Népújság, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-18 / 246. szám
Korszerűsítik a munkavédelmi szabályokat Âx ember védelmében Beszélgetés az Országos Munkavédelmi Bizottság titkárával Magyarországon az utóbbi két évtizedben a munkakörülmények fejlődésével egyre jobban előtérbe került az egészség és a testi épség védelme, javult a munkavédelmi tevékenység, nőtt a dolgozók műszaki kultúrája. Mindezek nyomán csökkent az üzemi balesetek és a foglalkozási megbetegedések száma. Hiba volna mégis, ha nem vennénk észre némely mu'asztásokat. Ezekről, valamint a munkavédelmi előírások rendszerének korszerűsítéséről kérdeztük Föcze Lajost, a SZOT munkavédelmi osztályának vezetőjét, az Országos Munkavédelmi Bizottság titkárát. — Milyen nálunk jelenleg a munkavédelmi helyzet? — A Minisztertanács a közelmúltban tárgyalta meg a SZOT elnökségének jelentését a munkavédelmi helyzet javítására hozott kormány- határozat végrehajtásának tapasztalatairól.' , Elnökségünk előterjesztéséből kitűnt, hogy. az elmúlt évben két periódust lehetett megkülönböztetni; az első öt évben az üzemi balesetek — beleértve a halálos baleseteket is — és a foglalkozási megbetegedések száma csökkenő tendenciát mutatott; ez a csökkenés tavaly lelassult, az idén pedig megtorpant. A foglalkozási megbetegedések száma ugyan általában csökkent, ám változatlanul magas a bőrmegbetegedéseké, és nőnek a zajártalom okozta bántalmak, s a foglalkozási fertőzések. Elgondolkoztató, hogy az üzemi halálos balesetek 46 százalékát (!) a járművek, 42 százalékát pedig a személyek, illetve tárgyak zuhanása okozza. A balesetek súlyossága tavaly is tovább nőtt, s olyan szomorú .tatisztikát okozott, hogy — tizenhét év átlagában — évente csaknem 30 ezer ember válik üzemi. baleset miatt rokkantsági nyugdíjassá, járadékossá, illetve hozzátartozói ellátásra jogosulttá. — Ez'tehát — vázlatosan — a helyzet. Ês mi a megtorpanás, illetve a kedvezőtlen jelenség oka? — Az okok összetettek. Mert miközben a hetvenes években szembetűnően javultak a dolgozók munka- körülményei, a termelőkapacitás növelését — nem követték mindenütt megfelelő munkavédelmi intézkedések. Ennek rendszerint nem elsősorban anyagi, hanem szemléleti okai vannak. Amint ide sorolható az is, amikor a gazdasági vezető nem tekinti tevékenysége fontos részének a munkavédelmi tennivalókat. Nem ritka az olyan termelő egység, ahol a balesetek és egészségi ártalmak megelőzése leszűkül a rendkívül kis létszámú —'egy-két főnyi — munkavédelmi apparátusba! Nagyjából ezek az előzmények vezettek odáig, hogy a Minisztertanács júniusi ülésén újabb határozatban foglalt állást a szükséges intézkedésekről. Ezek közé tartozik a munkavédelmi előírások rendszerének korszerűsítése is. — Ügy tudom, a jelenlegi munkavédelmi előírásokat tartalmazó általános balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabályok — ÁBEO — jó tíz éve léptek hatályba... — Pontosan 13 éve. Azóta a tudományos-technikai forradalom hatására a népgazdaság valamennyi ágában olyan dinamikus fejlődést ér_ ' tünk el, hogy ez már önmagában is indokolja a korszerűsítést: ugyanezt sürgeti a biztonságtechnika, a munka- egészségügy. a munkaélettan és munkalélektan, valamint az ergonómia legújabb tudományos .eredményei gyakorlati alkalmazásának igénye is. Végül időszerűvé teszi a kérdést számos, eddig szabályozatlan terület sorsa is. — Gazdasági vezetőink körében inkább túlszabályozásról, túl sok munkavédelmi előírásról lehet hallani... — Ha ezen azt értik, hogy egy témát csak egy személy érintsen, ne legyenek átfedések, akkor egyetértek. De