Népújság, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-18 / 194. szám
ULMtiMliiC A SZOCIALISTA bírósá- tógok működésének egyik legfontosabb vonása a do* gozó nép közvetlen részvételé a bírósági eljárásojn amelyet még az 1949. évi XI. törvény vezetett be. Az a történeti szituáció, melyben a népi ülnöki intézményt bevezették Magyarországon, természetesen nem azonos a maival. Ma a bíráskodás, s benne a népi ülnöki tevékenység is stabilizálódott szocialista társadalmi viszonyok között megy végbe. A szakbírókat is magas állami szerv, a Népköztársaság El - nöki Takácsa választja, magas politikai elkötelezettség is feltétele a megválasztásuknak. A ma bírái nem ele- fantcsony-toronyban, hanem az élet sűrűjében élnek, és egyre fokozódó mértékben veszik ki részüket a közéiben is. Az ülnökbíráskodás bevezetésekor sokkal inkább előtérbe került az ülnökök társadalmi ellenőrző szerepe, mint ma a fejlett szocializmus építése idején. A jelenleg hatályos új eljárási szabályaink a formális ülnöki működést kikapcsoltak, mert egyszerűbb büntető és polgári ügyekben a szakbírók egyesbírákként járnak el. A megváltozott körülményeket egyesek félreértik, mert szórványosan találkozunk olyan nézetekkel, amelyek az ülnökbírás, kodás szerepének a csökkenését látják ezekben. VALÓJÁBAN Ml napjainkban az ülnökbírósko- dás szerepe és jelentősége? A szocialista jellegű ülnók- bíráskodás a széles kprű demokratizmust biztosítja 'O- óbbra is az államélet fontos területén. Ott kapcsolódnak be a bíróságok tevékenységébe, ahol tartalmilag is szükség van munkájukra. Az első fokú bíróságon a téléntősebb büntető és polgári ügyekben két ülnökhói és egy hivatásos bíróból álló tanácsban ítélkeznek. Az első fokú bíróságokra nenéz és felelősségteljes munka hárul. Az ő feladatuk mm- . den eléjük kerülő ügyben alaposan és lelkiismeretesen tisztázni a történteket és megállapítani a pontos tényát lást. Csak megalapozott ti nvállásra lehet meghozni a jogszabályoknak és a szőri alista törvényességnek megfelelő igazságos döntést. Elengedhetetlenül szükséges, hogy ebben a jelentős munkában a dolgozó nép képviselői, az ülnökök élettapasztalataikkal, természetes íg.vz- ságérzetükkel. társadalmi es politikai ismereteikkel a bíróság segítségére legyenek. /íz ülnökök élettapasztala ta, esetleges sajátos szakkép1 zettsége megkönnyíti az ítélkezést, elsősorban a te nyal. lások megállapítását. Az adott környezet véleményét, meggyőződését közvetíti, ez elősegíti a bírói munkának a mindennapi élettel való kapcsolatát. Az ülnököket ugyanazok a jogok és kötelezettségek terhelik, mint a hivatásos bírókat. Az ítélkezési gyakorlat alakításában ezért nem közömbös, hogy milyen az ülnökök egyéni véleménye, nézete, az általuk képviselt értékek tartalma, jellege. Ez az oka annak, hogy egyre nagyobb tudatosságot, figyelmet fordítunk az ülnökök választásánál és a bíróságokhoz való behívásuk gyakorlatában. A népi ülnököknek a bírói ítélkezésben való reális részvétele, aktivitása nemcsak az ítélkezés alapjául szolgáló tényállások megállapításánál jelentős, hanem a törvényes kereten belül a büntetés kiszabásánál is, a tényállásra alapított jogi következmények levonásánál is. A ma- gánvádas büntető ügyekben a nagy tapasztalattal rendelkező ülnökbírák hosszú évek óta igen eredményes munkát végeznek az ügyek tárgyalásra való előkészítésénél, a felek békítésének megkísérlésénél. A NÉPI ÜLNÖK nemcsak társadalmi bíró — ami igényli, hogy a pozitív közvéleményt képviselje, hanem összekötő is a társadalom és a bíróság között. Az ülnököknek ez a szerepe mind nagyobb jelentőségre tesz szert. Az ülnökök közvetlenül megismerik a bíróságok sokrétű feladatait, a bírák szép, de nehéz és felelősségteljes munkáját. Segítik környezetünkhöz közelebb hozni a bíróságok munkáját családjukban, ismerőseik