Népújság, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-22 / 250. szám
külön a kezdőknek, külön ä régieknek. Mert egy kezdő például még egy menetlevelet sem tud rendesen kiállítani, az viszont a régiekre is ráfér, hogy a balesetek megelőzésének módjairól többet tudjanak. Ács Géza: Ügy tudjuk, ta-' vasszal bérrendezés lesz. Sze-' rintem félő, hogy a fiatalok hátrányára. A nagyobb pénzeket az idősebbek kapják.1 A parlament szünetében rövid párbeszéd Balogh Tibor igazgatóval. — Szereti ön a sportot? — Szeretem. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a spor- tot gazdasági feladataink elé helyezzük. Mellesleg: ha erről beszélünk, nem hagyhatunk figyelmen kívül egy fontos szempontot, azt, hogy az ESE megalakulásával a vállalati szintű minőségi sport lényegében megszűnt (nemcsak nálunk, más vália- latoknál is), számunkra tehát maradt a tömegsport. Erre a lehetőséget megadjuk, de ez egy percet sem vehet el a munkaidőből. Ez alaptétel, ebből nem engedünk. Dorkó József, a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának vezető titkára, mint vendég és mint házigazda (az SZMT székházában rendezték a Volán ifjúsági parlamentjét): — Húsz fiatal szóit eddig előttem, és őszintén meg kell mondanom, konkrétabb, megfoghatóbb felszólalásokat vártam. Például javaslatot arra, hogy minden munkahelyre a számára fontos feladatokat kellene megfogalmazni, főleg ebben az esetben, amikor olyan vállalatról van szó, amely az egész megyére kiterjed, és nagyon sok, különböző feltételek között dolgozó munkahellyel rendelkezik. Ügy tűnik, itt mindenki csak kér. A fiatalok is, a vezetőség is. De nem ugyanazt. A vezetőség: dolgozzunk, tanuljunk, használjuk ki jobban a szabad időt. A fiatalok: több bért, szabad időt, kedvezményeket. Ugyanakkor hallottam, hogy a vezetőség területet, salakot biztosított a sportpálya építéséhez, de a salakot nem a fiatalok, hanem a felnőttek terítették szét. A felajánlásokban busz. és kerítésfestések szerepelnek, ugyanakkor napokig ott állnak a teje vagonok. Gondolom, ezt itt mindenki tudja, de hát a likőr — kérdem én — miért nem lehet ezt megszervezni, miért nem lehet efelett és más fontos feladatok felett KISZ-védnökséget vállalni...? Ezzel is sokat lehetne takarékoskodni, nem beszélve — lévén szó a Volánról — a gépek, a motorok élettartamának meghosszabbításáról, benzinről. olajról. Vagy — ne menjünk mesz- sze ,—, itt a teremben most minden lámpa ég, teljesen fölöslegesen. Mert nézzenek csak ki az ablakon, miiven szép, fényes őszi napsütés van... Ketten is ugranak, lekapcsolják a villanyokat, és a parlament a Volán fiataljainak parlamentje továbbra is változatlan világosságban folytatja a világos vitát. Arról, hogy mit kell tennünk. Es miért, és hogyan? 1 B Kun Tibor \ Jt&wsSii 0 1978. október ZZ., vásárnál) 1 Nevezzük nevén! VAN MAR VAGY TÍZ ESZTENDEJE, hogy egy rövid glosszában szóvátettük, tucatszámra lopják a lámpaégőket, a cserepes virágokat, valamint a hamutartókat megyénk egyik vállalatánál. A cikk megjelenését követő héten három üzem vezetője „csengetett” vissza. „Sajnos, tényleg előfordultak a cikkben említett lopások — hangsúlyozták valamennyien — de azért — tették hozzá kivétel nélkül — talán mégsem kellett volna az újságba is kitenni.” Írásunk visszhangjának egyrészt örültünk, másrészt derültünk is rajta. Az igazi címzett — vagyis, akikről glosszánk valójában szólt — ugyanis sem akkor, és azóta sem válaszolt cikkünkre. A LÄTSZÖLAG JELENTÉKTELEN, régen történt, és régesrég elfelejtett „incidenst” mi juttatta most ismét eszünkbe? Egy nemrég rendezett országos iparági értekezlet. De nevezzük inkább tanácskozásnak, mert így rangosabb is, és a résztvevői — vállalati, szövetkezeti, ágazati vezetők — valóban arról tanácskoztak, hogy miként lehetne a termelés, a gazdálkodás fogyatékosságait minél gyorsabban felszámolni, valamint, hogy mit kell tenniök az egyre tornyosuló feladataik minél eredményesebb megvalósítása érdekében. Ahogy ez nálunk egy tanácskozásnak kijár, az ünnepélyes megnyitót vitaindító előadás követte. A legigényesebbek sem mondták, hogy az előadó nem készült fel kellően. Tehette, illetve tette ezt annál is inkább, mert a tőle kisebb rangúak szerint is kiválóap műveli szakmáját, tehetségét, tudását korábban hosszú éveken át a gyakorlatban, egy nagy, vállalat életének, munkájá- • nak hétköznapjaiban is számtalanszor bebizonyította. A szóban forgó tanácskozás — ahogyan a levezető elnök zárszavában többször is hangsúlyozta — végül is elérte célját Az előadó megannyi alkotó gondolattal tette gazdagabbá a hallgatóságot, és a szót kérő meghívottak is kivétel nélkül lehetőséget kaptak — saját tapasztalataik, véleményeik közreadásával — ahhoz, hogy az elnökségben helyet fogla; ló szolgálati elöljáróiknak, valamint kollégáiknak bő- ; víthessék szakmai, politikai ismereteiket. DE MI KÖZE végül is a bevezetőben említett példának e jól megrendezett, na- , gyón is aktuális témát választott tanácskozáshoz? A névtelenség, a személytelenség. A több mint öt órán át tartó tanácskozáson ugyanis i egyetlen példamutatóan és egyetlen rosszul, gyengén dolgozó üzem, vállalat, szövetkezet neve sem — ahogyan hiányzott ez a glosz- szánkból is — hangzott el. A pontos címzés helyett ilyeneket hallottunk: „... üzemeink többségében megértették, hogy..., egyes vállalatoknál, szövetkezeteknél. .., ' szerencsére egyre kevesebb helyen..., ma is vannak még olyanok. .., egyes területeken még mindig kevés... a nép- gazdasági érdekek sem mindenütt előzik meg..., általában és összességében elmondhatjuk, hogy... stb. stb. stb. Egy országos tanácskozástól természetesen senki sem várja el, hogy név szerint is sorra vegyék az érintett üzemeket, vállalatokat, szövetkezeteket. A legjobbakat és a legrosszabbakat azonban mért ne lehetne példaként állítani. KÜLÖNÖSEN ELVÁRHATÓ LENNE ez egy megyei, egy városi, egy járási és egy üzemi szintű tanácskozástól. A szokás, a divat azonban — tisztelet az igen kevés kivételnek — ezeken a fórumokon is az lett: „... üzemeink többségében megértették, hogy..., egyes vállalatoknál, szövetkezeteknél..., szerencsére egyre kevesebb helyen. .., ma is vannak még olyanok..., egyes területeken még mindig kevés..., a népgazdasági érdekek sem mindenütt előzik meg..., általában és összességében elmondhatjuk, hogy..., stb. stb. stb. így aztán mindenki azt gondol, amit akar, a jón, a dicséreten önkényesen osztozhatnak, a hibákat, a megrovásokat pedig bárki átpasszolhatja a másikra. Igaz, hogy így kényelmesebb, nem is népszerűtlen, de haszna is alig van. Legfeljebb fent és lent is kipipálhatják, hogy ezt és ezt a napirendet megtárgyalták, erről és arról a témáról értekezletet, tanácskozást is tartottak. E MÓDSZER NEMCSAK IDEJEMÚLT, hanem haszontalan is, ezért ideje lenne szakítani vele. Mégpedig úgy, hogy nevezzük nevén az élenjárókat és természetesen a hátul kullogókat is. Szemtől szembe mondva, az érdemek alapján differenciálva az elvégzett vagy az elvégzendő munka résztvevői között Nevén nevezve a jót és a rosszat egyaránt. Csak így, csak akkor van igazán haszna egy értekezletnek, egy tanácskozásnak. A ködösítések, a szócséplé- sek, az Egerben, Budapesten, Zalaegerszegen, Debrecenben, Miskolcon egyaránt elmondható előre gyártott elemek helyett fogalmazzunk nyíltan, őszintén, és félreérthetetlenül. Hogy mindenki azt vegye, vehesse magára, amit megérdemel! Koós József Vélemények: Munkáról, sportról, szabad időről az ifjúsági parlamenten Villanyfény kell az igazhoz...? bővítése, a lehetőségek hiányában nem lehetett megoldani... A legutóbbi ifjúsági parlament óta javult a fia. talok élet- és munkakörülménye, szociális ellátottságának színvonala, bérszínvonaluk 1916-ban 4, 1977-ben 5,6 százalékkal növekedett. Éves szinten átlagosan 750 fiatal kap béremelést. 