Népújság, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-17 / 245. szám

Korkép a tüzeloellâtâsrôï Têi elüti o u Ul JK P’iicï A NEMZETKÖZI HELYZET áttekintése után társadalmi, gazdasági életünk két, ki­emelkedő fontosságú terüle­tével foglalkozott az MSZMP Központi Bizottsága, tudatja az ülésről kiadott közlemény, melyet a lapok szombati szá­mukban publikáltak. Az épí­tőipar helyzete, fejlesztésé­nek, korszerűsítésének fel­adatai korántsem egy szak­ma, egy tárca ügyét alkot­ják. A népgazdaság, a társa­dalom egésze érdekelt a mun­ka megjavításában, a nem csekély eredményekre alapo­zott továbblépésben, ahogy még ennél is nagyobb a kö­zös érdekeltség a lakásépítés távlati céljainak — érthetően részekre bomló, de szerves egységet képező céljainak — elérésében. Kétségtelen: érzékeny pon­tokhoz nyúlt a vezető párt­testület a két jelentés napi­rendre tűzésével, hiszen az építőipar állapota, feszültsé­ge. fejlesztésének iránya és lehetősége nemcsak a terme­lőágazatok holnapjára gya­korol lényeges — bizonyos részterületeken döntő — ha­tást, hanem ugyanez a szere­pe a nem termelő területe­kéi}, elsőként a lakásépítés­ben. Ezzel már kimondtuk azt is, hogy két szorosan ösz- szetartozó feladatcsoport ke­rült a Központi Bizottság ülé­se elé, s a testület joggal ál­lapította meg mind az építő­ipar, mind a lakáshelyzet társadalmi jelentőségét, meg­határozó szerepét a gazdasá­gi növekedésben, illetve az életkörülmények változásá­ban, az életszínvonal javítá­sában. Következetes, nagy felelős­ségű elemzőmunka tanúi le­hetünk: a Központi Bizottság 1977. október 20-i ülése a ter­melési szerkezet és a külgaz­dasági politika hosszú távú fejlesztésének irányelveit ha­tározta meg, idei március 15-í tanácskozásán a mező- gazdaság és az élelmiszeripar követendő útját jelölte ki, míg a mostani tárgyaláson a már említett két terület állt az elemzés középpontjában. Indokolt a sommás mégálla- pítás: a szóban forgó határo­zatok szerves egységet alkot­nak, kitűzték azokat a főbb kiindulópontokat, melyek a további haladás — a megnö­vekedett követelményekkel szorosabban összehangolt ha­ladás — kezdőpontjai. MEGNÖVEKEDETT KÖ­VETELMÉNYEK, írtuk le az előző mondatban, jelezve, hogy szükségszerű, megke­rülhetetlen feladatok rangso­rolásáról van szó, s a távlati célok meghatározásával an­nak elősegítéséről, hogy a már rangsorolt feladatok végrehajtása tervszerű. fo­lyamatos lehessen, legyen. Egyetlen tényből kiindulva: annak ellenére, hogy 1976-ban és 1977-ben 187.3 ezer lakás épült fel, a lakásigénylők száma nem apadt, sőt vala­melyest emelkedett. Hasonló — kétségtelen, a szüntelenül fejlődő igények­kel is járó ‘ — feszültségeket tapasztalhatunk az építőipar, kivitelezési képessége és a fedezett építési igények szem­besítésekor. Hiszen ez utób­biak negyedét, harmadát uta­sították vissza a legutóbbi esztendőkben a kivitelezők, mivel a korábban vállalt fel­adatok is túlléptek tényleges lehetőségeiken. Már maga az a tény elgondolkoztató, hogy a szocialista szektor összes beruházásainak mindössze 2 —2,4 százalékát — a tavalyi tervekhez, cselekedetekhez. Minden ház alapra épül; a Központi Bizottság az építő­iparnak is, a lakásépítésnek is ezt az alapot kínálta fel állásfoglalásával. Huszonöt éves a BRG évben 2,7 százalékát, rekord­ként — tették ki a hetvenes évek középső harmadában az építőipari fejlesztések. E meghökkentően alacsony arány mellett — s ez még in­kább elgondolkoztató — te­tézte a gondokat a fejlesztés komplex jellegének hiánya. Az tehát, amit a Központi Bi­zottság üléséről kiadott köz­leményben megváltoztatan­dóként úgy fogalmaztak meg, mint a technológiai szerelés elmaradottságát, a háttér — például az építőanyag-ipar, a vegyipar, a gépipar — fej­lesztésének, bővítésének, kor­szerűsítésének nem kellő összehangoltságát az építő­ipar megnövekedett teendői­vel. RENDKÍVÜL BONYO­LULT, szerteágazó felada tokról van szó tehát, amik a társadalom valamennyi réte­gét — a formákat tekintve ugyan különbözően — érin­tik. többre ösztönzik. Megint példáért nyúlva: az építő­iparban a termelékenység nö­velése jórészt olyan gépek­kel, berendezésekkel, anya­gokkal, félkész termékekkel függ össze, amilyeneket más tárcpk vállalatai készítenek, illetve importból származnak. Ez a dolgok egyik oldala, a bizonyos fokú kiszolgáltatott­ság. A másik: az eszközállo­mány hasznosításának meg­szervezése, annak elérése, hogy ne több ezer féle gép, berendezés — mint napjaink­ban — dolgozzon, hanem ke­vesebb termékcsaládra tá­maszkodjon a fejlesztés, de ezek mindenkor beszerezhe­tőek legyenek, alkatrészeik­kel együtt... s javítóhálóza­tuk is megteremtődjék. Természetesen csak szinte találomra emelhetünk 14 egy-egy részletet a Központi Bizottság ülésének anyagá­ból. Hiszen éppen a témakö­rök nagy fontossága, bonyo­lultsága miatt, s nem kevés­bé a távlati célok tiszteletet parancsoló súlya okán — a következő évtized végéig fölépítendő 1.2 millió lakás éppúgy tiszteletet érdemel mint az építőipar fejlesztésé­nek átfogó rendszere — a teendők hogyanjának alapos, részletes kialakítására ezt kö­vetően kerül majd sor az érintett állami irányító szer­veknél, a tanácsoknál. Egy valami azonban már most bi­zonyos: a Központi Bizottság üléséről kiadott közlemény­ben foglalt célok reálisak, el­érhetőek — gondoljunk csak az első távlati lakáséDÍtési tervre, annak túlteljesítésére, a Központi Bizottság 1964-es határozata nyomán az építő­ipar meggyorsult fejlődésére —. amihez azonban elenged­hetetlen, hogy a távolabbi cé­lok szorosan összekapcsolód­janak a mai teendőkkel. MAR MA ÉS HOLNAP úgy kell formálni a terveket és a gyakorlati cselekvést, hogy minél zavartalanabbul illeszkedjenek a távolabbi A Budapesti Rádiótechnikai Gyárat 25 éve alapították. Ter­mékei sok országban ismertek. Rádiótelefonjai, magneto­fonjai, valamint számítástechnikai berendezései nemcsak itthon, hanem a Szovjetunióban és más szocialista országban ís közkedveltek. A képen: készül a számítástechnikai bcren- Ptiíés. (MTI fotó — Balaton, József felv. — KS) Ebben a kellemes, napsütéses „indián nyárban” — tud­juk — kissé hangulatrontó az összeállításunk címe. De akár tetszik, akár nem: egyre közelednek a hidegebb nappalok, éjszakák, amikor nincs nagyobb élvezet, mint behúzódni a jó meleg szobába. Előbb-utóbb megkezdődik a természet rendje szerinti fűtési szezon. Vajon van-e, lesz-e elegendő szén, olaj, fa, nem kell-e majd sorban állnia, várakoznia annak, aki a nyáron nem szerezte be jó előre a téli tüzelőt. Erről érdeklődtek munkatársaink a megye három városában levő TÜZÉP-telepeken. Nem lesz gond az ellátás Egri tapasztalat: a TÜZÉP városi telepein már lezajlott a nagy tüzelővásár. Ez rész­ben annak tudható be, hogy az idén is meghirdették a kedvezményes vásárlási ak­ciót, másrészt a nyarat fel­váltó ősz. a váratlanul érke­zett hideghullám rákénysze- rítette az embereket a szén, a fa, a fűtőolaj beszerzésé­re és a tartalék készlet biz­tosítására. — Az elmúlt hetekben ug­rásszerűen megnőtt a tüzelő­anyagok iránti kereslet, de az ellátásban nem volt fenn­akadás — mondta Szilák Károly, a TÜZÉP Heves — Nógrád megyei Kirendeltsé­gének igazgatója. — Volt és van is elegendő szén, bár a választék az elmúlt évihez képest csökkent. Kevés len­gyel kazánszenet kaptunk, ezért ebből 50—50 százalékos arányban tudtunk csak adn;. Nem érkezett NDK-brikelt, helyette van viszont elegen­dő magyar ebből a fajtából. Bizonyára örömmel ta­pasztalták a vásárlók, hogy a korábbiaknál jelentős en több egercsehi szenet lehe­tett kapni — 2500 vagonnal érkezett —. ennek ellenére ebből a. szénből még nem tudják kielégíteni az igénye­ket. Megkedvelték azonban a vásárlók a berentei kevert szenet, amelyből korlátlan mennyiségben vihetnek az érdeklődők. Nem volt fenn­akadás a tűzifa- és a fűlő­olaj-ellátással sem, ezekből is megfelelő készlettel vár­ták a telepeken a vásárló­kat. — Mire számíthatnak azok, akik még nem szerez­ték be a téli tüzelőt? — Eddig mintegy 3300 va­gon szén érkezett a város telepeire: borsodi dió, beren­tei háztartási kevert, hazai brikett és egercsehi. Ezekből még hozzávetőlegesen 1100 vagonnal várunk. Csak bri­kettből 14 vagonnal érkezik még. Tűzifából 170 vagon az éves igény. 154 vagonnal már értékesítettünk, a fenn­maradó mennyiség ezután érkezik be a telepekre. A fűtőolajból mintegy 300 ezer litert vásároltak meg előre az egriek, s körülbelül még 100 ezer liternyire lesz szük­ség. Ezt a mennyiséget biz­tosítjuk az év hátralevő ré­szében. A kilátások tehát kedve­zőek. a TÜZÉP helyi veze­tőinek azonban vannak gondjaik: munkaerőhiány miatt nem tudják például feldaraboltatni a fát, ígv csak az erdőgazdaság által szállított méretben értékesí­tik. A komoly fűtési szezon megkezdéséig, remélhetőleg, ezt a problémát is megold­ják a megyeszékhelyen... Tüzelő, korlátlan mennyiségben Azt kérdeztük Kardos Jó­zseftől, a TÜZÉP gyöngyösi telepének igazgatójától : — Kell-e fáznunk a télen? — Annyi tüzelőnk van, hogy minden vásárlónknak elegendő szenet tudunk ad­ni — érkezett a megnyugta­tó válasz. — Igaz, csak be­rentei szenet árusítunk, mert a királdit egy éve már nem tudják átvenni külön­böző. .minőségi okok miatt. Valamikor volt még a csehi szén, de az olyan régen volt, hogy már el is felejtettük. Rákérdeztünk még a bri­kettre is. a lengyel szénre is. NDK-ból brikettet nem kap­nak rendszeresen és folya­matosan. A lengyel szénből is csak esetenként tudják a Belga pártmunkásküldöttség megyénkben Az MSZMP Központi Bi­zottsága vendégeként ha­zánkban tartózkodó Belga Szocialista Párt delegációja Jos van Eynde-nek, a párt elnöksége tagjának vezetésé­vel megyénkbe látogatott. A szombat délutáni órák­ban érkező vendégeket a megyei pártbizottság * szék­hazában Kiss Sándor, a me­gyei pártbizottság propagan­da- és művelődésügyi osz­tályának vezetője fogadta és adott tájékoztatást megyénk politikai, gazdasági, társadal­mi életéről. A vendégek a kétnapos program során megismerked­tek a megyeszékhely és a Bükki Nemzeti Park neve­zetességeivel, a Szilvásvárá­éi Állami Gazdaság munká­jával. A delegáció itt_tartóz~ kodása során találkozott dr. Sipos Istvánnal, a megyei pártbizottság titkárával, és vasárnap a délutáni órákban visszautazott a fővárosba. Kongresszusra készen 3 magyarországi délszlávok Ülést tartott a Magyaror- siági Délszlávok Demokrati­kus Szövetségének titkársága és országos választmánya. A Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának székhazában megvitatták. a szövetség alapszabályának módosításá­ra vonatkozó javaslatot és a novembér 18—19-1 VIII. kongresszusra készülő beszá­molót. A kongresszus előkészüle­teiről elmondták: 43 küldött- gyűlésen 128 kongresszusi küldöttet választottak. A küldöttválasztó gyűléseken és a megyei küldöttértekez­leten elhangzott javaslatokat a kongresszus elé terjeszti az országú« választmány. keresletet — ha nem is tel­jes mértékben — kielégíteni. A koksz ' mostanában már jobban fogy, amióta a csa­ládi házakban is egyedi köz­ponti fűtést szereltetnek be az emberek. A Mátra üdü­lői, gyógyintézetei áttértek az olajra, azok tehát a kok­szot már nem kérik. A tűzifával is jól állnak, bár itt a fűrészelt fa a gond. Ez is csak azért, mert egyet­len ember áll a fűrésznél, és az ő napi teljesítményé­től függ, mennyit tudnak megvenni a vásárlók. Nem is mer arra gondolni a telep vezetője, mi lesz, ha ez az egyetlen, idős ember egyszer veszi a kalapját és azt mondja, eddig volt, elég volt. Érdeklődtünk a szállítás lehetősége felől is. Időkö­zönként elhangzik a meg­jegyzés, hogy a telepre nem engedik be a saját fogatokat. Megtudtuk, hogy erről szó sincs. A Volán autói 72 órás terminust kapnak, de aki lovas kocsival akarja haza­vitetni a szenét, annak nem kell