Népújság, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-20 / 248. szám
Országos tanácskozás Egerben a szocialista hazafiságrál (Folytatás its 1. oldalról) ^ Szólott az előadó arról is, hogy a forradalmi munkás- mozgalom sohasem rejtette véka alá nemzetköziségét. — Hogy csak hazai példát vegyünk : már az Általános Munkásegylet, az első szocialista szervezetünk büszkén hangoztatta nemzetköziségét. Frankéi Leónak pedig már a puszta személyisége is az internacionalizmus jelképe volt. Internacionalistának vallotta magát a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, sőt a századfordulót követően reformista irányba forduló vezetősége is. Ezután történeti tényekkel bizonyította, hogy a munkás- osztály harcában mindenkor milyen meghatározó szerepük volt az igazi nemzeti érdekeknek. a nemzet sorskérdéseinek. Majd így folytatta: — A történeti tények világosan mutatják, hogy a munkásmozgalom-történet a nemzeti történet szerves része. Ha a munkásosztály része a nemzetnek — márpedig ezt napjainkban aligha vitatja valaki —, akkor mozgalmának története is szerves része a nemzeti történetnek. Mindezzel kapcsolatban kell felvetnünk a nemzeti hagyományok történetírási feldolgozásának néhány problémáját. Világos, hogy mind a hagyományok fogalmának értelmezésében, mind pedig azok történelmi feldolgozásában lehet a nacionalizmus és lehet az igazi hazafiság útján járni. Amikor nemzeti hagyományokról beszélünk, — hangoztatta — ezt a fogalmat széleskörűen értelmezzük, amely magába foglalja a magyar kultúra kiemelkedő, progresszív képviselőinek életművét, de nem mellőzhetők — az igazi arányok eltorzítása nélkül — a negatív hagyományok sem. Az egész történelmet be kell vallani, de ne mossuk egybe a haladót és a retrográdot, sőt a haladó hagyományokon belül is differenciálnunk, kell. Egy ország, egy nemzet történetéhez a negatív történeti hagyományok is hozzá tartoznak, ezek sem mellőzhetők. különben az osztályharc pozitív tényei is légr üres térben mozognának. Ezután a pozitív hagyományok leszűkítésének veszélyére utalt az előadó. Néhány jelentős személyiséggel ez ideig bizony még keveset foglalkozott a tudomány, illetve az ismeretterjesztés, a progresszív történeti hagyomány fogalmából pedig egészen. a legutóbbi időkig fontos témakörök kimaradtak. E témakörök tervszerűbb kutatása csak a legutóbbi időkben kezdődött meg. Felhívta az előadó a figyelmet arra is, hogy haladó nemzeti hagyományaink fogatni körébe tartozik a nemzetközi hatások, a nemzetközi kapcsolatok története is. — Vajon nem haladó hagyomány-e a francia felvilágosodás és -a nagy francia forradalom magyarországi hatása? S ugyanígy nem haladó hagyomány-e a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszmei-politikai hatása Magyarországon? Ugyanígy haladó hagyományaink körébe tartoznak a szocialista és a kommunista mozgalom internacionalista kapcsolatai. Természetesen ebbe a témakörbe beleértjük a határainkon kívül élő magyar progressziót, a munkásság szocialista mozgalmát, azt az együttes küzdelmet, amelyet ezeken a tervieteken a magyar, német, szlovák, kárpát-ukrán, román, szerb, horvát munkásság együttesen vívott az elnyomatás, a kizsákmányolás ellen. Mindezt azért említjük, mert a hagyományápolás területén nemegyszer jelentkezik a szűkkeblűség. a provincializ- ssbüs veszélye. A nemzeti haladó hagyományok ápolása kapcsán a Pillanatkép a tanácskozásról (Perl Márton felvételei) történeti realizmus egyes kérdéseiről is beszélt az előadó. 