Népújság, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-22 / 197. szám
Az államalapítást, az alkotmányt, az új kenyeret ünnepeltük (Folytatás az 1. oldalról) nagygyűlés a Himnusz hangjaival fejeződött be. Ezután pedig 'megkezdődött a jó hangulatú, a jól végzett munka örömével fűszerezett munkás-paraszt találkozó. Kisebb-nagyobb csoportok alakultak, a mindennapokról beszélgettek egy-egy üveg sör, néhány falat virsli, debreceni mellett az emberek. Mások a gyöngyösi járás népi együtteseinek, énekkarainak a műsorát tekintették meg, majd a délutáni sportműsoron szórakoztak ezen a szép nyár végi napon. Egerben Már délelőtt kilenc őrá táj ban elindultak a helybe-, liek a Szépasszony-völgyben megrendezésre kerülő alkotmánynapi ünnepség színhelye felé, a kertvendéglő előtti térre. A legtöbb üzem, vállalat és intézmény dolgozói közösen vonultak a napsütéses utcákon, ünnepi hangulatban. A politikai gyűlés a Hazafias Népfront Egri városi Bizottságának rendezésében folyt le, több ezer dolgozó és csaíádtagjaik jelenlétében. Az elnökségben helyet foglalt többek között Kovács János, az MSZMP Egri városi Bizottságának titkára, Németh Tibor, az egri járási pártbizottság titkára, Fiald Tivadarné országgyűlési képviselő, a megyei népfrontbizottság elnöke, dr. Lupták Zoltán, az egri járási hivatal elnökhelyettese, dr. Varga János, az egri városi tanács elnöke, s ott voltak a veteránok, valamint a különböző társadalmi és tömegszervezetek, üzemek és szövetkezetek képviselői, akiket Veres 1st. ván városi népfronttitkár köszöntött. Szalag István, a megyei tanács általános elnökhelyettese mondott beszédet, megemlékezve az évfordulóról, hazánk és megyénk fejlődéséről, eredményeinkről, gondjainkról és terveinkről. Az új kenyeret Tóth István, az Egri Csillagok Termelőszövetkezet elnöke adta át Szalag Istvánnak, s jelképesen a város dolgozóinak. Ezután került sor arra a színes kulturális műsorra, amelyen a termelőszövetkezet pávaköre, a Megyei Művelődési Központ népi tánc- együttese, a felnémeti citefa- zenekar és a Pótkerék együttes szórakoztatta az ünnepség résztvevőit, a nagyszámú érdeklődőt. Időnként beborult az ég, néhány csepp eső is leesett, de ettől függetlenül valódi, majálishoz hasonló hangulat uralkodott egész nap a Szépasszony- völgyben, s természetesen az egész megyeszékhelyen, amelyet ezen a napon is több ezer kiránduló keresett fel. Két nemzedék az ünnepségen gató vett át — korszerű üzemcsarnok, szociális létesítmények és kisegítő műhelyek épültek. Ezenkívül elkészült egy modern olajre- generáló részleg is, amelyben a fáradt olajat frissítik majd fel. A beruházás kivitelezője a tanácsi építőipari vállalat volt, az építők kifogástalan minőségben készítették el az üzemet. Több mint 10 millió forintos beruházással ugyancsak új telephelyet építtetett a vállalat Recsken is. Az új létesítményt dr. Csúcs András, a Volán Tröszt főosztályvezetője adta ünnepélyes külsőség között. ★ Több mint száz évvel ezelőtt, 1872-ben építették meg Ludason a régi állomást. A felszabadulás utáni fejlődés ennek az állomásnak a forgalmát is megsokszorozta, ezért vált szükségessé a korszerűsítése. Az integra-do- mino rendszerű biztosítóberendezés szerelését 1975-ben kezdték meg, ugyanakkor fogtak hozzá az új állomás- épület kialakításához is. A biztosítóberendezés 1977-től üzemel, az állomás újjáépítése pedig mpst fejeződött be. A teljes korszerűsítés még az ötödik ötéves terv időszakában véget ért. Az új állomásépületet Gulyás János, a MÄV vezérigazgató-helyettese avatta fel. Képi ellenőrök kitüntetése A megyei tanács által alapított Társadalmi Munkáért kitüntetésben nyolc népi ellenőr részesült az ünnep alkalmából, akik a testület tevékenységében kiváló munkát végeztek. E kitüntetésben részesült Fecske Istvánná, Tóth Rudolfné, Lakatos Sándor, Erdős Márta, Tari József, Somodi Gyula, Lip- kovics József és Varga Lajos. TUDÓSÍTÁS: G. Molnár Ferenc Kálai Gábor Moldvay Győző Szilvás István FOTÓ: Feri Márton Szabó Sándor Új létesítményeket avattak a megyéken gyössolymosi és a gyöngyöshalászi szövetkezeti gazdaságokban szintén köszöntötték a hozzájuk látogató üzemi dolgozókat, akiknek a gazdaság terményeiből összeállított ajándékokkal is kedveskedtek. milliós költséggel épült új művelődési házat, amellyel a község dolgozóinak