körében, a munkahelyeiken. Az ülnöki funkció kibontakoztatásához nincs szükség arra, hogy a népi ülnökök jogászilag szakosodjanak, sőt kívánatos is, hogy időnként az ülnökállomány felfrissüljön. Szükséges viszont, hogy a népi ülnökök elsajátítsák azokat a jogi alapismereteket, amelyek a lakosság szocialista jogtudatának fejlesztése* során indokolt, tőlük elvárható. Ezt elő kívántuk segíteni azáltal, hogy az 1977/78-as oktatási évben „ülnökakadémiánk” keretében minden járásban jogi előadásokat tartottunk részükre, melyek igen látogatottak voltak. Az ülnöki hálózat jelentős információs csatorna a jogismeret és a jogalkalmazási politika terjesztésében. Ez ,is oka annak, hogy az utóbbi évben több népi ülnök számolt be munkahelyén a bírósági működésük során szerzett tapasztalatairól. Kívánatos, hogy a munkahelyek politikai és szakvezetése az ilyen beszámolók megtartását szorgalmazzák és segítsék, amikor a munkatársuk a bírósági működése után visszatér munkahelyére. Az ülnökbíráskodásnak nagy szerepe van a tömegek nevelésében, felvilágosításában, a dolgozók körében végzett ismeretterjesztő munkában, a bűnözés elleni társadalmi összefogásban, a szocialista erkölcs és társadalmi együttélés kialakításában. Az ülnökbíráskodás mély hatást gyakorol a dolgozó nép életfelfogására, gondolkodására, mindennapi munkájára is. Népi ülnöknek lenni társadalmi rangot jelent, de munkájukkal, tevékenységükkel is jelentős mértékben hozzájárulnak a szocialista törvényesség megszilárdításához. Többen közülük az elmúlt évben is anyagi és erkölcsi megbecsülésben részesültek. FELADATUNK AZ. hogy a népi ülnöki intézményben rejlő hatalmas erőt még jobban bontakoztassuk ki és még jobban támaszkodjunk közhasznú tevékenységükre. Dr. Kovács Pál. az Egri Megyei Bíróság elnöke Peva-óvoda épül Halfanban 150 férőhelyes óvodát épít Hatvanban a Münnich Ferenc-Iakótelepen a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat. Korszerű Peva-eljárással, nyolc hónap alatt épült fel a létesítmény, melyet augusztus végén adnak át. (Szabó Sándor felvétele) A. minőség megfelelt — Gyakori a vevő "becsapása, Yillemviisgálat az étkezőkoesikbasr és a büfékben három ügyben vállalati fegyelmi eljárást kezdeményezett. (MTI) Az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség, tekintettel az idegenforgalmi és üdülési főszezonra, hat megyei és a fővárosi felügyelőség közreműködésével augusztus első felében „villámvizsgálatot'’ tartott 56 helyen, a belföldön közlekedő expressz- és gyorsvonatok étkező- és büfékocsijaiban, mozgóárusainál és a fővárosi pályaudvarokon. A vizsgálatról most elkészült összefoglaló általános tapasztalatként állapította meg, hogy mind a pályaudvarokon, mind a vonatokon megfelelően szolgálták ki az utasokat, bár a mozgószolgá- lát árusítóhelyei elavultak és helyszűke miatt nincs lehetőség az áruk hűtésére. Éppen ezért elismeréssel szóltak az ellenőrök arról, hogy a vállalat gondoskodik az árusítóhelyek készleteinek folyamatos, gyakori feltöltéséről, kiegészítéséről. Az áruk minősége — eltekintve a pályaudvarokon talált néhány száraz szendvicstől — megfelelt a követelményeknek. Hasonlóan rendben találta a vizsgálat az árusító automatákat. Kifogásolták viszont az ellenőrök a szűkös tej- és tejtermékkínálatot, joggal, hiszen a vizsgált pályaudvari üzletek közül mindössze négy árusított tejet és kakaót, öt kefirt és joghurtot. Ugyancsak keveselték a dohány- és ajándékboltok választékát. Végeredményben azonban a pályaudvarokon az utasok, a várakozók ellátását kedvezőnek ítélte az ellenőrzés. A vásárlók érdekvédelmének megfelelően foglalkozott a vizsgálat az árakkal, előírt feltüntetésükkel és a számolással is. Ezen a területen már többet büntettek, mint dicsértek az ellenőrök. A vonatok éttermeiben, mozgóárusainál sok helyen