'Arról, hogy a haladó hagyomány fogalma természetszerűleg valamilyen egyoldalúságot jelent, a pozitív vonások szükségszerű kiemelését. ám vigyázni kell arra, hogy reális képet adjunk a történelem menetéről. Gondolni kell arra is — hangsúlyozta —, hogy a magyar progresszió sem a tudományban, sem az ismeretterjesztésben, de az oktatásba^, sem különülhet el a nemzetközi, az egyetemes progressziótól. Nemcsak Magyarországon volt partizánháború, hanem — nagyobb jelentőséggel — másutt is. A magyar jakobinusok, Martinovics és társai a francia jakobinusok követői voltak. Magyarország szocialista munkásmozgalma nyomon követte a fejlettebb országok szocialista mozgalmát, azokkal szerves kapcsolatban volt. — Ha mindezekre nem vagyunk tekintettel, — mond- dotta — akkor a jellegében internacionalista. szocialista mozgalom történetét is művelhetjük — lényegében — nacionalista módon. Ezért alapvetően fontos, hogy nemzeti történelmi és kulturális hagyományainknak és emlékeinknek nemzetközi perspektívájú, tehát az egyetemes emberi haladás folyamatába ágyazott kutatását, feldolgozását, akarjuk megvalósítani és közkinccsé tenni. A referátum befejező részében a népi demokrácia korának feldolgozásáról beszélt a Párttörténeti Intézet igazgatója. — Mint ahogy a proletariátus a maga egészében sem egy zárt társadalmi csoport, hanem a felszabadulást követő gazdaságitársadalmi fejlődés folyamán a parasztságból és a kispolgárságból. sőt a deklasszáló- dott burzsoáziából egészült ki, az internacionalistaszocialista tradíció szála mindinkább vékonyodott a társadalmi tudatban. Ebben mindmáig jelentős mértékben a nemzeti elem dominál, s viszonylag kevés a szocialista-internacionalista motívum. A helyzet megváltoztatása érdekében jelentős feladat hárul a történetírás művelőire, akár a munkásmozgalom, akár a nemzeti történet valamely témájával foglalkoznak. Sőt, úgy véljük, a historikus szemlélet változása bizonyos értelemben feltétele a társadalmi tudat egészséges irányú módosulásának. A történettudománynak szerves egységben kell ábrázolnia a munkásmozgalom és a nemzet történetét, sokrétűen feltárva egyfelől a munkásosztály és szervezett mozgalma történetét, a tőkés és a szocialista korszakban egyaránt érzékeltetve, hogy hazánk legújabb kori történetét a magyar munkásosztály és a munkásmozgalom harcainak, fejlődésének számbavétele nélkül nem lehet tárgyalni és megérteni — fejezte be nagy tapssal fogadott előadását Vass Henrik. ★ Délután vitával folytatódott a tanácskozás. Barabás János Jó az összhang Visontán Először dr. Liptai Ervin ezredes, a Hadtörténeti Múzeum parancsnoka kért szót. Többek között utalt arra, hogy a Tanácsköztársaság hadseregében küzdő vörös katonák tudták miért harcolnak. ök korábban ott voltak az első világháború harcterein is. de rájöttek arra, hogy idegen érdekekért kockáztatták életüket. A 133 nap alatt viszont érezték, hogy ez a küzdelem az ő jövendőjüket alapozza. Ugyanez a nemes indulat vezérelte a magyar antifasisztákat. Kiemelte: ifjúságunk, népünk még nem ismeri kellőképpen ezeket az egyéniségeket, s ezért sokat kell tenni népszerűsítésükért. Dr. Karsai Elek történész a SZOT Levéltárának vezetője egy érdekes témát körvonalazott. Jelezte, hogy a szakszervezetek történetének megírása még mindig várat magára. Valahogy mostoha gyermekként kezelik ezt a kérdést, pedig csak alapos feldolgozása révén fedezhetjük föl a munkásmozgalom sajátos összefüggéseit. Kovács János, az egri városi pártbizottság titkára beszámolt egy sokoldalú felmérésről, amelynek során az egri ifjúmunkások hazafiság- ról vailott nézeteit térképezték fel. A tapasztalatokat egyébként kibővített pártbizottsági ülésen is megvitatták. Az összkép — és ez örvendetes — kedvező. A leendő és az ifjú szakemberek a mához kötődnek, s többségük megbecsüli haladó hagyományainkat. Barabás János, a KISZ Központi Bizottságának titkára különösképp azt tartotta fontosnak, hogy az ifjakhoz az eddiginél is közelebb kell hozni a múltat, a legújabb kor eseményeit. Sikert csak úgy lehet elérni, ha tényekkel érvelünk, s így formáljuk a felnövekvő nemzedék történelmi tudatát. Erre feltétlenül szükség van, mert még ma is hat a nacionalista propaganda. A szakmunkástanulók. a gimnazisták, a pályakezdők esetenként — szerencsére ez egyáltalán nem jellemző — lebecsülik gazdasági lehetőségeinket, tévesen értelmezik 1918 és 1919. a polgári forradalom és a proletárdiktatúra kapcsolatát. A KISZ KB titkára jelezte a leglényegesebb feladatokat, s ezek megvalósításához hasznosítható módszereket is ajánlott. A munkásmozgalom-történetírás jelenlegi helyzetéről, problémáiról szólva az előadó többek között a következőket mondotta: — A problémák sorába tartozik a nemzeti és egyetemes hagyományokhoz való viszony tisztázásának kérdése. Ez nem is annyira elméleti síkon jelentkezik, mint inkább a téma elhanyagolásában. A kommunista mozgalom létrejötte óta minden haladó — hazai és egyetemes — hagyomány örökösének vallotta és vallja magát. Jól tudjuk, hogy a mozgalom gyakorlatában jó ideig ezt az elvet megsértették, vagy formálisan kezelték. Másfelől a hagyományok értékelésében, a hozzájuk való viszony értelmezésében találkozhatunk leszűkítési tendenciákkal, és ennek kontrasztjaként, a kritikai értékelés hiányával. Ezért — ha kissé sommásnak tűnik is — úgy vélem, le lehet szögezni, hogy a haladó nemzeti hagyományok ápolása nem na. donalizmus, hanem a szocialista történelemszemlélet fontos elemét képezi. Azt is hangsúlyozni kell azonban, hogy a hagyományok ápolása nacionalizmussá válhat, ha összekapcsolódik más nemzetek — ez Közép, és Kelet-Európábán különösen veszélyes lehetőség — haladó hagyományainak elhanyagolásával, vagy lebecsülésével. Az erőmű többet kér, a bánya többet ad A THOBEZ Külfejtéses Bányazüzem feladata, hogy a Gagarin Hőerőművet folyamatosan ellássa szénnel. Nyomban felvetődik a kérdés, hogy Visontán mennyi és milyen szenet kell termelni? Az éves terv szerint 66,8 millió tonnát. Szinte elképzelni is nehéz, hogy milyen nagy mennyiséget jelent ez. Az átlagos minőségi követelmény: 1515 kilogrammkalória fűtőérték; Ezt az óriási mennyiségű, de más célra aligha alkalmas szenet a hőerőmű kazánjai gazdaságosan használják fel. A visontai szénnel termelt villamos energia nemcsak olcsóbb mint az olaj, hanem dollárt, vagy más ,,kemény’’ árut sem kell érte adnunk. Ezért rendkívül nagy nép- gazdasági érdek fűződik ahhoz. hogy a Thorez Bányaüzem szállítsa a szükséges szenet és az ország energia- szükségletének minél nagyobb hányadát a Gagarin Hőerőműben állítsák elő. A bánya az idén tudja-e szállítani a szükséges szenet? A szénvagyon. a gépek, berendezések és a gépeket irányító emberek rendelkezésére állnak. A meddő leta- karításával jóval a széntermelés előtt járnak — mondják a szakemberek. Tehát az éves terv. vagyis a 6.8 millió tonna szén termelésének feltételeiről gondoskodtak. A munkások nemcsak tudomásul vették a kötelezettséget, a brigádok írásba foglalt felajánlásokat tettek. Ennek lényegét Szatmári Albert versenyfelelős úgy foglalta össze, hogy a bányászok teljesítik az éves terv mennyiségi és minőségi mutatóit, folyamatosan szállítják az erőműhöz a szükséges szenet. De szeptemberben és október elején az erőmű javítás, karbantartás miatt leállt. Valóságos szénhegyek gyűltek fel. nem tudták átvenni a bánya szenét. Vajon leáll a bánya is? Mi lesz az éves tervteljesítéssel és az emberek keresetével? A kérdésre Mohácsi Miklós, a Gagarin Hőerőmű műszaki igazgatóhelvettese válaszolt. SZEPTEMBERBEN az erőmű egyik felében javításokat, karbantartásokat végeztek. ezért gyűlt fel a készlet. átmenetileg nem tudták átvenni a bánya teljes termelését. Az erőműben október 10-én a javításokat befejezték. A negvedik negyedévben a szükséges karbantartáson kívül lényeges javításokat nem terveztek. így a folyamatos termelés akadályai elhárultak. A népgazdasági érdeket követve az illetékesek az elmúlt héten úgy döntöttek, hogy az olcsóbb energiát termelő Gagarin Hőerőmű 1978-ban az elmúlt évinél 100 millió kilowattórával többet adjon. Szükség van a bánya éves tervében szereplő 6,8 millió tonna szénre, sőt egy kis ráadásra is. Az idén Visontáról több mint hétmillió tonna szenet kérnek. Ez azt jelenti, hogy az év hátralevő részében több mint kétmillió tonne szenet kell termelni. Akarják? Sikerül a többlet? Kovács János kotrómester, a 48 fős Törekvés szocialista brigád vezetője határozott ember. Arra a hírre, hogy az erőműben befejezték a javítást és átviszik a szenet, arca felderül és bizakodva mondja: a bányában minden rendben. A keleti mezőben jó a szén és mostanában az időjárás is kedvez. Fehér Béla szakszervezeti bizalmi megerősíti a kotró- mester véleményét, hozzátéve, hogy az emberek vállalják a többletet, hiszen önmaguknak és a nagyobb keresetnek nem ellenségei. Ha több és jó minőségű szenet termelnek. kétszeresen jól járnak. Az előírt szint felett százalékonként három százalékkal növelik a teljesítménybért. Ezenkívül, ha túlteljesítik a tervet, a folyamatos műszakba járók havonként és átlagosan 250, az egymüszakosok 200 forintot Molnár Zoltán Molnár Zoltán író aláhúzd ta: internacionalista harcosainkat sokkal jobban meg kell becsülni, mint eddig. El kell érni. hogy a ma fiai. lányai ne csak tanulják, de érezzék is áldozatvállalásuk rendkívüliségét. Tóth Dezső, kulturális mi-' niszterhelyettes néhány elméleti jellegű problémái ii szólt, olyanokról, amelyek sok szállal kötődnek napjaink valóságához, holnapok terveihez. Kiemelte, a munkásmozgalom cselekvő folytatója a nemzeti történelemnek. Ezzel kapcsolatban elemezte a munkás-paraszt szövetséget. a szocialista demokratizmust. Mail József lelkész hozzászólásában az egyház és az igazi hazafiság viszonyát elemezte. Ezt követően Teleki Évának, a Szakszervezeti Elméleti Kutató Intézet osztályvezetőjének megjegyzéseivel zárult a vita. Csütörtökön este a vendé-' gek tiszteletére a Magvar Néphadsereg Vörös Csi’lag Érdemrenddel kitüntetett Művészegyüttese nagy sikerrel mutatta be műsorát »z egri Gárdonyi Géza Színházban. A kétnapos fórum m.n folytatja munkáját az egri városi tanács dísztermében. kapnak. A versenydíjakat érdem szerint osztják el a termelésirányítók, a párt- >9 a szakszervezeti bizalmiam. A végzett munka arányában részesülnek abból a szenelők, a mechanikus és a villamos szakemberek. MILYEN EMBEREK és hogyan dolgoznak ma Visontán? A külfejtés nagy gépeiről már sokat hallottunk. De a gépek irányításához iól képzett, összeszokott emberekre van szükség. A Törekvés brigád nyolc éve alakult: Azóta kétszer nyerték el a szocialista brigád arany fokozatát és kétszer a vállalat kiváló brigádja címet. Gépkezelői iskolán, KISZ., illetve szakszervezeti oktatásban vesznek részt, a brigád minden tagja tanul valahol. A gyöngyösi 10. számú óvodában ételhordó liftet csináltak, az 1. sz. iskolát szemléltetőeszközökkel segítették. Emberséggel, sok figyelmességgel és pénzzel segítik a vámos- györki szociális otthont és három állami gondozott gyermeket. Kovács János és Fehér Béla tömören, természetes egyszerűséggel beszélt a hétmillió tonna szénről és a ráadásról is. A 48 fős brigád több tagja gépekkel .és a gépláncon dolgozott. Gyorsan búcsút vettünk, mert a kotrómestert és a bizalmit szólította a kötelesség. F. L. I 197S. október 20., péntek