régi vágya teljesült. Az új létesítményben nyolcezer kötetes könyvtár — fonotékával —. valamin? az ifjúsági és a nyugdíjasklub is helyet kagyár dolgozóinak, akik ezt a gyár termékeit demonstráló ajándékokkal köszönték meg. A községért végzett társadalmi munkáért adtak át kitüntetéseket és emlékplaketteket az ünnep alkalmából a Kápolnán rendezett megemlékezésen. A plakettet Trojan Marian Jozef festőművész készítette el. Az alkotmány ünnepe alkalmából több új létesítményt adtak át a megye városaiban, községeiben. Komlón ABC-áruházat, Pélyen orvosi rendelőt, Visontán óvodát, Atkáron KRESZparkot, Csányban felújított * művelődési házat, Istenmezején 50 személyes óvodát, Erdökövesden sportöltözőt, Verpeléten öregek napközi otthonát, Heréden tűzoltószertárat vehettek birtokukba a helybeliek. Az egri Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskolában új tornatermet adtak át az építők, a Heves megyei Tanácsi. Építőipari Vállalat dolgozói. Fellépés előtti terefere A tsz-ekben a honvédek küldöttei is ott voltak az ünnepségeken és a baráti találkozókon. A munkások, parasztok és honvédek képviselőiből álló csoportok az ünnepség után a fehér asztal mellett folytatták az eszmecserét, amihez a jó hangulatot a finom falatok és a zamatos borok is megteremtették. Hatvanban és Gyöngyaspatán Gyermekévek kötik Heves megyéhez Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerzőt. A két világháború között Gyöngyöspatán élt, ott dolgozott szüleivel, de azóta sem fordult meg a hangulatos kis faluban. Annyi idő múltán szombaton délután a község művelődési házában találkozott a helybeli zenebarátokkal, vezetőkkel, idősebb pataiakkal, fölidézve a gyermekkor megannyi élményét, pályakezdésének első mozzanatait. Ezt követően nyílt meg a Hatvani Galéria legújabb tárlata a Damjanich János Szakmunkásképző Intézetben, ahol a kiállító Molnár Edit fotóművész munkásságát a művészetek egymásra gyakorolt hatását és jelentőségét méltatta Szokolay Sándor, elfogadva az intézmény szíves invitálását. pott. A község dolgozói több mint félmillió forint értékű társadalmi munkát is végeztek a művelődési ház építésén. Alkotmányunk évfordulóját Párádon a nagyközségi közös tanács rendezte meg a helyi sportpályán, ahol Ko. vác s Gábor tanácselnök mondott beszédet, majd a helyi áfész és az általános iskola csoportjai adtak színvonalas műsort. Ezt különböző sportrendezvények követték. A hagyományos munkás-paraszt találkozón a bodonyi termelőszövetkezet képviselői adták át az új kenyeret a Parádsasvári ÜvegAlkotmányunk ünnepét megelőzően avatták fel a Volán 4. számú Vállalat gyöngyösi új telepének korszerű létesítményeit. Az ünnepségen részt vett Szabó László, a városi pártbizottság titkára is. A Volán Tröszt nevében Tóth István vezérigazgató-helyettes adta át rendeltetésének a 60 millió forintos költséggel felépített létesítményt, majd Balogh Tibor, a vállalat igazgatója mondott beszédet. Megemlítette, hogy a korszerű központi telephely kiépítésének igénye már több évvel ezelőtt megfogalmazódott, de az anyagi lehetőségek csak 1976-ban tették lehetővé a kivitelezés megkezdését. Az új telephelyen —, ame. lyet Nagy József üzemigazVolán új gyöngyösi telepe A józan ész diktálja Gyöngyösön Központi rendezvényt nem tartottak alkotmányunk ünnepén Gyöngyösön, hanem a város üzemei, gazdaságai maguk szervezték meg ünnepségüket, amelyen részt vettek a gyárak, szövetkezetek küldöttei is, valamint a honvédségi alakulatok katonafiataljai is. Politikai gyűlést tartottak az Egyesült Izzó Gyöngyösi Félvezető- és Gépgyárában. A Heves megyei Allatforgal- mi és Húsipari Vállalat kollektívája szintén ünnepség keretében emlékezett meg augusztus 20. jelentőségéről. A Volán 4-es számú Vállalatának gyöngyösi üzemében az autóbuszok vezetői, kalauzai, a gépjárműszállítás dolgozói ünnepelték gyűlésükön alkotmányunk kikiáltásának évfordulóját. Augusztus 20. egyben az új kenyér ünnepe is. Ezt a vonást hangsúlyozták azok a találkozók, amelyek a város mezőgazdasági nagyüzemében zajlottak le. A Mátra Kincsé Tsz vendégül látta a környező nagyüzemek dolgozóinak egy-egy csoportját. Az alkotmánynapi ünnepségükön részt vett egy lengyel termelőszövetkezeti delegáció is. A gyön^ösoroszi, a gyönKétnapos program Hevesen (Tudósítónktól) : Heves nagyközségben szombat