Népújság, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-16 / 219. szám
Alkatrészellátás * VAJON HÁNY EZER, vagy hány tízezer, netán százezer háztartási gép áll bénán, mert alkatrész hiányában a szervizek nem tudják megjavítani ? Ilyen statisztika nem áll rendelkezésre, de személyes tapasztalatai mindenkinek vannak. Hiszen ma már több mint 700 ezer személygépkocsi van a lakosság birtokában, minden 100 háztartásra 78 mosógép, 81 hűtőgép és 76 televízió jut, hogy csak a legfontosabbakat, a legértékesebbeket említsük. Miközben a gépek meny- nyisége és választéka rohamosan nőtt, a szervizhálózat csak lassan bővült, az alkatrész-utánpótlás pedig távolról sem folyamatos. Az Idén sok minden történt annak érdekében, hogy a tartós fogyasztási cikkek hosszabb életűek legyenek. Az országgyűlés tavaszi ülésszakán megtárgyalta és elfogadta a belkereskedelemről szóló törvényt, amely erre vonatkozóan is tartalmaz előírásokat. Dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter parlamenti expozéjában a többi között a következőket mondta: „A vevők joggal kívánják, hogy a vásárolt termékek, amelyekért pénzüket adták, használhatók legyenek. Jogos bosszankodást vált ki min- dcnkiből, ha a drága készülék egy-egy olcsó alkatrész hiánya miatt nem működik." A törvény, amely július elsején életbe lépett, kimondja, hogy az üzemben tartáshoz, illetve javításához - szükséges alkatrészekről és tartozékokról a termelőnek, illetve az importálónak — együttműködve a kereskedelmi gazdálkodó szervezetekkel — az áru szokásos élettartama alatt folyamatosan gondoskodnia kell. A forgalomba- hozatallal egyidöben meg kell teremteni a karbantartás és a javítás feltételeit is. A téma nem sokkal később a Minisztertanács elé került, amely rendeletben szabályozta a leglényegesebb részlet- kérdéseket. Tisztázta például, hogy mit értsünk a „szokásos élettartamon”, vagyis hogy mennyi ideg kell egy-egy tartós fogyasztási cikkhez alkatrészekről gondoskodni, Az ötezer forintnál olcsóbb termékek esetében legkevesebb 6, a drágább cikkekhez legkevesebb 8 évig kell gyártani, illetve a kereskedelemnek beszereznie az alkatrészeket. AMENNYIBEN EZ NEM TÖRTÉNIK MEG, a KERMI megtilthatja a termék árusítását, a vásárló pedig polgári pert indíthat a vállalat, vagy a szövetkezet ellen, amelyiktől a tartós fogyasztási cikket vásárolta. A kormányrendelet már hatályba lépett, de csak az 1979. január 1. után gyártott termékekre vonatkozik. A határidő csak a vásárló számára látszik távolinak; a termelőknek, az importálóknak, a forgalmazóknak és a javítószolgáltató iparnak már rég meg kellett kezdenie a felkészülést a rendelet és a. törvény végrehajtására. A kereskedelemben az elképzelések szerint összpontosítják . az alkatrészek árusítását. A sűrűbben szükségesek legyenek széles körben Kaphatók, a nagyobb terjedelmű és értékű alkatrészeket viszont szakáruházakban kell kínálni. Ilyen szakáruházakat a közeljövőben minden nagyobb városban, elsőként a megyeszékhelyeken szükséges létrehozni. A szakszerű árusításhoz, tanácsadáshoz jó szakemberek is kellenek; képzésük módját most dolgozzák ki. Számos szerviznek vannak üzletei is, amelyekben alkatrészt árusítanak. Am inkább készárut kínálnak, vagy kizárólag beszereléssel, tehát drágábban adják az autóalkatrészt. Kívánatos, hogy ezek az üzletek főként alkatrészt árusítsanak, sőt a szervizek bővítsék mind az alkatrész-árusító, mind a javító tevékenységüket. Különösen nagy gond a tekintélyes