Népújság, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-07 / 211. szám
SZERDA ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK 0 hármas csúcs esélyei PESSZIMISTÁK SZERINT az amerikai elnök nyaralójában. Camp pavidben szerdán megkezdődött hármas találkozó egy zsákutca zsákutcája. Vagyis: Carter és Szadat elnök, valamint Begin kormányfő tárgyalása semmi látványos újat nem hoz az egyiptomi—izraeli különtárgyalások felújításában. Az optimisták viszont azt remélik, hogy Washington közvetítésével Kairó és Tel Aviv hamvában holt párbeszéde új vágányokra helyezhető. Természetesen a találkozó megnyitása után rövid- ^ dől még fölösleges jósolgatni, hogy kinek lesz igaza és kinek nem. Szadat és Begin éppen abban bízik, hogy az USA elnökének személyes presztízse valamilyen módon kizökkenti közvetlen tárgyalásaikat a holtpontról. Másban nem reménykedhetnek, miután álláspontjaik mit- sem változtak. HA EGYÁLTALÁN VAN ÜJ ELEM a hármas találkozón, akkor ez a kilátásba helyezett amerikai katonai jelenlét. Hivatalosan ugyan nem hangzott el erre javaslat, de megbízható források tudni vélik: az USA szívesen küldene csapatokat az izraeliek helyébe a megszállt területekre. Nos, ez a lehetőség nemcsak Tel Avivot tölti el aggodalommal — lévén eddig katonailag egyeduralkodó a szóban forgó térségben —, hanem az amerikai közvéleményt is. Óhatatlanul Vietnam emléke idéződik föl a csapatok esetleges Sinai-félszigetre vezénylése kapcsán, s az akkori sokk hatása máig sem múlt el nyomtalanul. Ami az arab világot illeti, több fővárosban máris éles bírálatok egész sora hangzott el Szadat és Carter címére. Leghatározottabban a „szilárdság frontja” — a szadati politikát elvető haladó arab erők tömörülése — lépett föl. Nyilvánosságra hozva azt a tervét, miszerint szeptember második felében Damasz- kuszban Szíria, Algéria, Líbia, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság és a PFSZ vezetői megvitatják, milyen lépések szükségesek a részmegoldások megakadályozására, a palesztinok ügyét eláruló egyiptomi politika ellensúlyozására. ADDIG AZONBAN érthető módon az arab világ is a Camp David-i fejleményeket figyeli. Abban a meggyőződésben — amit minden józan megfigyelő helyesel —, hogy a hármas csúcs sikere vagy kudarca új helyzetet teremthet a Közel-Keleten. Legkisebb . esélye annak van, hogy minden marad a régiben. Egy ilyen befejezés voltaképpen ugyancsak kudarcnak számítana. Légióként a házigazda: Jimmy Carter számára. Gyapay Dénes Bilincs u| ©ienrs Camp Dawidben (Folytatás az 1. oldalról) MOSZKVA: — Nincs új elem a szerdán megkezdődött Camp David-i hármas csúcstalálkozó egyiptomi és izraeli résztvevőjének álláspontjában, pozícióik mit sem változtak azóta, hogy kétoldalú tárgyalásaik néhány hónappal ezelőtt zsákutcába jutottak — állapítja meg a Pravda szerdai számában a lap washingtoni tudósítója. A különtárgyalások útjára lépve — folytatja a Pravdq tudósítója — Szadat egyiptomi elnök már eddig is jelentékeny engedményeket tett az agresszornak, gyakorlatilag lemondott a Palesztinái nemzeti jogok megvédel- mezéséröl. Az arab világ egyre növekvő tiltakozása azonban igencsak megnehezíti az egyiptomi elnök számára a kapituláns politika folytatását. Legutóbbi nyilatkozataiban ezért kiállt amellett, hogy az izraeli csapatok vonuljanak ki Cisz- Jordániából és Gázából. Mire számítanak Washingtonban azzal a találkozóval kapcsolatban, melynek sikerét, illetve kudarcát Carter elnök tekintélyével kapcsolják össze? — teszi fel a kérdést a Pravda tudósítója, majd így folytatja: helyi megfigyelők választ keresve ezekre a kérdésekre azt állapították meg, hogy a csúcstalálkozót közvetlenül megelőző napokban észrevehetően megváltozott a hivatalos sajtókommentárok hangvétele. A közvéleményt nem a maximális, hanem a minimális eredmények elfogadására készítik fel. DAMASZKUSZ: A Camp David-i csúcs előestéjén Hafez Asszad szíriai elnök a legélesebb szavakkal elutasította mind magát a találkozót, mind pedig Szádat egyiptomi államfő külön- utas politikáját, A damaszkuszi rádió által ismertetett beszédében Asszad kijelentette: az az egyiptomi elnök, aki az Izraellel való különtárgyalások útját választotta, nem képviselheti az arab álláspontot, az arab törekvéseket. Jeruzsálemi útja csak vereséget hozott Szadatnak, s még agresszívabbá tette Izraelt — mutatott rá Asszad és leszögezte: Izraelnek ki kell vonulnia az összes megszállt arab területekről és mindent meg kell tenni azért, hogy a palesztinai arab nép visszatérhessen hazájába. Az Izvesztyija közel-keleti kommentárjában — a Camp David-i találkozó megkezdődésével kapcsolatban megállapítja: Közmegelégedést szolgáló „siker” lenne. ha megállapodnának abban, hogy egyáltalán folytatják az egyiptomi—izraeli különtárgyal ásókat. A helyzet ugyan, is az, hogy sem az Egyesült Államok, sem Egyiptom, sem Izrael pillanatnyilag nem érdekelt egy nagyobb közel- keleti háborúban. Ennélfogva tovább kutatják a kompromisszumokat és a lehetséges > részleges külön döntéseket. NftTO-todgyakorlat’ sorozat A NATO katonai vezetése és az egyes tagországok közti nézeteltérések árnyékában szerdán hivatalosan Is megnyílt az észak-atlanti tömb szokásos „autumn forge” fedőnevű hadgyakorlat-sorozata. Alexander Halg amerikai tábornok, a NATO európai haderőinek főparancsnoka, katonai parádé keretében köszöntötte az első 13 ezer amerikai katonát, aki a tengerentúlról a Reforger-akció keretében érkezett az NSZK- ba. A Reforger (angol nyelvű mozaikszava a „haderők visszatérése Németországba” akciónak) csupán nyitánya annak a nagyszabású manőversorozatnak, amely november végéig mintegy harminc európai színtéren kerül lebonyolításra, az Északitengertől a Földközi-tenger térségéig. A politikai ellentétek forrása, hogy Haig tábornokkal az élen, a NATO-vezetéa összefüggő gyakorlatsorozatnak tünteti fel a programot, ezzel is provokatív módon fitogtatni kívánva a NATO erejét a szocialista országokkal szemben. Súlyos helyzetet okozott az indiai árvíz Észak-Indiában újabb négy falut söpörtek el a hetek óta zuhogó monszunesők miatt megáradt és medrükből kilépett folyók. Himachal Pradesh területén kilenc méter magasságú vízfal zúdult egy településre: jelentések szerint tizenhármán fulladtak meg a szennyes áradatban, Uttar Pradesh államban három falut öntött el az árvíz. Víz alatt állnak az indiai főváros egyes kerületei is, miután a Jumma folyó kedden átszakította gátjait. Különösen a régi városrészben súlyos a helyzet Az AP jelentése szerint a folyó szintje három méterrel meghaladja az árvízi vál.ságszintet A rendőrség közölte, hogy a veszélyeztetett területekről a lakosság nyolcvan százalékát sikerült eddig biztonságba helyezni. A Reuter angol hírügynökség tudósítója helyszíni beszámolójában azt jelentette, hogy a fővárosban 50 ember vesztette életét az áradás következtében. Egyes helyeken az utcákat elborító víz magassága eléri a három métert. Víz alatt van a delhi egyetem épülete és több emlékmű. Súlyos fennakadások vannak a fővárost érintő közúti és vasúti közlekedésben. Zavar keletkezett a rádióadásokban, mert az áradat az adóantennát is eltörte. Gazdasági bojkott ICétéiű fegyver A terv, hogy az amerikai kormány Franciaországot, Nagy-Britanniát, az NSZK-t és Japánt is bevonja a Szovjetunió ellen hozott újabb diszkriminációs intézkedések végrehajtásába, szemlátomást nem úgy valósul meg, ahogy azt Washingtonban elképzelték. A francia külügyminisztérium hivatalos képviselője útján máris közölte: „Franciaország egyáltalán nem rendeli alá politikai megfontolásoknak a polgári célokat szolgáló technika átadását../’ Hasonló reagálásról érkezett hír a nyugatnémet fővárosból is. Bruno Friedrich. a Szociáldemokrata Párt parlamenti csoportjának a’elnöke a kérdést kommentálva kijelentette: „Ha a nyugatnémet kormány engedett volna az amerikai követelésnek, úgy azt a hosszú távú gazdasági megállapodást sértette volna meg, amelyet Leonyid Brezsnvev bonni látogatásakor aláírtak.” PÉLDÁTLAN ESEMÉNYEK Az amerikai kormányzat diszkriminációs intézkedései, amelyekhez most csatlakozásra szólította fel politikai szövetségeseit, az elmúlt másfél hónap során, röviddel azután születtek) hogy maga Carter kijelentette: az Egyesült Államok nem kívánja külpolitikai fegyverként felhasználni a kereskedelmet. Aztán első lépésként hatálytalanított egy szerződést. amelynek értelmében az USA több mint hatmillió dollár értékben számítógépeket Szállított volna a TASZSZ szovjet hírügynök&,Nwiisw IS78. szeptember 7., csütörtök ség számára. Ugyanaznap a kormány külön engedélyéhez kötötte az amerikai olaj- és földgázkutató berendezések eladását a Szovjetuniónak. Később megakadályozták két magas rangú amerikai küldöttség moszkvai látogatását, majd Washingtonban azt is közölték, hogy a minimumra csökkentik a hivatalos kapcsolatokat a Szovjetunióval. Az enyhülés történetében példátlan események ezek — hangsúlyozzák a megfigyelők Carter lépéseit kommentálva. Veszélyesek, mert felelőtlenül a nemzetközi enyhülés ügyét teszik kockára. S ami szinte abszurdum — állapítják meg ■ sokan —, mindez ezért történt, mert az amerikai elnök saját személye elleni támadásnak tekinti, hogy a Szovjetunióban államellenes tevékenységért elítéltek néhány szovjet állampolgárt. Az viszont égy csöppet sem zavarja, hogy nincs olyan nemzetközi jogi okmány, amely az Egyesült Államok — vagy bármely ország — kormányát tenné meg döntőbírává más népek és államok belső jogainak megítélésében. KÉTSÉGEK — TÖREKVÉSEK De egyszerűen csak a gazdasági tapasztalatokat mérlegelve is érthetetlenek Carter lépései. A szovjet megrendelők a maguk részéről közölték: megvan a lehetőségük arra. hogy másutt szerezzék be a szükséges berendezéseket, vagy ha ez nem megy, önerőből előállítsák azokat. (A TASZSZ egyébként az 1980-as moszkvai olimpia eredményeinek tárolására, illetve továbbítására rendelte a komputereket.) Távolról sem volt ilyen higgadt, a reagálás az amerikai üzleti körökben. A kereskedelmi minisztérium képviselője habozás nélkül kijelentette: „Kreps minisz- terasszony kénytelen engedelmeskedni elnökének, de nem tartja szerencsésnek a döntést.” Az olaj- és földgázkutató berendezéseket gyártó Dresser Industries véleménye szerint Carter „újabb torlaszt emelt a Szovjetunióba exportálni igyekvő amerikai vállalatok útjába és az üzletek egy részét a külföldi — főleg a nyugatnémet és japán — konkurrencia orozza majd el.” Egyet nem értésének adott hangot az a 24 amerikai nagyvállalat is, amelyek képviseleti irodát nyitottak Moszkvában, s amelyek közül nem egy éppen a közelmúltban kötött úiabb jelentős együttműködési megállapodásokat a szovjet partnerekkel. Valamennyien azért aggodalmaskodnak, mert tisztában vannak azzal, milyen nagy lehetőség a jelenlegi bizonytalan világgazdasági helyzetben az, hogy kapcsolatokat tarthatnak fenn egy stabil, válság- jelenségektől mentes piaccal. Értő! tanúskodnak Armand Hammernek, az Occidental Petroleum konszern elnökének minapi moszkvai látogatása is. Cége a szovjet vállalatokkal húsz évre szóló együttműködési programot írt alá 1973-ban, amely azután az „évszázad üzleteként” vonult be a kelet— nyugati kereskedelem történetébe. Hammer ezúttal már egy másik nagyszabású tervről. a jakutiai földgázmezők kiaknázásában való szovjet- amerikai—japán kooperáció kérdéseiről is tárgyalt Moszkvában. A Szovjetunió és az Egyesült Államok gazdasági kancsolatainalí fejlesztésében úttörő szerepet játszó üzletembert fogadta Leonvid Brezsnyev is. aki ismételten leszögezte: a Szovjetunió határozottan visszautasítja az Fukoda Mes TeMit’aa® amerikai kormány minden olyan kísérletét, hogy a kereskedelmet politikai nyomásra használja fel. Az ilyen kísérletek semmilyen hasznot sem hoznak kezdeményezőiknek. legfeljebb a szovjet- amerikai kapcsolatokat terhelik. ' VESZTESÉGEK Ma már tények egész sora bizonyítja ennek a megállapításnak az igazságát. Egyes becslések szerint 1974 óta egy-másfél milliárd dolláros bevételkiesés érte az amerikai vállalatokat amiatt, hogy Washington négy éve szintén politikai feltételek teljesítéséhez kötötte a gazdasági kapcsolatokat. Ami pedig Carter jelenlegi döntéssorozata várható kihatásait illeti, az üzletemberek napjainkban éppen a számítástechnika, az olaj- és földgázkitermelés terén számoltak a legkomolyabb értékesítési lehetőségekkel. Az amerikai kereskedelmi minisztérium közlése szerint a Szovjetunió az idén 4—500 millió dollárért akart olaj- és földgázkutató berendezéseket vásárolni az USA- tól. Persze, illúzió lenne azt hinni, hogy a felszólított tőkés országok — Franciaország és az NSZK nyíltan, a többiek pedig diplomatikusan — politikai okokból zárkóztak volna el az amerikai követelés teljesítésétől. Mind a négy államot gazdasági megfontolások vezérlik: végre esetleg alkalmuk nyílhat a nagy vetélytárs lekörözésé- re vagy kiszorítására a szovjet piacon Másrészt — és ez a nyomosabb érv: valameny- nyien komoly együttműködési programokról kötöttek megállapodást, illetve újabbakról folytatnak tárgyalásokat a Szovjetunióval. Számukra semmiképpen sem éri meg tehát, hogy az amerikai elnök nyomdokaiba lépjenek a részleges gazdasági bojkottban. Ilyen körülmények között — úgy tűnik — a Carter-adminisztráció végső soron saját magát, manőverezi cg}'re nehezebb helyzetbe. Kocsi Marxit Japán—iráni kormányfői tárgyalások kezdődtek Teheránban. A képen Sharif Emami iráni és Fukuda Takeo japán miniszterelnök, valamint a két ország külügyminisztere. . (Népújság telefotó — MTI—KS) Áz ÁASZ napirendjén a nicaraguai helyzet Az Amerikai Államok Szervezete bejelentette, hogy állandó tanácsa csütörtökön rendkívüli ülést tart, miután Venezuela azt javasolta, hogy az AÁSZ miniszteri tanácsa vitassa meg a nicaraguai helyzetet. Venezuela korábban a Biztonsági Tanács ösz- szehívását indítványozta, javaslatát azonban később, a washingtoni kormány sugal- mazására, visszavonta. A venezuelai indítvány nyilvánosságra hozatalát követően Somoza sajtóértekezletet tartott Managuában. Közölte: fontolóra veszi azt --------------;________________ a lehetőséget, hogy országa megszakítja diplomáciai kapcsolatait Venezuelával. Azzal vádolta Carlos Andrés Pérez venezuelai elnököt, hogy „beavatkozott országa beltigvei- be, amikora nicaraguai válság ügyét az A ASZ elé utalta”. Somoza arra szólította fel az AÁSZ többi tagállamát. hogy ne engedien Venezuela „politikai manővereinek”. A kolumbiai parlament al- sóháza kedden határozatot hozott a nicaraguai nép támogatásáról. Kínai provokáció Az augusztus végén Vietnam ellen végrehajtott kínai határprovokáció méreteiről és következményeiről a helyszínen győződhetett meg külföldi újságírók egy csoportja. Az újságírók akkor értek a Dong Dang-i határátkelőhelyre. amikor a vietnami egészségügyi személyzet biztonságba helyezett és gondozásba vett több súlyos sebesültet. A támadás reggelén mintegy 100, a kínai hadsereg egyenruhájához tartozó ruhadarabokat viselő személy benyomult Vietnam területére és botokkal, késekkel a vietnami határőrökre és polgári személyekre támadt. Egyidejűleg felszólították a vietnami területen a kínai hatóságok beutazási engedélyére várakozó körülbelül kétezer hoa nemzetiségű személyi, hogy menjen át a határ kínai oldalára. A behatolók késő délutánig vietnami területen maradtak. A támadás időpontjában szolgálatot teljesítő vietnami határőrök szigorú parancsot kaptak arra, hogy higgadtan reagáljanak a provokációra és semmilyen körülmények között se használják lőfegyvereiket. A kínai behatolás közben a vietnami határőrség egyik 22 esztendős katonája életét vesztette. Egv 63 éves asszony kórházba szállítás közben halt meg. A 25 sebesült közül lt-et a Lang Son-i tartományi kórházba kellett szállítási: közülük többnek az áliap»>tií életveszélyes. ,
