Népújság, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-06 / 184. szám

középpontban az ember (4.) Fiatalok, szakemberek Van itt egy titokzatos je- mség. Széltében-hosszában anaszkodunk és joggal, ogy a fiatalok nem akar- ak mezőgazdasági pályát álasztani. Ugyanakkor pe- ig a mezőgazdasági üzemek jbbségébetn az átlagéletkor üyamatosan csökken. Te­át fiatalodik a gárda. A jelenséget akkor értjük íeg, ha a munkában levők gészét szétosztjuk a mező- azdasági és ipari jellegű íglalkoztatásra. Az összlét- íám 20 százaléka a kiegé- átő üzemágakban dolgozik, íhát eleve nem mezőgazda- igi szakmában foglalkoztat­ik. De az alaptevékenység­en foglalkoztatottak 30 szá- aléka is ipari jellegű tevé- enységet végez : szerelő, vil- inyszerelő, karbantartó, stb. liderül tehát, hogy a mező- azdaságban dolgozó összlét- !Ám fele ipari jellegű mun- át végez. Erre pedig van jelentkező, zélés körű gyakorlat, hogy z általános iskola elvégzése tán a falusi fiatalok a leg- özelebbi városban ipari sakmát tanulnak, ezt egy ieig ipari üzemben végzik, izután megunják az ingá- ást és inkább otthon a szö- etkezetben vagy állami gaz- aságban vállalnak ugyan- nnyi pénzért szakmunkát, iz ma a íiatalodás legfőbb árrása. Nyugtalanító tény azon- an, hogy eieve mezőgazda­ági szakmára valóban na- yon kevesen jelentkeznek, 'edig ma már úgyszólván lindenki egyetért abban, ogy ehhez is kell annyit ta- ulni, ez is van annyira szak­ja, mint bármely ipari el- oglaltság. Hogy azonban a dolog még omplikáltabb legyen, sok zemben arról panaszkod- ak: minél több a szakmun- :ás, annál nehezebb a mun- aszervezés. Mert mondjuk ^ végzést ; növény védő gé-. iész hallani se akar arról, :ogy másutt dolgozzék. Ha ledig mondjuk a gazdaság elhagy a baromfitenyésztés­ei, hihetetlenül nehéz más nunkakörbe helyezni a ba- omfítenyésztő szakmunká- okat. A minisztérium elismeri, logy ilyen gond létezik, ígyik oldalról már neki is rugaszkodtak a csomó ki­bogozásának. Folyamatban van egy univerzális gépész szakma kimunkálása. A fia­talok olyan képzést kapná­nak, hogy például ne csak a növényvédő gépek kezelésé­hez értsenek, hanem más­fajta gépek üzemeltetéséhez, sőt javításához is. Így a szakmai önérzet megsértése nélkül tudnák a gépészeket egyik munkakörből a másik­ba helyezni, illetve télen is foglalkoztatni. A megoldás rövidesen várható. Sokkal nagyobb a gond az állattenyésztőkkel. Mert azoknak nem a technoló­giákhoz és gépekhez kell érteniük, hanem állatokhoz. Roppantul sok lesz a hibale­hetőség, ha egy baromfite­nyésztő csak azt tudja, hogy mikor kell enni adni az ál­latoknak, de nem tudja, hogy milyen takarmányra hogyan reagál a csirke vagy a tyúk, nem ismeri fel a betegségeket. Ez a fokú szakmai igény azonban ál- latfajonkint is rengeteg is­meretet kíván. A miniszté­riumban nem tudnak olyan képzést, amely „több szak­más”, tehát ugyanaz a dol­gozó megállja a helyét -a baromfiak, a szarvasmarhák, a sertések mellett is. A mai mezőgazdasági termelés nélkülözhetetlen csapatát alkotják a diplomá­sok. Tízezrével találhatók a mezőgazdaságban, és minél bonyolultabbá válnak a vi­szonyok, annál többféle dip­lomásra van szükség. Rég el­múlt az idő, amikor ele­gendő volt az agronómus, ma már az sem elég, ha ezen kívül közgazdász, jo­gász, gépészmérnök szerepel a névsorban. A számokat talán hagyjuk. Megbízható becslés szerint ma diplomásokból a szüksé­ges létszám 75—80 százalé­ka található még a mező- gazdasági üzemekben. Ez nem lenne kevés, ha egyen­letesen oszlana el. Csakhogy mint a mezőgazdaságban ál­talában, itt is nagyok a vég­letek. A fővárosban és Bu­dapest környékén találni olyan gazdaságot, ahol ker­tészmérnökök metszik a ró­zsát. és gépészmérnökök ve­zetik a traktort. A nagyvá­ros vonzása őket is érinti. És most ne tegyük hozzá, hogy „pedig falun nőttek fel”, mert minden ellenkező híreszteléssel szemben még az agronómusok között is sok ízig-vérig városi szüle­tésűt találunk. Azután ott vannak a diplomás nők, akik a férjükhöz igazodnak. Ha a férj városban dolgozik, nehéz azt kívánni, hogy a feleség menjen falura. Ám a mezőgazdasági ter­melés kiterjed a zalai dom­bokra, a Vas megyei őrség­ié a bihari szikes tájra, a borsodi karsztokra is, ahol vékonyabban csörög a forint, és ahol néha három falut kell bejárni, mire egy diplo­mással találkozik az ember. A szakember ott kellene a legjobban, ahol mostoha vi­szonyok között gazdálkodik a mezőgazdasági üzem. Oda azonban nem jelentkezik senki, gyakran még az sem, akinek ott ringott a bölcső­je. Mit lehet itt tenni? Van már két értelmiségi pálya, ahol hasonló gondok láttán kényszerintézkedésre szánta magát a kormány. Az orvo­sok és a jogászok az egye­tem elvégzése után csak kö­telező pályázat útján vállal­hatnak állást. Elvileg kérni lehetne, hogy a kormány ve­zesse be ezt a módszert az agráregyetemeken is. Mindenki tudja, hogy ez lehetséges, mégsem akad senki, aki szívesen szánná magát ilyen javaslat kidol­gozására. Inkább azt han­goztatják, hogy a meggyőzés eszközeit még korántsem merítettük ki teljesen. Igen, ez a jobb út, a meg­győzés. Mégpedig nemcsak a végzett szakemberek terüle­tileg, jobb, ésszerűbb elhe­lyezésére, de a pályaválasztó fiatalok döntésének befolyá­solására is. Mert nem a kombájn, hanem az ember arat. Emberközpontú a me­zőgazdasági termelés és azok, akik ezt választották hivatásuknak, évről évre szebb eredményeket érnek el, miközben maguk sem él­nek rosszul. Bizonyára ered­ményes lenne, ha széleseb­ben propagálnák meggyőző­désüket. tapasztalataikat, és így szélesebb körből nőhet­ne azok tábora, akik ezt a mesterséget majd 10—20 év múlva gyakorolják. Földeák Béla (VÉGE) Füzesabony Korszerűbb termék — korszerű gépeken Az új lemez síklakkozó gépsor. A Mátravidéki Fémművek Füzesabonyi Gyárában új síklakkozó gépsort állítottak üzembe. A nyolc és fél mil­lió forintos automata gép­sor három műszakban üze­mel, műszakonként 12 ezer műveletet tud elvégezni. A gyár új nyomdaüzeme szeptemberre egy korszerű nyugatnémet nyomógéppel is bővül. Benke Istvánné a lakkos lemezek minőségét ellenőrzi. (Jobbra) (Szántó György felvételei) Hibajelzés lélen-nyáron Szélesedő DH-munkarendszer a Finomszerelvénygyárban (Tudósítónktól) Második éve működik az egri Finomszerelvénygyárban a Dolgozz Hibátlanul munka- rendszer hibajelző hálózata, s azóta egyre terebélyesebb mozgalommá válik. A leg­utóbbi értékelés alapján ki­tűnt, hogy a dolgozók és a brigádok nem restellik a fá­radságot és a környezetükben észlelt hibákat, a termelést nehezítő körülményeket té- len-nyáron, az év minden szakában az erre a célra rendszeresített nyomtatvá­nyon intézkedés végett beje­lentik a DH illetékeseinek. Az első félév összesített adatai alapján arányaiban és mennyiségében is növeke­dett a normaóra-megtakarí­tást és a minőség javítását eredményező észrevételek száma. A bervai gyár egész területére kiterjesztett háló­zat hat hónap alatt 146 eset­ben jelzett hiányosságot. A galvanizáló üzem Lomo­noszov brigádja a társüzem­Enitt a szövetkezeti mozgalommal Á NÉPFRONT és a szö­vetkezeti mozgalom kapcso- atai régi keletűek. A szövet- izetek gazdasági, társadal- ni és kulturális tevékenysé- ;ük alapján a népfrontmoz- ‘alomnak mindig cselekvő észesei voltak. Jelentőségü­ket mutatja az is, hogy a nezőgazdasági termelés nagy öbbségét, a kereskedelem és zolgáltatások több mint fe- ét, az ipari termelés mint- ;gy 8 százalékát a szövetke­zetek adják, illetve állítják :lő a megyében. A közös feladatok sikeres Megoldásához a lakóterüle- ;ek fejlesztése, a lakossági szükségletek színvonalas el- átása, a szövetkezeti-moz­galmi tevékenység, valamint i politikai munka összehango­lása terén elengedhetetlen a szoros együttműködés. A fogyasztási, a mezőgaz­dasági és kisipari szövetke­zetek és a népfrontmozgalom kapcsolatai eredményesek. A népfrontszervek részt vesz­nek a szövetkezet rendezvé­nyein, s többségük ma már a lakosság észrevételeit, javas­latait rendszeresen eljuttat­ja a szövetkezetek vezetősé­geihez és figyelemmel kíséri azok megvalósítását is. Együttes gazdaságpolitikai tevékenységünk hozzájárult az V. ötéves terv — benne az >1977-es év — országos és megyei célkitűzéseinek szé­les körű megismertetéséhez, s azok időarányos végrehaj­tásához. Hasznos a közös munkálkodás a termelési versenymozgalmak, -prog­ramok (sertés, szarvasmarha, zöldség, stb.) területén is. A városi és községi népfront­bizottságok szorgalmazzák a parlagföldek kertszövetkeze­ti hasznosítását, politikai és társadalmi feltételeket te­remtenek a különböző szak­csoportok megalakulásához. SEGÍTJÜK a kertbarát­körök és szakelőadások szer­vezését, a mezőgazdasági szakirodalom terjesztését, a múlt évben pedig létrehoz­tuk a kertbarátok és kiste- nyésztők megyei társadalmi szövetségét. Jelenleg a me­gyében 98 szakcsoport, 15 kertszövetkezet 610 hektáron működik, 9 304 fővel. A kert­szövetkezeti és tanácsi hasz­nosítási formában kiadott parcellák száma 5 039. A népfrontbizottságok nagy többsége rendszeresen érté­keli a háztáji és -kisegítő gazdaságok helyzetét, s aján­lásokat tesz azok továbbfej­lesztésében. Egyik legeredményesebb területe a közös munkálko­dásnak a város- és községfej­lesztési tevékenység. Csaknem minden szövetke­zet csatlakozott a gyermek­intézményi férőhelyek szá­mának növelésére indított mozgalomhoz. Lőrinciben pl. az óvoda építéséhez mintegy 100 000 forintot ajánlottak fel Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy 1977-ben a me­gyében 88,5 millió forint ér­tékű társadalmi munkát vé­geztek, melynek egy főre eső nagysága elérte a 256 forin­tot. A szép hagyományokkal rendelkező lakóhely-virágosí- tási mozgalom ma már éle­tünk szerves része lett, ered­ményei nem csak külsőségek­ben, hanem a tudatváltozás­ban is érzékelhetők. A vá­rosok új lakótelepein azon­ban még sok a kihasználat­lan lehetőség. Az utóbbi években fellen­dült a szövetkezettörténet és -krónikaírás, s eredménye­sek a közösen meghirdetett pályázatok is. A szövetkezeti szövetségek szervezték meg 1974-ben Egerben az ország első szövetkezeti olvasótábo­rát. A lakóhelyi kulturális élet színvonalát emelik a szövetkezetek kórusai, iro­dalmi színpadjai, öntevékeny művészeti csoportjai, ame­lyek közül nem egy országo­san is elismert. (Pl. a füzes­abonyi a gyöngyösi, az eesé- di. stb.) A népfrontbizottsá­gok aiánlásokkal segítik a szocialista brigádok kulturá- rális vállalásainak teljesíté­sét, a szövetkezetek kulturá­lis alapjainak ésszerű, cél­irányos felhasználását. Eger­ben pl. számba vették a 8 általános iskolát nem végzett szövetkezeti dolgozókat és fi­gyelemre méltó eredményt értek el beiskolázásukban. JÖVŐBENI feladataink konkrét és differenciált meg­határozásánál az eddigiektől jobban figyelembe kívánjuk venni a szövetkezetek külön­böző típusait, hagyományait, a termelésben, a lakossági el­látásban betöltött szerepét, a társadalmi életre kisugárzó hatását. A termelőszövetke­zetek pl. elsősorban a terme­lés szférájában tevékenyked­nek, s társadalmi hatásuk legközvetlenebbül a falvakra terjed ki. Az áfészek tag­jainak száma a legjelentő. sebb a szövetkezeti mozga­lomban. Tevékenységük az áruellátásban, zöldség-, gyü­mölcs- és vegyescikkek felvá­sárlásában meghatározó, a falvak túlnyomó többségében szinte teljesen a szövetkeze­tek végzik az áruellátást, de szerepük a városokban is nö­vekszik. A kisipari szövetke­zetek az ipari szférában ter­melő és szolgáltató tevékeny­séget fejtenek ki, létszámuk kisebb, lakossági kapcsolata­ik elsősorban a városokra, nagyközségekre terjednek ki. A takarékszövetkezetek az elmúlt években megszilár­dultak és fejlődésben vannak a lakásszövetkezetek is. A fő ágazatok mellett jó lehetősé­get kínálnak a különböző szövetkezeti csoportok, mint pl. a kertszövetkezetek, rmj.n- kásszövetkezetek, iskolaszö­vetkezetek, üdülőszövetkeze­tek, stb. EGYÜTTES politikai fel. adatunknak tekintjük a jövő­ben is a munkahelyi és lakó­helyi kapcsolatok bővítését szolgáló olyan tevékenységi formák fejlesztését mint a társadalmi munka szervezése, a kölcsönös tájékoztatás, a falugyűlések, városkörzeti la­kossági tanácskozások, a ke­reskedelem és a szolgáltatá­sok ésszerű területi és szer­kezeti változtatása, a környe­zetvédelem társadalmi támo­gatása. Külön figyelmet fordítunk a több községre kiterjedő ter­melőszövetkezetek (mező- gazdasági és ipari) és az áfészek városi, községi intéző bizottságai, valamint a nép­front helyi (körzeti) bizottsá­gai között meglévő kapcsola­tok rendszerességének és tar­talmának fejlesztésére. A Ha­zafias Népfront megyei el­nöksége és a szövetkezeti szövetségek megyei koordi­nációs bizottsága közelmúlt­ban tartott együttes ülése fejlődőnek és eredményesnek minősítette a helyi népfront és szövetkezeti egységek kap­csolatát, s kezdeményezte, hogy az együttműködés sok­rétű tennivalóit a népfront és a szövetkezeti szövetségek írásban is rögzítsék. MEGGYŐZŐDÉSÜNK, hogy a párt szövetségi politikáját kifejező és megtestesítő nép­frontmozgalom a megye 54 mezőgazdasági, 15 ipari. 12 fogyasztási szövetkezetének 135 000 tagjával a jövőben is eredményesen szolgálja a fej­lett szocializmus céljainak valóra váltását. Péti Jenő. a Hazafias Népfront Heves megyei Bizottságának titkára bői érkezett, a felületkeze­lést bizonytalanná tevő mé­rethibás alkatrészek további gyártását akadályozta meg. A Pneumatika brigád a forgá­csoló szerszámokról készí­tett törzskönyv használatá­nak szükségességére hívta fel a mulasztók figyelmét. A vál­lalat minden területét átfogó hibajelzés során Alföldi Ibo. lya, a KISZ Radar-akcióban a balesetveszélyes útszakaszt, az energiaosztály brigádja a gyenge, poros minőségű szén fűtőhatását, a kereskedelmi igazgatóság Neumann szo­cialista brigádja a párhuza­mos nyilvántartások meg­szüntetését tette szóvá. A hibajelzések döntő része már orvoslást nyert, kis szá­zalékuk gyorsított intézés alatt áll. A hibajelző hálózat mellett célfeladattal szakcsoportok is működnek a finomszerel- vénygyári DH keretében. A gyártóeszköz-választékot csökkentő csoport a hi­deg- és melegalakító szer­számok törzskönyvének végleges összeállításával 840 gyártóeszközt törzs­könyvezett. A gyártáselőké- szítés gazdaságosabb és gyor­sabb munkáját segíti a mun­kagörbék repertóriumának összeállítása is, 1250 munka­görbét, sablont foglaltak nyilvántartási rendszerbe. Jelenleg több nagyüzem­ben a dolgozók közreműkö­désével tartalékfeltáró köz­vélemény-kutatás folyik. A kollektív munka első részé­ben egy kérdőíves felmérés során olyan kérdésekre gyűj­töttek választ, hogy a dolgo­zók miként ítélik meg áz üzem., illetve a munkahelyi és vállalati irányítást. Mi­lyen tényezők zavarják a munkavégzést, mit javasol­nak a kellemetlen tényezők elhárítására? A megannyi ér­deklődés között arra is vá­laszt kértek, hogy a dolgozók végzett munkájuk után elé­gedettek-e keresetükkel. A sokirányú információt a gyár számítógépe értékeli, s a válaszokból a fő veszteség- források kollektív meghatá­rozását kívánják kiszűrni. Simon l m rá t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents