Népújság, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-02 / 180. szám

Kedd esti külpolitikai kommentárunk; KötéSliúzás a Rózsaszínű Házban Érdekes hírt röpítettek világgá a hírügynökségek: Jorge Videla tábornok, Argentína „erős embere” lemondott két egymással összefüggő fontos funkciójáról, a hadsereg-főparancsnokságról és — ami ebből automatikusan következik — junta- tagságáról A döntés kétségtelen kompromisszum eredménye. A köztársaság elnökének funkcióit Videla ez év május elseje óta gyakorolja hivatalosan is, tehát a Casa Rosada, az államfői rezidencia, a Rózsaszínű Ház lakójaként. Gyakorlatilag persze már azelőtt is olyan hatalom összpontosult kezében, amelyet kizá­rólag két juntatársával, Emilio Massera tenger­naggyal, a flotta vezetőjével és Orlando Agosti tá­bornokkal, a légierő irányítójával kellett megoszta­nia. Velük viszont alaposan. BUENOS AIRESBEN NYÍLT TITOK VOLT már akkor is. hogy a triumvirátuson belül személyi­hatalmi) harc folyik és ezt motiválja a fegyvernemek közötti. Argentínában hagyományos villongás. Ez a kötélhúzás kapott afféle „ideológiai körítést” a jun­tán belül már régen folyó vitához, amelynek az a lényege, visszatérjenek-e és mikor, milyen mérték­ben a polgári kormányzás valamilyen formájához, vagy maradjon változatlan a tisztán katonai jelleg. Mindig is Videla tábornok képviselte azt az ál­láspontot, amely szerint „lazítani kellene a tisztán katonai kereteken”. Ellenfelei szerint ezt azért tet­te, mert neki volt a legnagyobb esélye arra, hogy megszerezze a köztársasági elnök tisztségét. Jun'a- társai tavaszig ellenálltak. Akkor azonban nehéz volt megcáfolni Videlának azt az érvét, hogy a labdarú­gó-világbajnokság idején Argentína a nemzetközi érdeklődés reflektorfényébe kerül, és már csak ezért is ajánlatos lenne legalább valami látszatlépés a polgári kormányzat felé. lev es EZÉRT NEVEZTE KI a junta május­ban köztársasági elnökké Videlát — de már akkor azzal a feltétellel, hogy „majd” — nyilván a lab- darúgó-vb után — a tábornok cserébe lemond kato­nai tisztségeiről. Ez most megtörtént. Maga az a tény, hogy megtörtént, azt bizonyítja, hogy 1. a két juntatárs kényszeríteni tudta ígérete betartására Videlát, 2. a juntán belüli törésvonal immár proto­kollárisán is jól látható és 3. komoly esély van ar­ra, hogy miközben Videla helyzete közjogilag meg" £ erősödött, gyakorlatilag sebezhetőbbé vált. i Harmat Endre s Háború vagy béke Eritreában? NEM TÜL HATÁROZOT­TAN CÄFOLTA az amerikai külügyminisztérium szóvivő, je azt az etiópiai bejelentést, hogy amerikai katonai ta­nácsadók érkeztek Eritreába az ottani szakadárok kikép­zésének irányítására. Függetlenül attól, hogy va­lóban érkeztek-e amerikai tanácsadók Eritreába, vagy sem,’ köztudott, hogy Wa­shington, bár látszatra igyek­szik helyreállítani megrom­lott kapcsolatait Etiópia for­radalmi kormányával, lelke mélyén azoknak drukkol, akik alkotó elemeire szeret­nék szakítani a forradalmi változások korát élő Etiópiát. Állításunk alátámasztásául hadd hivatkozzunk itt most csupán a Szomáliának szál­lított fegyverekre. Mielőtt az eritreai problé­ma mai vonatkozásairól szól­nánk, vessünk egy pillantást a bonyolult történelmi hát­térre. A csaknem kétmillió lakosú, 129 ezer négyzetkilo­méter kiterjedésű területet, mint a Vörös-tenger fontos kijáratát, ősidők óta hiába próbálták megszerezni az eti­ópiai uralkodók. Ami nem sikerült Menelik császárnak, sikerült a térség európai gyarmatosítójának, Olaszor­szágnak. Igaz, kissé nehezen jutott hozzá az áhított terü­lethez. 1869-ben tűntek fel a Vörös-tengernek ezen a part­vidékén az első olasz expe- díciós csapatok. 1890-ben Eritrea olasz gyarmat lett. Hat esztendővel később meg­próbálták legyűrni Etiópiát is, de az amhara harcosok Aduénál (1896. április 6-án) döntő vereséget mértek a náluk jobban felszerelt olasz betolakodókra. A második világháború egyik emlékeze­tes előjátékaként Olaszország MPniíLenti, 1978. augusztus 2- szerda ismét megtámadta és ezúttal mintegy 800 ezer etióp halott árán le is igázta, s Eritreá- val egyesítve Olasz-Kelet- Afrika néven kormányozta Etiópiát. A BRIT ÉS ETIÓP CSA­PATOK közös erőfeszítései nyomán, 1941-ben mind Eti­ópiát, mind Eritreát felsza­badították az olasz meg­szállás alól. Hailé Szelasszié visszakerült trónjára, de Eritreában csak a megszálló változott: a térség ugyanis brit katonai közigazgatás alá került. A második világhá­borút követő években a gyarmatosításellenes hullám eredményeként 1950. decem­ber 2-án az ENSZ-közgyűlés határozata megszüntette a brit protektorátust, ugyan­akkor kimondta, hogy Eritrea lépjen unióra Etiópiával. Az így létrehozott 68 tagú erit- , reai nemzetgyűlés 1952-ben ’ meg is szavazta a 100 cik­kelyből álló alkotmányt, amelynek értelmében Eritrea önkormányzatot kapott a te­rület ügyeinek intézésére, ki­vételt csak a külügy, a had­ügy és a pénzügy képezett. Hailé Szelasszié reakciós monarchista rendszere idején Eritrea népe semmivel sem élt jobb körülmények között, mint az idegen megszállás ideién. Ráadásul a hivata­lokból kiszorították az arab és a tigrinya nyelvet, helyet­tük az amharát vezették be. S amikor 1962-ben megszün­tették az államszövetséget és Eritreát tartománnyá fokoz­ták le, a demokratikus erők újból fellázadtak. A császári önkény körülménvei között a hazafias erők nem láttak más kiutat, folytatták a har­cot a területen élő népek demokratikus jogaiért, és az önrendelkezésért. Ezt hasz­nálták ki a tartomány reak­ciós erői. A térségben érde­kelt imperialista hatalmak támogatását élvezve a tarto­mány teljes elszakítására tö­rekedtek és azzal sem tö­Kína területi igényei Peking „csupán" 10,5 millió négyzetkilométert követel A Kuangmlng Zsipao cí­mű pekingi lap a napokban tette közzé soron következő cikkét azokról az „új régé­szeti leletekről”, amelyeket a Szovjetunió területéhez csatlakozó körzetekben ta­láltak. Ez a cikk — csakúgy, mint az előző Ilyesfajta írá­sok szerzőjének elképzelése szerint arra hivatott, hogy „alátámassza” azt a maoista verziót, amely szerint a Szovjetunió nagy térségei „kínai területek” — írja Mihail Jakovlev, a TASZSZ politikai hírmagyarázója. A kínai propagandisták az utóbbi időben „tudományos” csomagolásban próbálják tá­lalni területi igényeiket. Óriási apparátus foglalkozik ezzel; tömegével jelennek meg az apparátus munkatár­sainak cikkei és brosúrái: A kínai vezetők — mutat rá Jakovlev — nemcsak a Szovjetunióval < szemben tá­masztanak területi igénye­ket. A maoisták szóhaszná­lata szerint az .elvesztett föl­dek” területe 10,5 millió négyzetkilométer, csaknem egymillió négyzetkilométer­rel több, mint Kína egész területe, amely 9,6 millió négyzetkilométer. Ebben több mint másfélmilió négy­zetkilométernyi szovjet te­rület foglaltatik benne, to­vábbá Afganisztán és India egy része, valamint egész ál­lamok: Korea, Mongólia, Nepál, Burma, Thaiföld, Ma­laysia. Kambodzsa, Laosz, Vietnam, a kelet-kínai és dél-kínai tenger számos szi­gete is. Peking „csupán” ennyire tart igényt. A pekingi vezetők területi igényeinek legfőbb alapja az a tézis, amely szerint min­den föld, amelyre valami­kor a történelem során több mint kétezer év alatt egyet­len kínai is betette a lábát, kínai földnek kell, hogy számítson. Szovjet— amerikai találkozó A Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöti&é. ge július 18. és 28. közölt Helsinkiben tárgyalásokat tartott a hagyományos fegy­verekkel folytatott kereske­delem korlátozásáról. A Szovjetunió küldöttsé­gét Lev Mengyelejevies rendkívüli és meghatalma­zott nagykövet, az Egyesült Államok delegációját pedig Leslie Gelb, az amerikai külügyminisztérium katona- politikai főosztályának főnö­ke vezette. A véleménycsere tárgv- szerű légkörben folyt. A következő találkozót még ebben az évben megtartják. Több dollárt Cyrus Vance hétfőn KAIRÓ, JERUZSÁLEM: Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter augusztus 7- én, hétfőn érkezik Egyiptom­ba —, jelentette be kedden délután Mohamed Ibrahim Kamel egyiptomi külügymi­niszter Alfred Atherton ame­rikai utazó nagykövettel tar­tott harmadik megbeszélése után. Az egyiptomi diplomá­cia vezetője az előző este el­hangzott amerikai állásfog­lalásra válaszul — és mint­egy magyarázatképpen — fontosnak tartotta leszögez­ni : „Egyiptom sohasem mondta, hogy visszalép, vagy felhagy a béke megteremté­sét célzó erőfeszítéseivel”. Kamel megismételte Szadat elnök vasárnapi nyilatkoza­tának lényegét : Egyiptom kész Izraellel a biztonságról és a jószomszédságról tár­gyalni de nem hajlandó vi­tába bocsátkozni a szuvere­nitás és a megszállt arab te­rületek kérdésében. rődtek, hogy az általuk ki­robbantott fegyveres harc óriási áldozatokat követelt anyagi javakban és ember­életben egyaránt. Legalább tízezer ember vesztette éle­tét, százezrek váltak hajlék­talanná, visszaesett a mező- gazdasági termelés és az ipari tevékenység. Miután 1974 szeptemberé­ben Etiópiában az ideiglenes katonai kormányzótanács vette kezébe a hatalmat, a központi kormány kinyilvá­nította készségét a múlt igazságtalanságainak felszá­molására az egységes állam- szervezet keretében. Annak bizonyítására, hogy a forra­dalmi kormány őszintén óhajtja a rendezést. 1976. jú­lius 7-én létrehozta a Kü­lönleges Eritreai Bizottságot. Ebinek feladata lett volna, hogy az eritreai nép képvi­selőivel tárgyalóasztalhoz ül­ve, megtegye javaslatát a rendezés előkészítésére és végrehajtására. Ez a demok­ratikus kísérlet azon bukott meg, hogy a környező reak­ciós arab országok egy része azon a címen, hogy az Erit­reában élő ugyancsak moha­medán népcsoportot támo­gatják, jelentős pénzügyi és fegyveres segítséget nyújtott a szakadár csooortoknak. Egyiotom, Szaúd-Arábia és néhány más arab ország, va­lamint Szomália mind a mai napig nem szüntette be a fegyverszállítást az eritreai szakadároknak. AZ AMERIKAI EGYE­SÜLT Államok szere­pét talán könnyebb megér­teni, ha utalunk rá, hogy az ideiglenes katonai kormány­zótanács bezáratta az asma- rai támaszpontot és felszólí­totta az amerikai kormányt hogv vonla ki az Asmarában tartózkodó mintegy 1500 fő­nyi amerikai katonai szak­embert.. Erre azután került sor, hogy az amerikai kor­mány megtagadta a forra­dalmi etiópiai kormánynak Egyiptomba Alfred Atherton amerikai utazó nagykövet, aki az Egyesült Államokat kényel­metlenül érintő egyiptomi döntés miatt meghosszabbí­totta kairói tartózkodását, Kamel külügyminiszterrel kedden megtartott kétórás eszmecseréje után csalódot­tan közölte az újságírókkal, hogy Szadat vasárnapi beje­lentése óta „semmit nem változott” az egyiptomi ál­láspont. Az amerikai diplo­mata az eredeti tervekkel ellentétben egy nappal ké­sőbb, szerdán utazik tovább Izraelbe. DAMASZKUSZ: Fahd Ibn Abdul Aziz sza- úd-arábiai trónörökös ked­den délután, tárgyalásait be­fejezve, Damaszkuszból to­vábbutazott Ammanba. A szaúd-arábiai államférfi aki ezt megelőzően Egyiptomban Szadat elnökkel tárgyalt, a jelek szerint megpróbálja azt a kéréséi hogy szállítsa le a korábbi egyezményben vállalt fegyvereket és alkat­részeket, amelyekért Etiópia a szerződésben kikötött 40 millió dollárt átutalta az Egyesült Államoknak. Ame- rikai részről e követelésnek azért nem tettek eleget, mert már akkor kibontakozóban volt a Szomáliái—etiópiai el­lentét és úgy vélték, ha meg­vonják az utánpótlást az eti­ópiai hadseregtől, az legfel­jebb hetekig tud csak ellen­állni a Szomáliái támadás­nak, s egykettőre összeomlik az etiópiai forradalmi rend­szer. Mint tudjuk, nem így történt. A Szomáliái agresszió egy időre ugyan háttérbe szorí­totta az eritreai kérdést, amint azonban elhárult a külső veszély, az etiópiai kormány megújította tárgya­lási ajánlatát az eritreai sza­kadár csoportoknak. Megfi­gyelők azt is tudni vélik, hogy ezzel egyidőben az eti­ópiai kormány közvetítők útján az érintett arab orszá­gokat Is arra kérte, ne aka­dályozzák a szigorúan etióp belügyet képező kérdés bé­kés rendezését. Az említett források szerint e felhívásra ez ideig nem érkezett kedve­ző válasz. Nem felelnek meg azonban a valóságnak azok a nyugati híresztelések, hogy kubai csapatok bevetésére készülnének Eritreában. MIUTÁN A FORRADALMI KORMÁNY tárgyalási kísér­letei nem vezettek ered­ményre, Addisz Abebában ismét felvetődött a katonai megoldás szükségessége, a polgárháború megszüntetése, az ország területi egységé­nek helyreállítása érdekében. Mengisztu és a katonatisztek többsége szívesebben helyez­né előtérbe a békés rende­zést. A jelek szerint az erit­reai szakadárok és az őket támogató reakciós erők azon­ban nem akarnak lehetősé­get adni a választásra, pedig elsősorban rajtuk múlik, bé­ke vagy háború lesz-e Erit­reában. Kanyó András érkezik helyreállítani az Izraellel határos három arab front­állam közti normális kap­csolatokat, amelyek Szadat „jeruzsálemi kezdeményezé­se” következtében romlottak meg tavaly ősszel. ér az arany LONDON: Az arany ára, amely a világpiacon hetek óta emel­kedik, kedden a londoni aranypiacon unciánként 207,50 dollár volt, 7 dollár­ral több, mint hétfőn. Az arany ára múlt pénte­ken emelkedett 200 dollár fölé, amikor a dollár árfo­lyama jelentősen csökkent a vezető nyugati valutákhoz képest, Mi történt Párizs iraki nagykövetségén? A francia rendőrség különleges alakulata kiszabadította Irak párizsi nagykövetségének túszul fogva tartott diplomatáit. A képen: bilincselve vezetik el az egyik támadót. (Népújság telefotó — MTI—KS1 Diplomáciai bonyodalmak vannak kibontakozóban az Irak párizsi nagykövetségén hétfőn történt túszszedési akció és az azt követő, mos­tanáig is tisztázatlan körül­mények között kirobbant lö­völdözés körül, amelyben egy francia rendőrfelügyelő és a nagykövetség biztonsági szolgálatának egyik tagja életét vesztette. A francia rendőrség által őrizetbe vett három iraki állampolgárral, a nagykö­vetség biztonsági szolgálatá­nak embereiről időközben kiderült, hogy diplomáciai státussal rendelkeznek ás így diplomáciai mentességet élveznek. Ezért a rendőrség­nek minden bizonnyal fel kell hagynia a velük kap­csolatos eljárással, noha a lövöldözésnél jelen volt ma­gas rangú francia rendőr- tisztviselők és más francia hatósági személyek változat­lanul és egyhangúan állít­ják. hogy látták a biztonsá­gi szolgálat tagjait, amint pisztollyal lövéseket adtak le a magát már megadott támadóra. Letartóztatásuk pillanatában viszont már nem volt, kezükben fegyver. Az iraki nagykövet saját vizsgálatai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a támadót az utcákról érték lövések. A támadó változatlanul azt állítja, hogy testvére Szaid Hammamainak, akit januárban Londonban gyil­koltak meg ismeretlen tet­tesek. Semmilyen igazoló iratot sem találtak nála, ezért személyazonosságát nem lehet hitelt érdemlően megállapítani. Mint az AFP jelentette Londonban sikerült megál­lapítani annak a 19 éves leánynak a személyazonos­ságát, aki merényletet kísé­relt meg Irak londoni nagy­követe ellen. Arab források szerint a lány annak a pa­lesztin gerillának a testvé­re, akinek csoportja márci­usban Izraelben megtáma­dott egy autóbuszt. Ghánái hatalomátadás ACCRA: A ghanai legfelsőbb kato­nai tanács úgy határozott, hogy lövőre átadja a hatal­mát egy átmeneti nemzeti kormánynak — jelentette be rádió- és televízió-beszé­dében Fred Akuffo dandár- tábornok, a tanács elnöke, államfő Hangsúlyozta, hogy az országra nehezedő politi­kai és gazdasági válságból csak a nemzeti összefogás kormánya vezetheti ki az af­rikai állam népét. Akuffo tábornok a kor mány összetételéről annyit mondott, hogy a testület „a népet fogja képviselni”, álta­lános választások alap!án, a választásokat azonban nem politikai pártrendszer elvo alapján írják ki. Kiemelte, hogy a tanács döntése értei­mében az új kormányban a hadseregnek és a rendőrség­nek nem lesz intézményes képviselete. Az átmeneti kormánv négy évig intézi az ország ügyelt, a

Next

/
Thumbnails
Contents