Népújság, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-23 / 198. szám

Kik és miért utaztak? Kiszállás, külföldre Megyénk ipari és mező- gazdasági üzemeiből is évről évre több szakember utazik hivatalos kiküldetésre kül­földre. Ahány kiszállás, any- nyiféle az utazás célja, felada­ta. Van, aki üzletet köt, van aki üzletet keres, míg mások tanulni, vásárokat, kiállítá­sokat megtekinteni mennek a közeli és a távoli országok­ba. Egyetlen dologban azon­ban valamennyi kiszállás azonos. Ez pedig az, hogy az utazás, a kinttartózkodás költségeit a köz, vagyis az utaztató üzemek, vállalatok, szövetkezetek, intézmények fedezik. Mivel egyre jelentősebb összegek kerülnek felhaszná­lásra ilyen utazásokra, ezért időnként mindenképpen .ér­demes és szükséges is szá­mon kérni, hogy kik és mért utaznak külföldre, valamint, hogy szabályosak, Mnytsak-a a külföldi kiküldetések, és megfelelő eredményességgel járnak-e? Ezt tették a közelmúltban megyénk népi ellenőrei is, amikor vizsgálatuk során huszonöt — önálló külkeres­kedelmi joggal nem rendel­kező — vállalatnál, szövet­kezetnél tekintettek bele a külföldi „utaslistába”. Vizs­gálatuk azért is időszerű volt, mert sajnos, az állami felügyeleti szervek legutóbb 1972-ben ellenőrizték az érin­tett üzemeknél, vállalatok­nál, szövetkezeteknél a kül­földi kiszállásokat. Mit láttak, mit tapasztal­tak mostani vizsgálatuk so­rán a NEB szakemberei? Mindenekelőtt azt, — aho­gyan jelentésükben is rögzí­tették —, hogy az utazások döntő többsége minden te­kintetben megfelel a külföldi kiküldetésekkel kapcsolatos törvényeknek, szabályoknak. Egyik sem kirándulás volt, „ egészséges arány alakult ki a kiutazó vezetők és beosztot­tak között, és nem találtak példát arra sem, hogy a fel­merült költségeket „meglak­kozták” volna, s megszűntek a puszta udvariassági jellegű viszontlátogatások is. Vala­mennyi útról tudtak — igaz, hogy néha csak szóbeli egyezség alapján — az arra illetékes felügyeleti szervek — a kivitt és a hazahozott ajándékok is belefértek a „vámkeretekbe”. Kedvezőtlen jelenségként jegyezték fel ugyanakkor a vizsgálatot végző szakembe­rek, hogy a piackutatásra és a kereskedelmi tárgyalások­ra fordított idő a kinttartóz­kodás napjainak mindössze csak 18,2 százaléka volt. A külföldi kiszállásokra utazók többsége — elsősorban a ter­melőszövetkezetekre jellemző — tapasztalatcserékre, vásá­rok és kiállítások megtekin­tésére kapott pénzt és meg­bízatást munkahelyétől. Az élelmiszeripari vállalatok ki­küldött dolgozói pedig első­sorban a különböző műszaki fejlesztéseket, beruházásokat tanulmányozták. Hasznát ter­mészetesen ez utóbbiaknak is kamatoztatni lehet, de mégis inkább az újabb piacok felkutatására, az üzleti, a kereskedelmi tárgyalásokra indokolt elsősorban a kikül­detésre szánt pénzt és időt fordítani. Az is feltűnt továbbá a né­pi ellenőröknek, hogy a kiu­tazók közül változatlanul ke­vesen beszélnek idegen nyel­veken, még mindig gyakran előfordul, hogy a pénzt adó felsőbb szervek, vállalati ve­zetők nem kérik számon a külföldön járt munkatársaik­tól a kiküldetés tapasztala­tait * Exportunk fokozása, termelésünk korszerűsítése népgazdasági érdek. S hogy megyénk üzemei, szövetkeze­tei is minden évben több ter­méket tudnak külföldön — szocialista és tőkés piacokon egyaránt — értékesíteni, va­lamint, hogy nálunk is gyor­sabban terjednek a termelési módszerek, abban vitathatat­lan érdemük van azoknak, akik látni, tanulni, venni, vagy eladni mennek külföld­re. Tudásukra, tapasztalata­ikra, korrekt kapcsolataikra az elkövetkezendő években még nagyobb szükség lesz majd. A pénzt, az időt, a külföld látványosságait senki sem sajnálja, de ugyanakkor tőlük is joggal elvárják, hogy egy-egy kül­földi kiszállásukkal még eredményesebben szolgálják népgazdaságunk, vállalatuk munkáját, érdekeit. ( koós) Egységes jelölési rendszer az élelmiszeriparban — a MÉM sajtótájékoztatója Az elmúlt másfél eszten­dőben egységes rendszert alakítottak ki az élelmisze­rek fogyaszthatóságának je­lölésére, s ennek alkalmazá­sát a gyárak már megkezd­ték — jelentette be keddi saj­tótájékoztatóján Takó Éva, a MÉM főosztályvezető-helyet­tese. Az élelmiszerek csomago­lóanyagán korábban is fel kellett tüntetni a gyártási időt, de a fogyaszthatóság dátumát különbözőképpen jelölték. Emiatt 9—10 elne­vezési forma honosodott meg, más-más tartalommal, s ezek között a fogyasztók nem tudtak eligazodni. Rá­adásul a csomagológépek jel_ zőrendszere és nyomdatech­nikája is eltérő volt. Emiatt az 1976-ban elfogadott élel­miszertörvénnyel új fogal­mat vezettek be, az úgyne­vezett minőségmegőrzési időtartamot, amelyet a gyor­san romló élelmiszereknél fogyaszthatósági határidő­nek, a huzamosabb ideig el­tartható élelmiszereknél pe­dig minőségmegőrzési idő­tartamnak neveztek eb A fogyasztási határidő lejártá­val a terméket ki kell von­ni a forgalomból. A minő­ségmegőrzési idő lejárta után a termék csak csökkent minőségű élelmiszerként ma­radhat forgalomban. Mindenesetre 1981-ig tu­dományos kutatók segítségé­vel minden egyes élelmi­szerre meghatározzák, hogy a gyártó mennyi ideig köte­les felelősséget vállalni érte, a legfontosabb termékekre azonban máris adottak az eltarthatóság műszaki para­méterei. A főosztályvezető-helyet­tes hangsúlyozta: az új élel­miszertörvény megváltoztat­ta az ipartervezés-szervezés, valamint az ipari-beruházás egész szemléletét. Ezentúl csakis olyan új létesítmények és rekonstrukciók tervezésé­re és kivitelezésére ad lehe­tőséget, amelyek messzeme­nően összhangban állnak a korszerű táplálkozás alap­elveivel, a minőség megóvá­sának törvényesen meghatá­rozott rendelkezéseivel. (MTI) hogy sz úttörőcsapatok fejlett­ségi szintjüknek, sajátosságaik­nak, lehetőségeiknek megfele­lően határozzák meg feladataik sorrendjét, a tevékenység for­máját. Hasonló önállóságot már korábban is biztosítottak a csapatoknak. Hogyan éltek eddig ezzel a lehetőséggel, előbbre lépnek-e jövőre az út­törőcsapatok ezen a területen? — Nincs két egyforma út­törőcsapat. Az a tapasztala­tunk, hogy érdekes progra­mot csak ott valósítottak meg, ahol messzemenően fi­gyelembe vették a gyerekek igényeit, a csapat körülmé­nyeit. A legtöbb helyen jól éltek ezzel a lehetőséggel. Igaz, akadnak olyan közös­ségek, ahol adósak az önálló kezdeményezéssel. Ügy tűnik azonban, hogy az elmaradók is felzárkóznak, ösz­tönzi őket több pél­da is, néhány érdemleges helyi ötletet ugyanis orszá­gos szintre emeltünk. Így történt ez többek között a „Kék nyakkendőért” és a „Vörös nyakkendőért” felvé­teli próbával is. — Milyen akciók, próbarend­szerek, szemlék és vetélkedők teszik teljessé a kisdobosok, úttörők, jövő tanévi szervezett, közösségi programját? — Ezek tulajdonképpen „A mi világunkért” mozgalom részeként ajánlások, sokféle­ségük a gyerekek érdeklődé­sét tükrözi. Mindenki megta­lálhatja saját érdeklődésének, tehetségének megfelelő tevé­kenységi formát. A tudomá­nyos-technikai szemlék a kü­lönböző tudományok, a tech­nika, a mezőgazdaság iránt érdeklődőknek nyújtanak hasznos elfoglaltságot. A „Művészetek vándorútján” kulturális játék, amely érde­kes, vonzó művészeti ágak megismerését, gyakorlását biztosítja, fejleszti az anya­nyelvi kultúrát. A „Bará­tunk a könyv, a múzeum, a film...” közművelődési já­ték, célja az önművelés. Az 1978—79-es úttörőévben is sor kerül a kulturális szem­lére, az éneklő rajok orszá­gos találkozójára, az úttörő­zenekari fesztiválra, a ripor­tervetélkedőre, a Kazinczy- versenyekre, a gyermekhő­sök találkozójára. Folytatjuk a Teremtsünk értéket! ak­ciót, az Edzett ifjúságért tö­megmozgalmon belül az ügyesség-bátorság sportjáté_ kot, az úttörő-olimpia ver­senysorozatát, a Szülőföld- • expedíciót, és ezúttal is sor kerül honvédelmi versenyek­re, az úttörőgárda szemléjé­re. Ezek a programok folya­matos, egész éves elfoglalt­ságot teremtenek a gyere­keknek. A11 napos tanítási tét — Hogyan tudja segíteni a Magyar Üttörők Szövetsége az új nevelési-oktatási dokumen­tumoknak megfelelő nevelő munkát az iskolákban, miként kívánnak közreműködni a ti­zenegy napos tanítási ciklus eredményessé tételében? — Az úttörőcsapatok sokat tehetnek azért, hogy a tanu­lással kapcsolatban pozitív vélemény alakuljon ki a gyerekek között Ösztönözzék az iskolai kötelezettségek elvégzésére az úttörők tár­saikat, és bátran marasztal­ják el azokat, akik nem ta­nulnak, hiszen tanulni nem­csak „gyermeki”, hanem ál­lampolgári kötelesség. Az út­törőmozgalom sok olyan for­mát teremt, «melynek tág határai között a gyerekek a tanítási órákon szerzett tu­dásukat szinte rendszeres egységbe foglalhatják, össze­függéseiben ismerhetik meg környezetüket, ugyanakkor a csapatos kutatások, munkák a társadalmi beilleszkedésre készítik fel a gyerekeket. A tizenegy napos tanítási hét bevezetésével jobban össze kell hangolnunk tevékenysé- I günket a különböző műve­lődési intézményekkel, hogy a tanórán kívüli nevelési alkalmak, események való­ban jól szolgálják a gyere­keket. — Az előzetes tervek szerint a gyermekek nemzetközi éve al­kalmából hazánk ad otthont a CIMEA által megszervezett eu­rópai gyermektalálkozónak, valamint Budapesten tanács­kozna egy kormányszintű fó­rum a gyermekek helyzetéről, jogairól. Milyen teendők vár­nak mindezzel kapcsolatban a Magyar Üttörők Szövetségére? — 1979 augusztusának el­ső felében az úttörőszövetség központi táboraiban biztosí­tunk helyet az európai gyér­. piekek találkozójának. Igyek­■X *í ->» « RÜLKER'Ë'SKEDELMI FORG A LÖNTM E G O S Z ti AS A 1978. I. FÉLÉV % Európai tókés «rszágok A többi __ KGST -orazév A behozatni értéke 135,4 milliárd Ft A kivitel értéke 105,9 Ft milliárd Ft kereskedelmi árfolyamúi* Amerika Ausztrália és Óceánia 0.4. 0.6% Kivitel Behozatali 1978. első hat hónapjának adatai alapján a behozatal 8,2, a kivitel 1,9 százalékkal volt magasabb, mint az el­múlt év azonos időszakában. Ezen belül a szocialista országokból származó beho­zatal 4,1, a kivitel pedig 6,2 százalékkal emelkedett. A tőkés országokkal folytatott külkereskedelemben az export 3,2 százalékkal elma­radt az 1977. első félév érté­kétől, az import pedig 12,1 százalékkal emelkedett. Az üzletkötések alapján történő előjelzések szerint azonban a tőkés export az év végére előreláthatólag 10 százalékkal lesz magasabb a múlt évinél, és megközelíti a tervezett értéket. Újabb vízműtársulat... Tűnik a szegénység Gazdag, de mégis szegény falu Gyöngyöspata. Földi ja­vakban igencsak meglelte már mindenki a számítását, viszont több évtizede gond az egészséges ivóvíz hiánya. Az elmúlt hetek, úgy tetszik, az ilyesféle maradék sze­génységet is száműzik a sző­lejéről, munkaszerető pol­gárairól ismert faluból. Két­heti lankadatlan szervező munka után ugyanis össze­ült múlt szombaton a víz­műtársulat küldöttgyűlése, hogy a hivatalos megalaku­lásról, s a továbblépésről döntsön. Sóhajda Jánosné tanácselnök vezette a meg­szünk felhasználni az I. nemzetközi gyermekfesztivál tapasztalatait. Azt szeret­nénk, ha programunk kife­jezné az európai enyhülés, a béke és barátság gondola­tát. A mintegy tíznapos tá­borzás során baráti találko­zókra, kulturális.- és sport- rendezvényekre kerülne sor. Terveink szerint vendégeink három-négy napot megyék­ben, családoknál töltenének el, így közvetlen benyomáso­kat szerezhetnének életünk­ről, alaposan megismerhet­nék a magyar pajtásokat, szüleiket. A kormányszintű tanácskozással kapcsolatban : a Magyar Úttörők Szövetsége tagja az előkészítő bizottság­nak, és természetesen részt vesz a program előkészítésé­ben. Szeptemberben minden út­törőcsapathoz eljut a Magyar Üttörők Szövetségének leve­le. Érdemes idézni : „.. .Érde­keljen minden, ami a család­ban, az iskolában, lakóhelye­teken, hazai tájakon és a világ különböző országaiban történik. Akarjatok, tudjatok beleszólni a kis és nagy kö­zösségek dolgaiba, és ne mú- lasszatok el semmit, amivel tenni akarásotokat bizonyít­hatjátok, s ami gazdagabbá teheti a most kezdődő úttö­rőévet. A mi világunkért azzal tehettek a legtöbbet, ha megértitek örömeit és gond­jait, ha akartok érte — ma még gyerekként, de holnap már felnőttként — cseleked­ni«” ■ .. Bocs.Ferenc . beszélést. S azon a helyie­ken kívül ott voltak az anyagi támogatást garantáló megyei tanácsi képviselők, továbbá az Észak-magyaror­szági Vízmű Vállalat szak­emberei. A szervező bizottság jelen­tése mit körvonalazott? El­sőként azt az örvendetes tényt, hogy különböző híresz­telésekkel szemben a község lakóinak, családjainak 70 százaléka szíves-örömest vál­lalta a portánként! 12 ezer forintos hozzájárulást, ame­lyet tíz esztendő alatt kell majd kifizetni. A toborzás­ban élen jártak a tanácsta­gok, s miként Sipos Gábor nép front titkár megjegyezte, mindenkor, mindenütt okos érvekkel. . Ennek során volt persze vita is, aminek eredménye­ként az idei esztendőben csupán 600 forintot kell a társulati tagoknak befizetni­ük, hogy még az idén kez­dődhessék a munka. Abban is véglegessé vált a döntés, miszerint a tervezett 24 ki­A mezőgazdasági nagyüze­mek nyári gépvásárlásai ar­ról tanúskodnak, hogy a gazdaságok számoltak, illet­ve a továbbiakban is szá­molnak a kedvezőtlen időjá­rás okozta nehézségekkel, és ezért a tavalyinál nagyobb számú gépet vásárolnak. Az AGROTRÖSZT jelen­tése szerint a kedvezményes kombájnértékesítési akció keretében eladták a raktá­rakban levő összes arató­cséplő gépet, a gépekkel meggyorsították az utóbbi évek egvik legnehezebb ara­tását. Néhánv nanon keresz­tül az AGROKER-vállalatok raktáraiban nem is volt el­adásra váró kombájn, az au­gusztus eleji újabb szállítmá­nyokkal azonban ismét fel- töltötték a készleteket. Az állattartás fellendülését jelzi egygbek kozott az is. lométérnyi vízvezeték-háló­zat egyetlen gyöngyöspatai utcát sem kerül ki. Az összes költség pedig 22 millió fo­rint, aminek több mint a fe­léhez megyei, állami támo­gatás járul, természetesen a községfejlesztési alap mel­lett. Egyébként a különböző f munkálatok már most szep­temberben megindulnak, és 1980. első negyedére hidro- glóbusz, esőhálózat, kifolyó­rendszer a helyére kerül. Gyöngyöspatai számadá­sunkhoz tartozik még, hogy az immár hivatalosan meg­alakult, elismert vízműtár­sulat törvényszabta jogánál fogva különböző bizottságo­kat választott. A küldött- gyűlés határozata értelmé­ben a 22 millió forintos be­ruházás ügyes-bajos dolgait így kell ezután a Tekse Fe­renc elnökletével működő intézőbizottságnak rendez­nie, az ellenőrzésről pedig a Zacskó István vezette bizott­ság gondoskodik. ! hogy nagy az érdeklődés a takarmánybetakarító gépek iránt. A csehszlovák fűka­szákból 260-at hoztak be, s ezt nyomban meg is vásárol­ták a nagyüzemek. A nagy teljesítményű ker­tészeti gépek közül a zöld- babszedőkből Hódmezővá­sárhelyi Mezőgazdasági Gép­gyár az első félévben 35-öt adott át, ezt a szállítmányt a gazdaságok megvásárolták, sőt a harmadik negyedévre előirányzott gépekből is már 25-öt átvettek. A hagymaki- szedő és rakodóberendazések iránt is nagyobbak az igé­nyek a tavalyinál. Megérkeztek a gazdaságok­ba a nagy teljesítményű . szovjet traktorok is,. (moldvay) Továbbra is kelendő „áru” a kombájn

Next

/
Thumbnails
Contents