ne legyenek hézagok sem! — Most pedig vannak? — Épp a fejlődés következtében: szabályozatlanok például az új kémiai anyagokra vonatkozó normák, hogy csak egyet említsek. Ami pedig a sok, vagy kevés kérdését illeti: az NSZKban 16 ezer tnunkavédelmi előírás van hatályban — nálunk csupán ezer. Lehet ezt sokallani?! — Mire irányulnak a korszerűsítési törekvések? — A munkavédelmi szabályok rendszerének tartalmára és konstrukciójára. Az ' utóbbi a formai rendezést és rendszerezést célozza annak érdekében, hogy csökkentse a szabályozási rendszer bürokratikus vonásait, egyszerűbbé. áttekinthetőbbé tegve az előírások alkalmazását. Magyarán: megszüntesse a túlszabályozást, az átfedéseket, az ellentmondásokat.- — És a tartalmi korszerűsítés? — Arra irányul, hogv a munkavédelmi szabályok reális, rugalmas követelményrendszerré váljanak. Vegyék figyelembe a gazdasági-technikai realitásokat, s ezeket egveztessék a dolgozó ember védelmével. Más megfogalmazásban : a munkavédelmi előírások a biztonság kérdésében nem tehetnek engedményeket, de irreális követelményeket sem támaszthatnak. A korszerűsítés célja továbbá, hogy helyt adjon a dolgozók javaslatainak, kezdeményezéseinek, s egyidejűleg növelje az egyszemélyi vezetők felelősségét és a dolgozók segítő, ellenőrző szerepét a munkavédelmi kérdésekben. Befejezésül el kell mondanom, hogy a munkavédelmi szabályozási rendszer korszerűsítése folyamat, nem egyik napról a másikra valósul meg. Addig is, amíg az új előírások hátályba nem lépnek, a jelenlegieket kell betartani és betartatni. Eltérési engedélyt kérni lehet, de semmibe venni az érvényes munkavédelmi szabályokat azzal, hogy úgyis elavultak, már készülnek az újak — nem szabad! Nyíri Éva Szüret a Mátraaljai! Nézzék milyen szépek, teltek a fürtök, mutatja Koczka Jánosné Soha nem gondoltam volna, hogy a Mátra alatt futó szürke aszfaltszalagot a külföldi útikönyvek a bor útjának titulálják. Nemrégiben történt, hogy egy NSZK-beli autós társaság így kérdezett rá az Abasáron, Verpeléten át Egerig vivő útra. Ha a hármas útról letérünk Gyöngyös előtt, előbb Visontát érjük el. Az ottani Reménység Tsz borai már megmozgatják az emberek fantáziáját. Mi is itt kezdtünk érdeklődni a szüreti munkák felől először. Hacsavecz Béla, a tsz elnöke elmondta, hogy már október 2-án megkezdték a fürtök szedését, összesen 180 hektárnyi szőlőskert várja a szorgos kezeket. Arra számítanak, hogy mintegy tizenháromezer mázsa szőlőt gyűjthetnek be, átlagban hektáronként kilencven mázsát. Ha minden jól megy, november első napjaiban már túllesznek ezen a munkán is. Az abasári tsz-nek eladnak kétezer mázsa szőlőt, tíz vagon étkezési szőlőt a ZÖLDÉRT-nek szerződtek le. Sajnos a bogyók cukorfoka elég alacsony, általában 14— 15 mostanában, de arra száA tsz tagjai, dolgozói, al; kaLmazottai szintén megtold, ják a munkahetet, mert n pihenőnapokon is kimenni i a szőlőbe, hogy november első hetére maguk mögött tudhassák ezt a munkát. Akkor már ugyanis az oltvány- szedéshez kell a sok ember. — Nekünk kijutott a jégverésből — panaszolja az elnök. — Tavaly háromszor, az idén kétszer verte el a jég a szőlőinket. Ehhez még hozzájött az idei rossz időjárás a virágzás idején,; így aztán nem várhatunk többet, mint amennyit erre az évre a terveinkben megjelöltünk: összesen tizenötezer mázsát. Bizony, nem öröm az, ha nemcsak a gazda szüretel, hanem természet is megdézsmálja a tőkéket és a vesszőket. <•—. w. El kell kanyarodnunk a Mátra lábánál ahhoz, hogy a túlsó oldalon elérjünk Gyöngyöspatára. A Mátrai Egyesült Tsz-ben azt tudjuk meg Németh András elnöktől, hogy ők óvatosabban kezdtek hozzá a szürethez, mert vártak egészen október 12-ig. Akkor kezdték meg az összesen hatszáz hektárnyi terület szüretelését. A csemegézés is adott népi egy vagonnyi mennyiséget, de ezt sem tudták hosz- szabb ideig csinálni, így csak tizenöt vagon csemegeszőlőt értékesítettek. A borszőlőt már kipréselik, húszezer hektót a bor- kombinátnak adnak el. tízezer-ötszáz hektót pedig á MONIMPEX útján értékesítenek . úgy, hogy az NSZK- beli vevő elküldi a tartály- kocsikat ide. a Mátra aljára , és a nehéz, édes borokat, így juttatják ki határainkon ' " Első helyen a közérdek Még sokáig okoznak gondot a megyeszékhelyen a pincék. váratlan meglepetésekkel is szolgálva. Ismeretes, hogy az állam milyen magas összeggel segíti évről évre a megerősítési és egyéb munkálatokat. De természetes is, hiszen közérdekről van szó. A lakosság, az érintettek támogatása, ‘ megértése nélkül a munka lassabban haladna. Jó példa erre a Vörösmarty—Kisvölgy utca kereszteződésénél lakók hozzáállása, amikor minden akadékoskodás nélkül kiürítették az elődök által szeszélyes-rosszul épített, s egyre veszélyesebbé váló pincéiket, így határidőre elkészülhet a 25-ös számú út úgynevezett völgyhidja. Sokuknak. akik igényelték, sikerült biztosítani másütt felújított, megerősíett pincét. Mit mond a törvény? Itt azonban álljunk meg egy pillanatra, mert olyan kérdésről van szó. amelvet nem árt alaposabban megismerni az esetleges viták elkerülésére. 1977-ben született egy jogszabály a „különösen nagy kárt okozó pinceomlásokkal érintett területeken levő pincékről". Az egyik paragrafus kimondja, hogy az egyes részek, vagy az egész pince megszüntetése esetén a tulajdonost nem illeti meg kártalanítás. (E rendelet gyakorlati tapasztalatairól a közeljövőben Pé- ewtt megrendezésre kerülő konferencián ís szó lesz). Aztán: az építési törvény arról beszél többek között, hogy a tulajdonos köteles az ingatlanát karban tartani, a polgári törvénykönyv pedig leszögezi, hogy az ingatlanból származó haszon a tulajdonost illeti, de az esetleges hátrányt is neki kell viselnie. (Egyébként ha valakinek a szomszéd elhanyagolt , pincéje miatt keletkezik kára, polgári peres úton követelheti a kártérítést.) Nines hátrány Mindez így eléggé száraznak tűnik, s például az építési törvény említett része nem valami biztató így első hallásra. Sietünk megjegyezni. hogy ismerve a tényt: milyen hatalmas összeget kellene a tulajdonosnak fizetnie veszélyeztetett pincéje megjavítására, ezt a hátrányt oz állam nem akarja rá testálni, hangsúlyozva a közérdek elsődlegességét. De mégis: mi történik, ha meg keli szüntetni a lakóra és a környékre veszélyessé vált pincét? Hát ebbe bele kell törődni. A kapott pénzből nem lehet kártalanítani, ezt egyértelműen a veszély elhárítására szánták, s az sem valami olcsó mulatság. Viszont másütt megerősített, megüresedett pince bérletét biztosítják nemcsak a vállalatok, hanem a magánosok részére is. Lesz bőven ilyen, bátran lehet igényelni. Persze minden terhet nem vállalhat magára az állam. annyira azért nincs tele a zsebe. Amikor megerősítésről van szó, kap a tulajdonos egy papírt a tanácstól, hogy ha igényt tart a pincére. mennyi összeget kell fizetnie a megerősítésért. Természetesen annyi pénze neki sincs. Ha nem vállalja, de továbbra is igényt tart a pincére, ügyét már az igazgatási osztály intézi: a pincét kiutalja az addigi tulajdonosának bérleményként, s addig kell fizetni a bérleti díjat, amíg ki nem egyenlítette a megerősítés, a falazás költségeit. Akkor aztán újra a tulajdonosé lesz. A bérleti díj egyébként