Népújság, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-26 / 201. szám
Csak egy életünk van! Beszélgetés a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézetében Hazánkban 1950-től kezdve beszélhetünk széles körű, a termelőmunka minden területét átfogó szocialista munkavédelmi tevékenységről. Mi a szerepe ebben a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézetének? — kérdeztük Nagy Gyulától, az intézet igazgatójától és dr. Bruzsa Mihály tudományos igazgatóhelyettestől. — Intézetünk 25 évvel ezelőtt azt a megbízatást kapta a Minisztertanácstól és a SZOT-tól, hogy segítse elő az egészségi ártalmak, a baleseti veszélyforrások elhárítását célzó műszaki eszközök, módszerek kialakítását, az ez irányú kutatási eredmények realizálását, a bevált módszerek elterjesztését. Más szavakkal: intézetünk a biztonságosabb munkakörülmények megteremtésének egyik bázisa, műhelye. — Műhely és — tudomány? Hogy fér össze a kettő? — A kor parancsára! Napjainkban a termelésben alkalmazott korszerű technika és technológia a különböző tudományágak eredményeit összefogó alkalmazott tudományt igényli a munkavédelmi kutatásokban. mazhatnánk : ahány munkahely — annyiféle megoldás szükséges. Tervező: az élet — az intézet — gondolom — terv szerint dolgozik. Ml dönti el, hogy mikor mi kerüljön be a kutatási feladattervekbe? — Az élót. A technikai- technológiai fejlődésnek van a legdöntőbb meghatározó szerepe tevékenységünkben. Munkánkat egyébként a SZOT által jóváhagyott távlati, középtávú és ,egy-két éves operatív műszaki kutatási, fejlesztési tervek alapján végezzük. — Hallhatnánk egy-két példát a technikai-technológiai fejlődés meghatározó szerepéről? — Szívesen: a műanyag-és vegyipar fejlődése, s az agrokémia térhódítása, a kemizá- lás annak idején „műsoron kívüli”, új feladatok elé állított bennünket. Egy sor problémát kellett megoldanunk a korszerű szabadba telepítéssel, s a környezet- védelemmel kapcsolatban, a mezőgazdasági dolgozók egészségvédelmére, a műszerek, a veszélyjelző és -elhárító berendezések kialakítására. konyságvizsgáló készüléket ; elektromágneses laprúgós vibrátorainkat nyolc különböző célra lehet alkalmazni gazdaságosan és alacsony zajszinttel. Egyébként 1973— 76 között csaknem 200 olyan műszert, veszélyelhárító berendezést adtunk át az üzemeknek, amelyek jelzik a robbanásveszélyes gőzök, gázok jelenlétét, illetve az elektrosztatikus feltől tődést; részt vettünk mintegy hatvanféle új, illetve korszerűsített egyéni védőeszköz kidolgozásában. Ezek között találhatók lángmentes ruházatok és légzésvédő eszközök is. Hangsúly a megelőzésen — Említették, hogy kutatási céljaik között szerepel a balesetek, egészségkárosodások csökkentése, illetve megelőzése. Az utóbbi milyen arányban? — Egyre inkább a megelőzésre tesszük a hangsúlyt. A szocialista társadalomban előtérben álT az ember és gép optimális kapcsolatának, munkavédelmi szabványok, műszaki előírások, óvórendszabályok kidolgozásában, a telepítésre, létesítésre, illetve rekonstrukcióra vonatkozó koncepciók kialakításában és segítjük azok gyakorlati kivitelezését is. — Útdíjára maradt a gépek munkavédelmi minősítése. .. — Tízéves a rendelkezés, amely az új gépek, termelő berendezések üzembe helyezését minősítéshez köti; e minősítés egy részét — a munkavédelmi értékelést — intézetünk végzi, koordinációban a különböző ágazati kutatóintézetekkel. — Mi történik, ha megvizsgált, berendezés nem felel meg a munkavédelmi előírásoknak? — Akkor a szakszervezet munkavédelmi felügyelete intézkedik a gép kijavításáról, illetve üzembe helyezésének indokolt elhalasztásáról, esetleg letiltásáról. — Nem ütközik ez a gazdasá- gi-termelési érdekekkel? — De, olykor nem is kis mértékben! Egy nagy értékű termelőberendezés üzembe helyezésének elodázása jelenlóritól—Hatvanig Ez évben több mint tízezer vagonnyi paradicsomot dolgoz fel a Hatvani Konzervgyár. Az üzem legnagyobb szállítója a horti Kossuth Termelőszövetkezet, mely ezer vagon terméket szállít be feldolgozásra. Képriportunk a horti paradicsom útját örökítette meg, a földektől a gyárig. A kulturált munkafeltételekért — Mire Irányulnak e kutatások? — A termelés közben adódó veszélyforrások felszámolására, illetve csökkentésére, a biztonságos, kulturált munkafeltételek megteremtésére, az üzemi balesetek, foglalkozási megbetegedések megelőzésére, illetve számuk csökkentésére, a környezet, a levegő védelmére, légtisztító megoldások kidolgozására. Feladataink közé tartozik tíz év óta a gépek, új termelő berendezések munkavédelmi minősítése is. — Kezdjük akkor a veszélyforrások felszámolásával, csők. bentésével... — E téren legfontosabb feladatunk a vegyi és. a mechanikai ártalmak — a tűz, a robbanás és a mérgezés — elleni védekezés kidolgozása, az érintésvédelem, a gépek védőberendezéseinek kiala- kitása; az egyéni védőeszközök — védőruhák, kesztyűk, lábbelik, kötények, sisakok, mentőövek, szemüvegek, res_ pirátorok, stb. — kikísérletezése, gyártásuk megszervezése, széles körű alkalmazású elősegítése. — Térjünk át a foglalkozási megbetegedések problémájára. — A legnagyobb gondot a szilikózisveszély megszüntetése, a porok lekötése okozta, olyannyira, hogy intézetünkben e feladatra külön* részleg, szellőzési és por- technikái tudományos osztály alakult. Itt kell megjegyeznünk, hogy hazánkban az ipari kutatóintézetek is foglalkoznak munkavédelmi tudományos kutatásokkal, de vannak bizonyos „hézagok”, amelyeket nekünk kell betölteni. Például: légtechnikai-klímatechnikai kutatásokat más intézetekben is végeznek, de azok egészség- védelmi összefüggéseivel —- például a rossz klímaviszonyokból eredő megbetegedésekkel, a munkahelyi levegő- szennyeződés hatásaival, a káros gőzök és gázok eltávolításával a légtérből, stb. — csak ágazati szinten foglalkoznak. Ez a mi feladatunk. — És a zajelhárítás? — A zaj korunk egyik legbonyolultabb és legösszetettebb környezeti ártalma! Intézetünk egyik központi feladata a belső, üzemi zajelhárítás módszereinek, eszközeinek kutatása. Meg kell mondanunk, hogy a wjol hárítás annyira sajátos, direkt kutatómunkát, igényel, hogy esekely túlzással úgy fogal-_ — A laikus bizonyos félszetr tisztelettel néz a tudományos kutatóintézetekre. Itt most sok minden elhangzott az önök munkásságáról. Kérhetem mégis, hogy említsenek néhány konkrét munkavédelmi megoldást, eszközt, találmányt, aminek megszüntetése Intézetükhöz fűződik? — Tényleg csak néhányról beszélhetünk, hiszen az üzemekben elterjedt fontosabb találmányaink, munka- védelmi műszaki újdonságaink száma megközelíti a százat! Hadd emeljük ki közülük a hasadótárcsás biztonsági szerelvényeket, amelyek a nyomás alatt tárolt és feldolgozott mérgező, tűzés robbanásveszélyes gázok okozta ártalmak elhárítására nyújtanak minden eddiginél