Népújság, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-03 / 208. szám
A lignitbe zárt jöv5 Mintha még mindig mostoha gyerek lenne a szénbányászatban a külfejtés. A Mátraalji Szénbányák pedig még ott is segít az igények kielégítésében, ahol más a cégtábla. Igaz, a gond Visontán is gond, méghozzá ma még megválaszolatlan kérdőjel. Bár a feleletet már fogalmazzák. Ami pedig a távolabbi jövő: Kál-Kápolna név* hangzik el egyre gyakrabban Bükkábrány mellett. Országos tanácskozás. Valamikor talán nagyobb áhítattal mondtuk, mint mostanában, mivel ritkább alkalmat jelentett, de még mindig van tekintélye egy ilyen összejövetelnek, az ott elhangzottakra odafigyelnek, ! mert azon a legilletékeseb- i bek vesznek részt. I A Magyar Szénbányászati I Tröszt igazgatói tanácsa augusztus végén Gyöngyösön I ült össze. Itt hangzott el: I — Az a munka, amit a Mátraalji Szénbányák Oroszlányban végzett, nagyon jó és eredményes volt eddig. A külfejtés korábbi terve 150 ezer tonna volt, ez emelkedett 240 ezer tonnára. Ma már csak gépkocsi kérdése, hogy a kívánt mennyiségű i 6zenet el tudjuk szállítani. Mindezt az Oroszlányi Szénbányák igazgátója, Varga Albert mondta el a tanácskozáson. Még egy véleményt idézünk: Még egy véleményt idé- zünk: — A tatabányai szénmedence a következő négy-öt évben nem nélkülözheti a Mátraalji Szénbányák szaktudását és áldozatkész munkáját. Ez a kollektíva nélkülözhetetlenül sokat 6egít nekünk és a jövőben is támaszkodni akarunk rájuk. Az a kérésünk, hogy a termelendő százezer tonnát még további húszezerrel emeljék meg Dr: Gál Istvánnak, a Tatabányai Szénbányák Vállalat igazgatójának a szavai voltak ezek. Mindkét megjegyzésből az derül ki, hogy a Mátraalji Szénbányák más vállalatoknál ia dolgozik, termel, még- j hozzá jelentős mennyiséget, különben nem kapott volna I ilyen hangsúlyt a tevékeny- í ségük. De a mennyiségi tel- I jesítésen túl a munka minő- j ségét is nagyra értékelik az érdekeltek, ez is egyértelműen kicsengett a két igazgató felszólalásából. Kinek ne esne jól a dicséret? Azonban az is eszünkbe jut, hogy Oroszlány és Tatabánya más vállalat területe. Ilyen jól állnak a „mieink”, hogy jut az erejükből mások megsegítésére is? o o o Valahogy azt az 1974-es kritikus időszakot sehogy sem lehet kikerülni, ha szóba jön a visontai külfejtés tevékenysége. Emlékezni kell rá. — Akkor minden összejött, de az előzmények már korábban is intő jeleket tartalmaztak — hívja fel a figyelmet Györy Sándor, a Mátraalji Szénbányák igazgatója. Honnan is kezdjük? A legelejéről, hogy érthető legyen. A kutatáskor kevés figyelmet fordítottak a lignitet takaró meddőrétegre. Erről csak a termeléskor derült ki, hogy a homok helyett a jóval keményebb homokkővel áldotta meg a természet. Nem bírtak vele a gépek. Ennek az lett a következménye, hogy képtelenek voltak elegendő lignitet szabaddá tenni a fejtéshez. Az erőműnek pedig nem lehetett azt mondani, hogy lignit pedig nincs annyi, amennyi kellene, tehát fogja vissza az áramfejlesztést. A 74-es csapadékos időjárás, a vízzel elárasztott bánya pedig nemcsak a termelést vetette vissza, hanem a gépeket is elnyúzta, a berendezéseket is felélte. Itt jött el a mélypont. Ha gyorsan talpra akartak állni, rövid idő alatt kellett elegendő lignitet kiszabadítani, ehhez pedig egy későbbi időkre tartalékolt bányához kellett nyúlniuk, az úgynevezett Nyugati-mezőhöz. És mi lesz akkor, ha ez a hamarabb művelésbe vont terület kimerül? A kérdésből egy nagyon fontos dolog érzékelhető. A bányászatban sem lehet csupán a mai gondokkal foglalkozni, mivel az egyenletes, nyugodt termelést csak a megfelelő előkészítés biztosíthatja. Magyarán : jókora mennyiségű lignit felől kell leszedni a takaró meddőréteget, hogy a szénfejtés ritmusát ne csökkentse az előkészítettség hiánya. Olyan könnyű feladat ez most Visontán? O O O l A Nyugati-bánya még jő néhány évig bírja a feladatot. A Keleti-bányában viszont nehézségek lesznek, mert a későbbi években a lignit mennyisége átmenetileg csökken majd ott. Honnan biztosítsák a hiány pótlását? Azt mondják, fel kell készülni egy olyan terület művelésére, ahol most a meddőréteg jóval vastagabb az eddig megszokottnál. Nagyobb a domb, ezt is mondhatjuk. Annak elhordása viszont több gépet igényel. Persze, a pénz. Bármilyen kellemetlen is, ezt a kérdést kikerülni nem lehet. Még sokáig halogatni sem a döntést, mivel az időveszteség újabb drámai feszültséggel fenyeget. Nem kis összegekről van szó. Tehát a helybelieknek nincs lehetőségük arra, hogy akár igent, akár nemet mondjanak. Ók csak a tények alapos elemzésére és az ebből fakadó következtetés megfogalmazására vállalkozhattak. Nem kevesebbről van ezó. mint arról, hogy a Gagarin Hőerőmű Vállalat hiánytalanul meg tudja-e kapni a jövőben is a szükséges meny_ nyiségű lignitet? A nyolcszáz megawatt teljesítményt nem lehet és nem szabad kockáztatni. De ha nincs lignit, akkor senki sem adhat. Mit kell csinálni? A lignitet a napfényre tárni o o o Minden bánya kimerül egyszer. A visontai is. Ott áll majd a Gagarin erőmű árván, kihűlt kazánokkal a Mátra kék hegyeinek előterében ? — Kál-Kápolnán újabb külfejtéses bánya nyitható — adja a választ a kérdésre Győry Sándor. Pontosan a mostani visontai külfejtés folytatása lehet. Mát sem kell csinálni, mint a gépekkel menni tovább a napkelte irányába. Annyi itt a lignit, hogy újabb ezer megawatt fejlesztésére ad alkalmat, ha a Gagarint akarják bővíteni, de ha a kápolnai szénmezőre új erőművet akarnak telepíteni, akkor annak a teljesítőképessége 2500—3000 megawatt lehet. Gondoljuk el. Tehát a A házigazdák nyerték a lejöversenyt Mintegy 30 fiatal verseny* ző mérte össze politikai és szakmai tudását a hét végen Pétervásárán a megyei mezőgazdasági ifjúsági és pályaválasztási napok nyitórendezvényén, a gépi fejők versenyén. A legjobb csapatnak a pétervásári Gárdonyt Termelőszövetkezet együttese bizonyult, megelőzve a ti. szanánai Petőfi és a hatvani Lenin Termelőszövetkezet csapatát. Az egyéni versenyt Kovács Imre, a hatvani gaz. daság szakmunkása nyerte, aki a második helyezett eger- szalóki Molnár Lajossal, illetve a csapatverseny győztesével együtt képviseli majd megyénket Agárdon az országos döntőben. A győztesek egyúttal elnyerték a BOSCOOP termelési rendszer vándordíját is. kérdés úgy hangzik: érdemes-e máshol, új bányát i nyitni, amikor a visontait ! folytatni lehet, és ha foly- $ tátják Kápolna térségében, I akkor új erőművet építse- % nek-e vagy a Gagarint kell bővíteni? A választ ott fogalmazzák meg, ahol á fontos döntéseket meghozzák. Es bár a tényleges termelés csupán több mint tíz év elteltével , válhat napi fakorláttá, * mégsem érünk rá annyira, mint ahogy az feltételezhető lenne a jövőbeni időpont ís- ' méretébenA majdani kiegyensúlyozott termelést most kell ; megalapozni. o © o Az idei teljesítményük is példamutató. Már most több mint százezer tonnával több szenet bányásztak ki, mint amennyit a tervük szerint kötelességük lett volna. A meddő eltávolításában, tehát a takaró földréteg leszedésében pedig tartják a terv előírásait. A feladatuk pedig egyre nő. Nemcsak azért, mert a Gagarin erőmű igényeit maradéktalanul ki akarják elégíteni, hanem azért is, mert a magyar szénbányászat egyéb területein bekövetkezett termelési kiesést a külfejtéssel látszik a legköny- nyebben pótolni. A belső használatra kialakított statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy a lignit tonnáinak a száma egyre nagyobbodik. Az idén eléri a 6,8 milliót. Meddőből pedig 43,5 köbmétert kell leszedniük és elszállítaniuk a szénről. Oroszlányban és Tatabányán végzett „külső” munkájukról már szóltunk. Ami pedig a paksi atorperőmű építkezéseire vonatkozik, azzal szintén nyugodtan számolhatnak el. Augusztus 31—i határidővel teljesítették az I-es reaktor celláinak elkészítését. A többi reaktor celláinak munkálatait is határidőre akarják teljesíteni. Büszkék erre a paksi tevékenységükre is. o o o Ha bányásznapi számvetést akarunk csinálni, akkor azt kell mondanunk, a Mátraalji Szénbányák minden rendű és rangú dolgozója állta a szavát. Felelősséggel végzik a munkájukat a napi feladataik teljesítésében, de ezzel egyidőben a tekintetük a távoli jövőt is fürkészve kutatja, mert ők jól tudják: a bányászat csak akkor képes helytállni, ha a holnapjaiban, de a holnaputánjai- ban is biztos lehet. Az évek folyamatában látják a tevékenységüket. Mert az a lignit, ami még nem is olyan régen inkább csak mosolyra késztette az emberek egy részét, még a bányászok közül is sokakat, ma már ez a lignit a legolcsóbb alapanyaga a nagy mennyiségű gőztermelésnek. Miután a Mátra és a Bükk lábánál a lignit külfejtéssel bányászható, ennek a művelési módnak a jövője is biztosított. A külfejtéses bányászkodásban a Mátraalji Szénbányák még nem is olyan régen a tanulóidejét töltötte, ma már tapasztalatokban gazdag szakértője és a további fejlesztés záloga is. Büszke öröm ezt így kimondani a bányásznap alkalmával. G. Molnár Ferenc Október 2-án Munkaruházati bolt nyílik Egerben 1 Régi megoldásra váró feladat teljesítésére vállalkozott az egri körzeti áfész. A megyében és Egerben dolgozó vállalatok, üzemek ké_ résének teljesítésére munka- ruházati boltot nyit Egerben a Tűzoltó.tér szomszédságában. Augusztus közepén megtörtént az üzlet műszaki átadása és a használatbavételi engedély után október 2-án átadják a forgalomnak. Az üzletben — amely a Budapesti Munkaruházati Nagykereskedelmi Vállalattal közös üzemeltetésű lesz — mintegy 2 millió forint értékű készletet halmoznak fel. Hovemher 8-7.: kétnapos munkasziinel l Ebben az évben november 7-e kedd, ezért a munkarend a korábbi évek gyakorlatának megfelelően — a következő : november 4-én, szombaton rendes munkanap lesz, ekkor kell ledolgozni a hétfői munkanapot, November 5-én, vasárnap a nem szabad szombatos munkarendben dolgozók részére szombati munkaidő-beosztás, a többieknél szünnap. November 6-a, hétfő heti pihenőnap, november 7-e mun. , jkaszüneti nap lesz. Nem vonatkozik ez a munkarend a megszakítás nélkül üzemelő (folytonos) és a rendeltetésük folytán munkaszüneti napokon is működő vállalatoknál, illetőleg ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatott „ dolgozókra. (MTI) ___-j Traktorokra nem lesz.szükség *■ *>» Konténeres szüretre készülnek Markazon Becse és tisztelete van a szőlőnek Markazon. A Mátra alatti kopár hegyoldalakon, ahol kötött és kövekkel teli a föld, nem nagyon terem meg más, csak a szőlő. Szinte élvezet rápillantani a falu fölött kúszó nagyüzemi táblákra, mert a szőlő és az erdő váltakozva fő ékessége ennek a tájnak. Kicsiny a markazi gazdaság, hiszen alig ezer hektár a művelt terület, mégis ezen a kicsin, a szőlő a legértékesebb. Van néhány hektár szántó is erre, de a gabona itt nem elsőrendű! Az ezerből a több mint kétszáz hektár szőlő adja az árbevétel nagyobbik hányadát Szőlőt lőrkészö tekintet Most ősz előtt a gazda tekintete leginkább a szőlőket fürkészi a Mátra alján is, ahol nincsenek megelégedve az éréssel. — Mint a paprika, ugyanúgy a szőlőfürtök is később érnek az idén — jegyzi meg méltatlankodva Halasi János, a közös gazdaság elnöke. — Tavaly ilyenkor már szüreteltünk nemcsak csemegét, hanem borszőlőt is a korai fajták közül. Nem így van az idén, most minden eltolódott. Pedig a markaziak szorgosan készülődnek a szüretre. Ez megmutatkozik a pincében, ahol a hordókat tisztítják, a szőlőfeldolgozóban, ahol a présgépet készítik elő. A szokásos készülődés közepette újjal is találkozik a látogató. A pince előterében nemrég fejezték be a munkát a szövetkezet kőművesei, akik rövid idő alatt a határból érkező szőlő fogadására egy tekintélyes nagyságú betonteret alakítottak ki. Onnan emberi kéz érintése nélkül szállítócsiga viszi majd a szőlőt a présgéphez. Hogy miért volt erre szükség, azt megint csak az új indokolja, mert az idei szüretet kor- szerűsítib a markaziak. Ko- ; ren János íomezogazdasz már erre utal: — Alig két esztendővel ezelőtt szüretkor, az innen nem messze lévő Nagyré- dén, elsőként a Mátraalján bevezették a konténeres szőlőszállítást. A rédeiek kedvező tapasztalatait felhasználva valósítjuk meg mi is ezt, az idei ősszel. Egymillió korszerűsítésre A konténereket, a speciális emelőkocsival már megvásárolták a markaziak, csaknem egymillió forintot költöttek a korszerűsítésre. — Vettünk egy IFA teherkocsit, melynek a platója könnyen leszerelhető — sorolja Halasi János. — Ennek a helyére egy hidraulikus működésű konténeremelő szerkezetet szerelünk. Erre kerül majd a 15 nagy befogadóképességű konténer, melyeket szüretkor a szőlősorok mentén helyezünk el. Ezekbe gyűjtjük a szőlőt és szállítjuk a feldolgozóba. Itt Markazon már évek óta megszűnt a hagyományos puttonyozás, helyette, műanyag ládákba szedjük a szőlőt, a sorokban haladva. Ez egyelőre megmarad a jövőben is. A konténeres szállítás jelentős újítás lesz, mert eddig szüretkor öt pótkocsis traktor vitte a földekről a szőlőt a feldolgozóba. Ezekre már nem lesz szükség az idei ősztől, mert a szállítást a speciális IFA teherkocsi egymaga elvégzi. A traktorokat így a szürettel egyidőben átcsoportosíthatjuk a szántóföldekre, a vetéshez, az őszi betakarításhoz, ami jelentős könnyítést jelent majd a munkában. A konténeres szőlőszállítással tehát meggyorsulhat a szüret, a járművekre nem kell várni, mint eddig gyakran, hanem a munka folyamatosabb lesz. — Az idén különös fontossága lesz ennek az újításnak .— mondja Koren János főmezőgazdász. — Miután ké^ són érik a szőlő, könnyen elképzelhető, hogy október második felében lesz a szüreti csúcs, s olyankor a gyors, folyamatos szállítás elengedhetetlen, hogy ne akadozzon a feldolgozás! Minden elveszett óra ugyanis jelentős kiesést okoz. A markaziak távolabbra is tekintenek. A konténereket ugyanis egész évben hasznosítani kívánják. Nemcsak a szüretkor, a szőlő szállítására, hanem nyáron, aratáskor, gabonaszállításra is. Miután a speciális ' teherkocsira a konténermozgató szerkezet mellett műtrágya- és vegyszerszóró adaptert is szerelhetnek, így kora tavasztól őszig ezt is felhasználhatják a fontosabb munkáknál. A szőlő adja a kenyeret — Nekünk a szőlő adja a kenyeret, a megélhetés legfőbb forrását — folytatja az i elnök. — Így minden törekvésünk a termelés korszerűsítésére irányul. Ezt tesszük a konténeres szüret bevezetésével, sőt az újabb telepítésekkel is. Az ötéves terv végéig közel 100 hektáron hozunk létre új szőlőket, melyekből 40 hektár nagyüzemi művelésű háztáji lesz. A tagok körében nagy az érdeklődés ezek iránt, hiszen a szőlők a legkorszerűbb, gépi szüretre lesznek alkalmasak, ami újabb előrelépés lesz a termelésben! Mi optimistán nézünk elé, hiszen nagyobb területeken honosítjuk meg a szőlőt itt, a hegy alatt. Megvannak hozzá a lehetőségeink és élünk is vele... Mentusz Károly .tjêmsâsÊÜ 1978. szeptember 3* vasárnap !
