Népújság, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-10 / 214. szám

Tovább erősíteni a pártoktatás politikai, mozgalmi jellegét Beszélgetés Kiss Sándorral, a megyei pártbizottság osztályvezetőjével Az új pártoktatási év kezdetén megkér­deztük Kiss Sándort, a megyei pártbizott­ság propaganda- és művelődési osztályá- ' nak vezetőjét: milyen feladatokat kell megoldani a kezdődő oktatási év során? T' — Kezdem talán az elmúlt év tapasztalataival. Erre ’ azért fontos visszatekinteni, mert az elmúlt év eredmé- ‘ nyessége az új oktatási év I alapja, sikerének egyik zálo- , ga. A megszerzett tapaszta­tó latok elemzése, hasznosítása azért is fontos, mert pártunk Központi Bizottsága 1976.- október 26-án határozatot hozott a pártpropaganda so- j; ron levő feladatairól, az esz- , mei, politikai nevelő munka továbbfejlesztéséről, s az el­múlt oktatási évben már e határozat szellemében dol­goztunk, és igyekeztünk to­vább emelni az oktatás szín­vonalát. Röviden szólva si­keres évet zártunk. Me­gyénkben, a szervezett kere­tek között mintegy 80 ezer ! hallgató ismerkedett a mar- xizmus—leninizmus elméleti és gyakorlati kérdéseivel és ’ természetesen az aktuális feladatokkal. A nyolcvanezer hallgató közül pedig 22 ezren a párt " különböző tanfolyamain foly- . tatták tanulmányaikat.. — Tartalmi vonatkozásban milyen eredmények szület­[* tek? — Éppen az említett hatá- j rozat nyomán a pártszervek, alapszervezetek a korábbi­nál is nagyobb figyelmet for_ dítottak a propagandamunka szervezésére, irányítására és ellenőrzésére. Sikerült a ■ pártpropagandát egyre in­kább a politika szolgálatába állítani, és azt is elmondha­tom, hogy erősödött az ok­tatás politikai, mozgalmi jel­lege. Az oktatásban részt ve­vők még rendszeresebben és igényesebben foglalkoztak az ideológiai kérdésekkel, de fontos eredmény az is, hogy a munka során eredménye­sebbé vált a szemléletformá­lás, az eszméinkkel össz­hangban álló cselekvőkészség kialakítása. — Az új oktatási évben milyen főbb feladatok je­lentkeznek? — Elsődlegesen azt emlí­tem, hogy az elmúlt oktatá­si évben megkezdett, hosz- szabb távú munka második evéhez érkeztünk és a tar­talmi feladatok nagyjából hasonlóak, mint tavaly. 1 Azonban még tovább szeret­nénk az oktatás politikai, mozgalmi jellegét erősíteni, szeretnénk, ha a propaganda még szorosabban kapcsolód­na a pártszervezetek,' alap­szervezetek politikai tevé­kenységéhez, a helyi gazda­sági feladatok, a cselekvési programok megvalósításához. Mindenütt törekedni szüksé­ges arra, hogy a hallgatók az elméleti ismeretek meg­szerzése mellett a szerzett tapasztalatokat a napi mun­kájukban is hasznosítsák. — Az oktató munka szín­vonalának emelése mellett egyre több szó esik a ne­velő tevékenységről is. — Valóban, és nem vélet­lenül. Most is, de az elkövet­kezendő években is egyre nagyobb súlyt, gondot kell fordítani a nevelésre. Min­den oktatási formánál lénye­ges, hogy a marxizmussal való foglalkozás alkotó esz­mecsere legyen, a marxiz­mus—leninizmus alapelvei­nek és eszmerendszerének el­sajátítása a hallgatókban alakítson ki eszmei azonosu­lást, továbbá fejlessze gon­dolkodásukat, formálja em­beri magatartásukat. Szeret­ném e témakörnél azt is megemlíteni, hogy az értelmi meggyőzés mellett igen nagy jelentősége van az érzelmi meggyőzésnek is. — Milyen oktatási formák­ban tanulnak a pártokta- íteban részt vevők? — A párttö­megoktatás