Népújság, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-14 / 217. szám

J Az őszi betakarítás idején az egyik legnagyobb felada­tot a mezőgazdaságban a cukorkampány jelenti. Győr- i san, időben kell a cukorgyárba kerülnie a répának. J hogy ott a lehető leggyorsabban cukrot nyerjenek be- y lőle. A cukor a fő témája mai összeállításunknak is. ugyancsak fölidézünk néhány, a jövő mezőgazdasági ra utaló kísérletet. A növénynemesítés • WW 9 m m m lovo utiai A technikai fejlődés kö­vetkezményei természetesen a mezőgazdasági termelésben is érvényesülnek. A technikai haladás ugyanis a legtöbb esetben gyorsabb, mint ami­lyen ütemben a biológia ké­pes a nagyobb technikai le­hetőségek kihasználásához optimális termőképességű nö­vényt előállítani. A mezőgazdaságban alkal­mazott biológia egyik fontos ága a növénynemesítés, amelynek alapvető feladata, hogy elősegítse a termelésbe vont élő szervezetek legked- zőbb hasznosítását. Nyilván­való, hogy az elkövetkező év. tizedekben nagyobb termő­képességű fajtákra van szük­ség. amelyek a gépesítés és a kémiai talajerőpótlás foly­tán megjavult lehetőségeket jobban ki tudják aknázni. A mezőgazdasági kutatás egyik világszintű célkitűzé­se, egyszersmind rejtett tar­taléka a napenergia hatéko­nyabb felhasználása. Gazda­sági növényeink jelenleg a napfény elvileg korlátlanul rendelkezésre álló energiatö­megének mindössze 2 szá­zalékát hasznosítják. Ha ezt a bűvösnek látszó 2 százalé­kot csak néhány szorosára tudnánk növelni, növényi termékeink ugyanilyen arányban lennének megsok- szorozhatók, amely az embe­riség ellátásának a megoldá­sában jelentős tényező len­ne. 1 Az agrotechnikai fejlesztés alapja részben a genetika. A javuló talajművelés és talaj­erőpótlás gazdaságosan csak akkor hasznosul, ha a nö­vény a tetemes költségekkel megteremtett lehetőségeket a terméstöbbletben téríti meg. A termelőképesség növelésé­nek további jelentős ténye­zője a szelekció. A szelekciós munkát a nemesítésben nap­jainkban is olyan felkészült­séggel és körültekintéssel végzi, hogy alapot nyújt több évtized múltán jelentkező nagyobb igények kielégítésé­re is. Alapvető gazdaságossági törekvés a növénynemesítés­ben az egységnyi területről nyerhető hozam növelése. Ennek egyik útja lenne, hogy a növény szaporító, genera­tív részeit igyekezzünk sza­porítani a vegetatív részek­hez viszonyítva. Ugyanakkor a nemesítőnek tekintettel kell lennie a gazdaságossági célokon belül bizonyos tech­nikai igényekre, a gabona- termesztés például akkor ha­tékony, ha szilárd a szár, és így az állomány jól betakarít, ható. A napenergia nagyobb arányú hasznosítása mellett fontos nemesítési cél a víz- hasznosítás, illetve ahol nincs víz, a szárazságtűrés tulaj­donságának a felerősítése. Á legtisztább vegyi termék: a cukor Cukorgyári berendezés gyártása Lengyelországban A cukrot ie. 300—600 kö­zött a cukornád levéből elő­ször Indiában állították elő. Innen került Kínába, később Perzsiába, majd az arabok közvetítésével Európába a VIII. század körül. Magyar- országon a XV. században is­merték meg a cukrot, ami­kor 1476-ban Mátyás király Beatrixszaí házasságot kö­tött. A cukornád levéből a cu­kor kikristályosodik és a nádcukorgyártás ezen ősi módja több mint egy évezre­den át alig változott. A kor­szerű répacukorgyártási tech­nológia viszont az utolsó száz év alatt alakult ki. Mind a cukorrépa, mind a cukornád feldolgozása idényjellegű. A répacukorgyári kampány ha­zánkban rendszerint szep­tember elejétől január köze­péig tart. Á cukorgyárban a beszállí­tott és tisztított répát vékony csíkokká szeletelik. Ezután következik a lényerés, a sejt- nedvben oldott cukor kivoná­sa, majd a letisztítás. A nyers cukorrépáié kb. 14 szá­zalék szacharin mellett két százalék egyéb oldott anya­got tartalmaz, amelynek egy részét kalciumsó alakjában eltávolítják. A tisztítás után nyert „híg levet” ezután be­párolják „sűrű lévé”. Ezután kristályosítják a cukrot, majd a kristályokat eltávolítják a szörptől, végül szárítják a cukrot és csomagolják. A cukor egyike a legtisz­tább iparilag előállított ve­gyi anyagoknak, a közönséges kristálycukor tisztasági fo­ka is 99,9 százalékos. Nagy tápértéke, könnyű emészthe­tősége és kellemes íze foly­tán kitűnő élelmiszer, egy­ben a konzerv-, üdítőital-, és édesipar nyersanyaga, Cukorfőzö tornyok a Hatvani Cukorgyárban kellő mennyiségben kitűnően konzervál. A cukor minőségét egyrészt ásványi, vagyis hamutartal­ma, másrészt külleme, színe, csillogása alapján határozzák meg. A cukor jelentős cikk a vi­lágkereskedelemben. Ára széles határok között ingado­zik. A hazai cukorgyártás fe­dezi a háború előttihez ké­pest négyszeres hazai fo­gyasztást, és még kivitelre is jut elegendő. Az egy lakosra jutó évenkénti cukorfogyasz­tás kb. 30 kilogramm, Óriás traktorok Utón a növénygyárak felé-Az iparban világszerte óriási technikai fejlődés ment és megy végbe, ugyanakkor a mezőgazdasági termelés mód­szereiben, technikájában hiá­ba keressük a forradalmian új megoldásokat. Igaz, a kor­szerű mezőgazdasági üzemek hozamai a gépesítés, a mű­trágyázás, a fejlett agrotech­nika következtében jelentő­sen növekednek, de hol va­gyunk még attól, hogy pél­dául az automatizálás és a kibernetika, amely az ipar­ban a termelékenység ugrás­szerű emelkedéséhez veze­tett, a mezőgazdaságba is be­hatoljon? A növénytermesztés kor­szerűsítésében élenjáró hol­landok nagyot léptek előre az automatizálás útján, ami­kor az egyik kutatóközpont­jukban egy Siemens—330 tí­pusú folyamatirányító szá­mítógépet helyeztek üzembe, amely megfelelő szinten tart­ja a 24 egységből álló meleg­ház-komplexum valamennyi fontos t~&nunétarét (hőmér­séklet, páratartalom,; stb.). A teljesen gépesített komp­lexumban naponta kb. egy­millió utasítás és mérési adat cserélődik ki a folyamatirá­nyító számítógép és a mérő-, szabályozó-készülékek között. A nem is olyan távoli jövő növénygyáraiban a mini­mumra csökken majd az em­ber fizikai munkája: a növé­nyek gondozását, a fény. a levegő, a hőmérséklet, a ned­vesség, a tápanyagok szabá­lyozását elektronikus beren­dezések végzik. A vezérlés programját az „előállítandó” növény legjobb fejlődési, ve­getációs körülményeinek, tanulmányozása alánján fog­ják összeállítani. Botaniku­sok, mérnökök, vegyészek, fiziológusok. kertészek, üzem­szervezők és más szakembe­rek együttműködésére van szükség, hogy e célkitűzések meg is valósuljanak. A nö­vénytermesztés a harmadik dimenzió irányában, felfelé is terjeszkedni fog üvegtor­nyok építése révén. Olyan zárt rendszerben, mint. egy kör alaprajzú, 40— 50 méter magas üvegtorony, jól szabályozható és optimá­lis szinten tartható a levegő hőmérséklete, páratartalma és mozgási sebessége. Ponto­san szabályozható a megvi­lágítás napi időtartama és intenzitása, a növények táp­anyagokkal való ellátása, és folyamatosan merhető a min­denkori széndioxid-koncent­ráció, ami fontos információ­kat rejt magában. További nagy előny még — amire bi­zony kevesen gondolnak —, hogy a növénygondozók a to­rony alján ülve végezhetik a munkájukat — permetezés, válogatás, ritkítás, ültetés, betakarítás stb. —, miköz­ben a termőedényekben le­vő növények lassan elvonul­nak előttük. Az automatizált toronyüvegházaknál igen kedvező a helykihasználás a fény hasznosítás, az energia- szükséglet és a munkaráfor­dítás alakulása. Tizenöt évvel ezelőíl a legnagyobb teljesítményű rzov. jet gyártmányú traktor száz lóerős volt. Ma viszont a szovjet, földeken dolgozó mintegy 2,5 millió traktor több mint 20 százaléka már a nagy teljesítményű K—700-as típus, amely 220 lóerős. De a leningrádi Kirov Gyár meg­kezdte a még nagyobb teljesítményű. 300 lóerős K—701- esek gyártását. Jelenleg a szovjet tervezők egyik legna­gyobb gondja, hogyan növeljék a traktorok fajlagos telje­sítményét. Más szóval: úgy kell jelentős mértékben fo­kozni az erőgépek teljesítőképességét, hogy önsúlyuk alig legyen magasabb, vagy éppen változatlan maradjon. A jelenlegi tervidőszakban a gyártott traktorok átlagos tel­jesítménye 76,5 lóerőről 91.5 lóerőre emelkedik a Szov­jetunióban. Ugyanez a törekvés tükröződik a világ vala­mennyi fejlett országában. A több száz lóerős traktor csak lehetőség, a hatalmas vonóerőt jól ki is kell tudni használni, ami nem könnyű feladat, Az óriás traktorokra ugyanis nem lehet kará­csonyfa módjára felaggatni a különböző munkagéneket. Tudományos vizsgálatokkal állapítják meg. hogy miből mennyit kell és lehet a traktor után kapcsolni, hogy a -Óbb száz lóerős vonóerő jól kihasználható legyen. A spe­ciális óriás traktorok, a hatalmas munkagépek, kombájnok csak gépsorrá kapcsolva fejthetik ki hatásukat. Ilyen gép- tömeg mozgatására viszont ma még elsősorban csak a termesztési rendszerek képesek. Hazánkban a nagy telje­sítményű traktorok műveleti költsége kb- 20 százalékkal, esetemként 30 százalékkal magasabb, mint a kis teljesít- ményüeké. MAI MŰSOROK RADIO KOSSUTH 8.25 Harsan a kürtszó! 8 55 Vonós kamaramuzsika. 10.05 Az elefánt. 10.32 Az is baj, ha sok van belőle. 10.47 Bach-művek. 11.39 Egy jenki Artúr király ud­varában. 12.35 Melódiakok­tél. 14.00 Szabadpolc. 14.30 Három Havdn-scherzand'i- 15.10 A Magvar Rádió és Televízió énekkara énekel. 15 28 Ezeregv délután. 16 10 Az Állami Néni Együttes felvételeiből. 17.07 A rend­őr sétál az utcán. 17.27 A i 30-as évek nagy olasz éne­keseinek operafelvételeibő! 18.15 Kritikusok fóruma. 18 30 Esti magazin 19.15 Nóták. 19,30 Szimfonikus zene Kb. 21.00 Euróna kill_ ső köre- Kb. 21.27 Könnyű­zene. 22.15 Hangképek a Magyarország—Csehszlová - kia atlétikai viadalról. 22.30 A kamarazene-irodalom re_ mekmflveiből. 23.40 Nóták. PETŐFI 8.33 Népdalcsokor. 9.17 András Béla feldolgozásai­ból. 9.30 Népek meséi. 10.00 Zenés műsor üdülőknek 11.55 Gyermekek könwes- pblca. 12.00 Hegedűs a ház_ tetőn. 12.33 Nyíregyházi stúdiónk jelentkezik- 12.55 XIX. századi operákból. 13.25 Édes anyanyelvűnk. 13.30 Zöngészde. 14.00 Sportvilág. 17.00 Segíthe­tünk? 18.05 Rádióvízió. 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Szo­ciológiai figyelő. 21.03 Mu­zeális felvételeinkből. 21.26 A rádió dalszínháza- 23.40 Barokk kórusmuzsika. SZOLNOK 17.00—tői 18.30-ig. MISKOLC I I 17.00 Hírek, időjárás — Fia­talok félórája — Iskolakez­dés után Borsod oktatási intézményeiben — Riporter: Dobog Béla. — Beatkedve. löknek — 18.00 Észak-ma­gyarországi krónika ; (Eger­be látogat az országgyűlés elnöke — Csehszlovák na­pok a miskolci Centrum Áruházban — A Borsod i megyei NEB tárgyalta) ■— Örökzöld melódiák — Hí­rek. lapelőzetes. T 8.00 Tévétorna. 8.05 Iskola tévé. 14.30 Iskolatévé (ism) 16.20 Születésünk titkai 17.10 Kuckó. 17.40 Tévébör­ze- 17.50 „Együtt — egy­másért". 18.20 Ipari kalei­doszkóp (Riportfilm). 19.20 Tévétorna. 19 30 Tv-hiradó. 20.00 A Táltosfiú és a vi­lágfa (tévédráma). 21.05 Kötekedő. 21.35 Telesport. Kb., 23.00 Tv-híradó 3. 2. MÜSOP 19.30 Tv-híradó. 20.00 Mi lyen zenét szeret? 20.55 Tv- híradó 2- 21.10 Az Arany- expressz (angol film). 1978. szrpt. 14., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents