Népújság, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-07 / 211. szám
Még mindig demokráciául Ezen a furcsa kifejezésen ne tessek megbotránkozni. Valami olyasmit szeretne érzékeltetni, hogy a demokráciát nem elég csak kinyilatkoztatni, különböző módon okmányokba foglalni, mivel annak vérünkbe ivódása nem egyik percről a másikra zajlik le. Mi is jól tudjuk ezt, elég csak arra gondolnunk, hány évtizede tanulunk demokráciául? 5,-, most már mindent tu- duftk és mindent aszerint teszünk is? o o o Az Egyesült Izzó Gyöngyös legjelentősebb ipari üzeme. Az a negyedszázad, amióta lerakták a falait, úgy elröppent fölötte, hogy még ma is csak fiatal gyárként emlegeti mindenki. Ennek az is oka lehet, hogy az ott dolgozók átlagéletkora még mindig a KISZ-korosztály keretei között mozog. Ha azt vesszük, velünk együtt nőtt, alakult ez a gyár a felszabadulást követően. Régi, megcsontosodott szokások nem nehezítették szellemi mozgását, az újat pedig saját maguk lehelték bele a falak által határolt terekbe azok, akik idejöttek dolgozni, szervezni, irányítani, politikai és gazdasági munkát végezni. Az Izzó gyöngyösi gyára furcsa helyzetben is van, mivel saját maga is két gyáregységből áll: a gépgyártó, és a félvezetőket előállító részből. Ugyanakkor azonban a nagy Izzó félországnyi szervezetéhez úgy csatlakozik, mint egy gyáregység. Ezek a kategóriák nemcsak szervezeti viszonyokat fejeznek ki, hanem jogi hovatartozást, jogi fogalmakat is. Főként az önállóság mértékében rejlik a legnagyobb különbség. Amikor tehát a gyöngyösi gyár demokratikus gyakorlatát boncolgatjuk, mindjárt tudomásul kell vennünk, hogy bizonyos korlátok szabják meg az itteniek minden tevékenységét, mivel az anyagyár egy sor kérdésben maga intézkedik, és a hozzá tartozó gyáregységek vezetőinek csupán a véleményét kéri ki, hallgatja meg. A lényegen az nem sokat változtat, hogy ez a konsul- táció nagyon nyílt és őszinte viták formájában zajlik le. De ne szisszenjünk fel ezen a tényen, mivel mindenütt az a gyakorlat egyébként is, hogy a döntés nem csapatmunka általában, hanem az egyszemélyi felelős feladata. Amíg a határozat meg nem születik, addig mindenki mondhatja a véleményét, ágálhat, győzködhet, kétségbe vonhat bármit, de amikor kimondják a végszót, utána már csak a végrehajtás következhet. Ezzel az alaphelyzettel a gyöngyösi Izzó esetében is szembe kell néznünk. o o o Ha valaki venné a fáradságot és végigböngészné a különböző rendelkezéseket, utasításokat, megállapod,áso_ kát, szerződéseket, ki jegyezné belőlük magának azt, hogy a végrehajtásukban kik es milyen összetételben vesznek és vehetnek részt, mikor, miféle tanácskozást kell megtartani a szervezés során, akkor még véletlenül sem találna egyetlen olyan fórumot sem, amit nagyon nagy odafigyeléssel, törődéssel meg ne tartottak volna a gyöngyösiek. Pedig... Ha csak a termelési tanácskozásokat vesszük figyelembe, akkor azt kell mondanunk, egyszerre ötven helyen folyik ilyen eszmecsere Gyöngyösön. Egyszerre, tehát egyidőben, csak gyáron belül. Az ember hajlamos, azonnal kételkedni abban, hogy ilyen mammuttevé- kenységet képes-e bárki hatékonyan működtetni. Pedig ha még azt is felsorolnánk, hányféle fóruma van a gyárban a demokráciának, kezdve az üzemi négyszögtől, az igazgatói tanácson, folytatva a brigádvezetök eszmecseréjével és a sor végére hagyva a parlamenteket, akkor nem győznénk a neveket emlegetni. Mind, valamennyi, a papírra rögzített gyakorisággal . üzemel”, még véletlenül sem maradhat el egy sem. A lehetőség adott, mindenki ott, és akkor mondhatja el a véleményét a termelésről, a gyártási feladatokról, a munkabérről és az üdülésről, ahol és amikor akarja. Tucatszámra találhat magának lehetőséget, ha akar. o o o Érdekes megállapításra jutottak az Izzóban a politikai és gazdasági szervek vezetői. Az egyik ezek közül