Népújság, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-14 / 217. szám
Vajon mennyi szabad időnk lesz? Hallgatók az órarend előtt az egri tanárképző főiskolán. (Szántó György felv.) Római tábor a győri Káptalandombon Megemlékezés Tersánszky Józsi Jenőről Római kori katonai táborra bukkantak a győri Káptalandombon. A Xantus János Múzeum régészei megállapították, hogy Arrabona 6 méteres mélységben fekvő katonai tábora az első század közepétől negyedik századig állt ezen a helyen. Az ásatásoknál egyebek között előkerült egy igen érdekes római kori tetőfedő cserép, amelyre a 14. számú légió ovális alakú bélyegzőjét vésték rá. Ferenczy Noémi- emlékkiállltás A Magyar Nemzeti Galéria decemberben Ferenczy Noé- mi-emlékkiállítást rendez. Kérik mindazokat, akiknek Ferenczy Noémi valamely munkája (terv, karton, vagy szövött mű) birtokában van, vagy hollétéről tud, jelezze telefonon (160-170/380 számon Pálosi Juditnál) vagy írásban a következő címre: Magyar Nemzeti Galéria 1250 Budapest, póstafiók 31. Tersánszky Józsi Jenő Kossuth-díjas író születésének 90. évfordulója alkalmából a Magyar Írók Szövetsége szerdán koszorúzási ünnepséget rendezett a Farkasréti temetőben. Az írószövetség részéről Dobozy Imre, a szövétség elnöke és Cseres Tibor, a próÉvek óta sikeresen működik az egri Dobó István Gimnázium és Erdészeti Szakközépiskolában az iskolaszövetkezet. Legutóbb két negyedik A-s lány, Lóczi Márta és Kovács Ildikó, vezette a boltot, önként vállalva a többletmunkát és a felelősséget. A negyedikes lányoknak a tanulás miatt most át kell zai szakosztály elnöke koszorúzott. Elhelyezték a megemlékezés és a kegyelet virágait a Kulturális Minisztérium, a Művészeti Alap irodalmi szakosztálya, a Petőfi Irodalmi Múzeum és társaság képiviselői, valamint az író özvegye, barátai és tisztelői. adniuk az üzletet az alsóbb évfolyamosoknak. Azért is hasznosnak tartják a bolt működését az iskolában, mert a tanulók így nem szaladgálnak ki vásárolni a városba, s jó gyakorlat ez ahhoz, hogy a diákszövetkezetiek megszokják a felelősséget. Ök adják fel a megrendeléseket, s együtt is leltároznak. Az árüsítást felváltva végzik az osztálytársak: az elmúlt tanévben 62 ezer 241 forint forgalmuk volt. öt-hat féle péksüteményt, kólát, csokit, lányost, tejet — és természetesen iskolaszereket is árulnak. Most a harmadik B-sek vették át a boltot és hétfőn nyitnak majd. Az elődök szívesen adják át a tapasztalataikat Deme Erzsébetnek és Paulenka Juditnak, a leendő boltvezetőknek. Bővítik a tarnaörsi iskolát Diákoké a felelősség és a haszon Iskolaszövetkezet a Dobóban A harmadik szintet is felhúzták már az építők Tarna- örsön. ahol több mint tízmillió forintos beruházással bővítik az általános iskolát. A munkálatokat a múlt év QSmlsm 1018. szept. 14., csütörtök (Fotó: Szabó Sándor) novemberében kezdte meg a helyi termelőszövetkezet építőbrigádja, /sa következő tanévben a gyerekek már négy újabb tanterembe tárhatnak. Az új épületszárnyban kap helyet a természet- tudományi előadó, s itt lesz i korszerű tornaterem is. A jelenlegi iskola termeit rendbehozzák, s itt nyer majd elhelyezést a régen várt napközi otthon. II. JAKAB JEROMOST, a fölöttes szerv képviselőjét nem hiába tartották energikus embernek. Még szombat este kordonnal vetette körül a romokat, vasárnap reggel pedig egy nagy méretű katonai sátrat veretett fel, hogy legyen hol intézni a tennivalókat. A sátorban néhány íróasztal, egy páncélszekrény és több vaságy szolgálta az ügyintézők kényelmét, ö maga egy vastag üveglappal fedett íróasztal mögött helyezkedett el, s egy dossziéra szép, kalligrafikus betűkkel ráírta: Nádiveréb I. Előrelátó volt, tudta, hogy az akták tömege aligha fér bele majd egyetlen irattartóba. Kortyintott egyet a feketekávéból, majd odaszólt Szabónak. a helyettesének : — Küld be Zugi elvtársat! Az általános szakalkalmazott ijedt arccal, vöröslő szemekkel. rogyadozó térdekkel ment be. Jeromos kertelés nélkül a lényegre tért. — Maga, Zugi elvtárs, egyelőre fel van mentve a munka alól. Lehet, hogy maga nem tehet semmiről... — Én nem is — próbálkozott az öreg... — De lehet, hogy