Népújság, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-24 / 226. szám
„Képvíselőasszony, kérjük, segítsen...“ lUemcssak ea jegyzőkönyv számára ANNAK IDEJÉN, amikor megjelent és érvénybe lépett az új tanácstörvény, feltűnően érdekes lépés vob a megyei tanácstagok helvi. azaz: a járási és városi csoportjainak létrehozása Tu. lajdonképpen ez hasonlít a/ országgyűlési képviselők helyi politikai munkájához abban, hogy az aktuális, a területtel kapcsolatos kérdé. seket rendszeresen napirendre tűzik, A megyei tanácstagi csoportok tagjai egyénileg és az általuk szervezett üléseken is figyelemmel kísérik a megyei tanács döntéseinek előkészítését, azok érvényesítését. s ugyanakkor telzik a területükön levő gondokat, feladatokat és részt vesznek ezek megoldásában. Jól bevált szokás szerint a megyei tanács ülése elé kerülő anyagot írásban elküldik a tanácstagoknak, akiknek módjuk van az ülés előtt alaposan megvitatni a témakört, különös tekintettel azokra a kérdésekre, amelyek az adott területet érintik. Érezhető ez a tanácsüléseken eddig is elhangzott felszólalásokból, amikor egy-egy tanácstag a csoport véleményét tolmácsolva foglalt állást az előadott témakörrel kapcsolatban. NEM VOLNA ÉRTELME tevékenységüknek, ha csupán egy-egy rendezvényre összpontosulna a figyelem. A csoportok éves munkaterv szerint dolgoznak, így tartják üléseiket, amelyeken a helyi politikai kérdések legfontosabb feladataival foglalkoznak. Érdemes megemlíteni. hogy ez a szervezettebb megoldás megteremtette annak a lehetőségét, hogy a tanácstagok rendszeres és alapos tájékoztatást kapjanak a különböző tanácsi szervektől a területüket érintő témákról. Munkájukat a Hazafias Népfront helyi bizottságai részint szervező. részint informatív tevékenységgel segítik elő, s ez azt is jelenti, hoev kapcsolatuk a lakossága al még szorosabb és még sokrétűbb. Melyek azok a problémák, amelvekkel többek között foglalkoznak a megyei tanácstagok helyi csoportjai? AZ EGRI JÁRÁSBAN például a közúti és vasúti személyszállítások helyzetét, a füzesabonyi járásban a termelőszövetkezetek munkáját, a gyöngyösi járásban a tanácsi hivatal tevékenységét. a hevesi járásban a vízellátás kérdését, a megye- székhelyen pedig a szolgáltatással kapcsolatos gondokat vitatták meg. Ugyanígy Gyögyösön a mátrai üdülő- terület fejlesztésének helyzetével. Hatvanban pedig a városrendezési tervek végrehajtásával foglalkoztak a megyei tanács tagjai. Meg kell említenünk, hogy tevékenységük igen gyakorlati: az elmúlt két esztendőben csaknem negyven helyszíni vizsgálatot, üzemlátogatást végeztek. s a csoportüléseken kialakított állásfoglalások alapján a megyei tanácsnak és a helyi tanácsoknak, illetve járási hivataloknak több mint kilencven intézkedést 'igénylő javaslatot tettek. A megyei tanácstagok egri városi és város környéki csoportja például javasolta annak idején a megyeszékhely alatt húzódó pincerendszer gondjainak megoldásához a központi támogatás igénylését, a Gyöngyös városi és város környéki csoport pedig a napközi otthoni ellátás javítására, a kórház rekonstrukciójára tett figyelemre méltó javaslatot. MINDEZEK azt is jelentik, hogy az elhangzott elképzelések nemcsak a jegyzőkönyv számára születtek meg. hanem ezek végrehajtását a tanácsi szervek figyelemmel kísérik éppen úgy. mint a lakosság közérdekű bejelentéseit. Tulajdonképpen itt találkozik a választó és az államigazgatási szerv: a közösség bizalma alapján megválasztottak jól, és az új törvénynek megfelelően eredményesen képviselik területük érdekeit. A legutóbi tanácsülésen elhangzott az az igény, hogy a tanácstagi csoportok tevékenységét még jobban segítené, ha a jövőben a megyei tanácstagok iárási. városi, város környéki csoportjai saját tevékenységükről a megyei tanácsnak közvetlenül tájékoztatást adnának. Az említett megyei tanácsi ülés már e javaslat végrehajtása felé jelentett eredményes lépést. ( kátai) 9 ország érdeklődői Egerben Nemzetközi érdeklődés kísérte ' a nyári egyetemeket Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is széles körű nemzetközi érdeklődés kísérte a TIT nyári szabadegyetemeinek programját: 15 város adott otthont »a rendezvényeknek, s 37 országból 1518 külföldi hallgató választotta ezt a sajátos oktatási formát. A 17 nyári egyetemen 347 előadás hangzott el, s ezeket változatos, sokrétű szabadiős program egészítette ki — összegezte a tapasztalatokat Sági Anna, a társulat nyári egyetemeinek titkára. A Baranya megyei népek barátsága nyári egyetem ösztöndíjat hirdetett meg a fejlődő országokból hazánkban tanuló diákok részére. Egy szudáni és egy bangladesi fiatal részesült ebben: térítés nélkül vehettek részt a programokon. Először rendezték meg idén — Gyulán — az eszperantót tanító tanárok továbbképzését. A debreceni nyári egyetemet — amely évek óta a magyar nyelv és kultúra ápolását szolgálja — ezúttal is a magyar nyelvet beszélni kívánó külföldiek keresték fel. A kezdő csoportok színvonalát jellemezte, hogy idén részükre is magyar nyelven tarthattak előadásokat. Az utóbbi két évben nemzetközivé fejlődött az egri filmművészeti nyári egyetem: míg korábban csak francia hallgatói voltak; addig idén 9 országból érkezett vendégek ismerkedtek Fábri Zoltán alkotói útjával. A nyári egyetemek az elmúlt években sokat változtak: gyorsan reagálnak a tudomány, a társadalom változásaira, s tevékenységükkel sikeresen szolgálják a népek közötti kapcsolatok elmélyítését. ŐSZI HORGÁSZÁT (Fotó: Szabó Lajosi (Fotó: Szántó György) Küldöttségben az Alkotmány utca lakói Az ajtón egyszerre öten toppannak be, öt asszony az Alkotmány utcából, egy kisebb küldöttség. Földi Gá- borné még le sem ül, amikor már mondja is: — Képviselőasszony, kérjük, segítsen az utcabelieknek. Nagy gondunk van: az út, meg a víz... Nem tudja befejezni, mert egyszerre valamennyien mondanák a jövetelük okát. így nem haladunk semmire, int Fodor Istvánné országgyűlési képviselő, s arra kéri az asszonyokat, hogy szedjék sorba a panaszukat. Földi Gáborné folytatja: —- Járhatatlan az utunk, a múltkor a mentőt is alig tudtuk kitolni a kátyúkból. Évekkel ezelőtt már hordtak oda a férfiak követ, de a le- terítéséhez, az útjavításhoz nem kaptunk segítséget a tanácstól. Másik asszony veszi át a •zót, özv. Oláh Jánosné: — Pétervásárán mindenütt van víz, csak a mi utcánkban nincs. Körülményes a tisztálkodás, nem tudunk fürdőszobát berendezni, ráadásul megszüntették a községben a tisztasági fürdőt. Próbálkoztunk kútásással, de nem sok sikerrel. Nem győzzük hordani a vizet... — ... azt is a másik utcából kell cipelni esőben, fagyban — vág közbe Horváth Pálné —. és öt gyerekre kell fürdővizet készíteni. Képzelheti. képviselőasszony, hogy milyen teher ez az örökös cipekedés... A képviselőnő bólint, ő is nevelt gyereket, tudja — persze, hogy tudja — menynyi víz kell a mosáshoz, a főzéshez, a játéktól szutykos, maszatos gyerkőcök esti csutakolásához. — ... vállaljuk, hogy any- nyi társadalmi munkát végzünk, amennyi csak kell, csak a tanács segítsen megoldani ezeket a dolgokat — mondják most már egymást ismételgetve, az Alkotmány utcai asszonyok. P’odor lat— van,né csak most kap észbe, hogy beírja a panaszt a füzetébe. Aztán leteszi a tollát és kiszól az ajtón. A nagyközségi tanács vb-titkárnőjét. Tar Sándornét hívja be, hogy jegyezze fel ő is a hét család gondját-baját. — Tudunk a gondjaikról — mondja a „küldötteknek” a titkárnő —, a panaszt július 27-én mi is feljegyeztük, mint közérdekű bejelentést. Ezt az ügyet is hamarosan a testület elé visszük majd, hogy egvütt keressük a megoldást. Annyit azonban máris mondhatok, hogy mindent és mielőbb megteszünk, amit csak az erőnk enged ... Az asszonyok köszönik a választ, az ígéretet. Nem jöttek hiába, mondják kifelé menet a képviselőnőnek, aki a biztonság kedvéért egy felkiáltójelet tesz a panasz mellé a füzet rublikájához. Ennek még utána kell néznie ... CíMémisM 1178. szept. 2L. vasárnap A képviselői fogadónap mindig izgalmas munka. Nem egyszer nehéz, összekuszált emberi sorsok tárulnak fel a beszélgetésekkor, pár perccel később egy elhamarkodott ügyintézői döntés miatt bosszankodó választópolgárt kell türelemre intenie, — A képviselőnő pedagógus, felnőtteket is sokszor tanított már, ez a gyakorlat hasznos alap az emberekkel való foglalkozáshoz — mondom, amikor az egyik panaszos behúzza maga mögött az ajtót. — Nem minden a pedagógián múlik. Időnként szükség lenne az ügyek elintézéséhez, lezárásához a vitázó, veszekedő, egymásra acsarkodó szomszédok, testvérek emberségére is — válaszol két korty félig elhűlt kávé között. Közben kopogtatnak. S mintha csak az előbbieket akarnák igazolni: fia kíséretében megjelenik egy 74. éves néni. Iratokat hoznak — telekvita, testvérharc, bírósági döntések egy nagy borítékban. És most tanácsot, segítséget kémek. Mint a mesében: a jó és a rossz fiú története kerekedik ki a néni szipogva elmondott szavaiból. Csak ez egy igazi mese... — A bírósági határozatnak érvényt fogunk szerezni — vigasztalja őket a képviselőnő. — Hagyják itt az iratokat, áttanulmányozom valamennyit, s meglátom, mit lehet tenni az ügyben. Becsukódik mögöttük az ajtó, mély csönd ül a tanács- elnöki szobára. A képviselőnő bólint, értjük egymást: lám, erre gondolt az előbb — az emberséget nem lehet ügyintézéssel pótolni! O O O A férfi, aki belép a szobába, öt gyermeket tart el. Szeptemberben, iskolakezdéskor megszaporodnak a kiadások, köpenyek, könyvek, füzetek, írószerek és ki tudja még mire szolgáló tanszerek kellenek a lurkóknak, mondja. Aztán kiderül, hogy miért jött: segélyre lenne szüksége. A képviselőnő konzultál a tanács vb-titká- rával, aki rögtön közli, hogy nem feledkeztek meg az ötgyermekes családról. A kiutalás készen van, hamarosan kézhez kapják a szülők az 1500 forintos tdnszervá- sárlási segélyt. Ezért ugyan nem kellett volna a képviselői fogadónapra eljönnie a nagycsaládos férfinak, a tanács éneikül is intézkedett volna. Fodor Istvánné azonban nem veszi zokon a zavarást, azért jött el Pétervásárára. hogy a választópolgárok bármilyen ügyes-bajos dolgukkal felkereshessék. Bevallja azonban, hogy vannak, akik másoktól rabolják el az időt; különösebb gondjuk, panaszuk nincs, csak hát Ï látni akarják, beszélni kívánnak a képviselőjükkel. Ahogv vesz- szük, azért ez is a bizalom jele . . Néhánv perccel azután, hogy elhagyjuk Pétervásárát, egy enyhe kanyar után feltűnnek Váraszó első házai. Az elárvult tanácsház előtt kis csoport áll, mtat hetente egyszer, amikor a nagyközségi tanács ügyintézőjére várnak. Most azonban izga- tottabbak: a képviselőnő késik. Pétervásárán jócskán elhúzódott a fogadónap, ezért azonban senki sem zúgolódik. Perceken belül sorra kerül mindenki: elsőként Ködmön Alfrédné, aki az eltömött vízlevezető árok ügyében érdeklődik, majd egy nyugdíjas gondjait hallgatja meg a képviselőnő. Aztán egy beteg gyermek édesanyja keresi fel Fodor Ist- vánnét, hogy segítsen a további intézeti elhelyezésben. Utána egy másik gyerekügy, sajnos — nagyon szomorú: az apróság halála miatt segélyt kap az édesanya és sok-sok vigasztaló szót. Utolsóként Vincze Gézáné érkezik. A képviselőnő régi ügyfele, aki ezúttal is azt panaszolja, hogy a közút mellett álló háza az özönlő, dübörgő forgalom miatt napról napra rosszabb állapotba kerül: repedeznek a falak, a kerítést meg-megroggyantották az autók. Meg kellene védeni a kis házikót, mondja, s örömmel nyugtázza a képviselőnő szavait: — Majd írok a KPM megyei illetékeseinek, hogy nézzék meg. mit lehetne tenni a ház megmentéséért. Aztán majd értesítem, hogy mit intéztem, nem fogok elfeledkezni az ügyről.., Ez így igaz, hiszen a már- már szamárfülessé lapozott spirálfüzetbe ez a bejelentés is bekerül a ma hallott többi elintézendő panasz, javaslat mellé. Hogy később a vastagon fogó, élénk színű tintával töltött tollal kipipálhassa a többivel együtt: elintézve, megválaszolva: Aztán jön a következő fogadónap ... Szilvás István