nem látszik új keletűnek, valószínűleg máshol is hasonlóak a tapasztalatok. Történetesen arról van szó, hogy minél nagyobb számú egy fórum, annál kisebb az azon részt vevők aktivitása. Ennek a forJól jött volna nagyobb előny Nyolc hónap alatt 87,9 millió tonna áruforgalom a vasúton A vasút augusztusi teljesítménye összességében! megfelelt ugyan a tervezettnek, áz őszi csúcsforgalmat tekintve azonban jól jött volna nagyobb előny — hangsúlyozta a MÁV-vezérigaz- gatóság a vasút múlt havi munkáját összesítő adatok értékelésekor. A MÁV augusztusban a tervezettnél 51 ezer tonnával több, összesen csaknem 111,4 millió tonna árut továbbított. Ezen belül azonban kevesebb import került a vasútra, s főleg a tranzitforgalom maradt alatta még a tavalyinak is. A vasút vezetői korántsem elégedettek az eredménnyel, hiszen a belföldi forgalomban már az elmúlt hónapban is akadtak szállítási nehézségek, részben belső fogyatékosságok. részben a vasúttól független okok miatt. Egész augusztusban példái.:I több tízezer kocsiigényt nem tudtak a kért időre, naprakészen kielégíteni, ezért kevesebb követ, kavicsot vittek el a tavalyinál. Az óhatatlan pályaépítések, rekonstrukciók miatt sokat ácso- rogtak a vonatok, növekedett a kocsiforduló idő. A lassúbb áruszállításhoz hozzájárult a szomszédós vasutak fogadási készségének hiánya .is. Az év nyolc hónapjában együttesen 87,9 millió tonnás áruforgalmat bonyolított le a vasút, s az éves magas tervéhez képest időarányosan mintegy 250 ezer tonnás előnyre sikerült szert tennie. Szükség van és lesz is minden tonna többletre,' mert a szeptemberi terv már 11 millió 850 ezer tonna áru továbbítását írja elő, á az igények talán még magasabbak is ennél. A jelzések sze.rint a legfontosabb tömegáruk közül például 1,2 millió tonna szén, 900 ezer tonna kavics, félmillió tonna kő és ugyanannyi műtrágya vár elszállításra, s az eddigieknél több munkát ad a mezőgazdasági termékek fuvarozása. Változatlanul szükség van a fuvaroztatók és a vasút, különösen a vállalatok és a vasúti igazgatóságok operatív bizottságainak szoros együttműködésére, a legnagyobb szállíttatok segítségére. Ezért kéri ismételten a vasút partnereit a valóságnak megfelelő, reális kocsiigényekre, a hétközi és a hétvégi egyenletes rakodásra, a ő^varigé- nyek lehető legpontosabb előrejelzésére. dítottja is igaz, természetesen. A következtetést ebből aligha kell megfogalmazni szó szerint és ismételten. A másik megállapításuk már egy kicsit a merészség színvonalát súrolhatja egyesek szerint. Volt bátorságuk azt mondani, hogy néhány korábban fontosnak tartott tanácskozásra, értekezletre semmi szükség nincs. Hogyhogy? Bele akarják fojtani aszót az emberekbe? Nem. De vannak szervezeti formák, amelyekben a részt vevő személyek számban sem, összetételben sem változnak, csak az egyik alkalommal a műhelybizottságban, a másik alkalommal pedig az osztálybizottságban üldögélnek. És hallgatják ugyanazt, amit két héttel korábban a másik bizottságban hallgattak, és az egyáltalán nem valószínű, hogy elmondják itt is ugyanazt, amit két héttel korábban a másik bizottságban már elmondtak. Az ilyen formális összejövetelekre semmi szükség nincs. Egy pillanatig sem hú_ zódzkodtak attól, hogy ezt a véleményüket kimondják. Tudván, hogy a demokrácia nem szócséplést és unalmas időpocséklást jelent. o o o Mi lenne, ha nem demokrácia, hogy az igazgatói tanácsban már két munkás is „hivatalos”? Igen ám, de mit kezd az a két munkás abban a testületben? Milyen témában tud „otthonosan” mozogni, egyenrangú partnerként érvelni, véleményt mondani? Egyelőre ők is tanulják új feladatkörüket. Látszik ez abból is, hogy gyakran kérdeznek, ha még véleményt nem is mondanak. De nem az idegen félszegségével feszengenék a vezetők között. Majd belejönnek, ne féltsük őket. Bizonyára olyan személyeket’ delegáltak