este az ipari üzemek, termelőszövetkezeti tagok, intézmények dolgozóinak részvételével ünnepi nagygyűlés volt a művelődési házban. Dr. Grúz János tanácselnök köszöntötte az ünneplőket, majd dr. Pápay Gyula, a megyei tanács vb- titkára emlékezett meg alkotmányunk ünnepéről. Kedves színfoltja volt az ünnepségnek, amikor Szepesi Já- nosné termelőszövetkezeti tag átadta az idei búzából sütött új kenyeret dr. Pápay Gyulának. Az ünnepi beszédet fővárosi művészek műsora követte. Vasárnap a nagyközségi KISZ-bizottság szervezésében megtartották a már hagyományossá vált hevesi sportrendezvényeket. A főtéren a tűzoltózenekar adott térzenét, este pedig utcabállal fejeződött be a kétnapos program. Varga István Szihalm, Tarádon és Kápolnán Az ünnepélyen adták át | Szí halmon a hatom és |él | GAZDASÁGI közhely, hogy egyre inkább előtérbe kerülnek a fejlődés intenzív módszerei. Mivel a hagyományos módszerek eredményessége állandóan csökken, ’ jelentős változás csak új módszerek alkalmazásával érhető el. Ilyen, viszonylag új módszer az értékelemzés. Viszonylag új, hiszen elméletét és technikáját már mintegy három évtizeddel ezelőtt kidolgozták, ám elterjedtségét tekintve sok helyen — nálunk is — újnak nevezhető. Az értékelemzésnek az az alapgondolata, hogy a költségek csökkentését a gyártmánytervezésnél kell kezdeni, mert már ebben a szakaszban jelentős megtakarítások érhetők el. Az USA- ban ma több mint tízezer mérnök és mintegy ötven különleges kutatóközpont foglalkozik értékelemzéssel, de jelentőségét hamar felismerték az angol, francia, nyugatnémet nagyvállalatok is. A szocialista országokban a hatvanas évek közepén jelentek meg először az érték- elemzés lényegét, módszereit ismertető tanulmányok. A módszer gyakorlati bemutatkozása sikeres volt. Az Ózdi Kohászati Műveknél például egy jelentős — egymilliárd forint költségben tervezett — beruházást vizsgáltak felül kísérletképpen értékelemzéssel. Az értékelemzés beruházási költségekben 80 millió, az évi üzemeltetési költségekben 20 millió forint megtakarítás lehetőségét tárta fel. Ugyancsak néhány évvel ezelőtti példa: a MÁV egyik javítóműhelyében 500 milliós beruházási programot irányoztak elő, ebből 250 milliót számoltak az építésre. A funkcióvizsgálat során derült ki, hogy a kívánt kapacitást a műhely meglevő állóeszközeivel és technológiájával is el lehet érni. megfelelő szervezési változtatásokkal. Itt nem elsősorban a költségmegtakarítás nagysága érdemel említést — bár az is —, hanem az a szemléletmód, mely az értékelemzést jellemzi, s melyet alkotó kételkedésnek nevezhetnénk. Az értékelemzés olyan alkotó tevékenység, melynek célja a felesleges költségek feltárása, kiküszöbölése, végső soron az önköltség csökkentése. Feleslegesek azok a költségek, melyek nem befolyásolják az élettartamot, minőséget, a használati értéket, a külső megjelenési formát. vagy más olyan tulajdonságot, melyet a vevő megkíván. E MEGHATÁROZÁSBÓL is kitűnik az értékelemzés .,vevőszemlélete”, az a sajátossága, hogy a felhasználó, a fogyasztó igényéből indul ki. Egy megvásárlandó rádiótól a vevő elsősorban azt kívánja, hogy szépen szóljon, esetleg minél több állomást foghasson vele. További szempont a külső megjelenés, hogy beilleszkedjen a szoba többi tárgyai közé. Lehet beleszerelni például ébresztőórát is, ám ez a rádiónak nem alapvető funkciója: kérdéses, hogy a vevő hajlandó-e a többletszolgáltatás nagyobb költségét megfizetni. A műszaki fejlesztést és a költségeket egyaránt befolyásoló értékelemzési szemlélet szerint az árunak és al-, katrészeinek azt a minőséget kell feltétlenül elérnie, amire igény van, ennél több és jobb esetenként pazarlás lehet. PL egy tízéves élettartamú termék egyes alkatrészeit nem szabad 20—30 éves használatra tervezni, különösen, ha ez többletköltséget is okoz. AZ ÉRTÉKELEMZÉS haszna a már jelzett költségcsökkentés, de ez csupán rövid távra szóló előnye. Legalább ennyire lényeges az, hogy a hatására kialakuló szemlélet és gondolkodás- mód — sokan ezt alkalmazott józan észnek nevezik — a vállalat egészére kiterjed, |S nemcsak a hivatásos érték- elemzőket, hanem a műszaki és termelési apparátus vezetőit, dolgozóit is alkotó kételkedésre, a racionális megoldások keresésére — alka'. mazásárá készteti. Föld S. Fele 1978. augusztus ZZ., kedd