1976- ban 67, tavaly 53. idén pedig 29 fiatal részesült Kiváló dolgozó kitüntetésben." 1978. október 14. Ismét parlamenten találkoztak a Volán fiatal dolgozóinak képviselői, mintegy százhúszan lehettek. Szóbeli kiegészítőjében előttük hangsúlyozza Balogh Tibor igazgató: — Az üzemi demokrácia sajátos fóruma ez. A munkaértekezlet egyik fontos megnyilvánulási módja, éljünk az ily módon megnyílt lehetőségekkel. Huszonötén jelentkeztek felszólalásra. Kelemen Gábor: Egerben a mai napig nincs ifjúsági klub. 71-ben volt egy, de azt kinőttük. Később lehetőség nyílt rá, hogy a padlástérben alakítsunk ki klubot, de mire elkészült — könyvtár lett belőle. Mosóczi Magdolna: Ez az első munkahelyem. Még csak egy éve vagyok itt, és szeretnék beilleszkedni Any- nyit már látok, hogy a „vedd észre, tedd szóvá, valósítsd meg!" jelmondatunk megvalósítása területén még szépen vannak tennivalóink. A patronálásaink például abban merülnek ki, hogy buszt adunk a diákoknak, vagy egy-egy óvoda kerítését segítünk befesteni. Szép ez, de — szerintem kevés. Alkalmat kellene keresni arra, Boző József: Az iskolákból már az első nehézségek jelentkezésekor kimaradnak... Részletek a Volán 4. sz. Vállalatának az ifjúsági parlamentre készített beszámolójából : „A fiatalok korosztályához tartozók száma 1409. összesen 17 százalékkal több, mint 1976-ban... Az akkor jogosan felvetett problémák döntő többségét sikerült megvalósítani. Ugyanakkor olyan jogos problémát, mint például Egerben a szociális létesítmények korszerűsítése, Tóth Béla, a gyöngyösi buszpályaudvar főnöke: narkíroz- ni lehetetlen. (Fotó: Perl Márton) Kis boltok—nagy gondok Mit tegyünk olyankor, amikor legalábbis látszólag mindenkinek igaza van? Eltekintve attól az ismert mondástól, miszerint „minden szentnek maga felé hajlik a keze... ” De most nem szentté avatásról van szó. Elóházy Kálmán egri tanácstagot kérték a Csákó néven közismert régi lakótelepen élő választói, hogy tolmácsolja kérésüket: ne szüntessék meg a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat ottani, 1109-es számú boltját. A városi tanács figyelembe vette a lakók — elsősorban az idős emberek — érdekeit, s nem járult hozzá a bolt megszüntetéséhez. Igen ám, de nemrégiben mégis bezárt az üzlet — létszámhiány miatt. Körülbelül az azt jelenti, hogy az egyszemélyes bolt vezetőjét leltárhiány miatt leváltották, s nehéz utánpótlást találni. E szakma iránt nem olyan pánikszerű az érdeklődés] Ugyanez történt a Kertész utcában is, csak nem ilyen szomorú előzményekkel, a kirakott tábla szövege viszont azonos. Egyelőre tényleg nincs utánpótlás. E két kis bolt alapvető élelmiszereket árusított, de a KÖJÁL — érthetően — ragaszkodik a megfelelő hűtőberendezésekhez, s a munkavédelmi előírásokhoz. A korszerűsítéshez azonban százezrekre lenne szükség, erre azonban pillanatnyilag nincs pénze a vállalatnak, másrészt a forgalom és a gazdaságosság nincs szinkronban egymással. A Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettese, Magyar i Géza elmondta: igazat adnak a vevőknek, méltányolják is kérésüket, s ezért újra kinyitják a Csákó-beli boltot, de hozzátette, hogy az ilyen egyszemélyes boltoknak már nincs jövője. A Kertész utcai bolttal kapcsolatban a vita már megszűnt, mert ugyan a tanács az év elején nem járult hozzá a bolt bezárásához, de hat hónap után a vállalat a tanács hozzájárulása nélkül is megteheti. Van más „hivatkozási szám” is: a Hadnagy utcai szuperett árumennyiségével, bő választékával ki tudja elégíteni a környék Igényeit. Igen, csak a távolságot nem kalkulálták be, márpedig a környék igen tekintélyes méretű területet jelent. Nem mindegy, hogy az idős embereknek honnan kell begyalogolniuk. S éppen ő miattuk lenne szükség biztos jövőjű kís< boltokra! A telepen az a hír járja, hogy a déli határon, a Sas úton levő élelmiszerboltot is bezárják. A vállalat igazgatóhelyettese megnyugtatott, hogy ezt az üzletet csupán tatarozzák, tehát szó sincs arról, hogy bezárják. Hogyan is lehetne igazságot tenni? Számítsuk le a lakosság érdekét. Az szent. Minden szolgáltatásunkat azért szerveztük, azért fejlesztjük. A vállalati érdek is tulajdonképpen erre épül (mert mit tennének vásárlók nélkül?), s a tanács elsősorban a választók mecénása. Szó volt arról, hogy megfelelő helyen nyíljon egy alapvető élelmiszereket árusító bolt, de ismételten hivatkozva a befektetés és a várható forgalom közötti különbségre, nem sok remény van rá. Mi csak annyit teszünk hozzá, hogy akad a megyeszékhelyen olyan rész is, ahol több üzletet lehet találni, nem is nagy távolságra egymástól. Ez viszont már a hálózat szervezésével összefüggő kérdés. A vásárlót azonban csak egy érdekli, s az nem a különböző szervek vitája, hanem az, hogy miképpen képviselik érdekeit1 (kátai) Dorkó Jt József : Konkrétabb, megfoghatóbb felszólalásokat vártam... Mosóczi Magdolna: Szeretném jól érezni itt magamat, de a patronálásaink abban merülnek ki... hogy részt vállaljunk a gyerekek egészséges neveléséből is. Úgy érzem, kritikusabban kellene elbírálni a vállalásokat ... Kedvezőtlenül alakul a baleseti statisztikánk is, ezen a téren viszont a fiataljaink „jeleskednek ...” Újabb részlet a beszámolóból: Vállalatunk 470 ezer forinttal támogatja évenként a minőségi , és a tömegsport fejlesztését. Óvodai és bölcsődei férőhelyek biztosítására jelentős összegeket fordítunk. Ennek eredményeként dolgozóink ilyen irányú igényei ma már megoldottnak tekinthetők. Közművelődési klub létesítésére 150 ezer forintot használtunk fel. A vállalatnál jelenleg 134 fiatal tanul tovább. Felszólalások: Bárdos Ferenc: az ifi tisztségviselők nem kapnak időeredményt társadalmi megbízatásuk végzéséhez. Lehetőséget kellene biztosítani erre. Bozó József, a vállalati pártvezetőség titkára: A vállalati feladatok csak a fiatalok aktív, nagyon tevékeny részvételével valósíthatók Bacg. Ugyanakkor: ifjú dolgozóink nem élnek megfelelően az „Alkotó ifjúság” pályázat, a „Ki minek mestere" bizonyítási és vetélke- dési formák adta lehetőségekkel. Kevesen vesznek részt társadalmi munkaakciókban, kommunista szombatokon. Ezzel szemben sokan kérik felvételüket szakmai, vagy más jellegű ismereteket nyújtó iskolákba — de már az első nehézségek jelentkezésekor lemorzsolódnak. Miért...? Miért, hogy olyan nehezen készült el Egerben a kispálya...? Jedlovszki Lajos: Többet, jobban, ésszerűbben kellene foglalkozni a sporttevékenységünkkel. Szervezésre lenne szükség! A sikerek jórészt a vezetőség támogatásától függenek. Nemrégiben egy vezető beosztású ismerősöm megkérdezte, Lajoskám, szereti a sportot az igazgatótok? — vagy beszéljünk a vállalati oktatás helyzetéről, nekem magamnak is már minden bajom van, ha oktatásra kell menni. Unalmas, mást se hall az ember, mint hogy „ne igyanak, ne dohányozzanak az elvtársak". Javaslom, ennél- több. értelme legyen. Például szervezzék