nagvobb védelmet; vagy megemlíthetjük az elektrosztatikai eszközöket: aSta- tuniv nevű feltöltődésmérő készüléket, a Ministat fel- töltődés-indikátort és az An_ tistat néven árusított haté- a biztonságos munkakörülményeknek, az ésszerű életmód és az ideális munkarend feltételeinek megteremtésére irányuló törekvés. Ebből ránk hárul az egészségi és egyéb munkaártalmak lehetőségének megelőzése. Éppen ezért részt veszünk a tős anyagi veszteséget okozhat az adott gazdasági egységnek. Mi mégis az embert védjük, az új javakat előállító, alkotó embert. Aki — s ez sosem válhat elkoptatott frázissá — mégiscsak a legfőbb érték. Nyíri Éva Táborokban tilos I A szeszes ital értékesítésének korlátozásáról ' szóló tavalyi belkereskedelmi miniszteri rendelet értelmében az ifjúsági táborokban tilos a szeszes ital árusítása. A minisztérium most megjelent állásfoglalása az Expressz nemzetközi ifjúsági táborait — miután azok a nemzetközi idegenforgalom szolgálatában állnak — men- ; tesítétte a tilalom alól. Mivel azonban a nemzetközi ifjúsági táborokat is többségében a fiatal korosztályhoz tartozó turisták, üdülők veszik igénybe, a minisztérium kívánatosnak tartja, hogy a táborok szeszes ital értékesítésére jogosult üzleteiben kizárólag sört árusítsanak. Gyorsan telik a láda a pirosodó gyümölccsel Simon Zoítá«- né keze nyomán. A megfelelően elkészített parad!csomptiré dobozokba kerül és indulhat a világ minden tájára a hatvani gyár jó hírnevét öregbítve. Burányi Józsefné az automata töltőgépen, munka közben. (Szabó Sándor képriportja) Em Bs & tarí&Elk Több ezer ember konyháján, Bélapátfalván Még a reggeli sincs talán teljesen kiporciózva, amikor már az ebéddel foglalatoskodik Fónad Péter főszakács szorgos kis csapata a bélapátfalvi nagyberuházás konyhájában. Korán kelő a társaság, mert ugyancsak iparkodnia kell, ha nem akarja déltájban magára haragítani azt a két és fél ezernyi vendéget — építő, szerelő, civil meg katona —, aki cseppet sem könnyű munkájától alaposan megéhezve nap nap után ajtót nyit a szomszédos központi, illetve a hozzá tartozó, távolabbi négy kisebb étteremre. S miután, természetesen vacsora is fő itt, estébe nyúlik a munkaidő, éjszaka van, mire ki-ki hazatér. — Minden műszakban „nagyüzem" van itt is — beszéli neki- gyürkőzve, homlokát törül- getvén a főszakács — jóval több a dolgunk, mint az indulásnál, amikor csupán 450 ember szája ízét kellett eltalálnunk. Alighanem Heves megye legnagyobb konyhája már a miénk, hiszen havonta 1,3—1.4 millió forintos a forgalmunk, csupán júliusban összesen '■>" Î00 adag ételt készítettünk! Ha tész- tás napunk van, 200 kiló tésztái is főzünk. amikor œdig húsos a menü —, s többnyire ilyen — négy má- 2a» körüli a se*6te,, a marha,, ami tányérokba kerül. Jól emlékszem ma is egy vadasra., amelyhez kereken tízezer gombócot gyúrtunk! 1700 kifli fogy csupán a reggelihez, mindennap felszeletelünk legalább ötszáz egykilós kenyeret... Levesből 57, húsételből 89, főzelékbő! 44, sült tésztából, süteménybő! 