Népújság, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-24 / 226. szám

Mittel százada, hogy Eger­ben megnyílt az első önálló, magyar tanításnyelvű taní­tóképző. — Alapítóiénak. Pyrker László érseknek pá­lyája a legtüneményesebb életutak egyike, tele ellent­mondásokkal. — Mint író minden művét idegen nyel­ven írta, mégis elsőnek a magyar nyelv legnagyobb szerelmese, Kazinczy Ferenc siet köszöntésére, a körülöt­te dúló irodalmi vitákban mindvégig kitart mellette. , — Hat éven át volt Velen­ce patriarchája, de a város szívét nem tudta megnyer­ni: a büszke polgárok nem tudták megbocsátani, hogy egy idegen ült a főpapi székbe, s paptársai körében is visszatetszést keltett az a kérlelhetetlen szigor, aho­gyan nekilátott a meglazult egyházi fegyelem helyreállí­tásához. • Egy lenézett iskola Népoktatásunk százado­kon át kétségbeejtően elma­radott állapotban volt. A földesurak nem sokat törőd­tek a birtokaikon szégyen­kező. kidőlt-bedőlt falú is­kolákkal, s inkább vesződ­tek agaraik idomításával, mint jobbágyaik eszének csi­szolásával. — Uralkodóink között voltak, akik fontos­nak tartották a közműveltség emelését, de csak a hasz­nosság elve vezette őket: a feudális abszolutizmus ap­parátusának ugyanis egyre több iskolázott hivatalnokra volt szüksége. Törekvésükét akárhányszor éppen a nem­zeti ellenállás hiúsította meg; másokat viszont visz- szatartott a közműveltség fejlesztésétől az a félelem, hogy a túlságosan is felvi­lágosított állampolgárok majd forradalommal pró­bálják kivívni megismert jogaikat... Néhány iskola, kollégium, néhány hónapos tanfolyam kezdeményezésé­től eltekintve, ahol megpró- ' bálkoztak valamelyes útmu­tatást nyújtani a tanítás gya­korlati munkájához, rend­szeres tanítóképzésről soká­ig nem beszélhetünk. Akár­hány faluban még a XIX. század elején sincs pedagó­gus, vagy ha van, közülük nem egy alig tud többet az írás-olvasásnál, a katekiz­musnál, az értékesebbje pe­dig végzi a jegyzői teendő­ket, kántoroskodik, vagy gazda, pajtabiró az uraság­nál, s számára csak har- , madrendű feladat a tanítás. >j Erről a tarthatatlan hely- ' zetről győződik meg látoga­tásai során Pyrker, s ennek felszámolására indítja meg Emlékezés a „szegények egyetemére” 150 éve született meg Egerben az első önálló magyar tanítóképző 1828-bau Egerben az ugyan­csak általa alapított szepe­si, német nyelvű képző min­tájára magyar tanitásnyel- vű, iskolamestereket képző intézetét. — Igaz, Eszterházy Károly ..egri univerzitás” — ábrándjából csak „szegé­nyek egyeteme” lett, aho­gyan egykori növendéke, Gárdonyi nevezte, de az el­ső önálló, rendszeresen mű­ködő, magyar nyelvű képző mágnesként vonzotta az or­szág minden részéről a fal­vak, tanyák, mezővárosok szegényparaszt-, iparimun­kás-, bányászfiait, akik el­hivatottságot éreztek a nép­tanító felemelően magasz­tos, ám akárhányszor ke­gyetlenül nehéz munkájá­hoz. A képző nem tartozott Eger dédelgetett oktatási in­tézményei közé. Inkább le­nézték: növendékeinek szári mazása, a dolgozó néphez kötődése nem tette az urak iskolájává. Viszont éppen ezek az adottságai biztosí­tották nevelési és tanítási rendjében a hivatásra neve­lés központi helyét, s ered­ményezték azt, hogy az in­nen kikerültek előtt a nép "szolgálata sohasem vált szó- . Iámmá, hanem mindig élő ' valóság volt. A tanítóképző nemcsak tanításnyelvében volt ma­gyar, de egész szellemeben. Magyarország történetének tanítása már megindulása­kor rendes tantárgy. Az 1845-as szabadságharc nem egy lelkes diákját szólította el a padokból, az abszolu­tizmus alatt hazafias szel­leme miatt nemegyszer fe­nyegette a bezárás vesze­delme, legjobbjai 1919-ben is tudták, hogy hol a he­lyük. A Folkor Fellow egri szövetsége Itt gyorsan visszhangra leltek legmodernebb peda­gógiai és didaktikai kezde­ményezések. — 1911-ben megalakul az intézetben a Folklór Fellow egri szövetsé­ge, mely a népi hagyomá­nyok gyűjtését tűzi ki célul. 1931-ben, amikor még csak az egyetemeken jelentkeztek hasonló törekvések, Egerben már Pedagógiai szeminári­umok működnek, s lehetővé teszik, hogy a tanulók a pedagógia különböző ágai­ban elmélyedjenek; 1937- ben létrejött Pedagógiai mú­zeuma széles körű tájékoz­tatást ad a neveléssel fog­lalkozóknak a gyermek testi és lelki fejlődésével kapcso­latos problémákban, és se­gítséget nyújt a kísérleti eszközök előállításához. — Igazgatója, aki maga is zsellérsorból küzdötte fel magát, széles körű felméré­sek alapján megdöbbentő adatokat tár fel a szociális helyzet és a tanulmányi eredmények összefüggéséről, s-s már a harmincas években egyik elindítója lesz annak a mozgalomnak, amelynek célja a hátrányos helyzet­ben levő fizikai dolgozók­nak a szellemi munkában 'való megsegítése. — Az is­kola segít kiadni fiatal in­duló tehetségek irodalmi próbálkozásait. népművelő csoportjai bejárják a megye elhanyagolt falvait, községe­it, még arra is van gond­juk, hogy az egri fogház megtévedt lakói közé is el­vigyék a műveltség s tisz- tultább életfelfogás alapele­meit Önképzőköre, amely a hazafias nevelésnek és ön­művelésnek legfőbb fóruma, már 1938-ban nyilvános Ady-ünnepséget rendez ... Közben a háborúk egyre ti­zedelik a tanítóképzősöket, s az iskolából kikerült taní­tókat A magára talált képző Az idő kereke azóta sokat fordult Nevelőink is kisza­badultak a szellemi elnyo- mottság, az évszázadokon át nekik szánt tespedés fojto- gatásából. Ady „legrababb magyarja”, a tanító, már (Fotó: Szántó György) nem az élet „alágyűrtje”. Társadalmilag megbecsülve, anyagiakkal is egyre inkább értékelve töltheti be hivatá­sát... A felszabadulás után a képző is hamar magára talált: a megőrzendő régi eszmék és hagyományok mellé odaállítja az új idők új feladatait. — Az első Jó­zsef Atti la-ünnepséget itt rendezik 1946-ban; Lélekta­ni Állomásának szervezeté­ben 1948-ban a szovjet, ju­goszláv, román művelődési társaságokkal karöltve ke­rül sor a Dunavölgy hétre, hogy az ifjúság összefogása is a megbékélést és egy üt t- haladást szolgálja. 1959-ben, 130 évi műkö­dés után — több társával együtt — megszűnik. A Lí­ceumban, ahol valamikor a magyar népoktatás bölcsője ringott, ma már tanárképző főiskola működik. A nyolc- osztályos általános iskola bevezetésével időszerűvé vált létesítése. Az első ma­gyar tanítóképzőnek meg­szüntetése azonban fájó ténv. További működését nem­csak egy nagyszerű múlt er­kölcsi ereje indokolta, de létjogosultságát éppen nap­jaink iskolapolitikájának az a törekvése húzza alá, amely egyazon székhelyen és szer­vezeti egységben látja leg­célravezetőbbnek a tanár- és tanítóképzők tevékenységét. Az egri képző történelmi küldetése így is elévülhetet­len. Hivatást teljesített elin­dulásakor, amikor tanító­nemzedékekkel látva el az ország legtávolibb vidékeit lehetővé tette az 1368i-as népoktatási törvény végre­hajtását, s ezzel legalább fél századdal gyorsította meg a fejlődést, a falai közül ki­lépett százak pedig ma is őrzik és továbbszármaztat­ják egészséges szellemét, út­mutatását mindazoknak, akik élethivatásukul a nép szol­gálatát választották. Abkarovits Endre Êuente 20 ezer üj' könyv A Mczsdunarodnaja Knylga a BNV-n A szovjet és orosz irodalom magyarországi és a magváf írók szovjetunióbeli népszerűsitéséiiek egyik legfontosabb orgánuma a szovjet Mczsdunarodnaja Knyiga Külkeresse- ^ delmi Egyesülés. Érthető, hogy a BNV-n is hagyományosan.;* * megjelenő kiállító, s hogy a hazai vásárlátogatók érdeklőd­ve tanulmányozzák a vitrinekben elhelyezett könyveket. Alekszandr Trefilov, a Mezsknyiga bemutató igazgatója á következőket mondta: 600 könyvet- 100 újságot és folyóiratot, valamint hanglemezeket, bélyeggyüjteményeket mutat be egyesülé­sünk ezen a vásáron. A szovjet exportnak ez az ága jól is­mert a tesvéri szocialista országokban. 4 Sikeres együttműködést folytatunk a Kultúra KttVce-' reskedelmi és a Könyvterjesztő, valamint a Művelt Nép Vállalatokkal és a Filatéliával. A Mezsdunarodnaja Knyiga jelenleg 130 ország több mint 1000 cégével és szervezetével tart fenn kereskedelmi kapcsolatot. Partnereinek évente több mint 20 ezer új köny­vet és 3 ezer rendszeresen megjelenő kiadványt (periodikái) ajánl. Az egyesülés kiadványaiból bemutatót tart az őszi BNV-n. Marx, Engels, Lenin művei nyitják a kiállítást. A központi kiállító-tablón Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke válogatott cikkeit és műveit rnutatjuk be. Beszédei­vel és elméleti munkáival együtt bemutatásra került két visszaemlékezése is, a Kis Föld és az Újjászületés. A 230 szovjet kiadóvállalat könyvtermésériek jelentős része szépirodalom. Ebben a tárlóban az orosz irodalom klasszikusai, — Puskin, Csehov, Turgenyev, Dosztojevszkiji Gogol, és Lev Tolsztoj — műveit mutatjuk be. A tárlókban gazdag bemutatóját láthatjuk a modern, szovjet irodalomnak. Ezt Solohov, Szimonov, Proszkurin, Raszputyin, Bondarjev, Trifonov, Csakovszkij és más, ;» Szovjetunióban és külföldön egyaránt népszerű írók művei. képviselik. A szovjet irodalom iránti érdeklődés Magyarországon évről évre növekszik. Erre jellemző, hogy az utóbbi 2 év-, ben az egyesülés Magyarországra irányuló exportja 4ß V százalékkal növekedett. A Mezsdunarodnaja Knyiga igyek­szik kielégíteni a szovjet emberek érdeklődését g magyar’ irodalom iránt, magyar klasszikusokat és modern írókát: mutat be rendszeresen. A szovjet olvasók hatalmas tábora a magyar irodalom, mai természetesen fordításokon keresztül Ismerkedik meg. 1946-tól a Szovjetunióban magyar szerzőknek több mint ezer müve jelent meg mintegy 40 millió példányban, a szov­jet népek és nemzetiségek különböző nyelvein. A szovjet' olvasók előtt jól ismertek Petőfi Sándor. Zalka Máté, Illés' Béla, Hidas Antal és más szerzők müvei. A közeljövőben jelenik meg a Magyar Irodalom Könyvtára 15 kötetben. Sok könyvet bocsát ki magyar nyelven ,a Kárpátig Könyvkiadó, amely szoros kapcsolatbari áll a rringyaí” Kos^- suth, Gondolat, Európa és Móra Ferenc kiadókkal. Sikeresen fejlődik az együttműködésnek olyan fwmá--.- .ia, mint a közös könyvkiadás. Az utóbbi 2 évben több mint 70 olyan könyv jelent meg, amelyet szovjet és magyar, kiadók közösen gondoztak. A közösen megjelentetett könyvek közül a kiállítás lá­togatói láthatják a Kézfogás című gyűjteményes kötetet, Éz az első kísérlet, hogy az »orosz és a magyar szó mesteréit egy kötetben olvassuk. A kötetet a Nagy Októberi Forra­dalom 60. évfordulójának tiszteletére állították össze. A kiállításon egyes tárlóink a szovjet tudomány és technika magas szintű fejlettségét tükröző szakirodáimat mutatják be. A tudomány és technika legkülönbözőbb ága­zatainak szakemberei itt az őket érdeklő irodalommal ta_- lálkozhatnak. Azok. akik ismereteiket bővíteni kívánják, vagy az orosz nyelvet tanulmányozni, egy sor tankönyv­ben, szótárban és társalgási zsebkönyvben válogathatnak. A képzőművészet magyar barátainak érdeklődését minden bizonnyal felkelti a szovjet kiadók számos albuma. Például A reneszánsz művészete, az Erniitázs, A francia festészet, Tizián. Az orosz művészet, M. Szarján, A szovjet művészet a Tretyakov Képtárban című albumok. M. KARPOV >AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA. íWAAAAAAAAAAAA^AAAAAAAAAAAAAAAAaaaaaaaaaaa^ AAAAaAAAVVAAAAAAAAA)SAi^^AAAA^AAAAAAAAAAAAAAAAA!\VWS(VVVVVVVVVVVWVvvvVV^VV aaawAAAAÍ KÆ enyegzót ültek egy Andujar környéki tanyában. Az ifjú - házasoknak barátaik gratuláltak, és készülődtek asztalhoz ülni, amely a ház ajtaja előtti fügefa alatt dí­szelegve roskadozott minden jóval megrakottan. Ekkor váratlanul egy lovas fér­fi jelent meg; a háztól egy pisz­tolylövésnyire levő erdőből jött elő. Az ismeretlen könnyedén föld­re ugrott, kezével köszöntötte a vendégeket, és lovát az istállóba vezette. Senkit sem vártak ; de Spa­nyolországban minden hívatlan ér­kező szívesen látott vendég az ün­nepi lakomán. Egyébként az ide­gen, ruhájáról ítélve, fontos sze­mélyiségnek látszott. A vőlegény utánament csakhamar, hogy a va­csorára meghívja. S miközben a vendegek halkan kérdezgették egy­mástól, ki lehet az idegen, az an- dujari jegyző, aki jelen volt a me­nyegzőn, s a menyasszony mellett ült, halálsápadttá vált, megpróbált *175 évvel ezelőtt szü­letett a nagy francia író, ez alkalomból kö­zöljük ezt a rövid írá­sát. Prosper Mérimée*; A gáláns betyár felállni a székről, de térdei össze- csuklottak alatta» lábai nem bírták fenntartani. Az egyik vendég, akit már régóta csempészéssel gyanúsí­tottak, a menyasszonyhoz fordult és így szólt : — Ez José Maria, és nagyon csa­lódnék, ha nem azért jött, hogy valami bajt csináljon. A jegyzőre haragszik. — De jegyző uram, mit követett el ellene? — Mit? Semmst, igazan semmit. Valaki tudni vélte, hogy a jegy­ző két hónappal ezelőtt a tanyásá­nak olyasfélét mondott, hogy ha egyszer Jósé Maria hozzá jönne in­ni kérni, egy nagy adag arzént tenne a borába. Í gy meghányták-vetették a dolgot anélkül, hogy hozzá­nyúltak volna az előételhez, ami­kor az idegen megjelent a vőle­gény kíséretében. Semmi kétség, José Maria. Tigrisszemmel pillan­tott a jegyzőre, aki remegni kez­dett, mintha hideglelést kapott volna egyszerre. José Maria azután hódolattal köszöntötte a menyasz- szonyt, és engedélyt kért tőle, hogy táncolhasson a menyegzőjén, majd széket kerített, és minden különö­sebb teketória nélkül a menyasz- szony mellé ült, a menyasszony és a jegyző közé, aki minden pilla­natban azon a ponton volt, hogy a félelemtől elájul. Hozzálátták az evéshez, Jósé Maria elhalmozta figyelmessege- vel, kedveskedésével a menyasz- szonyt. És amidőn a legfinomabb bort kezdték felszolgálni, a meny­asszony fogott egy montillai bor­ral teli poharat, ajkaival érintette, aztán odanyújtotta a betyárnak... José Maria elvette a poharat, el­ragadtatással megköszönte, és kije­lentette a menyasszonynak, hogy ezentúl tekintse öt szolgájának, és örömmel teljesíti minden paran­csát. •*** Ekkor a menyasszony reszketőn és félon hajolt félelmetes szom­szédja füléhez: — Egy nagy kegyet kérek öntől — mondta. — Kérjen ezret! — kiáltotta José. Maria. — Könyörgöm, felejtse el go­nosz szándékait, amelyekkel ide­jött. tgérje meg nekem, irántam való szeretettre, hogy megbocsát ellenségeinek, es hogy esküvőmön nem történik semmi baj. — Jegyző! — fordult Jose Maria a törvény remegő, emberéhez —, a menyasszonynak köszönje életét, nélküle megöltem volna, mielőtt megemésztette volna vacsoráját. Ezek után ne féljen, nem teszek önnel semmi rosszat. A vacsorán és az azt követő bálon úgy megkedvel tét te magát, hogy az asszonyoknak könny szökött a szemébe amikor arra gondoltak, hogy ez az elraga­dó fiatalember egy napon aligha­nem akasztöian végzi életet. Tán­colt, énekelt, egészen átadta ma­gát a társaság jó hangulatának. Éjfél felé, egy 12 évesnek látszó­leányka, rongyokba csüngő öltözete félig takarta testét, közeledett José Mariához és néhány szót mondott neki a cigányok tolvajnyelvén. José Maria megrázkódott, az istállóba szaladt, ahonnan csakhamar szép lovát vezetve előjött. Aztán a menyasszony elé lépett, egyik ke­zével a kantárt tartva, így szólt: — Isten önnel, lelkem álma; so­hasem fogom elfelejteni az ön mel­lett töltött pillanatokat. Hosszú idő óta ezek voltak a legboldogabbak. • amelyeket megéltem. Ugyanekkor átnyújtott a meny- , < asszonynak egy igen szép gyűrű* — Jósé Maria — kiáltott fel a • menyasszony, — amíg ebbén a' hazban egy falat kenyér akad megosztjuk önnel. ■ ' A betyár kezet szorított minden • vendéggel, még a jegyzővel is, — ■ aztán könnyedén felszökött lovára, és a hegyek irányába elvágtatón , -j Igazában csak a jegyző örülhetett' S távozásának. Egy félóra múlva < pandúrok érkeztek, de a férfit--< akit kerestek, senki sem látta - ”, 3 (Fordította: Madácsy László j «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents