Népújság, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-17 / 193. szám
Vezérvonal a mindennapi munkában I Országszerte befejeződött a mezőgazdasági, az élelmi- szeripari és a hozzájuk kapcsolódó intézményi pártszervezetekben a Központi Bizottság 1878. március 15-i határozatának taggyűlési vitája. Napjainkban már a megyei pártbizottságok összegezek a párttagság észrevételeit, javaslatait, hogy testületi üléseiken megvitassák megyéjük mezőgazdaságának és élelmiszeriparának teendőit. TERMÉSZETES ÉS JOGOS AKTIVITÁS A mezőgazdasági és az élelmiszeripari pártszervezetek tagságának 80—90 százaléka részt vett a határozatot tárgyaló taggyűléseken, de megismerkedtek vele az ipari, a közlekedési, a kereskedelmi, a hivatali és a lakóterületi pártszervezetek kommunistái is. Az természetes, hogy élénk vita elsősorban a mezőgazdasági és az élelmi- szeripari pártszervezetekben alakult ki- Ha tekintetbe vesszük, hogy a taggyűlések abban az időszakban zajlottak. amikor kint a földeken éppen a legnagyobb dolog volt, csak akkor érzékeljük igazán a párttagság nagy- nagy felelősségérzetét. Bizonyos értelemben rendhagyó módon történt a KB határozatának feldolgozása. Az általános gyakorlattól eltérően az „út” nem a megyei és járási bizottságokon keresztül vezetett „lefelé”, hanem a KB-ülést követően elsőként az alapszervezetek dolgozták fel a határozatot. A taggyűlések munkája azt bizonyítja, hogy a párttagság átérezte ennek jelentőségét, s nagy felelősséggel mondott véleményt. A párttagság nagy érdeklődése és felelősségérzete mellett a KB március 15-i határozatát tárgyaló taggyűlések másik előnyös jellemzője volt az általános szólamok mellőzése, vagyis a konkrétság, a dolgok nevén nevezése. A pártszervezetek kis százalékában elégedett meg a vezetőség csupán azzal, hogy „egy az egyben” ismerteti a határozatot. A legtöbb pártszervezet vezetősége a határozattal kapcsolatban szakemberek, tapasztalt pártmunkások véleményét is kikérte. És nem csupán a határozatról, hanem a gazdaságuk, üzemük munkájáról is. A pártszervezetek vezetőségei tehát a határozat szellemében vizsgálták gazdaságuk helyzetét, tették mérlegre munkájukat. KONKRÉT ÉS HASZNOS JAVASLATOK Sok-sok észrevételt, javaslatot tettek a kommunisták a taggyűléseken. Ezek jelentős hányada saját üzemük gazdálkodását minősítette, de igen sokan nagy-nagy hozzáértéssel beszéltek az országos kérdésekről is. Voltak, akik napjaink sürgős problémáinak megoldását sürgették, mások a távoli jövő feladatait ecsetelték. A felszólalások tartalmának ez a sokszínűsége feltétlenül felveti azt a kérdést: vajon nem kerül-é süllyesztőbe, nem megy-e veszendőbe a sok-sok okos javaslat. Előfordulhat egyes párt- szervezetekben, hogy a pártvagy a gazdasági vezetés nem értékeli kellő komolysággal a kommunisták javaslatait, de országosan nem ez a jellemző. A felsőbb pártszervezetek idejében intézkedtek róla, hogy ami a helyi párt- és gazdasági vezetésre tartozik, amit helyben kell megoldani, abban az állami gazdaság, tsz, élelmiszeripari üzemek párt- és gazdasági vezetőinek kell intézkedniük, s erről a beszámoló taggyűlésen számot adniuk. Azokat a véleményeket, javaslatokat pedig, amelyek országos kérdésekre vonatkoznak, vagy azokat amelyeknek megoldása meghaladja a helyi pártós gazdasági vezetők erejét, el kellett juttatniuk a felsőbb pártszervekhez. Ezek nagy segítséget adnak a párt- bizottságoknak a mezőgazdaság és az élelmiszeripar jövőjének, feladatainak kimunkálásához. CSELEKEDNI ITT ÉS MOST A határozattal való azonosulást — a szóbeli elismerés mellett —• legjobban azonban a cselekedet, a mindennapi munka fejezi ki. Ebben a tekintetben is sok a kedvező tapasztalat. A pártszervezetek tehát jó politikai érzékkel határozták meg, mi az, ami számukra mindennapi feladat, amivel nem lehet hónapokat várni, s mi az ami távlati tennivalóik közé tartozik. Azzal, hogy cselekvési programjukba vették a KB-határozatból adódó sürgős gyakorlati feladatokat, egyben megkezdték a határozat végrehajtását, tehát mintegy vezérvonalként használják mindennapi