44 féle a receptünk. Iparkodunk vendégeink kedvében járni, s a legnagyobb elismerés a számunkra, hogy általában elégedetteknek látszanak. Egyszer megpróbáltunk még halászlevet is csinálni. Élő halból. Mondjam, ne mondjam? Bizony, még a beszerzése, előkészítése is nehéz volt. Nem beszélve a főzéséről, főleg pedig a szállításáról, adagolásáról: mert úgy kellett ügyeskednünk, hogy még a távoli — kilométerre vagy messzibb levő — kiosztóhelyeken sem legyen összetörve a hal! A fő- és a négy Idosztó- kor.yhán, illetve a- hozzájuk tartozó éttermekben ma már összesen 44-en dolgoznak Kormos Kálmánné üzletvezető irányításával. Valamennyiéin ogy brigádhoz tartoznak, s igyekezetükkel, eredményeikkel elnyertek már a szocialista címet is. Most éppen a „kiváló egység” kitüntetésért küzdenek. Az üzletvezetőnő — aki egri, s akinek együttese egyébként többnyire Egerből „verbúválódott”, s jó munkahelyeken formálódott — határozottan bízik a sikerben. összetartó, jó kollektívának tartja a brigádot, amely szakmai felkészültségénél fogva is képes kiérdemelni az újabb elismerést. Vendégkönyvet nem vezet — pedig ült már itt asztalhoz miniszter, államtitkár és több miniszterhelyettes is a megye számos vezetője mellett, jó szóval adózván! — de a brigádnaplót szívesen megmutatja: A ijorbekóéött, szépen vezetett napló egyszerű szavakkal igazolja, egészíti ki az imént elmondottakat, vall a hétköznapokról. A kisebb- nagyobö teljesítményekről, a közös összejövetelekről — családias hangulatú névnapokról, kellemes és hasznos kirándulásokról, belföldi, külföldi utakról. A brigád — szakemberek*} is neve!. A főszakács birodalmában kuktáskodott, ’»rzd te pályáját Fehér Mikló - és Fónagy Endre, akik csupán tanulóidejük harmatait évét tói lőtték most az egrj Platán Étteremben. Csirke Judit — aki Sas Kálmánné mellett a fiatalabb szakács, s mondhatni merő véletlenségből került a főzőkanál, a nagy fazekak mellé — éppen most jár üzletvezetői tanfolyamra. Valamikor, biztosan üzletve- zétőnek sem lesz rossz. Hiszen Fónad Péterhez hasonlóan, már most kiváló dolgozó, sőt, a Belkereskedelem Kiváló Dolgozója! — Valójában én is itt tanulom a szakmát — magyarázza a szintén fiatal Sas Sándor — a szakszemélyzethez tartozó kevés helybeli egyike — mert tulajdonképpen kezdő technikusként, gyakorló előadóként kerültem ki ide egri, vállalati központunkból. Ennél az üzletnél lettem az egyik helyettes, akinek szinte mindenhez kell érténie. Igazán örülök, hogy sokat segítenek a kollégák, be akar avatni titkaiba még a cukrász Generál Józsi, és négyórás, nyugdíjas hentes bácsink, Holló Gábor is. Ügy vélem, remek iskola ez szá-- momra, egészen bizonyos, hogy hasznomra válik! Nézném, hallgatnám a lelkes társaságot még sokáig — de őszintén szólva attól félek, hogy feltartom munkájában. A láthatóan jó étvággyal mind sűrűbben érkező vendégeket a legkevésbé sem szeretném magam ellet, lázitem... (ffi/óni) » fl KMP \\M\mt tiszteletére Vetélkedő nyomdászok A Kommunisták Magyar- országi Pártja megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére vetélkedőt hirdetett meg a kecskeméti Petőfi Nyomda. A kezdeményezéshez az ország 23 nyomdája csatlakozott és összesen 38 csapat küldte el benevezését. Jelentkeztek a vetélkedőre a Révai Nyomda egri gyáregységének dolgozói is, öttagú csapatuk október 21-én Kecskeméten bizonyítja majd felkészültségét a selejtezőkből, amelyeket Kecskeméten kívül a budapesti Zrínyi Nyomdában es a Veszprém megyei Nyomdában rendeznek, 12 csapat jut a döntőbe. A résztvevőknek a munkás^ mozgalom történetének ismeretén kivi: szakmai kérdésekre is ve.laszt kei: adniuk. A döntőre november : 8-án a kezdeményező kecskeméti Petőfi Nyomdában kerül sor. A győztes csapat jutalma külföldi utazás lesz. J.3W. açsusztus 2fi„ szombat