mintegy 700 tanfolyamán közel 16 ezer fő tanul. Az alsó­fokú káderkép­zésben — a narxista— le­ninista közép­fokú iskolák- aan, továbbá a marxista—le­ninista világ­nézetünk alap­jai és a magyar munkásmozgalom rövid tör­ténete című tanfolyamokon — 48 osztályban mintegy 1300 hallgató kezdi meg ta­nulmányait. A marxista— leninista esti egyetem álta­lános tagozatán 15 osztály, a szakosított tagozaton 5 osz­tály, _mig a speciális tovább­képző tanfolyamokon 12 osz­tály indul, átlagosan 25 fő­vel. — A pártoktatáson beiül igen széles körű és válto­zatos a tematika. Melyek mégis azok a területek, amelyek oktatására az át­lagosnál is nagyobb figyel­met fordítanak? — Először is a magyar munkásmozgalom történeté­nek oktatását említem. Mindenütt arra szükséges törekedni, hogy a hallgatók érezzék: a magyar munkás- mozgalom története nemzeti történelmünk szerves része. Nagyon lényeges, hogy az oktató munka során is hasz­nosuljanak a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom tapasztalatai, a hall­gatók értsék a mozgalomban zajló viták lényegét, s azt, hogy e viták a fejlődés vele­járói. Az is célszerű, hogy az oktatás keretében mindenütt dolgozzák fel a testvérpártok legújabb dokumentumait. Szeretném kiemelni : igen nagy figyelmet fordítunk ar­ra is, hogy a pártoktatásban részt vevők megismerkedje­nek a nemzetközi helyzet fő vonásaival, az enyhülési fo­lyamat kérdéseivel, ugyan­akkor a növekvő ' ideológiai harc szerepével is. Szüksé­gesnek tartom megemlíteni, hogy a pártoktatás minden formájában lényeges a mar­xizmus klasszikusaival fog­lalkozni. Nem csupán azért, hogy a hallgatók megismer­kedjenek a forradalmi elmé­lettel, hanem azért is, mert a klasszikusok tanulmányo­zása hozzásegít , mindenkint . a dialektikus gondolkodás­mód kialakításához, a dia­lektikus módszerek helyes alkalmazásához. — A marxizmus—leniniz­mus oktatása nem csupán a párt keretein belül fo­lyik, hanem máshol is. Az irányítás azonban a párt­szervek, alapszervezetek feladata. — Mint már említettem, az elmúlt oktatási évben is rendkívül sokan tanultak a KISZ képzése keretében, a szakszervezetek tanfolyama­in. vettek részt a Hazafias Népfront által szervezett előadásokon. így lesz ez most is. Éppen ezért pártszerveze­teinknek. alanszervezeteink- nek nagy figyelmet kelt fordítani a tömegszerveze­tekben folyó oktatás előké­szítésére, irányítására, ellen­őrzésére, a propagandisták kiválasztására. Különösen a rvárt ifjúsági szervezetében fordítunk gondot arra — hi­szen a jövő generációjának neveléséről van szó —, hogy a propagandisták jól felké­szült emberek legyenek, akik nem csupán oktatnak, de személyes példát is mutatnak a fiataloknak. Sok pártalao- szervezet küld ezért propa­gandistát az ifjúsági szerve­zetbe, hogv vezessék a fog­lalkozásokat. — Szó esett a propagan­disták szerepéről, felelős­ségéről. A pártoktatásban mennyire biztosítottak az oktatás 'személyi feltételei? — Nyugodtan elmondha­tom, hogy Megyénkben az. oktatásban részt vevő propa­gandisták megfelelően felké­szült, a párt politikáját értő és érző emberek. Mind el­méleti vonatkozásban, mind a gyakorlati pártmunkában igen jártasak, de jól ismerik közvetlen környezetük, mun­kahelyük időszerű feladatait is. Ennek ellenére az idén is nagy figyelmet fordítot­tunk a propagandisták kivá­lasztására és felkészítésére, összefoglalva azt mondha­tom el, hogy a tartalmas, jó munkához adottak a feltéte­lek, és bízunk abbán, hogy céljainkat sikerül maradék­talanul megvalósítani,----fe­j ezte be Kiss Sándor. Kaposi Levente fl számítógépek védnökei Már augusztus közepén megtartották az idén ősszel időszerű ifjúsági parlamen­tet a VILATI egri gyárában. A vállalati parlamentet meg­előzve, időben akarták össze­gezni az ötleteket, javaslato­kat, kívánságokat a gyár fia­taljai. Persze, egy ilyen, ha­marjában megtartott parla­ment még nem jelenti azt, hogy a tavasszal újjáválasz­tott KISZ-bizottság jobban is dolgozik; ám egyéb, meg­győzőbb tények is ezt igazol­ják. S hogy az ifjúsági moz­galomnak, a fiatalok munká­jának milyen nagy a jelentő­sége, mi sem bizonyítja job­ban, mint az, hogy a nyár 900 dolgozója közül 660 30 éven aluli fiatal. A gyár — ez már köztu­dott — nagy felkészültséget kíván az ifjú szakemberek­től. Itt nem számít különle­ges dolognak, ha egy mérnök munkásállományban dolgo­zik. Számítógépek perifériá­lis egységeit szerelik itt, s különféle vezérlő berendezé­seket; az idén elkészültek a mintadarabjai az úgynevezett TPA-jelű kisszámítógépnek is. Szinte ' magától értetődő­nek találta a megyei KISZ- bizottság is, hogy a VILATI fiataljainak védnökségválla­lására támaszkodva szervez­zen bizottságot a megyei vál­lalatok számítástechnikai programjainak összehangolá­sára. A kezdeményezők, a gyakorlati irányítók a gyár KISZ-esei. Az ifjúsági moz­galom segíteni tud a számí­tástechnikai képzés, gyártás, felhasználás és a szemlélet- formáló propagandamunka terén — tehát mindenütt, ahol csak szó esik a számí­tógépekről. Az első találkozót is az eg ű gyárban rendezték. Részt vett azon — a KISZ-esek társa­ságában — Varga Csaba, a gyár pártszervezetének titká­ra is. — Mi szerelünk számító­gépeket, ugyanakkor azonban felhasználók is vagyunk — mondta. A gondjaink is ha­sonlóak mint a többi, számí­tógépet alkalmazó vagy ép­penséggel alkalmazni szándé kozó vállalatnak. Sokkal könnyebb lesz elterjeszteni a helyes felhasználáshoz szük­séges új szemléletet, ha egy­mással összefogunk, kicserél­jük a tapasztalatainkat. A legtöbb cégnél a fiataloké, mérnököké, technikusoké ez a feladat, ezért is nagyon hasznos, ha az ifjúsági szer­vezet támogatja, patronálja a számítástechnikát. A mi KISZ-alapszervezeteink az idén aktívabbak lettek, s a gyárnak igen előnyös, amit most elkezdtek. Egyébként pzt a megyei bizottságot a mi fiatal dolgozónk, Debnár Gyula irányítja. A módszer terjed, a Mát- ravidéki Fémművek, a -ecski érckombinát, a Hatvani Kon­zervgyár, az Egri Dohány­gyár is alkalmaz már szá­mítógépet, vagy tervezi azt. Fiatal képviselőik ott voltak a bizottság megalakulásánál, és elhatározták az együtt­működést. Sok tanulságos megjegy­zés, felszólalás hangzott el ezen a találkozón. Például; a már kész programokat nem szívesen adják át egymásnak a vállalatok, sokszor ugyan­azt kell újra kidolgozni egy- egy üzemben, mindig újra kezdve, a munka legelején Az egyetemi képzés nem al­kalmazkodik a gyakorlathoz mert a kódolás, programozó« nyelve más az iskolában, és más a hazai számítógépeknél. A már alkalmazott berende­zések kihasználásával sincs minden rendjén. Mit akar tenni a jobb munka érdekében például a VILATI KISZ-bizottság a? — A fiatalok kezdeménye­zésére a gyárban tanfolyamot szervezünk — mondta Szu- csik István fejlesztőmérnök, az ifjúsági szervezet termelé­si felelőse. — Mi is alkalma­zunk egy „Practicomp” =1”«; vezésű számítógépet, ez iá nekünk választ a tern, -s műszaki előkészítettség« -e,' meghatározza az anyagszü»». ségletet, s felhívja a ügyei­met az anyaghiányra, és s ha tartósan nincs alapanya­gunk — ami sajnos gyakran előfordul — gyorsan átszer­vezi a termelési programot.' A tanfolyam arra szolgát,' hogy pontosabb legyen a gépnek szükséges adatszol­gáltatás, megismerjék a dol­gozók a számítógép feladata­it. — A védnökségvállalásunk a tervezőkkel szorosabb kap­csolat kialakítását is segít’.' Egy alapszervezet például a kámai autógyárnak szánt Diesel próbapadvezérlések gyártásában vállalta ezt, a másik pedig a TPA-jelű szá­mítógép szerelésénél tett lei­ajánlásokat. Ami hozzátartozik az ‘gaz.; Sághoz: a VILATI KISZ­bizottságát tavaly „elégsé­gesre” minősítették. Azóta — ez az említett példákból is kitűnik — figyelemreméltó változások kezdődtek. A szá­mítógépes védnökségvállalás mellett jól mutátja ezt az is. hogy az Alkotó Ifjúság pá­lyázatra harminc pályaművet küldtek be a gyári fiatalok. Nem önmagukért való mun­kák ezek, hiszen az egyik témakör éppen a hatékony­ság növelése. Ez a nagyobo aktivitás arra is utal, hogy jobban törődnek a fiatalos munkájával. Érthető, ha csak a már korábban említett sza­mot idézzük . fel. ismét: a 900 dolgozóból 600 a KISZ- korosztályú fiatal. Azért ér­demes egyébként ezt a szá­mot újra megemlíteni, hoe / a vállalat budapesti központ, jában is jól tudják ezt. A közös ifjúsági alapból ugyan­is az egrieknek méltánytala­nul alacsony a részesedésű'«.' De éppen a jobb munká­jukkal talán fölhívják ma­gukra a figyelmet... Hekeli Sándor [ Eloszlottak a gondfelhők Zöld útja van az új útnak „Pillanatnyilag hol tart a beruházás? Elkészülhet-e még az új út a tervezett — 1980 végi — határidőre?’’ „Például a Közúti Beruhá­zó Vállalat vezetői és szak­emberei változatlanul azon a véleményen vannak, hogy amennyiben a szükséges pénzt garantáltan biztosítják, és ha a tervek is folyama­tosan és időben készülnek el, valamint az összhang és a munka szervezettsége is to­vább javul, akkor a lemara­dások pótolhatók, és 1980 végére elkészülhet az új út.” A fenti sorokat lapunk ez év április 16-i számában megjelent cikkünkből idéz­tük, amelyben a „Befújta az utat a gond” címmel gyűjtöttünk csokorba a 25-ös számú út egri átkelési szaka­szának beruházási, kivitele­zési gondjait, problémáit. Említett írásunkat azzal zártuk, hogy „jóindulatban, elvekben, szavakban és szer­ződésekben nincs akadálya a gyorsabb munkának. Az len- ne azonban az igazi, ha az építése, a kivitelezése is zöld utat kapna.” Megtörtént Mármint a zavartalan út­építés zöld útjának a bizto­sítása. Igaz, hogy nem köny- nyen — annak ellenére, hogy valamennyi érdekelt és érin­tett szívét, lelkét, pénzét be­leadta —, de végül is sike­rült. Mindezt megerősítette legutóbbi ülésén az egri vá­rosi párt-végrehajtóbizottság is, amikor újból megvizsgálta a város számára e rendkívül fontos beruházás helyzetét, s egyben meghatározta a leg­fontosabb tennivalókat is. Ismeretes, hogy az út Eger és a felsőtárkányi elágazás közötti szakasza már 1976 végére elkészült. Mindenki azt szerette volna, ha 1977- ben is a kezdeti lendülettel ment volna a munka, de saj­nos ez nem így sikerült. A múlt évre tervezett felada­toknak alig 30 százalékát tudták csak megvalósítani. A megtorpanás főbb okai a következők voltak. Egy: a betervezett munkákhoz szük­séges pénzt legjobb szándék­kal sem tudta biztosítani a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, valamint Eger Város Tanácsa sem. Kettő: sok-sok vitával, — a legéssze­rűbb megoldást keresve — és később készült el a vas­úti. valamint a Cifrakapu té­ri csomópont terve is. Há­rom: a közművek áthelyezé­séhez újabb milliókra volt szükség. Négy: lassan vette kezdetét az érintett lakások, épületek, területek szanálá­sa, illetve kisajátítása, öf: több Budapesten készült terv is későn érkezett meg a hely­színre, vagyis Egerbe. Hat: újabb pincéket találtak a ki­jelölt útszakaszokon. A pin­céket fel kellett tárni, majd megerősíteni. Soha rosszabb csapatot Hogy végül is milyen lesz majd az új négysávos út, azt ma még kevesen tudják. Az viszont a beruházás megkez­dése óta nyílt titok, s bárki meg is győződhet róla, hogy ez esetben mindenki egyet akar. Ha alkalmanként van is vita, pro és kontra az érin­tett építő, tervező és beruhá­zó szervezetek között, de az egymásnak való „betartás”, a másik mulasztásával való kérkedés, vagy magyarázko­dás ismeretlen ebben az út­építő csapatban, arríelyet a Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium közúti főosztályá­nak vezetője „vezényel”. Két példa a szándék, a jó csapatmunka bizonyításá­ra. Az eredeti program sze­rint az út negyedik szakaszá­nak dokumentációit 1979. áp­rilis 30-ra kellett volna el­Kícserélik a közműhálózatát a Vörösmarty utcának is. (Fotó: Szántó György) készítenie " az UVATERV- nek. A tervezők az első ké­résre úgy döntöttek, hogy a tervek korábban megérkez­nek majd Egerbe. Négy hónappal korábban készíti el a Farkasvölgy-árok rendezési tervét — ugyan­csak egri kérésre — a MÉLY- ÉPTERV is. Szükség esetén ez utóbbi feladatokat szíve­sen elvállalják és határidőre elvégzik a Heves megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat szakemberei is. A csapat végre valóban jól játszik tehát, mindenki azért hajt, hogy mielőbb el­készüljön az út. Á tempó új, a határidő régi Mindezek ismeretében ké­szítsünk egy rövid leltárt, vagyis hogy hol is tartanak ezekben a napokban az út­építők? Első szakasz: (Lenin út—Árpád út—Koháry út) kész a kisajátítási terv. " A városi tanács ígéri, hogy a lakásokat időben leszanálja és a program szerint biztosít­ja a munkaterületet az épí­tőknek. Második szakasz: (Vörös­marty utca—Sertekapu ut­ca) megkezdték a közművek bővítését, áthelyezését, és megkötötték a kivitelezési szerződéseket is. Harmadik szakasz: (Serte­kapu utca—Bartalos utca) i szanált lakások 70 százaié, kát már lebontották és ja. vában tart a viadukt alapo. zása is. Ezzel párhuzamosan végzik a pincék megerősíté­sét. Negyedik szakasz: (Vörös, tüzér utca—Ráckapu tér— Rákóczi út) tervszerűen ha­lad a kisajátítás, a borgazda­sági kombinát egyik régebbi útja helyett más nyomvona­lon új utat építenek. Ötödik szakasz: (Rákóczi út—Egri út) tartják a határ, időket a kivitelezők. A köz­mű- és burkolatépítési mun­kálatok rövidesen elkészül­nek. Ahogyan korábban, úgy a vá­rosi párt_végrehajtóbizot.tság ülésén is újból elhangzott a cikkünk elején is idézett kér­dés, vagyis, hogy a tervezett határidőre elkészül-e a be­ruházás? A szakemberek szerint igen. Vagyis 1981 első nap­jaiban végighajthatunk Eger négysávos, új útján. Szívesen megtesszük. Re. méljük út is lesz a „kocsiké. záshoz”. Koós József i Jtmjmg© 197S. szeptember 10., vásárosa/

Next

/
Thumbnails
Contents