkári értekezletek, de nagy segítséget nyújtanak az alapszervezeteknek a területfelelősök is, akik jól ismerik a hozzájuk tartozó kommunisták munkáját, esetenkénti gondjait is. tőségi ülésre túl sok napirendi pontot terveznek, éppen ezért a fórumokon néha nem alakulhat ki érdemi vita egy-egy fontos kérdésben, mert megtárgyalására nincs idő. Végrehajtás, ellenőrzés Hiába a legszebb terv, hiába a legjobb határozat — tartják a gyakorló pártmunkások —, ha nincs végrehajtva. Megyénk pártalap- szervezetei éppen ezért igyekeznek a lehető leghatékonyabban elvégezni a munkát, legyen szó a pártélet bármely területéről. Munkájuk eredményeit le lehet mérni a gazdasági eredményekben, az üzemi demokrácia kiteljesedésében, az eszmei-politikai képzettség növekedésében, a cselekvő aktivitás kibontakoztatásában — csupán néhány tényezőt említve. De-^azt is meg kell említeni, hogy bizonyos gondok a végrehajtás folyamatában is előfordulnak. Néha az alapszervezetek nem mérik fel kellőképpen egy- egy feladat megvalósíthatóságának reális feltételeit, vagy nem konkrétan fogalmazzák meg a feladatot, és ez zavart okoz a gyakorlati munkában. Az is előfordul, hogy egy-egy hosszabb távra szóló határozatról elfeledkeznek, és csak egy bizonyos idő elteltével veszik észre, hogy a munka nem volt eléggé folyamatos. Néha — a munkatervhez szigorúan ragaszkodva — olyan témát is megtárgyalnak, amely közben már elvesztette aktualitását. Sokszor bizonyos feladatok nem eléggé körülhatároltak, nem lehet tudni, hogy az adott kérdésben mi a pártalap- szervezet, vagy éppen a szakszervezet feladata, éppen ezért a végrehajtás is nehézkes. Nem kevésbé fontos, hogy a kommunisták rendszeresen napirendre tűzzék a feladatok végrehajtásának tapasztalatait is. Hiszen csak az elvégzett munkát elemezve lehet megítélni, hogy a végrehajtás mennyire volt eredményes, és az elemzés, a munka ellenőrzése határozza meg a jövő feladatait is. Megyénk alapszervezeteiben e téren is színvonalas munkát végeznek. Mind a pártmegbízatások teljesítését, mind a határozatok megvalósítását rendszeresen ellenőrzik. Néhány gond azonban e területen is felmerül. Tapasztalható, hogy a gazdasági vezetők beszámoltatása esetenként formális, de az is, hogy néha még indokolt esetben sem határozza meg sem a taggyűlés, sem a vezetőség a kommunista vezető feladatait. Különösén a hivatali, intézményi alapszervezetekben fordul elő, hogy bizonytalanság mutatkozik abban a tekintetben: milyen joga van vajon az alapszervezetnek, a vezetőségnek. Emiatt például a munkahelyi vezető beszámoltatása formális, vagy el is marad. Minősítés Hem másolás Részben a tervkészítés, részben pedig a végrehajtás stádiumába tartozik a központi, megyei, járási vagy városi határozatok adaptálása. Rendkívül lényeges, hogy az alapszervezetek a felsőbb határozatok szellemében, de ne azt másolva dolgozzák ki saját feladataikát. Sajnos e téren még igen sok gond akad. Előfordul, hogy az alapszervezetek mechanikusan átveszik a felsőbb határozatokat, nem bontják le azt saját magukra, éppen ezért aztán a végrehajtás sem sikeres. Ugyancsak a tervezésnél, de a végrehajtás folyamatában is jelentkező probléma, hogy különösen a gyári, üzemi alapszervezeteknél túlzottan a gaádaságpo I i t i kai kérdéseket állítják előtérbe, és a pártélet más feladatai — mint például a párttaggá nevelés, tagfelvétel, oktatás, káderkérdés, ideológiai kérdésekkel való foglalkozás — indokolatlanul .. háttérbe szorulnak. A. munka eredményességét néha az is rontja, hogy az'álapszervezetek egy- egy taggyűlésre, vagy. veze; Az esetenkénti gondok, hiányosságok ellenére megyénk alapszervezetei jól, körültekintően dolgoznak. A kommunisták aktívan, felelősséggel vesznek részt az alapszervezeti munkában, a vezetőségek — egyre inkább kollektíván — megfontoltan irányítják a munkát. Az irányító pártbizottságok is fokozott segítséget nyújtottak és nyújtanak a munka színvonalának emeléséhez. A beszámoló taggyűléseken évente minősítik az alapszervezetek, illetve a vezetőség tevékenységét, elvszerű és őszinte bírálattal élve. Sokat segít az alapszervezeti titkárok rendszeres tájékoztatása, a reszortfelelősök értekezlete. Hasznos és bevált a területfelelősi rendszer is. Mindez hozzájárult és a jövőben is hozzájárul a színvonalasabb tevékenységhez, a - párt politikájának cselekvő végrehajtásához. Kaposi Levente Munkacllcnőrzósen a beruházók. Vibók Sándor. a városi tanács pénzügyi osztályának vezetője, Dobos Imre építésvezető és Szalay Iván tcrvcsoportvczető. Az akusztikai és az elektrotechnikai felszerr, lések már a helyükön vannak. Nagy László, a BEAK szerelője, a leendő technikusnak, Scitovszky Sándornak magyarázz’a a keverőasztal működését. (Fotó: Szabó Sándor) Szétnéztünk a falak között Nincs talán olyan gyöngyösi, aki mostanában ne kíváncsiskodna: mi történik az új művelődési központ körüli drótkerítés mögött, mi folyik bent az épület falai között? Megtörténik-e annak a bizonyos nemzetiszínű szalagnak az átvágása november 7. tiszteletére ? Ezekre és az ehhez hasonló kérdésekre kerestük mi is a választ. o Senki sem állíthatja, hogy olyan könnyű eljutni az épülethez. A Városgondozási Üzem dolgozói fáradoznak az oda vezető út építésén. Már csak a betonozás és az aszfaltozás van hátra. Csak? Néznek vissza olyan tekintettel, amikor a megjegyzést hallják, mintha nem hinnének a fülüknek. — Kevés az időnk, az kétségtelen, de sokkal kisebb lenne a gondunk, ha volna elegendő teherautónk. Hiába megyünk bárhová, senki sem tud segíteni, mert az őszi betakarításhoz is kell sok autó. — Mi lesz az úttal mégis? — Bizakodunk. Meg kell annak lennie a megnyitóra. Dobos Imrével, az építkezés felelős vezetőjével a nagyteremben találkozunk. Azt ellenőrzi, hogy a padlószőnyeget befedik-e nylonfóliával, ezzel is védve az elszennyeződéstől. — Meddig lesz még ideges? — November 6-ig. Akkor nézem majd megkönnyebbülten az átadási ünnepséget. Remélem, én is együtt mosolygok majd örömömben a többiekkel. o A pokolba kívánhatják a munkások a eseti ő-botló, lá- batlankodó kíváncsit. Nincs elég bajuk, nem elég nekik magukra és egymásra vigyázniuk, még azon is legyen ott a szemük, hogy a mindenüvé bekukkantó idegen most éppen hol van, nehogy egy szál deszka, vagy cső. egy létra, vagy bármi más fejbe kó- lintsa. A ' BEAG szerelő technikusa, aki a hangosító berendezés minden csínját-bíniát elmagyarázta, látható élvezettel büszkélkedett azzal, hogy ilyen az országban csak még egy van, Gyulán. — Ezentúl, ha be akarjuk mutatni a vevőinket, már nem kell oda elvinnünk őket, hanem elég csak leugranunK ide. Gyöngyösre. Elnézik, ugye, ha a szakmai részleteket most elhagyjuk. A megjegyzésből kiviláglik, hogy a gyár itt remekelni akart, mindenből a legkorszerűbbet adta. O Van egy nagyterem, aránylag nagy színpadrésszel, a hozzátartozó zenekari árokHátrányban a mezőgazdaságiak Mostolia újítók Nem szívesen beszélnek róluk a szövetkezetekben, vagy ha mégis szóba kerülnek, akkor sem sokat mondanak az újítókról, a bevezetett újításokról, mert kevés, ami számottevő! Noha most, októberben három esztendeje már, hogy a Minisztertanács határozatot hozott a mező- gazdasági újítómozgalom fejlesztéséről és szabályozta az újításokat, azóta sem sok változás történt. Ahol komolyan veszik Az irányelvek alapján az országoshoz hasonlóan Heves megye termelőszövetkezeteiben is kidolgozták az újítási szabályzatokat. Azokban a gazdaságokban, ahol komolyan vették ezt a munkát, kedvező eredmények is születtek. Ez az 54 megyei szövetkezetnek azonban csupán egy kisebb részében történt. A közös gazdaságok nagy többségében még mindig, nincs megfelelő anyagi és társadalmi elismerésük az újításoknak. Ezt állapították meg nemrég az Országos Találmányi Hivatal munkatársai is. akik a Heves megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségével együttműködve felmérést. végeztek, merre tartanak az újításokkal közös gazdaságainkban. Elég siralmas kép alakult ki a minisztertanácsi határozat óta eltelt három esztendő tapasztalatairól Heves megyében. Bebizonyosodott, hogy a termelőszövetkezetekben mindössze három műszaki újítást fogadtak el, és ezért szinte nevetségesen keveset, 2700 í or intőt tizeitek ki, Az újítások bevezetésre kerültek és mint kiderült, nem volt érdemtelen ez a lépés, hiszen 254 ezer forint hasznot hoztak. Ott volt például Tóth Jánosnak, a hatvani Lenin Termelőszövetkezet főmérnökének újítása, aki a John Deere traktorra három vetőgépet kapcsolt, úgynevezett hidraulikus kiemeléssel. Az újítással amellett, hogy három ember munkáját megspórolták, a teljesítmény is jelentősen nőtt a vetésnél. leves felfogás Szerencsére azonban néhány szövetkezetben, mint az Egri Csillagokban, a hatvani, a nagyrédei, a gyöngyöspatai és a viszneki szövetkezetben élnek az újításokkal. Az Egri Csillagokban például tavaly hatot fogadtak el. A nagyobb baj azonban a szemlélettel van, a közös gazdaságok nagyobb részében ugyanis a területi szövetség által közreadott irányelvek alapján sem készítették el az újítási szabályzatot. Noha a miniszter- tanácsi határozai, szerint vannak újítási előadók, de ezek csak névlegesek, mert nemigen dolgoznak! Valójában nem az igazi felelősei az újításoknak, miután nem főállásban, hanem kapcsolt munkakörben látják el feladatukat. Noha alakultak újítási bizottságok is a szövetkezetekben, ezek munkája egyelőre formális! Azokban a gazdaságokban, ahol komolyan veszik az újításokat és a vezetőségnek jó .a .hozzáállása ehhez, ott a szemlélettel sincs baj. mert támogatóra találnak az újítók. Sok helyen azonban a legnagyobb akadály, hogy az újításokat anyagilag nem ösztönzik, nem fizetnek érte semmit arra a téves felfogásra hivatkozva, hogy az munkaköri kötelesség! Hol van akkor az elismerés ezért a fontos többlettevékenységért? Ahol pedig fizetnek, ott csupán néhány forint az eszmei .,elismerés”. Ha be is vezetnek egy-egy újítást, utólag már nem vizsgál ják meg annak gazdaságosságát, nem győződnek meg róla, hogy érdemes volt, hozza-e azt a tényleges eredményt, amiért bevezették. A mezőgazdasági újítások szinte teljesen a műszaki újításokra korlátozódnak, tehát egyoldalúak! így elmaradnak a kertészetben az állattenyésztésben, a szőlészetben. az erdőgazdálkodásban szükséges újítások, pedig ezekre éppoly szükség lenne, mint a többire. Ha pedig akad is újító, aki netán az állattenyésztésben, vagy más területen hozna újat. akkor visszautasítja a vezetőség azzal, hogy majd a műszakiak megoldják, a gépműhely kapja a feladatot. Vajon helyénvaló dolog ez? Egyértelmű nemmel válaszolhatunk. Mielőbb gyökeres szemléletbeli változásra lesz szükség, hogy a szövetkezetekben az újítási előadók és a bizottságok valóban feladatuknak tekintsék az újítók támogatását. Nagyobb társadalmi elismerést Ehhez legtöbb segítséget a közös gazdaságokban dói' gozó jogtanácsosok adhatnak. akik ismerik az újításokra vonatkozó rendeleteket és szabályokat. Segítséget várnak a vezetőségtől is, amely ne vonja meg a támogatást. hanem karolja fel az újítókat. A pártszervezetek pedig ellenőrzéssel segíthetik az újítások bevezetését, a