ebbe a testületbe, akik valóban odavalók. Ha már a jognál tartunk, ne hallgassuk el: többen szóvá tették, hogy a szakszervezeti bizalmiaknak sokkal több joguk van, mint a pártcsoportvezetőknek. Ezt nem értik. Utóvégre a párt vezető szerepe. •. Nem folytatjuk. Látszólag igazuk van. De ha arra gondolunk, hogy a párt nem operatív részfeladatokat lát el a gazdasági egységek termelési és szervezési tevékenységében, akkor az is világossá lesz, hogy a szakszervezeti bizalmiaknak is más a tennivalójuk és egészen más módon fejti ki tevékenységét a pártcsoport vezetője. Ez is demokrácia. o o o A munkaidő. Az nem mehet a munkaidő rovására. hogy mi most a demokráciát gyakoroljuk. Tehát? A különböző tanácskozásokat a munkaidőn túl kell megtartani. Mindenki a saját tapasztalatai szerint mondhatja, erre a törekvés egyre szélesebb körben megtalálható. De mikor leszünk annyira öntudatosak, hogy a munkaidőből ne csípjünk el különböző összejövetelekre semmit? Ha a két műszak váltása között tartunk meg egy tanácskozást, akkor is lefaragunk a munkaidőből az egyik műszak esetében elkerülhetetlenül. Pedig ez is demokrácia: a kötelesség hiánytalan teljesítése, tehát a munkaidő termeléssel való kitöltése. Még csak egyetlen témát hadd említsünk meg. Az Izzóban is pontosan végrehajtják a demokrácia gyakorlására hozott intézkedéseket. Mindent szépen ki lehet pipálni: ezt is megtartottuk. azt is. De milyen mértékű az a törekvés, hogy ezeken a tanácskozásokon olyan beszámoló hangozzék el, olyan szövegezésben, olyan adatokkal, amelyek alkalmasak arra, hogy az ott jelenlevő emberek mindegyike azonnal értse és megértse, ne kényszerüljön arra gondolni, hogy ez úgysem neki való. Ö a melós, aki végezze a munkáját, a fontos feladatok szervezését és végrehajtását pedig bízza azokra, akik ezt az elektronikus stílust, kifejezési módot értik és maguknak kisajátították. Ez is demokrácia: a közérthető fogalmazás, az arisztokratikus formák kerülése mindenben. Gondoljuk csak el: feláll valaki az emelvényre, két kiló súlyú papír a kezében, aztán elkezdi olvasni, a számok özönével önti nyakon a hallgatóit, olyan kifejezéseket használ, amelyek csak félmaroknyi ember számára egyértelműek, és erre azt mondják, termelési tanácskozás — gyári szinten. Ejnye! o o o Az Izzó gyöngyösi gyára most ünnepli fennállásának huszonöt évét. A város legjelentősebb üzeme. Ezrek tanulnak itt odaadóan dolgozni, ezrek ismerkednek itt az üzemi munkával, hogy annak révén maguk is formálódjanak a gyárhoz, a munkáséletformához. Élik, gyakorolják, sőt: tanulják a demokráciát, de ugyanakkor alakítják is. Mert gondolkoznak, mert véleményt mondanak, mert arra törekszenek, hogy minél tartalmasabban lássák el feladataikat. Százan — százezret G, Molnár Ferenc A budapesti RAMONA Ipari Szövetkezet abasári telepén; közel 15 éve készítenek gyermekruházati cikkeket. Az itt dolgozó — több mint száz katonafeleség — a negyedéves értékelés alapján mintegy százezer gyermekoverállt, inget és egyéb termékeket állított elő. Képünkön: Tóth Fercncné és társai az overállok összeállítását végzik. (Fotó: Szabó Sándor) Szerződés tizenöt évre Öl meg^fe sisöislfermeiesfli segítik A partneri kapcsolat már nem új. Az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát évek óta több mint száz gazdasággal van termelési kapcsolatban Heves, Borsod- Abaúj-Zemplén. Nógrád, Szabolcs-Szatmár és Hajdú- Bihar megyében. Ez a kapcsolat főleg a szőlőtermelés fokozására irányul. A kombinát eddig öt évre szóló, középtávú együttműködési szerződést kötött a gazdaságokkal, a szőlőtermelést elősegítő szaktanácsadásra, feldolgozásra és borfelvásárlásra. Ezt a kapcsolatot most új alapokra helyezik. A partnergazdaságokkal tíz, illetve tizenöt évre szóló szerződést kötnek, amely a kölcsönös bizalom elmélyítését szolgál; ja. A szerződés nemcsak szaktanácsadásra irányul, Hanem kiterjed a borászati eszközök közös használatára, az együttes szőlőtelepítésekre, a fajtaválasztásra, melyet a piaci igényeknek megfelelően állítanak össze. A kombinát oltványokat biztosít a gazdaságoknak a szőlőtelepítésekhez. Erre vonatkozóan a markazi, a nagy. rédei és az abasári termelő- szövetkezettel kötöttek hosz- szú távú együttműködést az oltványtermelésre. A tíz-tizenöt éves szerződés lehetővé teszi az exportigényeket szolgáló bikavér-program megvalósítását, továbbá a fehér bort adó szőlők telepítését is. Megkezdődött cukorgyártás Selypen (Tudósítónktól) Sikeresen befejeződtek a főpróbák a Mátravidéki Cukorgyárak hatvani és selypi Hatvani újdonság a burgonyapelyhes kenyér Eger és Gyöngyös után Hatvan nagyobb üzleteiben is megjelent az ízletes, nehezebben száradó burgonyapelyhes kenyér, amelyet egy- kilogrammos cipók formájában gyárt a Heves megyei Sütő- és Édesipari Vállalat. Ára hat forint, s a választék bővítéseként egyelőre öt-hat mázsányit forgalmaznak belőle. Amennyiben érdeklődnek a fogyasztók, idővel növelni tudják a nullás lisztből és burgonyapehelybol készített termék mennyiségét, s juttatnak a város környéki községeknek' is. A vállalat hatvani telepe egyébként változatlanul napi 114 mázsa kenyeret gyárt. A két műszakban dolgozó pékek három hete kaptak először új gabonából őrölt lisztet, tíz napja pedig már csak ebből készül a város kenyere. Kasza Kálmán üzemvezető osztja a fogyasztók véleményét: baj van a minőséggel. Az idei lisztből egyelőre ragacsos, esztétikailag erősen kifogásolható kenyeret tudnak szállítani fogyasztásra. Meg is magyarázza az okát. Nincs gond a búza sikértartalmával, megvan a hektolitersúlya, viszont enzimszegénnyé vált a gyors szárítás következtében. Az igények kielégítése érdekében most Hajdú-Bihartól várnak segítséget. Onnan rendeltek t-’zvagonnyi lisztet, abban a reményben, hogy nem olyan pörkölt gabonából őrölték, mint a jelenleg raktáron levőt. A selypi Zsófia- malom csörgedeztett időnként későbben aratott. természetes száradású búzából készült lisztet, így annak a keverésével igyekeznek javítani a hatvani kenyér minőségén. A sütőüzemben egyébként változatlanul sláger a csokoládés rúdostya, két hete már csali exportra szállítják, s idei termelési értékük e keresett cikkből 25 millió forint felett van. Szeretnék a nápolyi hozamát növelni, ezért közeljövőben a nagyon munkaigényes csomagolást tovább gépesítik. A sütöde egyik dolgozójának van egy újítása, azzal kísérleteznek. Ha beválik, csökkenthetik az itt foglalkoztatott asszonyok, lányok számát, illetve tudásukat. erejüket a rúdostya előállításánál kamatoztathatják. Hogy hová utazik ezekben a napokban a hatvani nápolyi? Előbb Ausztriába, majd Kuvaitba és Jordániába szállítanak több száz mázsányit. Természetesen jut hazai piacra is, legfeljebb a „tálalás” nem lesz olyan ízléses, mint az exportcikké. Bár igaz, a külföldnek egy-egy csomagot az itthoninál négy forinttal többért számláznak... (m. ay.) gyáregységében. Tegnap reg; gél 6 órakor a selypi gyáregységben megindult a cukorrépa feldolgozása. A berendezések kifogástalanul működnek, már a délelőtti órákban megkezdték a nyerslé bgáűrítését, A becslések szerint a cukorrépából rekordtermés várható a vállalat termeltetési területén is. A cukorrépa első cukortartalom vizsgálatai is azt mutatják Selypen, hogy a répa cukortartalma magasabb az előző évi átlagnál. A két gyáregység beruházására 130 millió forintot, felújítására pedig 120 milliót fordítottak. A szezon előreláthatólag Hatvanban és Selÿpen is 140 napig fog tartani, s napi 550 vagon cukorrépát dolgoznak fel. A 750 ezer tonna szerződött cukorrépa feldolgozása és beszállítása biztosított. Hatvanban a 90. cukorrépa- kampány két nappal később, szeptember 8-án Fo^ kezdődni. Ködmon Ferenc 1978. szeptember 7., csülörliiíj