hiányoztak az árjelzők, s bár többségében kisebb összegekkel, de gyakran csapták be a vevőket hamis számolással. Az ellenőrök '37 próbavásárlásánál 16 esetben összesen 62 forinttal számoltak többet, az árusok, főleg a pályaudvari üzletekben. A Hajdú Expressz bisztrójának vezetője viszont 56,30 forintos fogyasztásnál tíz forinttal számolt, többet, a Keleti pályaudvar egyik büfésé pedig 45 forint értékű vásárlásnál 7,30 forinttal károsította meg vevőjét. Hiányosság, hogy szinte sehol sem jelezték a vásárlók könyvének meglétét. Az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség felhívta az Utasellátó Vállalat vezetőit, hogy rövid időn belül gondoskodjanak az áruk megfelelő hűtéséről és a vevők tájékoztatásáról. A szabálytalanságokért az illetékes felügyelőség tíz esetben 10 500 forint pénzbírságot rótt ki és BNV "előzetes Könnyűipar több mint 11 ezer négyzetméteren—Szigorítások a díjazásnál Az idén egyetlen vállalatot, szövetkezetét sem kellett részvételre biztatni; a belföldi ellátásban és az exportban jelentősebben érdekelt termelők közül egy sem akar távolmaradni az őszi nemzetközi vásár könnyűipari kiállításáról — mérte fel a helyzetet legutóbbi ülésén az ágazati vásárbizottság. Csaknem 90 vállalat, sző. vetkezet képviselteti majd magát a múlt évinél valamivel nagyobb, összességében 11 és fél ezer négyzetmétert meghaladó területen. Az öltözködés és az otthon kiállítások az A-pavilonban, a lakásberendezéseket kiegészítő termékek a szomszédban emelt új F-pavilonban kapnak helyet. A B-pavilonban mutatja be a múlt évinél már szélesebb skálával a papír. és a nyomdaipar termékeit. A sportszereket és játékszereket a szabadidő-kiál. lításon belül, a „C”, a népművészeti és háziipari termé. keket pedig a 18-as pavilonban láthatják majd az érdek, lődők. Móré Andrástól, a köny- nyűipari vásárbizottság vezetőjétől kapott előzetes tájékoztatás szerint a vállalati felkészülés tartalmilag is javult. Általános a törekvés, hogy még jobban hangsúlyozzák a BNV szakvásár jellegét és a korábbiaknál is aktívabb kereskedelmi fórummá tegyék. A legfontosabb követelmény, hogy a szakmai közönség és a lakosság egyaránt azt láthassa a vásáron, amire igény van és amit készek is szállítani a termelők. Az ipar és a keres, kedelem abban is megállapodott, hogy azok a termelők, akik megelégedtek a szakmai bravúrral, de a díjazott termékből a múlt esztendőben nem forgalmaztak jelentő, sebb mennyiséget, az idén már nehezebben jutnak majd díjakhoz. Bár a díjazásban a főszereplő továbbra is az adott termék marad, ezúttal már számításba veszik az egész évi gyártmányfejlesztő tevékenységet is. Az előzetes tájékoztatás szerint több mint 250 könnyűipari termékkel pályázhatnak az idei őszi BNV díjaira. A korábbiakhoz képest most alaposabban előkészítik a szakmai napokat is, ipari és kereskedelmi mi- n isztefh elyettesek lesznek társelnökei a tanácskozásoknak. Ismét megrendezik a di- vatirányt jelző és a termékpropagandát elősegítő divat- bemutatókat. Üjra megszervezik a vásáron a divat- és a lakberendezési tanácsadást, valamint a Textilipari Minő. ségellenőrző Intézet árukezelési tájékoztató szolgálatát. Kereskedelmi vállalatokkal együttműködve, nagyobb áruházakban, mintaboltokban a BNV-n bemutatott termékekből árusítást is terveznek. (MTI) Fórum Bélapátfalván A BÉLAPÁTFALVI NAGY- BERUHÁZÁS TERÜLETÉN az idén első alkalommal szervezett ifjúsági építőtáborban, több más mellett, hagyománnyá vált az is, hogy turnusonként fórummű. sort rendeznek a fiatalokat érdeklő, aktuális témákról. A mindennapi munkán kívül talán az egyetlen „kö- töttebb foglalkozás” ez a tábor programjában, de mint a kivitelező vállalatoknak nyújtott segítség, azt példázza, hogy a részt vevő szakmunkástanulók rendkívül komolyan veszik. Nyoma sincs a — felnőttekkel, gazdasági, politikai, helyi s a megye más részéből érkezett vezetőkkel való — találkozáson az erőltetettségnek, a legkevésbé sem látszik, hogy a fiúk valamiféle terhes kötelezettségből ülnének széksorokba holmi időrabló „fejtágításra”. A táborlakók kíváncsisága őszinte, a fiatalok kérdései egyértelműen arra vallanak hogy figyelik az életet, a körülöttük és a világban zajló események nem hagyják közömbösen talán egyiküket sem. Legalábbis így vallanak tapasztalataikról a műsor rendezői, s hasonló a véleménye e sorok írójának is, akinek éppen a legutóbbi fórumon adódott alkalma tájékozódni mindezekről. Hogy csupán ez utolsó rendezvényről szóljak: a hatvani, selypi tanulók — szűkebb környezetükkel kapcsolatban — meglehetősen aprólékosan tudakolóztak a nagyberuházás programjáról, a kivitelezés üteméről, a jelenlegi helyzetről, a -leendő cementgyárról. Megkérdezvén még azt is, hogy a szürke betonóriás, színevei valóban a legszerencsésebben illeszkedik-e pompás természeti környezetébe, porolásával nem rombolja-e a nagy idegenforgalmú tájat. Mi lesz a régi gyár sorsa, a meglevő üzemekből mit lehetne megmenteni a népgazdaságnak? S vajon, milyen itt a nagyközségben a .dolgozók kulturális ellátottsága? Megkérdezték: milyenek a munkavédelemmel összefüggő helyi, megyei tapasztalatok? KERESTÉK AZ ÖSSZEFÜGGÉSEKET a termelést segítő mozgalmak és a nép- gazdasági egyensúly helyre- állítása között. Látható1 felháborodással feszegették a hazánkban rendkívüli mádon növekvő alkoholfogyasztás okait, döbbenten firtatták az országszerte elharapódzó „csúszópénz” históriáját, s egyebeket. A külpolitikában pedig — többi között — Vietnam helyzete, a közel- keleti válság, Kína politikája, illetve a nemzetközi békeprogram megvalósulása foglalkoztatta a tanulókat. Őszinte elismeréssel figyeltem magam is a gonddal megfogalmazott kérdéseket, s tisztelettel szemléltem a válaszoló felnőtteket, akik fáradságos napi munkájuk után vállalkoztak szerepükre, egyik-másik esetben valósággal „belecsöppenve” a műsorba. Mert valóban csak jót lehet mondani a táborba meghívott s a feleletre vállalkozott vendégekről, akik felelősségüket itt is teljesen átérezve álltak a fiatalok elé, ráadásul pedig némelykor gyakorlott fórumszereplőkhöz hasonló teljesítményeket mutattak. NEMCSAK A% ÜGYES RENDEZŐK, hanem feltétlenül e vendégek érdeme is, hogy a fórum jól sikerült,, s minden bizonnyal hasznos lesz a tábor fiataljai számára. Gy. Gy. Jubilál az Egyesült izzó Negyedszázados fennállását ünnepli az Egyesült Izzó Gyöngyösi Félvezető és Gépgyára. Ezt a jubileumot rendezvények sorozatával tette és teszi emlékezetessé. Az ünnepség kezdete július 8-án volt, amikor a Tungsram- sportnapot rendezték meg. Az ünnepségsorozat lehetőséget nyújtott arra, hogy az Izzó gyöngyösi gyárának dolgozói tevékenységüket sokoldalúan, sokszínűén mutassák be a város lakóinak. A szocialista brigádok például vetélkedőt szerveztek, több fordulón keresztül mérték össze tudásukat, hogy a döntőt augusztus 24-én a városi művelődési központban tartsák meg. Az természetes, hogy a gyáregység történetét kiállításon mutatják be, amely az üzemi ebédlőben tekinthető meg augusztus 21-től. Ezt követően műszaki napot tartanak és ekkor vetített képes összefoglalót mutatnak be az elmúlt 25 év történetéből. A jubileumi díszünnepség időpontja augusztus 25-e. Ezen a napon délelőtt 9 órakor a gyáralapítók találkozónak az üzemi tanácsteremben. Délután 5 órai kezdettel a gyöngyösi szabadtéri színpadon kerül sor a jubileumi ünnepségre, amelyen az arra érdemesek átvehetik kitüntetéseikéi. és jutalmukat is. Ezt követően este 7 órai kezdettel reprezentatív ajándékműsor hangzik el a szabadtéri színpadon. A jubileumi rendezvények sora augusztus 30-val zárul, amelyen műszaki napot tartanak. 1978. augusztus 18., péntek
