Népújság, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-31 / 205. szám

Jövőben a termelő üzemeink kapcsolatait bővítjük Virág Károly nyilatkozata, a Hoves megyei delegáció csuvasiai látogatásáról Mint arról már tájékoztat­tuk olvasóinkat, Virág Ká- rolynak, az MSZMP Heves megyei Bizottsága titkárának vezetésével öttagú pártmun­kásküldöttség látogatott a Csuvas Autonom Szovjet Szocialista Köztársaságba. A testvéri köztársaságban töl­tött napokról, delegációnk benyomásairól kérdeztük meg Virág Károlyt vissza­térte után, aki a következő­ket mondotta lapunk képvi­selőjének. — Látogatásunk célja az volt, hogy tovább erősítsük azt a testvéri, élő munka- kapcsolatot, amely a baráti Csuvas ASZSZK és me­gyénk párt-, tanácsi, állami és társadalmi szervei az ipari és a mezőgazdasági üzemek között közel egy évtizede jött létre. Delegációnk teljesítet­te küldetését. Találkoztunk a köztársaság párt- és állami vezetőivel, — köztük I. Pro­kop jev elvtárssal, az SZKP Csuvas Területi Bizottságá­nak első titkárával, S, Isz- Ijukdv-v al, a köztársaság Legfelsőbb Tanácsának elnö_ kével, L. Prokopieo-vel, a Minisztertanács elnökével — és kölcsönösen tájékoztattuk egymást Csuvasia és Heves megye helyzetéről, munkánk­ról, céljainkról, életünkről. Delegációnk és az ottani pártvezetés tárgyalt test­vérkapcsolataink továbbfej­lesztéséről, amelynek lénye­ges pontja, hogy a jövőben főleg a termelő üzemek kap­csolatéit erősítjük, fejleszt­jük. .. N — Delegációnk megkoszo. rázta Lenin emlékművét, el­látogatott a Lenin és a Csa- pajev Múzeumba. Jártunk az óriási textilkombinátba, megtekintettük a már most is hatalmas, de még épülő traktorgyárat, és a Volgán készülő erőművet. Sétáltunk Novocsebokszári új — köztük a Heves éS az Eger nevet viselő utcáin, meglátogattuk az Elektro-aparát Gyárat, ahol lelkes hangulatú mun­kásgyűlésen is részt vettünk. Vidéki utunk során a jal- csikszkij járásban, a Pobeda kolhozban, a botirevszkoi já_ rásban, a Gvardejec kolhoz­ba látogattunk el, amely utóbbi a poroszlói tsz-szel tart közvetlen, baráti kapcso­latot. Látogatásunk során arról győződhettünk meg, bogy ba­rátaink eredményesen mun­kálkodnak a XXV. kongresz- szus határozatai és ötéves tervük célkitűzéséinek meg­valósításán. Delegációnk tag­jait, — akik először jártak itt — meglepték az építkező, sek óriási arányai, jómagam is, aki már hat éve jártam Csebokszáriban, alaposan meglepődtem, hiszen ott, ahol akkor még termőföldek nyújtóztak, ma 70—80 ezer lakosú városrész áll, keres­kedelmi, kulturális létesít­ményekkel, parkokkal, ját­szóterekel, sportkombináttal. A traktorgyár építésénél ta­pasztaltuk többek között, hogy az ottani beruházások hogyan térnek el a mieink­től. Itt például az történik, hogy a beruházás ütemét folyamatosan követi a terme­lés. Amikor elkészül egy-egy üzemrész, vagy csarnok, ott azonnal megkezdődik a ter­mékek gyártása, és ugyanitt láttuk azt is, hogy a készter­mékek gyártásával párhuza­mosan megkezdődik az al­katrészek sorozatgyártása is. A volgai erőmű építésénél láttuk, hogy a felvonulási épületek hordozható, fából készült építmények. A be­ruházással együtt „halad­nak” a konyhák, az