mennyiségű, importból származó tartós fogyasztási cikk alkatrészutánpótlása. A Belkereskedelmi Minisztérium ma már — a törvény szellemében, de a vállalati önállóság tiszteletben tartásával — megkérdezi vállalatait, hogy mennyi alkatrészt rendeltek, kötöttek le szerződésben több évre előre a késztermékhez. Nem véletlen, hogy olyan sok baj van az alkatrészutánpótlással. Mind a gyártás, mind a forgalmazás meglehetősen ' hálátlan feladat: munkaigényes, helyigényes (a sok százezerféle alkatrész tárolásához korszerű raktárházak, sőt, számítógépek is kellenének), nagy szakértelmet kíván, ráadásul nem túlságosan kifizetődő. Módosításra szorul az ezzel foglalkozó vállalatok érdekeltségi rendszere is, egyebek között a készletgazdálkodás vonatkozásában. Ma ugyanis büntető kamatot fizet az a vállalat, amelynek alkatrészkészletei meghaladnak egy bizonyos mennyiséget. ITT CSAK néhányat említettünk a teendők közül, amelyekkel mérsékelhető vagy megszüntethető a krónikus alkatrészhiány, s amelyekkel' életre kelthetők a működésbe képtelen, béna gépek. A megoldás nemcsak a tulajdonosok érdeke, hanem a népgazdaságé is: a lakosság gépállománya a nemzeti vagyon nem is csekély. Kilábaltak a hullámvölgyből A [övöt alapozzék a gabonafergalffii vállalatnál A kenyér, és vele együtt a gabona évről évre az érdeklődés középpontjában álL Így nemcsak a termelőgazdaságok, hanem a felvásárló vállalatok munkája is évről évre nehezebb. A Heves megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál az utóbbi időben sok gonddal, nehézséggel küzdöttek. Gyakori volt a panasz, a termelő gazdaságok ugyanis többször szóvá tették, hogy nem megfelelő a partneri kapcsolat ezzel a vállalattal. Liszt Budapestre és Hégrádba Nem véletlenül tűzte tehát napirendjére a gabonaforgalmi vállalat tevékenységének és fejlesztési lehetőségeinek vizsgálatát a közelmúltban az MSZMP Heves megyei Bizottságának gazdaság- és szövetkezetpolitikai bizottsága. A nagy múltú vállalat, terményfelvásárlással és malomipari tevékenységgel foglalkozik, és négy takarmánykeverőt, öt malmot működtet, ezenkívül 13 terményfelvásárló teleppel, és 48 takarmányértékesítő raktárral rendelkezik Heves megyében. A felvásárlás, a raktározás és a szállítás adja a vállalat fő tevékenységét. A felvásárolt terményeket százezer tonna befogadóképességű raktárban helyezik el, amely messzemenőién (g. zs.) —--------------------------------------------^ Sz ereti a csirkepaprikást? Menjünk ebédelni Szeretjük a hasunkat, mondják rólunk a barátaink, más nemzet fiai. Mi egy kicsit büszkék is vagyunk paprikás, zaftos, fűszeres ételeinkre. A sültek közül pedig legfeljebb a rántott szeletet fogadjuk el. Pedig annyit beszélünk a korszerű táplálkozásról. Mind hiába? Bennünk van a hiba? Vagy rajtunk kívül álló okok is irányítják étkezési szokásainkat? 1. Angol vendégei fik voltak, akik most járnak először Magyarországon. Elvittük őket a kiskörei Tisza csárdába, hadd kóstolják meg az igazi halászlét és a roston sült süllőt. Vártuk, milyen lesz a hatás, hogyan fogadják a bordószínű halászlét, amúgy paprikásán, csípősen. Az angol asszonyka merített belőle először, megfújta, megkóstolta, ízlelgette. Kis szünet után bólintott, és ezt mondta : — Finom. Csak én egy kicsit csipősebbre szoktam esi. nálni otthon. Majdnem hányát estünk székestől. A kis történetke sugall valami következtetésfélét. Azt ».karja elhitetni velünk, hogy » mi magyaros ételeink nem •?süpán a mi sajátos, nemzeti ízlésvilágunknak felelnek meg. Akkor hát.. . ? Miért beszélünk még mindig és annyit a modern étkezés nyersanyagáról, miért mondjuk annyit, meg kellene tanúin uk egészséges módon táplálkoznunk? Ha egyszer mások is ... ♦ Keressünk egy jó helyet. Miután Gyöngyösön vagyunk, ajánlhatjuk a Mátra Szálló éttermét. Kérjük az étlapot. Tessék. A szeptember 12-1 választék.-4s>ertésfilé. sertésérmék, natúr sertéssült, párizsi szűzérmék, rántott sertés, rablóhús. Ezek a frissen sültek. A készételek között találjuk a sertéscsülköt, a csemege sertéssültet, a sertéspaprikást. Kapható még borsos marha- tokány, és bélszín. Aztán csirke roston és rántva. Halféléből pisztráng és ponty roston. A felsorolásból kitűnik az is, mennyire válogathat a vendég a különböző húsételek között. Legyünk egy kicsit szűkmarkúak, és azt is nézzük meg, melyik ételt mennyiért lehet kapni. Törődjünk a forintjainkkal. Csak néhány jellemző adatot emelünk ki. A sertésjava 31,60. A bélszínjava 41,90. Csirke rántva 38.80. De ha kedvünk van hozzá, felmehetünk a mátrafüredi Avar Szálló éttermébe is. Hátha- ott mást találunk. Csakugyan, milyen érdekes. Az állandóan kapható húsételek között már ropogós kacsasült is felhívja magára a figyelmünket. Aztán van kétféle csirke, háromféle marhahús és hatféle sertéshús. A hal sem hiányzik, a pontyot öt változatban kínálják. A frissen sültek kétféle csirkével kezdődnek, hatféle marhahússal folytatódnak és háromfajta ser- téshúsétellel zárulnak. Az arányok tehát figyelemre méltóak. .No, és az árak? Megegyeztünk, a forintjainkat sem intézzük el egyetlen kézlegyintéssel. Visszahőkölünk, amikor az egyik marhahúsnál ezt látjuk: 100 forint. Igaz, ez a legdrágább, de azt is megtudjuk rögtön, hogy ez a Chateaubriand párizsi körettel dupla adag. Nézzük akkor a sertésbordát. Rántva 34.30. A rántott csirke pedig 33,80. De ha már a ropogós kacsasültet említettük, annak is tudni szeretnénk az árát. Tessék: 37.80. Akinek kedve van, hasonlítsa össze a két étterem ajánlatát egymással. ♦ Nézzünk be egy rom- tikus kertvendéglőbe, szeptemberi napfényben ki ülhetünk a sárguló falomb alá kihelyezett asztalok valamelyikéhez. Szívjuk tele a tüdőnket friss levegővel. Ez itt a mátrafüredi Fenyő, a Panoráma vállalat kezelésében. Ohó, micsoda meglepetés. Mindjárt úgy kezdődik az étlap, hogy: vadsertéspörkölt, vadsertéscomb, tűzdelt vadsertés. Ki gondolta volna, ál- mélkodhatunk kedvünkre. De ha tovább vizsgáljuk az étlapot, akkor a húsételek közül már csak a sertéselőtaggal kezdődőek adnak módot a választásra. És egyetlen marhahús, főve, ecetes tormával. Keressük az árakat is. A tűzdelt vadsertés Vörösborban 23,80, A tejfeles, gombás sertésszelet 21.90. Lám, ez a különbség. Ezt teszi a kerthelyiség, a másodosztály. Amikor Gulya Sándor üzletvezetőtől érdeklődtünk, azt is megtudtuk, hogy szokott hal is lenni náluk, a pontyhalászlé 25,10, roston a ponty 20,80, rántva pedig 22,10. Ha csirkét is készítenek, akkor ebből-a paprikást 33,70- ért adják, a rántott csirkét pedig 37,70-ért. Arra a kérdésre, miből fogy a legtöbb, azt válaszolta, hogy az ételek 70 százalékát sertéshúsból kérik a vendégek. A legkedveltebb a sertéspörkölt, azt a rántott borda követi. Az előbbit 15,30-ért, az utóbbit 24,60-ért adják. ♦ A Mátra Szállóban Tóth Ignác üzletvezető elmondta, hogy az étterem ételforgalmában a sertéshúsból készült fogások adják az ötven százalékot, a szárnyas, a marha és a belsőség azonos módon tizenöt-tizenöt százalékot tesznek ki és az egyébre, például bárányra, vadhúsra marad az öt százalék. Ha a sertéshúsból készült ételek árát száz százaléknak vesszük, akkor a marhasüll 130, a hal m^g annál is magasabb százaléknak felel meg. A szárnyas, a borjú azonos értéket képvisel a sertéshúsételekkel. A vadhús száztíz, a bárány pedig' 150 százalék az általunk választolt módszer szerint. Az ételek haszonkulcsa nálunk 143 százalék. Ugyanez a kulcs az Avar Szálló éttermében 140 százalék, tudtuk meg Bragyovçt Miklós éttermi igazgatótól. Az Avarban a sertéshúsból készült ételek az egész forgalomnak hetven, a marha és a szárnyas a tíz-tíz, a hal és a vad pedig az öt-öt százalékát adják. Az árak összevetéséből pedig az derült ki, hogy a sertés és a hal azonos szinten van, ezeknél harminc százalékkal olcsóbb a szárnyas, ugyanilyen százalékkal drágább a marha, míg a vad a plusz negyven százalékot is eléri. A forgalom ebben az évben mindig meghaladta a tervezettet, augusztusban y például harminc százalékkal. A legtöbb vendégük — ahogy a szakmában mondják — à la carte-vendég. tehát nem az utazási irodák által szervezett csoportoknak a tagjai. A külföldiek is a magyaros ételeket keresik, a fűszeres elkészítést is kedvelik. A Mátra Szálló éttermében pedig a marhasültek kerülnek inkább a külföldiek asztalára. Arra a kérdésre, mi határozza meg az ételkínálatukat, az Avar Szállóban ezt hallottuk r — Mindenekelőtt a beszerzési lehetőségeink. A legkönnyebben a sertéshúshoz jutunk hozzá. Ebből készítjük a legtöbb ételt. De az étkezési szokások is arra szorítanak bennünket, hogy főként a sertéshúst biztosítsuk. A korszerű étkezést szorgalmazva ajánljuk a szárnyast, ami olcsóbb is a sertésnél. Itt azonan hadd emlékeztessünk a Fenyő étteremre, ahol viszont a szárnyas a legdrágább. Pedig azt sem kell bizonygatnunk, hogy a Szabó Jánosok és a Kovács Péterek nem a Mátra Szálló és az Avar Szálló éttermébe tárnak a hét végeken a családjukkal Chateaubriand-t enni — á=száz forint. (Folytatjuk) G. Molnár Ferenc Az új létesítmény kívülről nem elégíti ki a szükségleteket. így a vállalatnak a termelőszövetkezetek évek óta bértárolást végeznek, sőt szabadtéri ponyvás tárolásra is kényszerülnek. A feldolgozó tevékenységük közül a malmok teljesítménye meghaladja a megyei igényeket. Így Budapest és Nógrád megye lisztellátásából is kiveszik részüket. Nagy gondot fordítanak a keveréktakarmány-gyártásra, amely a Minisztertanács áljai meghirdetett hústermelési program megvalósítását szolgálja. Míg 1976-ban, áz ötödik ötéves terv első évében megközelítőleg 74 ezer tonna keveréktakarmányt gyártottak, addig az idén a megnövekedett igényeknek megfelelően, 13(T ezer tonna előállítását tervezik. Gondot jelent, hogy eddig egyetlen esztendőben sem tudták a mezőgazdasági üzemektől megvásárolni a szükséges takarmánybúza é.s kukorica mennyiségét- A takarmány- gabonát ezért étkezési búzából átminősítéssel, a- kukoricát pedig más megyékből, illetve importból biztosítják. Új silók Egyéb tevékenységeik között árpahántolást végeznek, amely egyedülálló az országban. A hántolt árpát az Agárdi Mezőgazdasági Kombinátnak szállítják, melyet az ott készülő keveréktakar- mányokba dolgoznak fel. A vállalatnál kísérletkévpen foglalkoznak zabhántolássá'l is, mellyel a gyermektáp- szergyártáshoz készítenek nyersanyagot. Ezt jövőre ' már sorozatban végzik majd. A háztáji és kisegítő gazdaságokat 51 üzletből látják el, emellett a ZÖLDÉRT és az ÁFÉSZ-boltokban is árulnak takarmánytápokat. A vállalat idei termelési terve 694 millió forint, melynek felét az első félévben teljesítették. A 49 szocialista brigád jó munkát végzett az utóbbi hat hónapban. Különösen a keveréktakarmány- gyártás növekedett ugrásszerűen. Ezt azonban salát üzemeikből nem tudják biztosítani, ezért a megvében levő és ki nem használt termelőszövetkezeti. illetve közös vállalkozású keverőüzemeket vontak be a gvártás- ba. Saját termelésben 84 ezer, bérkeverésben pedig 46 ezer tonna keveréktakarmányt gyártanak év végéig. A raktározási gondok enyhítésére az idén a gyöngyös- patai Egyesült Mátra 'Termel őszövetkezettel egy üt tműködve négyezer tonnás gabonatárolót létesítettek. A további bővítésre a hatvani Lenin Termelőszövetkezettel is folytatnak tárgyalásokat, A vállalat további feli tüdőséhez az üzemekkel va'ó kapcsolatok elmélyítésén túl nagyarányú műszaki fejlesztésre van szükség. Ehhez már hozzáláttak. A tárolás gondjain enyhít az ötödik ötéves terv végére elkészülő, Gyöngyösön épülő húszezer tonnás vasbeton (Fotó: Szabó Sándor) siló. Ez a létesítmény a magyar—szovjet gazdasági tudományos és műszaki együttműködés alapján épül. A siló csúszózsaluzása már befejeződött, a további’ építési és szerelési munkáit a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat végzi. A korszerűbb tárolást segíti elő a vállalat kápolnai telepén épülő ötezer tonnás könnyűszerkezetes csarnoktároló, melynek átadását a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat november 30-ra .vállalta. A Gabona Tröszt jóváhagyásával hamarosan megkezdik a kápolnai telepen egy hatezer tonnás fémsiló építését is, melynek terveit -az AGROBER Heves megyei Kirendeltségének munkatársai készítik. A műszaki fejlesztés része a selypi malomüzemben létesítendő zsugor- fóliás lisztcsomagoló, melyet az Egyesült Izzó Gyöngyösi Gyárában fejlesztettek ki. A gép alkalmazása létszámmegtakarítást eredményez, tehát üzembe helyezése gazdaságos lesz! Még ebben az évben megvalósítják a gyöngyösi malomnál, az úgyneve. zett ömlesztett-lisztszállítás feltételeit. Ezzel a felújított gyöngyösi kenyérgyárnak, melynek munkáit hamarosan befejezik ömlesztve szállítják a lisztet, amely gyorsabb és korszerűbb lesz. Több kezdeményezést A fejlesztéseket hosszú távra is kidolgozták. így a hatodik ötéves tervben sor kerül a selypi malom rekonstrukciójára. Ezzel a jelenleg napi 150 tonna gabona helyett, háromszáz tonnából őrölhetnek majd lisztet. Emellett Selypen a gyöngyösihez hasonló, húszezer tonnás vasbeton silót is építenek a gabonatárolás további .könnyítésére. A hosszú távú fejlesztések között szerepel a Kápolnán és Hevesen felépítésre kerülő húszezer tonnás vasbeton siló, a Gyöngyösön napi 120 tonna gabonát őrlő malom, valamint Hevesen napi 200 tonna teljesítményű takarmánykeverő üzem is. Mint az MSZMP Heves megyei Bizottságának gazda. ság_ és szövetkezetpolitikai bizottsága megállapította, a gabonaforgalmi és malomipari vállalatnál a korábbi nehézségekből kilábalva eredményesen dolgoznak. A vezetés megszilárdult, a kollektíva megerősödött, melynek magja a 49 szocialista brigád. A további eredményes munkához elengedhetetlen azonban, hogy a vállalat vezetése még többel kezdeményezzen a termelő- gazdaságok, a sütő- és édesipari vállalat, valamint a fogyasztási szövetkezetekké kialakított közös érdekeltséf ' megteremtésére. Csakis így várható, hogy további sikereket érjenek el a termelésben és a partneri együttműködésben ... Mentu^z KároJy
