Népújság, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-13 / 216. szám

t Kedd esti külpolitikai kommentárunk: Számú rájélesztés rendkívüli parlamenti ülésre készülnek JAPANBAN. Igaz, a szigetország törvényhozása csak a hét végén ül össze, a politikai viharok azonban már javá_ ban dúlnak. A viták oka: Fukuda miniszterelnök kormá­nya olyan törvényeket akar elfogadtatni a parlamenttel, amelyek ellentétben állnak a japán alkotmány demokra­tikus alapelveivel. A törvényjavaslat lehetővé tenné, hogy ..kritikus helyzetben” a kormány és a hadsereg vezetése a parlament megkerülésével hozzon döntéseket. A dön­téshozatal jogát pedig végeredményben egy olyan fegy­veres erő kapná meg, amelynek létrehozását a második világháború után elfogadott japán alkotmány megtiltotta, kimondva, hogy az ország örökre lemond a hadviselésről, mint a politika eszközéről, s nem hoz létre a határokon kívüli tevékenységre alkalmas haderőt. Az alkotmánynak ezt a paragrafusát azonban hama­rosan .túllépték”. Amerikai segédlettel létrehozták az ún. „önvédelmi erőket”, azaz a hadsereget, s megszervezték a hadügyminisztérium szerepét betöltő nemzetvédelmi hi­vatalt is. amelynek vezérigazgatója a kormány tagja- AZ ELMÚLT ÉVTIZEDEKBEN Japánban tehát korsze­rű hivatásos hadsereg alakult ki. Igaz, a fegyveres erőkre aránylag kevesebbet költenek, mint az Egyesült Államok­ban vagy a NATO tagországaiban, de az évi tízmilliórd dollárt meghaladó költségvetés még így is az előkelő he­tedik helyet biztosítja Tokió számára. A japán fegyveres erők fejlesztésében érdekeltek az ország hadiipari monopóliumai, amelyek szeretnének is­mét nagyobb profitot nyerni a fegyverszállításból. Termé­szetesen az Egyesült Államok kormánya is nagyban érde­kelt abban, hogy Japán többet költsön fegyverekre (töb­bet vásároljon az USA-tól) és fegyveres erői minél több feladatot vegyenek át az amerikaiaktól, fgv például szor­galmazzák a japán hadiflotta fejlesztését az „óceáni út­vonalak közös biztosítása” ürügyével. Japánban ugyanak­kor ismét befolyásra tesznek szert a hajdani szamuráj­dicsőség felelevenítésének hívei. A helyzetet külön bonvo- lítja a múlt hónapban aláírt japán—kínai szerződés, amelyben sokan egy szovjetellenes katonai paktum — Peking—Tokió tengely csíráját látják. MINDEZEK ALAPJÁN érthető az az ellenállás, amely a hadsereg szerepének növelését, a militarizálás elősegítését lehetővé tevő rendkívüli törvény elfogadása ellen irányul. A Japán Kommunista Párt felhívásában rámutatott: a törvénytervezet végső célja, hogy az ország tartalékait az amerikai hadigépezet szolgálatába állít­sák s mindez előkészítése lehet a demokratikus szabad­ságjogok megnyirbálásának is. „A Japán Kommunista Párt ebben a nehéz helyzetben — hangzik a felhívás — harcba szólítia mindazokat, akik felismerték a japán mi- litarizmus feléledésének veszélyeit”. Palotai Gábor Dubrovnilci vázlatok 1. idegenforgalmi dugó — Az ülések alatt találka, tó mentőmellényeket . csak akkor szabad felfújni, ha ki. jutottak a gépből, hogy ne akadályozzák egymást az utastér gyors elhagyásá­ban ... A TU 154-es nagy ívben, lassan ereszkedett alá. A tenger felett repültünk, egy­re közeledve az üvegkék víztömeghez. És persze a parthoz is, mely szikláival, mélyzöld, dús növényzetével biztatóan rajzolódott ki a távolban. A stewardess oly kedélyesen, mintha csak a Tomi mosóport reklámozná, ismertette a mentőmellény használati utasítását. — Kényszerleszállunk? ! — kérdezte a mellettem ülő, kezével görcsösen markolva biztonsági övét. — Csak nem ... valószínű kötelező óvintézkedés az egész. — Itt frászban tartják az embert. Mindössze ötven métert tudok úszni, aztán le. merülök. — Annyi éppen elég, erre­felé sok a cápa — szólalt meg kajánul a sorunkban ülő harmadik. — Mondja, maga horror filmeken nevelkedett? Még folytatták volna, de közben elfogyott alattunk a tenger, helyette a varázsla­tos szépségű város látványa csendre csukta az előbb még félelemtől beszédes szájakat. Dubrovnik. Simán landolt a gép, mire észbe kaptunk, már a forró betontérről a kijárat felé te­relték maroknyi magyar csa­patunkat. Hurrá társasuta­zás! Egy hétig jóban, rossz­ban összetartva, mi tizenhe­ten: benzinkutas, orosz sza­kos tanárnő, cukrász, ma­szek-kötődés, vegyész, külke- res, varrólányok, férjek és feleségek, hajadonok, ifjak — egyéni és páros felállás­ban. Na és az idegenvezető- nő meg én. Már az első percekben ki­derült: idegenforgalmi dugó­ba kerültünk. A dubrovniki Kompas utazási iroda kép­viselője sűrű sajnálkozás kö­QMmäq, 1978. szeptember 13., szerda zepette értésünkre adta, hogy a tengerparti szállodá­ban előre Tefoglalt szobáin­kat kiadták egy előbb érke­ző francia csoportnak. De higgyük el, nem tehettek mást, az idén a külföldiek milliói özönlötték el az Ad­riát. A 200 fürdőhely hotel­jei, panziói, magánházai, kempingtáborai egyszerre csak 600 ezer turistát tudnak fogadni. Ezért 30 kilométeres sávban kiterjesztették az üdülőkörzetet az ország bel­seje felé. Érv akadt bőven: Olaszországban az aggasztó közbiztonsági helyzet, a spa­nyoloknál pedig a kemping- ' tragédia miatt elkerülik a divatos nyugati fürdőhelye­ket. Most fél Európa Jugosz­láviában nyaral, kiszorítva még a hazai turistákat is. Na és minket?! A válasz: Máskor májusban vagy szep­tember közepén keressük fel az Adriát, szezon elején és végén is kellemes még a tenger. A hat nap alatt volt időnk eldönteni: elfogad­juk-e a mentségeket, vagy a jugoszlávok „nagyvonalú” idegenforgalmi üzletpolitiká­ját szidjuk, miközben na­ponta órákat pazaroltunk ei utazással, szálláshelyünk és a tenger között. A tengeri üdülőkörzet végpontján, a 32 kilométerre lévő, kopár hegyekből övezett kisváros­ban. Trebinjében töltöttük az éjszakákat, innen ingáz­tunk. Ingáztunk? Autóbusz- vezetőnk Niki Laudát meg­szégyenítő sebességgel szá­guldott a hajtűkanyaros, szűk szerpentineken. Az 50 méteres szakadékok láttán a gyengébb idegzetűek könyör­gésre fogták a dolgot. Mire a sofőr harsány nevetéssel válaszolt: legközelebb üljünk omnibuszra. A magyar autós turistákat pedig motorizált csigáknak nevezte, akik „túl­zott” óvatosságukkal csak lelassítják az adriai autópá­lya forgalmát. Memento mó­ri, avagv Raguzát látni és meghalni! — hangulatunk azonban egy csapásra elmúlt valahányszor megoillantot- tuk a Srdj heav lábánál, a tengertől körülölelve Dub- rovntkot, az ősi Raguza lát— ' képét. Horváth Anita (Következik: Sziklás par. tok hercegnője) Camp Davjd nem hozta meg a várt sikert? Szoviet javaslat ENSZ-visszhangja Röviden MOSZKVA Szovjet—indiai külügymi­niszteri találkozó volt ked­den Moszkvában. Andre) Gromiko, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és Atal Bihari Vadzspaji', in­diai külügyminiszter a szov­jet—indiai kapcsolatok to­vábbfejlesztésének és meg­szilárdításának kérdéseit, va­lamint néhány kölcsönös ér­deklődésre számott.artó nem­zetközi problémát vitatott meg. BONN A közel-keleti rendezéssel kapcsolatos véleménykülönb­ségek nyomják rá bélyegü­ket Hafez Asszad sziriaj ál­lamfő bonni látogatására- A Camn David-i egyintomi— izraeli—amerikai tárgvalá- sok hasznosságának kérdésé­ben a stíriai és a nvueat. német álláspont élesen e'tér egymástól és ez már az ed­digi tárgyalásokon is meg. nyilvánult. Mint a nyugatné­met lapok keddi számukban hírül adták. Washington nem tiilságosan örül az Asszad- látogatás időzítésének, mert veszélyeztetve látja a Camp David-i kezdeményezésének sikerét. VARSÓ Edward derek, a LEMP KB első titkára kedden Piotr Jaroszewicz miniszterelnök társaságában fogadta Sztanko Todorov bolgár miniszterel­nököt, aki baráti munkaláto­gatáson tartózkodott Len­gyelországban. Változatlanul szigorú a Camp David-i hármas ame­rikai—izraeli—egyiptomi tárr gyalásokkal kapcsolatban el­rendelt hírzárlat. A találkozó hivatalos szóvivőjének szűk­szavú és rejtelmes kijelenté­seit, valamint a küldöttségek­hez közel álló személyek el­ejtett megjegyzéseit elemez­getve, az összes hírügynök­ségek arra következtetnek, hogy Camp David nem hoz­ta meg a résztvevők szem­pontjából sikeresnek felfog­ható eredményeket. Más politikai megfigyelők viszont azt állítják, hogy a vasárnapi Carter—Begi n megbeszélésekkel „forduló­ponthoz” érkeztek a tárgyalá­sok. E feltételezést arra ala­pozták, hogy ezen a megbe­szélésen más tanácsadókon 3, vagy 4? Kennedy elnökre 1963-ban valószínűleg nem három, ha­nem négy lövést adtak le — jelentette ki a washingtoni képviselőháznak a Kennedy- és a King-gyilkosságokka! foglalkozó különbizottsága előtt James Barger, amerikai hangtani szakértő. A gyilkosság idején készí­tett magnetofonfelvételek gondos elemzése alapján ki­nyilvánított szakvélemény megkérdőjelezi azt az elmé­letet, amely szerint Kenne- dyre három lövést adtak le. Mégpedig mind a. hármat Oswald fegyveréből. Barger nyilatkozata azt a feltétele­zést sugallja, hogy a negye­dik lövést az elnöki kocsisor előtt levő buckás-füves tér­ségről, azaz messze Oswald rejtekhelyétől, adták le. Az óváros kapujához vezető út a Srdj hegy lábánál Kirándulóhajók ó<s csónakok kikötője az óvárosban. Innen indulnak és ide érkeznek a közeli Elafit-szigetek menetrend- szerű járatai is. kívül jelen volt az izraeli küldöttség jogi szakértője is, akinek a jelenlétére — meg­figyelők szerint — csak ab­ban az esetben van szükség, ha a felek hozzálátnak az ed­dig elhangzott javaslatok megszövegezéséhez. Állítólag ezeket a javasla­tokat vitatta meg Carter és Szadat. találkozóján. Londonban, ahol Husszein Jordániái király magánláto­gatáson tartózkodik, arab diplomáciai források olyan híreket röppentettek fel, hogy a Jordániái uralkodó bizo­nyos* feltételek mellett kész bekapcsolódni a Camp Da­vid-i megbeszélésekbe. ENSZ-körökben helyeslés sei fogadták a Szovjetunió legújabb kezdeményezését; azt, hogy tűzzék a közgyűlés soron következő, 33. üléssza­kának napirendjére egy olyan szerződés megkötését, amely megfelelő nemzetközi biztosítékokat nyújtana a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező országoknak. A javaslatot, amelyet Gromiko szovjet külügyminiszter Kurt Waldheimhez, az ENSZ fő­titkárához intézett szeptem­ber 9-i levelében fejtett ki részletesen, úgy tekintik, mint a Szovjetunió újabb nagy jelentőségű hozzájárulá­sát az atomfegyverek elter­jedésének megakadályozásá­hoz, az atomháború veszé­lyének csökkentéséhez. Vendégeink hazája A lenini Népi Köztársaság Mélykúti Attila, az MTI hírmagyarázója írja: Az egykori Dahomey, az 1975. november 30-án kikiál­tott Benini Népi Köztársaság Nyugat-Afrikában 115 78(2 négyzetkilométeren terül el. lakosainak száma 3.1 millió. Gazdag múltra tekint vissza, hiszen az ásatások bizonyíté­kai szerint itt volt az ősi af­rikai joruba-kultúra egyik bölcsője. A francia gyarmati elnyo­más korszaka után az or­szág 1958-ban autonómiát kapott, majd két évvel ké­sőbb elnyerte függetlenségét. A nemzeti burzsoázia korrup­ciója, valamint az imperialis­ta és neokolonialista beavat­kozási kísérletek miatt ál­lamcsínyek és kormányválto­zások követték egymást 1960. és 1972. között. A fordulópontot 1972. októ­ber 26-a jelentette, amikor nemzeti érzelmű, haladó gon­dolkodású tisztek egy cso­portja vette át a hatalmat Mathieu Kérékou őrrfagy ve­zetésével. Az ország belső helyzete fokozatosan meg­szilárdult. Az állam elnöke 1974-ben kijelentette: az or­szág számára a szocialista fejlődés a történelmi előre­lépés útja. Benin Népi For­radalmi Pártja 1975. novem­berében alakult meg, s egy évvel később megtartotta az első rendkívüli kongresszu­sát. A párt programjában a marxista-leninista ideológ’ó- ra alapozott politika kapó t helyet Afrika és Benin fel­tételeire alkalmazva. A haladás, a társadalmi fejlődés jegyében államosí­tották a gazdaság legfonto­sabb vállalatait, a bankokat, a biztosító- és olajtársaságo­kat, s állami ellenőrzés alá vonták a külkereskedelmet. A kormányzat engedélyezte, hogy a nagybirtokosok parla­gon hagyott földjeit ingyene­sen kisajátíthassák a parasz­tok. A mezőgazdaság korsze­rűsítésére 1980-ig szóló fej­lesztési tervet dolgoztak ki. A lakosság több mint 80 száza­léka ma is a terménygazdál­kodásból él. Az ország termé­szeti kincsei túlnyomórészt még feltáratlanok, ipara ele­nyésző, s a gyarmati örökség következményeként — az egy lakosra jutó nemzeti jö­vedelem igen alacsony, alig haladja meg az évi 100 dol­lárt. A Benini Népi Köztársaság külpolitikája a tömbön kívü­liség elvein alapszik, s az or­szág vezetői határozottan föl­lépnek a neokolonialista tö­rekvések ellen. Az ország kapcsolatai erőteljesen fej­lődnek a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Ezt az irányvonalat, az együtműködés erősödéséi jel­zi a Benini Népi Köztársaság párt- és kormányküldöttségé­nek mostani magyarországi hivatalos, baráti látogatása is. bútorvásár u L Hír A BÚTORÁRUHÁZBAN! 5 millió Ft-os készlet -— minden igényt kielégítő választék. Új áruajánlatunk: ZITA II. szobabútor, DARLING szobabútor, SZATMÄR V. szobabútor, SZERÉNA szobabútor, B. VARIANT szobabútor, BAJKÄL szobabútor. KONYHABÚTOROK — KÁRPITOZOTT GARNITÚRÁK NAGY VÁLASZTÉKBAN! Aruházunk nyitva: 8.30—17 h-ig, szombaton: 13 h-ig. i 1

Next

/
Thumbnails
Contents