étkezdék, a szociális létesítmények, a dolgozók szórakoztatását pe­dig szabadtéri mozik szolgál­tatják. .. Elég sok gondot okoz barátainknak is az idő­járás. — Az állami élettel kap­csolatban azt tapasztaltuk, hogy rendkívül nagy jelentő­séget tulajdonítanak az új al­kotmányban rögzített törvé­nyek végrehajtásának, és egyre nagyobb szerepet biz­tosítanak a helyi szovjetek­nek. A nagyberuházásokon, a jelentősebb ipari és mező- gazdasági üzemekben példá­ul helyi szovjeteket hoznak létre, amelynek észrevétele­ző, és javaslattevő joguk van. Észrevételeikkel közvetve és közvetlenül fordulhatnak a vezetőségekhez, és a gazda­ságvezetők meghatározott határidőn belül kötelesek er­re választ adni. .. — Befejezésül elmondom még, hogy bármerre járt de­legációnk, a már hagyomá­nyos szeretettel, barátsággal köszöntöttek bennünket. Na­gyon sok olyan emberrel ta­lálkoztunk, akik jártak már Magyarországon, és szőkébb hazánkban, Heves megyében is. Számtalan üdvözletét és jókívánságot hoztunk ma­gunkkal csuvas barátainktól megyénk üzemeihez, közsé­geibe, az intézmények, és a városok vezetőihez, megyénk dolgozóihoz, amelyet ezúton is örömmel továbbítok, — fe­jezte be nyilatkozatát Virág Karoly. (p. }■) Uj tëgi Icilcülií ëpiïl Heves megyeiek Is formálják Ferihegy jövőjét Égy idő óta nemcsak re­pülők „landolnak” a Feri­hegyen: építők, szerelők ko­csijai, gépei is begurulnak a forgalmas légi kikötőbe. A repülőtér hatalmas terü­letén ugyanis jelentős fej­lesztéseket végeznek, nem kevesebb, mint 15 milliárd forintos program megvalósí­tásához láttak. — A KPM Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság — jóllehet a tervek megvalósí­tásának csak egy részét irá­nyítja — valóságos „kis vál­lalatot” alapított „házon be­lül” a cél érdekében. Ennek székházában — a Ferihegy jellegzetes, központi épüle­téből ide telepedett főosz­tály hangulatosan kialakí­tott, berendezett hosszú fa­házában — halljuk Kiss Sándortól, a pénzügyi és közgazdasági osztály vezető­jétől : — A tavaly jóváhagyott kiemelt, állami nagyberuhá­zás feladatait három ütem­ben iparkodunk elvégezni 47 vállalattal és alvállalko­zóval együtt. Először, a ter­vek szerint 1982. végéig új leszállópálya készül guruló- utakkal, megtörténik a le- és felszállás szükséges mű­szerezése, korszerű műszaki bázis épül IL 62-es repülő­gépekhez méretezett, két fé­rőhelyes hangárral. Helyi, valamint két távolsági ra­daréi lomást, új irányítótor­nyot, meteorológiai megfi­gyelőt létesítünk, megfelelő vízhálózatot, energia- illetve telexközpontot teremtünk, Az új pályát összekötjük a közúttal. Egyebek tnellett to­vábbi szociális létesítmé­nyekkel, öltözőkkel, fürdők­kel, napi háromezer adagolt; konyhával, étteremmel in gyarapszunk, miután a nagy­beruházás teljes befejezésé­nek időszakában, 1990-ben igazgatóságunk és a MALÉV együttesen már mintegy 10 ezer dolgozót foglalkoztat. Közben — máris — előké­szítjük a program 1985-ig tartó második ütemét, amelynek során új. nagy — a jelenleginél háromszor na­gyobb — forgalmi épület készül, másik két hangár épül teljes műszaki bázissal, hogy csak a lényegesebbe­ket említsem. A többit Nagy Sándor, a