a Volánra várnia. És a minőség? Mennyi a por a kiadott szénben? — A szabvány általában tizenöt százalék port és 2—3 százalék idegen anyagot en­ged meg. Mi ezen jóval be­lül maradunk. összesen három ilyen irányú rekla­mációnk volt ebben az év­ben. de akkor sem vitatkoz­tunk, nem hivatkoztunk a szabványra, hanem kártala­nítottuk a vevőt. Ebből a néhány mázsából mi nem akarunk ügyet csinálni, , a vevőink jó véleménye ennél sokkal nagyobb érték ne­künk. Hogyan sikerült a nyári tüzelőakció? Mindjárt hall­juk az adatokat. Eladtak 1400 vagon szenet és 1052 mázsa kokszot. Kell-e sorba állniuk a ve­vőknek még ma is? Kardos József a fejét csóválta. Nem kell, nem is kellett, de semmivel sem lehet megma­gyarázni néhány■ ember vi­selkedését. Azt. hiszik, ha nem a kora reggeli órákban kerülnek a pulthoz, akkor ők már nem azt a szenet kapják, vagy egyáltalán nem is kapnak szenet. Erre az aggodalmaskodásra semmi szükség nincs. Kíváncsiak voltunk arra is, mi a pillanatnyi készlet a telepen? Megtudtuk. Két-, száz vagon szén és brikett, tíz vagon tűzifa, egy vagon koksz. És a kötelező tarta­lék, amihez csak felsőbb utasításra szabad hozzányúl­ni. Várnak még ebben a hónapban 150 tonna kokszot, 100 tonna lengyel szenet, 300 tonna magyar brikettet, 2700 tonna berentei szenet és 150 tonna tűzifát. Aggodalomra tehát semmi ok Gyöngyösön és környékén. Lőrincibe és A^cra Is szállít a hatvani TÜZÉP Kezdjük néhány kellemcvS hírrel a TÜZÉP hatvani te­lepén tett látogatásunk be­számolóját. Csaknem egy­millió forint értékben betöm illetve makadám burkolatú területtel gyarapították a ra­kodót, félmillióért most újít­ják az egész villanyhálóza­tot, továbbá bevezettek egy új szolgáltatást: négy napon­ként érkező igénylés alapjan Lőrincibe és Apor a is ház­hoz szállítaiiak tüzelőt. — Az idei tervünk egyéb­ként a korábbi évek szintjén mozog. ' Folyamatosan 370 ezer mázsa vegyes szén, 25 ezer mázsa német, 11 ezer mázsa magyar brikett, vala­mint 23 ezer mázsa tűzifa érkezésére számítottunk az év végéig — mondotta Kóry Imre telepvezető. — A vasút háromszor állít be szerel­vényt iparvágányunkra min­dennap, s az ürítést, rako­dást négy gép, négy szállító- szalag végzi. Ezek is újabb keletűek, szükség volt rá­juk, mert ilyen célra ma már nem kapni embert. Legnagyobb forgalmunk márciustól júniusig volt, amikor a kedvezményes ak­ció keretében 156 ezer mázsa szenet fuvarozott el a Vo­lán, s csaknem 14 ezer má­zsa volt a tűzifaigény. A fát fűrészeden vinnék a vevők most is, ha volna. Hat nap­ja azonban senkit se tudunk kiszolgálni, nem megy a fű- részes áru a munkaerőhiány miatt. Megtudtuk még beszélge­tésünk során, hogy bár a kiszállítás dandárján túlju­tott a telep, a napi szén for­galom így is kétezer mázsa felett van. A rakodótéren levő hegyek azt tanúsítják, hogy berentei darabos koc­kából és dióból, magyar bri­kettből, valamint egercsehi dióból korlátlanul vehetnek fel rendelést, s a beérkezés­től függően lengyel lángbori só és berentei diókeverékkel is viszonylag jól ellátják a hatvani „kazánosokat”, akik­nek a száma már kétszáz körül mozog. — Legnagyobb bajban az NDK-ból érkező brikettel vagyunk, mert rengetegen keresik, s a rendelt 25 ezer mázsányiból csak nyolcezer jött a telepre. A központból kapott tájékoztató szerint többre nem is számíthatunk az idén — jegyezte meg a telepvezető. — Nagyobb baj ennél, hogy a Volán csak három-négy hétre vállal szállítást az őszi mezőgazda- sági kampánymunkák miatt, így azok, akik a nagy ren­delések időszakában megfe­ledkeztek a szénről, hirtelen hideg esetén egy kicsit di­dereghetnek. S ezen a gon­don a fuvarosok sem tudnak segíteni, mert kevesen van­nak hozzá. Egyébként ' szén­hiányra nem számítunk a télen, s reméljük, hogy a •tűzifa szállítását újra meg­kezdi vállalatunk, így ezt ai igényt szintén kielégíthetjük. 1978. október 17., kedd Távlati célok, mai teendők

Next

/
Thumbnails
Contents