igen — folytatta Jeromos. Ezt majd a vizsgálat deríti ki. — Vizsgálat — hebegte Egy „egyszerű” hangszerrel Beszélgetés Pribojszky Mátyás citeraművésszel A mezőtárkányi iskola katedrájánál középtermetű markáns arcú férfi. Előtte az asztalon lapos hangszer, amelyet erős ujjaival hol lá- gyabban, szilajabban, hol édes halkan, vagy bús hangosan szólaltat meg, de most. csak egy-egy akkord erejéig. A harmadik megyei cite- rástalálkozó résztvevőinek Pribojszky Mátyás magyaráz. A citeraművész neve ma már jól ismert a zenebarátok körében. A nagyközönség azonban inkább csak nemrég megjelent első nagylemezéről tud, s még kevesebbet arról a hangszerről, amelynek mesterévé vált. — A citerát valóban még mindig alig ismerik — kezdi a beszélgetést Pribojszky Mátyás. — Legföljebb an.v- nyira, hogy húros népi hangszer. s falun lakodalmakban használják. Azt már jóval kevesebben, hogy bár • ázsiai eredetű, de egész Európában roppant elterjedt és rendkívül népszerű volt a múlt századokban. Ég hogy korántsem csak a falun használták egykoron, de városon is. Még kevésbé azt, hogy a mj cite- ránknak milyen sokféle ro. kona van. — Több tévhit is él a hangszerrel kapcsolatban, hiszen úgy tartják, hogy népi zeneszerszám lévén, csak nagyon egyszerű dalokat lehet vele játszani. Nehéz rajta bonyolult érzelmeket kifejezni. — Tény, hogy elsősorban karparajellegű szobahangszer, s az is, hogy eredeti funkciójában, vagy nosztalgikus, lágv parasztdalokat, vagy kevély pattogásé akat játszottak rajta — de hozzáteszem, ezeket is rendkívüli érzékenységgel lehet tolmácsolni. És nem is csak szobában hiszen egv citeraze- nekar bátran kiállhat szabadtérre is. De mindezen már túl vagyunk. Most már az is bizonyítható, hogv hangversenytermekben is jól érvényesül a hangja. — Pribojszky Mátyás nevét. játékát jól ismerik nemcsak idehaza, de koncertkör- ntjai után az egész világon. Nem eny zeneszerző komponált már hangszere számára. Hogyan sikerült az előítéletekkel megküzdeni? — Hosszú út vezetett idáig. Békési származású vagyok, s ott úgy ismerkedtem meg a citerával, mint minden falusi gyerek. A magam, és ismerőseim örömére játszottam. magamtól tanultam. Felnőtt fejjel kezdett foglalkoztatni, hogy vajon nem le; Kaposi Levente: j A vizsgálat! ♦ «, ♦ «. » » « j Zugi bácsi —, hát kérem úgye a tervező, meg az építők ... — Maga nekem ne adjon tippeket. Tudom én jól a dolgom. Egyébként is jegyezze meg, hogy a kukoricának is van bajusza meg a bakternak is, mégis a kettő között micsoda nagy a különbség. Az öreg Zugi hirtelen nem tudta, hogy Jeromos melyik bakterra gondol és zavarodottan forgatta kezében a sapkáját. — Na mehet — mondta Jeromos —. Magával egyelőre végeztünk. De máskor jobban gondolja meg, hogy kinek mit mond. Az a robbanás, amit az este fecsegett a szomszédjának, az mindenesetre furcsa. — De hisz... próbálkozott Zugi bácsi, ám Szabó egy erélyes mozdulattal a sátor elé perdítette. Közben Zsömbörögi, a szövetkezet elnöke is megérkezett. hetne-e ezen az „egyszerű” hangszeren több szólamban is játszani. Esetleg modern feldolgozásokat is. Sokat kísérleteztem naponta 6—8 órán át... Új pengetési módokat kerestem, s rájöttem arra is. hogyan lehet olyan hanghatásokat elérni, mint amikor a zongorával pedá- loznak1969-ben aztán meghívtak a kecskeméti orszáos népzenei fesztiválra, ahol i,« a legnevesebb zenetudósok olyan érdeklődéssel fogadtak mintha egy új Rácz Aladár lennék... Biztatásukra kezdtem zeneelméletet, zenetörténetet tanulni, és tovább csiszoltam, egyszerűsítettem játéktechnikámat. 