beruházás másik „gazdájá­nak”, az UTIBER-nek egyik főmérnöke mondja : — A III. ütemben, elkép­zeléseink szerint befejező­dik az említett felvételi — forgalmi — épület _ kivitele­zése s felépül még két hangár, acélszerkezetes, mo­dulrendszerű, később bövitr hető formában. A jelenlegi Dolgozik a hatvani húsizem Sikerrel startolt Hatvan új létesítménye, a Nagyteleki Húsfeldolgozó Üzem, amely a helyi áfész és a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem együttműködése nyomán jött létre. Alapelv, célkitűzés : a város és a hozzá tartozó községek lakosságának jobb ellátása. Mególdási forma egyrészt a négy megyére szóló gazdaság súlyfölösleges sertéshozamának hasznosítá­sa, másfelől az áfész sertés- tenyésztő szakcsoportjában tenyésztett jószágok feldol­gozása. Az üzem céljára a gödöllői gazdaság Nagytelken levő régi étkezdéjét alakítot­ták át hárommillió forint költséggel. Itt készülnek az olcsó árfekvésű töltelékáruk, mint például specialitásuk, a fűszeres „hatvani hurka”, de innen kerül Hatvan, Heréd, Boldog Nagykökényes szak- üzleteibe a friss tőkehús is A húsfeldolgozó üzemben jelenlegi tervek szerint ha­vonta hatszáz sertést vesz­nek át hasított állapotban. Teljesítőképessége ezzel nincs kihasználva- Így az elképzelések közt szerepel, hogy a termelés fokozása ▼•érett a hatvani Lenin Ter­melőszövetkezet is társul, ide szállítja sertéskombinát­jából az ugyancsak súlyfe­lesleges jószágokat, s a nyert húsból biztosítja a herédi, boldogi, nagykökényesi szö­vetkezeti tagok hús- és töl­telékáru-igényét. Az üzem ^beindulásával kapcsolatban el kell monda­nunk, hogy az elképzelést tá­mogatta mind a megyei, mind a városi tanácsvezetés. Sőt anyagi segítséget is biz­tosított a Zagyva-parton levő vágóhíd teljes korszerűsíté­séhez, amelynek munkálatai szintén a napokban fejeződ­tek be. A különböző gazda­ságokból, szakcsoportokból érkezett jószágokat itt vág­ják, tisztítják, hasítják, majd hűtőkocsi szállítja a félser­téseket a nagytelki feldolgo­zóba. Amikor örömmel üdvözöl­jük a fogyasztói érdekeket messzemenően kiszolgáló vál­lalkozást, egyben mintaként is említjük. Ugyanis nagyon sokat lendítene a húsellátá­son, ha például az Élelmi­szeripari Kiskereskedelmi Vállalat hasonló módon part- nergazdaságokat, szakcsopor­tokat keresne, s azokkal együttműködve néhány hús- feldolgozót létesítene a me­gyében, (m. gy.) Körmend védelmében Út, amely árvízvédelmi töltés is Árvízvédelmi töltés is lesz egyúttal a Körmend—Zala­egerszeg között épülő új út egyik szakasza. A városiaso­dó Körmendet a Rába ár­vizeitől védő rendszernek az üt o;y monon rcsze, hogy a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakemberei víz­záró réteget építenek egyik oldalára. A közlekedési és árvízvé­delmi funkciót betöltő út jö­vőre elkészül, s ezzel Kör­mend mentesül a folyó gya­kori áradásaitól. „Haditanács” a szerelésen: Szabó László, az EVILL főmér­nöke és Molnár Sándor művezető megbeszélik a soron' kö­vetkező feladatokat. Több érdekes munkám is adódott már a szakmámban, hogy mást ne mondjak, jártam a szegedi—algyői olajmezőn, de azért itt má- sabb. Izgalmasabb. Szívesen vállalkozik kala­uzolásunkra, készséggel be­avat érdekes munkája mű­helytitkaiba, s hozzáértéssel beszél a számunkra kevésbé ismerős építőgépekről is. Ferenczi Imre építésveze­tő — vállalati műszaki kol­légája — inkább csak a részletekben való eligazo­dást könnyíti meg: — A műszaki bázis . egyik munkahelyét betonozzuk éppen — újságolja. Itt, ezen a helyen, ahol most állunk, amint hallottam: majd a repülőgépek hajtóműveit próbáztatják. A munkánk * K - n*-i - egyébként kísérlet, különle­Kaio Miklós, ges minőségű betonnal. Sa­az országjáró szerelő játos a cement, amit fel­évi -mintegy 1.7 millió utas­sal szemben ugyanis már a beruházás végén legalább hatmillió utasra számítha­tunk a repülőtéren ... Nagy a vállalkozás, hiszen az épü­lő pálya már 3/A kategóriá­jú, olyan, amelynek a nem­zetközi előírások legnagyobb követelményeit is ki kell elégítenie. Jellemző a mun­kákra, hogy csak a felvonu­lás 93 millió forintba kerül, s ugyanennyit kel! költeni az építkezést kiszolgáló mel­léklétesítmények telepének kialakítására, amelynél ipar­vág ányhálózat is készül két kisebbfajta vasútállomással. A földmunkák alkalmával 2,2 millió köbméternyi súlyt kell megmozgatni, csupán a beruházás első ütemében 212 ezer köbméter beton, 120 ezer tonna aszfalt elhelyezé­se történik. A pálya szegély- és középfényeihez szükséges elektromos vezetékeknek csak a védelméhez 36 kiló­méternyi csövet fektetnek. A Ferihegyi repülőtér is­mertebb részét elhagyván, jobban is érzékeljük a nagy- beruházást. Amerre csak né­zünk, építkezés nyomai, gé­pek, emberek csapatai. Fö­löttünk — a munkások sze­rint: hallatlan pontossággal — gépek húznak el, megle­hetősen sűrű időközönként jönnek, vagy mennek. Ré­misztő a puszta zajuk is, nem még ha az ember va­lami kellemetlenebbre, rosz- szabbra gondol. S ezekben a hónapokban, években bi­zony nem lehet könnyebb a pilótáknak, a kapitányoknak sem.. ! Napbarnított — szinte csokoládébarna — fiatalem­ber buzgólkodik a köze­lünkben műszerével. Du- dinszky György geodéta, a Betonútépítő Vállalat dolgo­zója: — A kezdettől itt vagyok — magyarázza a derékig vetkőzött férfi — úgyszól­ván minden kitűzésben részt vettem. Voltam a technoló­giai ipartelep helyén, a fő­pályánál és a gurulósak­nál, valamint a szervizútnál. Csapó István. ' az autódaru pilótája (Fotó: Szántó György) használunk, a vegyszer, amit hozzáadunk, s egyedi­nek mondhatóak a vaskap­csolások is. Az időjáráshoz leginkább igazodó, az igény- bevételnek legjobban ellen­álló felület kialakítása a cé­lunk gépláncunkkal. Menet közben sűrű az , ellenőrzés, rendszeres a helyszíni és la­boratóriumi vizsgálat, amelyben a műegyetem szakemberei is részt vesz­nek. Valójában az új pálya­test összetételét igyekszünk eltalálni. Ügy gondoltuk azonban, hogy a kísérleti betont is hasznosítjuk, az elkészített pröbafelületet. mindjárt felhasználjuk egy másik létesítménynél. A repülőtér szélén, a 4-es főúton, Vecsés község házai között Heves megyeiekkel, az EVILL dolgozóival talál­kozunk: — Mi is egyik fővállalko­zói vagyunk a nagyberuhá­zásnak — beszéli a csapat „kapitánya”, Molnár Sándor művezető. — Éppen nemré­giben fejeztünk be egy há­rommillió forintos munkát — 20 kilovoltos légvezetéket kellett áthelyeznünk, más­hová —. most pedig az új repülőtér ' közúti kapcsolat­nak megteremtése tett szük­ségessé további „kiváltást”, A 4-es utat ugyanis szélesí­teni kell, s emiatt valami­vel arrébb kerülnek a villanyoszlopok is. Ha befe­jezzük, ismét visszatérünk korábbi munkaterületünkre, amit az imént említettem. S ideiglenes légvezetéket, transzformátorállomást épí­tünk felvonulási szolgálta­tásként a 2-es leszállópálya úgynevezett szervizútíjához, hogy csak néhányat említ­sek megbízásainkból. Miközben szót váltunk, mellettünk szinte egymást érik a gépkocsik a forgal­mas fővonalon. — Talán ez a legnehe­zebb az egészben — töröl- geti a homlokát Káló Mik­lós villanyszerelő. Csak a legszükségesebb esetekben állíthatjuk le néhány percre a forgalmat — magyarázza — máskor csak úgy süvíte­nek az autók mellettünk, alattunk! Külön idegesítő, hogy eléggé türelmetlen a lakosság is: ha munkák mi­att kikapcsoljuk az áramot, már jönnek ‘is tiltakozni, sürgetni bennünket. Mi, persze iparkodunk, de a-zért mindenre idő kell... A villanyszerelő tavaly szerzett szakmunkás-bizo­nyítványt a vállalat tanfo­lyamán —. de 13. éve járja már az országot a cég em­bereként. Füzesabonyi laká­sa, két gyermeke mellett ez a „csavargás” külön teher az életében. Most már azonban el­viselhetőbb! — mondja. — Mert, amikor kezdtünk, bi­zony olykor még sátoroz­tunk is a munkaterületen, vagy éppen egy-egy szalma- kazalban húztuk meg ma­gunkat. ahol utolért az este. Ma lakókocsijaink vannak, megfelelő fürdőkonténerrel, természetben kapjuk az ét­kezési kiegészítést, a min­dennapi munkában gépek segítenek nekünk is! Gépet kezel Csapó István is: autódarut. — Speciális ismeretet, nagy figyelmet, nyugalmat, jó érzéket igényel a darus­kocsi — halljuk tőle — egé­szen más vele dolgozni, mint azzal a berendezéssel, ame­lyet az építkezéseken látni. Szerencsére azonban már nekem sem okoz gondot, pe­dig valamikor nem kis szo­rongással ültem a „nyergé­be”! Valamikor, évekig csak az országúton piióláskod- tam, úgy jöttem át erre a masinára. De azért, hogy el ne felejtsem régi tudomá­nyomat — mosolyog — he­tenként kétszer autóbusz vo­lánja mögé is ülök: én ho­zom és viszem a csapatot panorámás kocsinkkal a munkahelyre, meg vissza. S miközben beszélgetünk, ismerős Volgát üdvözöl kürt­jével. Szabó László, a Heves megyei Tanácsi Erősáramú Villamos Szerelőipari Válla­lat főmérnöke érkezett ép­pen szokásos külső ellenőr­zésre. Tőle tudjuk meg. hogy már régebbi szálak fűzik az aranygyűrűs, többszörös ki­váló dolgozó művezető együttesét a Pest környé­ki munkákhoz. A Ferihegy­nél sem először járnak: ta­valy, egészen benn voltak a repülőtéren, a főépülethez is közeli térvilágítást kellett megoldaniuk 26 méter fény­pontmagasságú kandelábe­rekkel. S úgy néz ki. bogv akár évekre akad itt mpg- bízás még számukra! A- UTIHF.R elégedett a mun­kájukkal. máris további fel­adatokról tárgyal. Ha enge­dik Heves megyei elfoglalt­ságaik, természetesen kap­nak is az alkalmon . . . Mert nem mindeunar adó­dik ilyen! Gyóni Gyula 1978. augusztus úl.. csúloiüik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents