Népújság, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-25 / 252. szám

(edrf esti külpolitikai kommentárunk: | VoilC© UtltOSKQjQDOn Termékeny fél évtized ÖT ESZTENDEJE ÜLT ÖSSZE a világ közvélemé­nyének reflektorfényében a békeerők nemzetközi kongresszusa. Ez volt „az emberiség lelkiismeretének” nemzetközi békemozgalomnak legnagyobb, legszéle­Í> sebb körű eseménye: 143 ország, 120 nemzetközi és 1100 nemzeti szervezet küldte el delegációját Moszk­vába. A tanácskozást a mélységes felelősségérzet hatot­ta át. A Kreml Kongresszusi termében a legkülönbö­zőbb világnézetű és pártállású személyiségek gyűltek össze, köztük világhírű művészek, tudósok, politiku­sok is. Egyben azonban valamennyien egyetértettek, méghozzá a legfontosabb kérdésben: korunk a nagy remények és a nagy veszélyek kora, és tőlünk függ, melyik lehetőség valósul meg. Az ülést a történelmileg megalapozott derűlátás jellemezte, a szónokok emlékeztettek a nemzetközi erőviszonyok jelentős megváltozására, s az ebből ere­dő szükségszerű következményekre. Tizennégy bi­zottságban vizsgálták a világpolitikai folyamatok egyes részterületeinek problémáit és elemzéseikből is optimizmus — de korántsem hurrá-optimizmus — csengett ki. Leonyid Brezsnyev emlékezetes beszédé­ben figyelmeztetett arra, hogy „számos akadályt kell még leküzdenünk, vissza kell vernünk a béke ellen­ségeinek nem egy rohamát”. Az azóta eltelt fél évtized során mind a derűlátás, mind a figyelmeztetések jogossága beigazolódott. Sorra buktak meg a fasiszta rendszerek Görögország­ban, Spanyolországban, Portugáliában, a szabadság, a nemzeti felemelkedés útjára lépett egész Vietnam, Angola, Etiópia népe. Ugyanakkor a béke ellenségei fokozták támadásaikat a Közel- és (Kína segítségé­vel) a Távol-Keleten, s a föld számos más térségében. Sikerült valamelyest lelassítaniok a moszkvai kong­resszus után Helsinkivel fémjelzett enyhülési folya­matot. de visszafordítani, vagy megállítani nem tud­ták azt. VILÁGSZERTE FOKOZÓDIK a harc a tömeg- pusztító fegyverek, köztük a neutronbomba gyártása ellen, biztató kilátások vannak a SALT—II. egyez­mény megkötésére. A nemzetközi békemozgalom, így hazánk közvéleménye is eredményesen harcol az em­beriség közvetlen és távolabbi céljaiért, a leszerelési világértekezlet összehívásáért, az általános leszerelé­sért.. Jelenleg a világméretű leszerelési akcióhét ese­ményeiből mi is kivesszük részünket. A magyar bé­kemozgalom — egyebek között — ezzel is méltókép­pen készül IX. kongresszusára, s folytatja a moszkvai tanácskozás legjobb hagyományait. Harmat Endre Uj szovjet javaslatok Carterhez Moszkvai tárgyalásai során az amerikai kfilflgymin*sztert fogadta Leonyid Brezsnyev. A képen balra Vance, vele szemben Brezsnyev és Gromiko. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Kedden délelőtt elutazott Moszkvából Cyrus Vance amerikai külügyminiszter. Vancet moszkvai tartózkodá­sa idején fogadta Leonyid Breznyev, az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke. Az amerikai kül­ügyminiszter tárgyalásokat folytatott a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról szó­ló szovjet—amerikai megál­lapodásról és egyéb kérdé­sekről Andrej Gromikóval, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagjával, a Szov­jetunió külügyminiszterével. Az amerikai külügyminisz­ter elutazása előtt rövid nyi­latkozatot adott, amelyben köszönetét mondott Leonyid Brezsnyevnek és Andrei Oromikónak a szívélyes és meleg fogadtatásért.. s mindenekelőtt azért az őszinteségért és nyíltságért, amely a tárgyalásokon nyil­vánult meg. Tárgyalásaink hasznosak és konstruktívak voltak. Hazatértemkor je- jentést teszek róluk az el­nöknek — mondotta. — A hadászati fegyverekről folyó tárgyalások országaink lét- fontosságú és érzékeny ér­dekeit érintik. A megállapo­dásnak becsületesnek és