Népújság, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-08 / 212. szám
 szállítási bizottság rendkívüli ülése Csak az összefogás séf Iliiét A Heves megyei Szállítási Bizottság témái akkor is mindig időszerűek, amikor tagjai a munka tervben szereplő „rendes” tanácskozásokra gyűlnek össze. Igen, fontos, sürgős tennivalókról van tehát szó, amikor a testületet rendkívüli ülésre hívják össze. Ilyen rendkívüli ülést tartott a bizottság csütörtökön délelőtt, amelynek témája az őszi szállítások megszervezése volt. Az idei szállítási csúcs a szó valódi értelmében csúcsot jelent. A szokásosnál jóval több a fuvaroznivaló, ám az idén sem a Volán Tröszt, sem a MÁV kapacitása nem növekedett. Rendkívüli körülményekkel kell szembenézni, s hogy minél kevesebb lggyen a szállítási késedelem ' miatt bekövetkező kár, össze kell hangolni minden erőt. Szükség van arra, hogy megnövekedjék a termékek fogadásának ideje, több legyen a hét végi, éjszakai rakodás. Nemcsak érdekességként írjuk le: az áruátadások, -átvételek csu_ pán egyórás meghosszabbítása másfél millió tonna fuvarozási többletteljesítményt biztosít az országban! Mi a helyzet Heves megyében? A rendkívüli ülésen, amelyen Balogh Tibor, a szállítási bizottság elnök- helyettese vezetett, a résztvevők különösen a vasúti Tiüilien kérdeztek: BUliêrt szürke a víz? Az elmúlt napokban többen panaszkodtak. hogy Egerben a Lajosvárosban már három napja ivásra alkalmatlan. szürkés, iszapos, sáros víz folyik a csapokból. Sokan felhasználás előtt felforralták. voltak, akik kannákban hordták a város más részeiből a tisztát..., ki-ki a saját jól bevált, vagy hamarjában kiötlőit módszerével próbálta biztosítani a család mindennapi ivó-, mosdó- és íözövízszükségle. tét. Egyesek érdeklődtek a Heves megyei Vízmű Vállalatnál a sötét színű víz eredetéről. de többnyire elmaradt a megnyugtató, világos válasz. Mi is felhívtuk telefonon a vállalat egri üzemét, ahol Balog! Sándor helyettes üzemvezető a következőket mondotta: — Egy. a 25-ös űt alatt húzódó 150 milliméteres vezeték meghibásodását követően a lajosvárosi területet egy másik vezetékrendszerre kellett kapcsolni. Ezáltal viszont a csövekben megfordult a viz Írén va. s ez kavarta fel az évek során lerakodott üledéket. A legutóbbi ellenőrzésünkkor már ismét tiszta víz folvt a lajosvárosi csapokból. Közben persze folyamatosan dolgozunk a hibás vezeték megjavításán is. — Ha végeznek a javítással, ismét megfordul majd a víz iránya. Akkor úibói felkavarodik maid a víz? Most mar nem, mert az elmúlt három nar> alatt a elnökön át kiürült az üledék. Bár nem is elvan egyszerű műszaki problémáról van SZÓ. a magyarázatot értjük. Azt már kevésbé bogv az említett esőtörés előre latba tó köve* kezűién veiről miért nem tájékoztatta a vízmű vállalat az egrieket, megkímélve ezzel több ezer embert a bizonytalanságtól f*»_ |e'|i""‘s fáradozástól, bosszúságtól. Három napjuk voll rá. (czirákl) késedelmekre hívták fel a figyelmet. A MÁV Miskolci Igazgatóságának képviselője elmondta, hogy kocsihiány az év többi hónapjaiban is tapasztalható, de ilyenkor, ősszel a kiállítható 1700—1800 vagon helyett háromezer az igény havonta. Kényszermegoldás, hogy fedett kocsiban szállítható árukhoz, így például a műtrágyához, nyitott vagonokat adnak és a fuvarozásban sürgősségi sorrendet állapítanak meg. Általában mindenütt csökkent a késedelmes rakodásból következő kocsiálláspénz. Ez is mutatja, hogy a szorult helyzetben javult a rakodások szervezettsége. A mezőgazdasági, és a lakosság alapvető élelmiszerekkel való ellátását szolgáló kereskedelmi szállításokban érdekelt hozzászólók szintén a vasúti fuvarozás lemaradásaira soroltak példákat: Kál-Kápolna, Hatvan, Heves állomásain bizony rendre hiányoztak e napokban is a kért vagonok, s emiatt gyakran késlekednek az export- szállításokkal. A borkombinát szeptember 25-e és október 31-e között mintegy 120 ezer hektoliter mustot szállít bérelt, speciális osztrák tartályvagonokban; egy hektoliter napi bérleti díja 116 forint, persze dollárban. Ki le- T hét számolni, hogy csak egynapos késés mennyi pénzébe kerül a gazdaságnak, s tavaly sokszor három napig is vesztegeltek a vasúton ezek a drága kocsik. Luda Miklós, a megyei pártbizottság munkatársa ' felszólalásában javasolta, hogy a szállítási bizottság az idén is éljen a miniszteri felhatalmazás alapján kapott jogkörével: sürgős feladatokhoz rendeljenek be közületi gépkocsikat. A fuvarozásokat ne csak a szállító vállalatok tekintsék feladatuknak: felül kell vizsgálni például, milyen munkákat vállalnak a nagy gépjárműparkkal rendelkező termelőszövetkezetek. Ismert dolog, hogy a megyei közúti szállításban részt vevő gépkocsik összteljesítményének mindössze 17 százaléka van a Volán birtokában, miközben a szállítási feladatok 33 százalékát végzi el: Némelyik szövetkezetben, így például Andornaktályán és Erdőtelken a tehergépkocsik száma meghaladja a nyolcvanat is. A tanácskozáson jelen volt Csoltó László, a Központi Szállítási Tanács titkára is. Az . országos helyzetet elemezve elmondta, hogy a minisztériumok képviselőiből álló tárcaközi operatív bizottság s az őszi csúcsidőre létrehozott mezőgazdasági operatív bizottság hetenként értékeli a szállítási feladatok teljesítését. Megfelelő jogköre van e tennivalók rangsorolására, A megyei szállítási bizottságok információi alapján döntenek, nagy tehát e testületek felelőssége, s igen fontos, hogy időben, pontos tájékoztatások érkezzenek az irányító, az erőket összefogó szervezetekhez. Kérdésünkre, hogy a szállítási csúcs milyen hatással lesz az export teljesítésére, Csoltó László a következőket válaszolta : — Az . /exportszállításokat külön megtervezzük, ezek teljesítését is minden héten ellenőrizzük. Rangsorolunk természetesen, és figyelembe kell vennünk a határon levő fogadóállomások teljesítőképességét is. Igen, fontos, hogy ne érje kár a vállalatokat, a népgazdaságot, ezért van szükség a koncentrált szervezésre. A megyék feladatai között is vannak különbségek, így sor került márkáz idei szezonban a gépjárművek átcsoportosítására. Teljesíthetőek a feladatok, de ehhez valóban mindenki összefogására van szükség... (hckeli) Átadás előtt az aprítógépgyár hatvani üzemegysége „Fontos feladatnak tekintjük, hogy az V. ötéves terv, illetve az elkövetkező ciklus során kialakítsuk Hatvan város végleges iparszerkezetét. Ebbe illik a Jászberényi Aprítógépgyár helyi üzemegységének létrehozása, a termelő munka megindítása az 1978-as esztendőben!” (Részlet a városi kásái pedig a különböző szakipari feladatokat oldják meg. Hegesztik a tetőszerkezetet, vízvezetéket fektetnek, hárman pedig éppen ma fejezik be az elektromos kapcsolóterem szerelését. A másik csarnokban még előbb tartunk! Megérkeztek az esztergapadok, Allványerdő fedi még a csarnokokat belliiről — mutatja Baranyi János megbízott vezető pártbizottság cselekvési programjából, amelyről nemrégiben beszélgettünk Szo- kodi Ferenc első titkárral.) Új vaskapu, mellette frissen vakolt portásfülke. Jobbról sárgára festett dózer egyengeti a talajt az épülő kerítéshez. Baranyi J ános, a munkálatok vezetője vállalkozik a kalauzolásra. — Júniusban vettük át a terepet a Lenin Termelőszövetkezet építő részlegétől, ök tulajdonképpen csak bontottak. A régi szárítóüzem hatalmas csarnokait készítették elő részünkre. Most- már a finisben vagyunk. Egy népes jászberényi brigád az utolsó simításokat végzi a szociális létesítményeken, a budapesti Villanyszerelő Ipari Vállalat munmér nagyobb, egyedi génoJ két is előállít a telephely, a foglalkoztatottak száma pedig háromszáz körül lesz. Még egyszer körbejárjuk a Mészáros Lázár utca végén kialakított gyáregv^ég építményeit, beszélgetünk a beruházáson dolgozó munkásokkal. Kiss Ferenccel, Szarvas Ferenccel, akik a csanadékelvezető csatorna záson szorsoskodnak. Grósz Józsefiéi. Bozóki Ferenccel. az elektromos kapcsolóteremben, vagy Juhász Lászlóval. miközben villamos bekötést szerel a Kirovi Szerszámgépgyárból érkeze' t új esztergapadhoz. Az októberi üzemindításig csaknem harminc géppel kell végezniük, ami azért rizikós, mert kevesen vannak hozzá.' S akik most fáradoznak, azok sem rózsás körülmények közt teszik. Hajnalban kelnek, hogy Jászberényből, Jászárokszállásról, Budapestről elhozza őket a gyár kisbusza. Meleg ételhez nehezen jutnak. Sötét van. mire otthonukba érnek. Továbbá a dolgok árnyoldalához tartozik olyan rideg tény, Új tó születik Még az ősszel megkezdik az egerszalőki víztároló építését Újabb „tóval” gazdagodik „szűkebb hazánk”: Egersza- lók térségében, a községtől északra, a Laskó-völgy 161,5 hektáros területén, 40,7 millió forintos beruházással, 3,5 millió köbméteres hasznos térfogatú új víztárolót létesítenek. A programról Simon Lajostól, a megyei tanács osztályvezető-helyettes csoportvezetőjétől értesültünk. Mint — egyebek mellett — elmondotta: a mesterséges tó kialakításával bi elképzelés, de természetesen már is szóba került, hiszen a szép környezetben születő „tó” mindössze öt kilóméternyire fekszik a nagy idegenforgalmú, de számottevőbb vízfelülettel egyelőre még nem rendelkező megyeszékhelytől — ahol egyébként érdeklődés lenne a iránt is. vízi sportok íeoiöii!} cél, hogy a Laskó eddigi veszélyes mederszakaszán nagymértékben csökkentsék az árvízkárokat, védjék a patak által érintett községeket. Másrészt az összegyűlő vízzel az évi 500—550 milliméteres — tenvészidöben szeszélyes eloszlású — csapa- dékatlagú, 2000 hektáros, növénytermesztésre alkalmas terület öntözését kívánják megoldani: növelvén a termés mennyiségét, javítván annak minőségét és fokozván a termelés biztonságát. Ugyanekkor módot teremtenek a külterjes halgazdálkodás megteremtésére is — ami évente mintegy 110 ezer forintos bevételt biztosíthatna — nem utolsósorban pedig a víz üdülési, sportolási célok- ra történő hasznosítására. Ez utóbbi, sajnos csak távolabA KEV1TERV Egri Kirendeltségének tervei alapján, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság kivitelezésében készül a tároló és a szükséges egyéb létesítmény, amelyek beruházási • programjából a kisajátítás költségeit, illetve további 13 millió forintos összeget a megyei tanács vállalta. Äz elképzeléseket néhány hete jóváhagyta már az Országos Vízügyi Hivatal is, előre láthatóan még szeptemberben elkészülnek az első tervek, s az idén hozzákezdenek megvalósításukhoz. A jövő őszszel ugyanis már az üzempróbákra is szeretnének sort keríteni. 1979. októberétől 1980 márciusáig tartana a próbaüzem, s 1888 decoüibcráre szeretnék befejezni az utolsó munkákat is. Jelentős a vállalkozás: 565 méter hosszúságú, hat méter koronaszélességű lesz a völgyzáró homogén földgát, amelynek építésénél csupán agyagból 135 ezer köbméternyit használnak majd, hogy biztosítsák a tároló átlagosan 3,5, legmélyebb pontján pedig 6,70 méteres vízmagasságát. Ugyanekkor egyéb létesítmények is készülnek. „Műtárgyak" — ürítő, bukós árapasztó — épülnek, gátőrtelepet létesítenek szolgálati helyiséggel és árvízvédelmi szertárral, az országutat be- kötőúttal kötik össze. Elekt-, romos távvezeték áthelyezésére valamint új távvezeték építésére kerül sor, hírközlőösszeköttetést teremtenek többi között a bátori hidro- meteorológiai állomással. A munkák során, hogy csupán a lényegesebbeket említsük: megmozgatnak 200 ezer köbméternyi földet, 500 méter hosszúságú szakaszon agyaggal bélelik a patakmedret, felhasználnak több, mint 17 ezer köbméter homokos kavicsot s kétezer-hatszáz tonnánál nagyobb mennyiségű betont is beépítenek a léT tesítményekbe. Nagy és szép tervek. Szurkolunk megvalósításuk sikeréért! (gyón!) Nemrég érkeztek meg a Kiroví Szerszámgépgyárból az esztergapadok, melyek beállítását Juhász László végzi (Fotó: Szabó Sándor)' gyaluk. marók és darabolok, néhányan azokat állítják be... Amit itt látunk, csaknem ezerötszáz négyzeméternyi,, épület, s az új gyáregység első részlege. Belső munkálataival szeptember 15-re, a külső pucolással, kerítéssel október elsejére kell elkészülniük a munkásoknak. Azt követi a próbaüzemelés, illetve a szükséges szakemberek toborzása. Segít ebben fiatal erőkkel a Damjanich János Szakmunkásképző Intézet, de számítanak Baranyi Jánosék az olyan eszfergályosokra, marósokra, gyalusokra is, akik mostanáig eljártak dolgozni Hatvanból. Elsősorban a távoli munkahelyekre gondolnak! S hogy a különböző szakmák művelői ne sokat latolgassák a helyzetet, a gyárvezetöség igyekszik megfelelően magas bérszínvonalat kialakítani a hatvani üzemegységben. Hogy meddig tart a verbuválás időszaka? Egyet biztosra vés? a munkavezető' október végén már termelni fog a telep, novemberben pedig kifutnak az első kisgépek. E munkálatok 1080-ig további két üzemcsarnok megépítésével fejeződnek be, amikor hogy alig férnek a hulládéira tői, bontásanyagtól, mert a hatvani szeméttelep nem fogadja a szállítmányokat. A' napokban meglátogatta őket) az igazgatójuk, szóvá tették a dolgot, s remélik: sikerül a város vezetőivel áthidalni az efféle bajokat. , Utóbbi felől már csak azért is biztosak vagyunk,' mivel éppen a párt. és tanácsi szervek szorgalmazták a gyáregység letelepítését. S ha tenni kellett, ha segítségre volt igény, szívesen vállalták mindenkor. A jó szellemű együttműködésre egyébként még egy nagyon fontos ponton lesz szükség. Baranyi János emlegette az indulás alapfeltételeként a szakembergárdát. Tőle hallottunk a fiatal, végzős marósokról, esztergályosokról. Ez azonban nem minden! A kezdők élére kvalifikált szakmunkás kell. A gyárvezetés ebben is reu méli a helyi szervek támogatását, segítőkészségét... Moldvay Győző iNwiisâafà 1978. szeptember 8.. péatds r