nem magas, havi 30—100 forirít között "lesz, s n befolyt összeget más Vincék megerősítésére fordítják majd. És ha a tulajdonos nem fizet, de a pincére sem lesz szüksége? A' tanács kiutalja majd valamelyik vállalatnak (az fizeti a bérletet) raktár céljára. Ez sem okoz majd gondot a volt tulajdonosnak. mert úgy végzik a munkát, hogy a pincét, vágy az ..egybe nvitott” pincéket közterületről lehessen megközelíteni, tehát a bérlő nem zavarja a ház békéjét. Így történt ez a volt Kun Béla kollégium alatti megerősített pincével is. amelyet a borkombinát igényelt ki. Kell a megértés Említettük, hogy a tanács megértést, támogatást, és együttműködést kér a lakosságtól. A tulajdonosok maguk tudják a legjobban, hogy milyen állapotban van a pincéjük, ezért jó, ha idejében jelzik a műszaki osztálynak,, s aztán a fontossági sorrendben elvégzik a munkát. Nem jellemző, dç meg kell jegyezni. hogy néhol érthetetlen módon nem hajlandó a tulajdonos beengedni a szakembereket a portára. Ez sok pénzbe kerül, hiszen a közelben dolgozó építők nem haladhatnak tovább, kényte- lenek elvonulni más, ugyancsak fontos munkahelyre. Az ilyen „vonulás” bizony elég sokba kerül. De ismételjük: nem jellemzőek az ilyen esetek. A szervezésben és felvilágosításban sokat segítenek maguk a körzetek tanácstagjai is. Az érintett terület delegátusa tanácstagi beszámolója előtt felkeresi a műszaki osztályt, s így friss felvilágosítással szolgál választóinak. Ha erre igény vari. magük az osztály dolgozói is elmennek ezekre, vagy a más formában szervezett gyűlésekre, s minden kérdésben tájékoztatják az állampolgárokat. Jó ez. mert így egyre kevesebb a vita. s valamenv- nyiünk érdekében gyorsabban haladhat a munka. Kátai Gábor Konténer segíti a szüretet a gyöngyöstarjáni határban 1 (Fotó: Szabó Sándor) mítanak, ha az idő ilyen kedvező marad, valamit még emelkedik a fürtök cukros- sága, így a muskát-otonelnél már 16—17 fokot várnak. Nincs szükségük kisegítő munkásokra, maguk is győzik a szőlő szedését. «—. íí. A szomszéd község Abasár. Ki ne tudna hirtelenjében néhány ide való bormárkát felsorolni. Vajon az idei nedű milyen lesz? Ezt kérdeztük Rudas Sándortól, a Rákóczi Tsz elnökétől. ’ —f Reméljük, az idei borok is elnyerik a fogyasztók, a vásárlóink elismerését. Bár a cukorfok itt is lehetne magasabb, mint a mostanában mért 14—17 fok. De hát szedni kellett a korábban érőket, ahogy hozzá is fogtak a saszlánál, a muskotálynál, a rizlingszilváninál. Kereken kétszáz ember szorgoskodik a szőlőtőkék között. Összesen hatszáz hektárnyi területen kell szüretelniük. Ebben már a háztáji szőlők is benne találhatók. Segítséget is kapnak a fiataloktól. A helybeli hetedikesek hat napon át szedik a szőlőt, míg á gyöngyösi ipari szakmunkásképzősök egy hetet töltenek el Abasáron ezzel a munkával. Ügy látják, hogy a hely beli iskolák segítségén tű más erőkre nem lesz szűk ségük a szőlőszedésben. Mi után a szüret kezdete is el tolódott, a befejezést is csa1 november közepére tervezik — Az idén hektáronkén nyolcvanöt mázsa szőlőt vá nőnk — teszi ki a pontot tájékoztatás végére az eltiöi Elmondtuk már, csak is mételni tudjuk: az idei fa vasz és nyár nem kényez tette el a szőlősgazdáira sem. Savanyú a szőlő. Nem csak a példázatbeli róka sze rint, hanem mindenki sze rint, aki megkóstolta ezt kiváló, máskor nagyon kel lemes ízű, édességű gyümö! csőt mostanában. Nem csoda, ha minden üt abban reménykednek, hog: a kései napsütés talán mé javít a bogyók minőségén. A többit majd meglát;u! — mondják mostanában ; Mátraalján. G. Molnár Ferenc 1978. október 18., szerda [