egyenlőnek ke l lennie. fi­gyelembe kell vennie mind­két ország létérdekeit és tar­tósan hozzá kell járulnia a világ biztonságához. Mindkét fél elkötelezte magát amel­lett, hogy gyorsan és sikere­sen oldja meg ezt a felada­tot — hangoztatta repülőté­ri nyilatkozatában Vance. fJeltai András, az MTI tudósítója jelenti: Az amerikai és a szovjet államférfiak tárgyalásain to­vább közeledtek az állás­pontok a SALT-egyezménv kérdésében, de változatlanul maradtak megoldatlan kér­dések — jelentette Cyrus Vance útia után az amerikai sajtó. A külügyminiszter Vsszalérésre Készii nek az űrhajósok Kedden lekapcsolták a Szaljut 6. űrállomásról a Progressz 4. teherűrhajót. Kovaljonok és Ivancsen- kov, biológiai kísérleteket és technológiai kísérleteket is végeztek és felöltötték a csi- bisz — magyarul bibic — űröltözéket, hogy fizikailag előkészüljenek a visszatérés­re. A különleges öltözék biz­tosítja, hogy szervezetük fo­kozatosan visszaszokjon a földi körülményekhez. Gép- és Felvonószerelő Vállalat bélapátfalvi új cement­gyár hlemelt beruházáshoz fölvesz: lakatos hegesztő, csőszerelő, ács. kőmüve« szakmunkásokat és segédmunkásokat Jelentkezés: a GFV bélapátfalvi kirendeltségén és Eger, Ady Endre u. 3./a. Xgl8. október 25., szerda Franciák és magyarok 1. Kérdések — Párizsban KÉTÓRÁS repülőút — 1800 kilométer — után ér Párizsba a magyar utas. A francia és a magyar főváros között fél kontinens: Közép- Európa. Mégsem volt ez soha legyűrhetetlen távolság, s különösen nem az ma, az ex- presszek, sugárhajtásos gé­pek idejében. S az emberi gondolat, a népek, nemzetek együttélésének évezredes hétköznapjai finom szálak­kal át, meg átszőtték egymás kultúráját, gazdasági életét. Jámbor Saint Gilles-i szerzetesek telepedtek le már a XI. században a dunántúli Somogyváron, s követték őkst vallon mesterek, ötvösök, gyertyaöntők, szőlőművelők. Három évszázados jelenlétük kisugárzó, erjesztő hatását csak sejthetjük. A XVIII. század végén Batsányi és társai vetették „vigyázó szemüket” Párizsra, hagyományt kezdve és te­remtve az egy nemzedékkel későbbi reformkori generá­ciónak. A múlt század har­mincas-negyvenes éveitől már vízválasztónak számito't a magyar politikai-szellemi életben a francia eszmények­hez. a francia kultúrához va­ló viszony. Petőfi, Vasvári ei a plebejus demokraták a ja­kobinusok forradalmi esz­méin nevelkedtek, s amikor a szabadságharc bukása után leszűkültek a politikai cse­lekvés lehetőségei, írók, fes­tők, szobrászok sokasága mérte önnön művészetét, Kór- szerű világlátását, szellemi magatartását az Európában leghaiadóbbnak számító fran­ciához. E francia hatás nél­kül ma szegényebb volna egv színnel, fejezettel a magyar művészet-, gondolkodás- és irodalomtörténet. Az első világháború tra­gikus eseményei és az azt követő évek lehűtötték ezt az évszázadok óta termékeny kapcsolatot, s a második vi­lágégés után, a hidegháborús évek pedig »élyen a fagy­pont alatt tartósították azo­kat. Az olvadás, a kölcsönös közeledés csak a hatvanas évek derekán kezdődött. Ma­gyar részről a békés egymás mellett élés fontosságának, lehetőségének gyakorlati — politikai síkon való — meg­valósítása volt a közeledés alapja. A francia politikát pedig De Gaulle tábornok nyitottabb, rugalmasabb kon­cepciója vezette. Péter János külügyminiszter 1965-ben . art Párizsban, s rá egy évre kol­légája, Couve de Murvilie Budapesten. Ez és az aláírt három megállapodás volt a szélesebb körű francia—ma­gyar kapcsolatok legújabb kori nyitánya. Követték ezt a szakminiszterek látogatásai. Legutóbb 1976-ban Lázár György miniszterelnökünk járt a párizsi Matignon-palo- tában, s tavaly Barre pro­fesszor, francia kormányfő tárgyalt Budapesten az Or­szágházban. ÚJ FEJEZETET ÍRUNK több mint egy évtizede a két nép évezredes kapcsolatának történetében. Nem közömbös, milyen gyorsan telnek