1971-ben nagy fordulat történt. A Filharmónia megadta — számomra elsőként — a hivatásos működési engedélyt. Ez azt jelentette, hogy a citerát művészi teljesítményre alkalmas hangszerként ismerték el. — Technikai bravúrjai egészen új utakra vitték a ci- terajátékot. Hogyan fogadták külföldi fellépésein? — A kezdet mindig nehéz. A zongorát, a hegedűt nem kell bemutatni sehol sem, nekem viszont előbb mindig meg kell győznöm a közönséget arról, hogy a citera éppoly kevéssé barbár hangzású, mint emezek. Elég sokfelé jártam. Mindegyik szocialista országban, aztán többek között Finnországban, Japánban, Olaszországban, Franciaországban. .. A sikert arról mérem, visszahívnak-e. Nos, eddig még mindig így történt. Nemcsak külföldön és Budapesten lép föl gyakran, hanem itthon, vidéken is. Heves megyébe pedig különösen gyakran jár. —• Gyöngyösön élnek rokonaim, magam is itt dolgoztam legutóbb a Visontai Hőerőműben. mint elektroműszerész, A szívem sokszor visszahúz, hiszen kollégáimtól annak idején rengeteg biz_ tatást kaptam. Máig is brigádjuk tagjának tudom magam, és — kicsit talán szentimentális módon — a szmokingom mellett ott őrzöm a munkásruhát. A tőlük kapott megértést, szeretetet próbálom ma valahogy a Heves megyei citerásoknak visszaadni. Nincs nehéz dolgom, hiszen az egész országban itt a legélénkebb ez a mozgalom, majd mindegyik faluban van már együttes. Büszke vagyok arra is, hogy itt rendezték az első minősítő versenyeket, — Kérlek én, éppen most... szóval még pénteken az anyósoméknál... Jeromos fagyosan nézett rá. — Majd minden kiderül Zsömbörögi elvtárs. Szép lassan felgöngyölítjük az egész ügyet, nem kapkodva, hanem alaposan és tételesen. — Ki gondolta volna? — kapkodott a levegő után Zsömbörögi. Az a gyönyörű épület! Fantasztikus, hogy mik vannak. — Valóban... — nézett rá szúrósan a fölöttes szerv képviselője. De most nem azért jöttünk ide Zsömbörögi elvtárs, hogy siránkozzunk, tépelődjünk, hanem azért, hogy cselekedjünk. Intett a helyettesének, Szabónak. — Rögtön kilenc óra elkezdjük a megbeszélést. Légy szíves szólj az érdekelteknek. Szabó a kordonon belülről összeszedte a vizsgálódó férfiakat. Kinek aktatáska, kinek kémcső volt a kezében. Behívta őket a sátorba. — Tisztelt kollégák! — kezdte Jeromos — mindany- nyian tudjuk miről van szó. Tegnap délután valaminek, vagy valamiknek a következtében —-, hogy miknek, ezt nekünk kell kiderítenünk — összeomlott az Egyesült Nádiveréb Általános Szövetahol egyre szebben szerepelnek kedves barátaim. —1 Ma divat minden, ami népi. Vajon divat marad-e ez a citeramozgalom is? — Nagyon szeretném, ha nem maradna csak ennyi. Szenvedélyesen szeretek tanítani, ezért is megyek mindenhová azonnal, ha a tanácsaimra szükség van. Az első eredményem talán, hogy az egyik tanítványomnak szintén sikerült megszereznie az önálló működési engedélyt. Persze az lenne az igazi, ha hivatalosan is lehetne e hangszert oktatni. Hiszen „házi használatra” pár óra alatt el lehet sajátítani. Néhány hónap után pedig akár pódiumra is állhatnak az ügyesebb kezűek. Ügy vélem, az óvónők rendkívül jól tudnák munkájukhoz használni. — Milyenek á lehetőségek? — Még az ősz folyamán rendezünk egy tanácskozást a Kórusok Országos Tanácsán belül. Szeretnénk egy önálló népi hangszeres szekciót létrehozni. Itt beszélgetünk majd arról is, milyen formában lehetne a hivatalos oktatást nregvalósítani. Annyival tudok még hozzájárulni, hogy amerikai felkérésre megírtam egy citeras tankönyvet. A következő évben ki is fogom próbálni odakinn. mert meghívtak tanítani. Remélem beválik es sikerül itthon is megjelentetni. Talán ezek lennének az első lépések... — Munkájához sok sikert!. Németi Zsuzsa kezet üzemcsarnoka, illetve irodaépülete. Hogy szándékosságról, természeti katasztrófáról, vagy múlasztásról van szó, azt a jelen pillanatban még nem tudjuk. Éppen ezért a jelenlévőkből ezennel megalakítjuk — hiszen ezért is kérettük ide Önöket —, szóval megalakítjuk a Vizsgáló Főbizottságot. ' Van-e valakinek kérdése? Idősebb. zömök, fekete bajszos férfi nyújtotta fel a kezét. — Tessék Csutoros elvtárs! — Ha jól értettem, főbizottságot említett... — Valóban. Hiszen a vizsgálat olyan sokrétű, hogy egy kis csoport aligha tudna fényt deríteni a történtekre. Ezért a főbizottságon belül néhány bizottság létrehozása is indokolt, éppen az alapos munka érdekében. Rögtön javaslom is, hogy önt például a Termelés'Folyamatos, ságát Biztosító Bizottság elnökévé válasszuk meg. — De kérem, hol lehet itt termelni? Hiszen minden csupa rom... — Ha egyszerű lenne a dolog, akkor nem is kellene bizottság — hűtötte le Jeromos. Éppen ezért kérem, hogy a lehető legsürgősebben kezdjen hozzá a munkához. ( Folytatji*ki I t