termelést előre vivő új módszerek elterjesztését. Gyakori, hogy a szövetkezeti tagok nem is értesülnek egy- egy újításról, annak bevezetéséről, mert azt csak szűk körben ismertetik, esetleg műszaki konferenciákon szólnak róla. A jövőben nagyobb gondot kell fordítani a gazdaságokban az újítások propagálására, hogy az ebben élenjárókról a Szövetkezeti tagság is értesüljön. A területi szövetség pedig, mint eddig, a jövőben is véleményt nyilvánít egy-egy újításról, és javaslatot tesz, hogy elfogadják-e, vagy sem. Az Országos Találmányi Hivatallal együttműködve, az idei évtől megszervezik az újítási előadók és az újítási bizottságok tagjainak folyamatos képzését, illetve továbbképzését. Erre nagy szükség lesz, hiszen jószerivel csak formálisan működnek ma még ezek a bizottságok. Az eddigieknél nagyobb anyagi és társadalmi elismerése is szükséges, különösen most. amikor egyre inkább a hatékonyabb munka és a minőségi termelés került elő_ téybe, A jelenlegi helyzet ugyanis nem segíti, hanem inkább kedvét szegi az újítóknak. Remélhetőleg nem sokáig! IMeaiuöz Káráig J kai, és a mindehhez elenged-- hetetlenül szükséges technikai eszközökkel, amelyek lévőiről vezérelhetők, Irányíthatók, beprogramozhatok es általában is minden korszerű követelménynek, annak rendje és módja szerint, pontosan megfelelnek. A nézőtéren a rögzített székek száma 468. Van egy nagy előcsarnok, ami mozgatható faelemekkel , kettéosztható és így önálló tanácskozóteremmé' is kialakit- ható. De ez a tanácskozóterem az előcsarnoknak csupán töredéknyi részét teszi ki. A 468 néző tehát a szünetben és az előadás előtt nem kell, hogy egymás lábát tiporja. Aztán van még egy balett- terem és összesen hat foglalkozási helyiség, tanfolyamok, klubok, olvasók és szakkörök részére. A művelődési központ dolgozóinak a munkahelyei mindezeken kívül találhatók meg az előtérből elindulva, lent a földszinten és az emeleten, a foglalkozási helyiségekkel ellentétes oldalon. Nem beszéltünk még az öltözők soráról, amelyekhez zuhanyozók is tartoznak, nem beszéltünk a díszletraktárról, a tetőteraszról De most nem leltározni akarunk. o Milyen az épület? ,Ha a tervezőt kérdezzük, az ő válasza csak elfogult lehet. Az ízlésről pedig vitatkozni.. . ? Feltételezhetően nem lesz egységes véleményük a gyöngyösieknek az új művelődési központ külső képéről. Ha úgy vesszük, ez így természetes. Annyi mindentől függ, hogy ki mit talál vonzónak, mutatósnak, hangulatosnak. Várhatóan nagy közönség- sikert arat majd az előcsarnokban látható színes üvegfal, az ólomkeretbe foglalt, Gyöngyöst, a város múltját és jelenét ábrázoló kvo, amely a maga módján mindent elmond, derűsen. tele örömmel, mégis tartózkodó méltósággal, hivalkodás nélkül. Sokszor elhangzik még az alkotó neve.: Szinte Gábor. Lesznek olyanok is, akik a vörösmárvány borítású padlózatot nézik majd meg maguknak, de lesznek olyanok is, akik a csontszínüre festett téglafalat bámulják majd meg, ahogy a maga rusztikusságában odakinal- kozik a szemlélődőnek. Feltételezhetően egységes lesz a vélemény .arról, hogy ennek az új épületnek a tömbjét ma még lakóépületek zárják közre és zárják be a keleti oldalról, ami miatt olyan az egész, mintha hely hiányában valahová bepréselték volna. o Fejezzük be kíváncsisko- dásunkat. Nem azért, mintha kifogytunk volna a mondán.- valóból, hanem azért, mert ízelitőnek ennyi is elég, különben is dolgoznak a munkások, az állami építőipar emberei, a hajrá idegfeszültségével, és különben is már csak kicsinyke idő választ el bennünket attól a napról, amikor a tgrv szerint az avatás ünnepélyes pillanata i.s elérkezik. Számoljuk addig, hány nap van még hátra. G. Molnár Ferenc . W8. t&UéáCl 25,, i/'Kíls