a „la­pok”, s főleg milyen tarta­lommal. .. Hol tartanak ma e kapcsolatok, melyek azok a területek, ahol kölcsönös é". deklódésre számot tartó kér­désekről tárgyalhatunk, ahol mindkét félnek előnyös üzle­tek köthetők, s ahol terméke­nyen meríthetünk egymás kultúrájából, művészetéből? Párizs... A tízmilliós fran­cia metropolisban kerestünk választ a kérdésekre. Itt ahol a kormányhivatalok, a vállalatok munkáját összefo­gó központok, a nagy lapok szerkesztőségei, kulturális lé­tesítmények vannak. Ahol a párizsiak kétharmada alkal­mazotti minőségben, hivatali oktatói, egészségügyi foglal­koztatottként dolgozik. A különbség észlelésén túl meghökkentő, hogy a tízmil­liós francia főváros sok te­kintetben hasonló cipőben jár, mint Budapest vagy né­hány vidéki — méreteiben természetesen jóval szeré­nyebb — városunk. A múlt század vége óta emlékeze­tünkben, s irodalmi művek­ben, útibeszámolókban, fest­ményeken élő Parizs-kép mintha szakadozna. A belvá­ros most is nyüzsgő, elegáns, a fények ragyogóak, a boul- vard-ok az esti órákban Is tömöttek, s vidám társaság­gal tele a csaknem tízezer kisvendéglő. De ez a belvá­ros, 2 millió ember otthona. A többi párizsi — a városi la­kosság négyötöde — külváro­sokban él. Párizs lélekszáma a második világháború után kezdett nőni ugrásszerűen. 1964-ben már 8,4 millió em­ber élt e régióban. S a gon­dok — az emberi létfeltételek megteremtése, közművesítés, lakás, stb. — úgy látszik azo­nosak mindenütt, a Szajnától a Dunáig, s a gyors megva­lósítás is ugyanolyan gjer- megbetegségekkel jár. 1954- ben indítottak el egy nagy­szabású építkezési tervet a városatyák — ma már lát­szik, hogy megfelelő előkészí­tés és elképzelés nélkül. Ez volt a nagy lakótömbök kor­szaka, a jellegtelen, egyfor­ma betonóriások születésének története. NAGYOBB JELENTŐSÉ. GÜEK azok a változások, amelyek a város ilyen gyors és mohó kiterjesztéséből kö­vetkeztek. A városközpont­ban már-már elviselhetetlen a túltelítettség, a peremke­rületekben pedig az álmos alvóvárosok, az álló nap élet nélküli háztömbrengeteg. Kétségkívül szegényedik a Párizsra olyannyira jellemző társadalmi elvegyülés sok­rétű gazdagsága és a min­denfajta ember és tevékeny­ség színes szomszédsága. Al­vóvárosok, hivatalnok utcák, üzletközpontok, éjszakai mu­latók, mozik, szex-shop-ok negyede — az elkülönülés ma is tart, sőt mindennapi realitás. Csupor Tibor Következik: Tokaji és libamáj azonnal visszaérkezése után. jelentést tett Carter elnök­nek, akinek (egyes jelenté­sek szerint) új szovjet ha­vasiatokat hoz Moszkvából. A két fél nem jutott ugyan végleges megállapodásra, de újabb lépéseket tett a SALT, egyezményhez vezető úton — kommentálta a fejleménye­ket a Wall Street Journal Még legalább egv találkozó­ra lesz szükség, hogy meg­oldhassák a fennmaradt maroknyi. összetett kér­dést”. A lap feltételezi, hogy Vance külügvminiszter. akit hétfőn másfél órás tanács­kozáson fogadott Leonvid Brezsnyev. úi szovjet javas­latokat is továbbít Carter elnöknek. A lap rámutat: függetle­nül attól, mennyire haladt előre a SALT ügve. mindkét fél úgy értékeli hogv iavul- tak a szovjet—amerikai kan- csolatok Vance külügvmi­niszter legutóbbi. áprilisi moszkvai látogatása óta. Jól­lehet Brezsnyev és Vance tárgyalásain más kétoldalú és nemzetközi kérdések is napirendre kerültek. nem valószínű azokban nagyobb haladás mindaddig, amie a SALT-megbeszélések még tartanak — írja a lap. Amerikai források sze­rint egyébként nem változott a régi keletű szovjet állás­pont: csúcstalálkozó csak akkor kívánatos, ha megelő. zően sikerre vezettek a tár­gyalások. A washingtoni belső ta­nácskozások után. novem­berben, feltehetően Genfben kerülhet sor az úiabb kül­ügyminiszteri találkozóra —. jelentette az NBC tv-háló- zat. Az amerikai tudósítá­sok egyébként egybehangzó­an arról írtak: amennyiben a fennmaradt nehézségeket si­kerül elhárítani, végül is még az idén sor kerülhet — az Egyesült Államokban — a tervezett szovjet—amerikai csúcstalálkozóra. Ünnepi est a Lenini Komszomol 60. évfordulója alkalmából Hatvan évvel ezelőtti ese­mény jubileumát, az Orosz­országi Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakításának évfordulóját köszöntöttéK kedden a Szovjet Kultúra es Tudomány Házában. Az ün­nepségre érkező magyar fia­taloknak hazánkban dolgozó, tanuló és turistaként hoz­zánk látogatott komszomo- listák nyújtották át a Kom­szomol jubileumi jelvényét. A vendégek ezután megte­kintették a Lenini Komszo­mol hat évtizedes történetét felelevenítő fotókiállítást. A színházteremben ezután ünnepi gyűlésre került sor. Az elnökségben foglalt he­lyet Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KISZ KB első titkára, Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezetője, to­vábbá a fővárosi párt- és ál­lami szervek valamint a tár­sadalmi és tömegszervezetek számos vezetője. Az elnök­ség tagja volt Vlagyimir Ja- kovlevics Pavlov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete is. Kovács Jenő, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára ünnepi beszédében egyebek között hangsúlyozta: — Az évforduló nemcsak a szovjet nép. a szovjet ifjú­ság. hanem a haladó nem­zetközi ifjúsági mozgalom ünnepe is. A Lenini Kom­szomol hat évtizedes törté­nelme a tapasztalatok és a tanulságok bó forrása, amelvből a békéért, a sza­badságért. a népek felszaba­dításáért küzdők mindig me­ríthetnek. Az ünnepi gyűlés az Inter- nacionále hangjaival ért vé­get. Carter-iizenei di izraeli kormányhoz Carter amerikai elnök, aki kulcsszerepet játszott az 'z~ raeli—egyiptomi különbé e- szerződés tervezetének ‘ki­dolgozásában. kedden az iz­raeli kormányhoz intézett üzenetében felszólította Iz­raelt a dokumentum elfoga­dására. Az izraeli kormány kedden folytatta a vitát a Szerző­déstervezetről. Izraeli kor­mányforrások szerint Beein- nek és ' néhány jobboldali miniszterének kifogása van a tervezet több olyan pont­ja ellen amely az Egyiptom és Izrael közötti különbéke- szerződést összekapcsol ia a Camp David-i keretmegál­lapodás Ciszjordániára és a Gaza-övezetre vonatkozó rendelkezéseivel. Párizsba várják Szárkiszt Keddre virradóra kiújultak a harcok a libanoni főváros­ban a jobboldal fegyveresei és az arabközi békefenntartó erők alakulatai között. Hír- ügynökségi jelentések szerint a tüzérségi párbaj Bejrut ke­leti, keresztények lakta ne­gyedeiben, valamint a fővá­rostól huszonöt kilométerre északkeletre levő Bikfaia városában a jobboldal provo­kációi következtében robbant ki. Az összetűzések napköz­ben is folytatódtak. A jobboldali falangisták rádiója szerint a kelet-bejrú­ti harcokban az arabközi bé- fenntartó erők hét szíriai ka­tonája vesztette életét. A fa­langisták által ellenőrzött Bikfajában hárman haltak meg az összetűzések követ­keztében. Miközben Kelet-Bejrútban a joboldali fegyveresek so­rozatos provokációkat követ­nek el. a főváros nyugati, a haladó erők által ellenőrzött részében olyan intézkedése­ket hoztak amelyek a tartót- béke megteremtését szolgál­ják. A francia—libanoni 1tplo- mácia felélénkülésére Jtal az, hogy Franciaország 'ev rúti nagykövete kedden át­nyújtotta Szárkisz elnöknek Valery Giscard d’Estaing francia államfő üzenetét, amelyben az Szárkiszt a kö­zeljövőben teendő hivatalos látogatására hívja meg Pá­rizsba. Mély megrendüléssel rn. datjuk, hogy GAAL PIROSKA nyugalmazott tanultnál felügyelő, a Munka Ér demrend ezüst fokozata nak tulajdonosa, munka, végzése közben tragikum hirtelenséggel elhunvt. » füzesabonyi járási hivata' a Poroszló Közös Község- Tanács és az általános 1« kola saját halottjának ♦» kinti. Temetése folyó t> 26-án 11 órakor lesz poroszlói temetôb»"

Next

/
Thumbnails
Contents