munkájukban. Amikor a pártszervezetek javára kell írni a kezdeményezőkészséget, a gyors cselekvést, arra is figyelmeztetni kell, hogy a határozat nem rövid távra, hanem hosszú időszakra szabja meg a párt- szervezetek, a gazdasági vezetők . feladatait. A hosszú távú feladataik kimunkálásában ; ősszel sorra kerülő megyei pártbizottsági ülések adnak számukra iránymutatást. Mihók Sándor Csuvas vendégeink programjából A csebokszári vendégek az A Csebokszáriból érkezett testvérvárosi küldöttség programja szerdán tovább folytatódott Heves megye székhelyén. A delegációt tegnap délelőtt fogadta Virág Károly, a megyei párt- bizottság titkára, megyénk életéről, jelenlegi helyzetéről és terveiről beszélgettek. Ezután a csuvas delegáció tagjai ellátogattak a VILA- TI egri gyárába, ahol Varga Csaba, az üzemi pártbizottság titkára és Szemenyei Aladár, a műszaki főosztály vezetője mutatta be a küíMagyar—csehszlovák Befejeződtek Budapesten a magyar—csehszlovák energetikai tárgyalások, amelyeket Simon Pál nehézipari miniszter és munkatársai folytattak Vlastimil Ehrenbergerrel, Csehszlovákia tüzelőanyag- és energiaügyi miniszterével, valamint Miroslav Prikryl miniszterhelyettessel. A tárgyalásokon megállapították, hogy a szénbányászati meddőhányók feldolgozását és hasznosítását célzó magyar Haldex-rendszer csehszlovákiai alkalmazására is lehetőség mutatkozik, s ezért közös vizsgálatokat egri Csebokszári-városrészben döttségeknek a gyárat. Szó esett a Szovjetunióba küldendő exporttermékekről, például a Kámai Autógyár részére szállítandó vezérlő- berendezésekről is. A vendégek azután a KAEV egri gyáregységébe látogattak el, melynek munkáját Veréb József igazgató mutatta be a küldöttség tagjainak. A csuvas testvérterületről érkező küldöttség megtekintette Eger északi lakótelepét, amelyet Csebokszári néven , keresztelték el” a cnergstikai tárgyalások folytatnak a leggazdaságosabb megoldás földerítésére. Megállapodtak abban, hogy közös vizsgálatokat végeznek a két ország gáztávvezetékhálózata újabb összekapcsolási lehetőségeinek feltárására is. Áttekintették a 750 kilovoltos távvezetékhez kapcsolódó, s a két ország energiarendszerét összekötő 400 kilovoltos távvezetékek építését. A tárgyalásokon végül meghatározták a két ország 1981. és 1985. közötti energetikai műszaki-tudományos együttműködésének legfonto. sabb témáit. (Szántó György felv.V helybeliek. Képünk erről á látogatásról készült. A csebokszári delegáció tagjai ezután részt vettek egy szilvásváradi kiránduláson, ahol a Bükkfennsík érdekességeivel, nevezetességeivel ismerkedtek meg. Mert mindenki akarta Pontosabban: sehogy sem akartak nekifogni a kezdet kezdetén a munkának. Mindenki tudta, hogy elkerülhetetlen, de igyekeztek az időt húzni, mert nagyon fontos társadalmi érdek követelte meg a gyöngyösi Fő téren lévő fűszerbolt üzemeltetését. Ha pedig a már elodázhatatlan korszerűsítéshez, bővítéshez hozzákezdenek, mi lesz abból? Hová megy annyi ember bevásárolni?. Meddig tart el az építkezés és a berendezkedés? Végül is nem volt mit tenni, ahogy szokás mondani: ezt a békát le kellett nyelni — meg kellett kezdeni a felújítást. Szántókon, réteken, szőlőkben a gyomok ellen Dr. Németh Imre munka közben. (Fotó: Perl Márton) A szobájában ritkán találni, annál gyakrabban kint a szántóföldön, a szőlőkben, a réteken, vagy éppen az erdőkben. Kora tavasztól, amikor megjelenik az első fénysugár, egészen a ködbe búr- kolózó késő őszig járja a természetet. Amikor valahol megjelenik. kis táskájából gyorsan előkerül a nagyító, a kés, gyakran a határozókönyv is, melyet fel-fellapoz munkája közben. Különös munkát végez. Gyomokat keres, gyűjt és vizsgál. Ezek avatott .szakértője dr. Németh Imre, a Heves megyei Növényvédelmi és Agrokémiái Állomás munkatársa. Hónapokig hiányzott az állomásról, mert súlyos szívműtéten esett át az alig harminc esztendős barna fiatalember. Most már lábadozik, és gyakran bejár munkahelyére, mert nem tud elszakadni tevékenységétől. Betegségéről már múlt időben beszél, helyette inkább a pályakezdést villantja fel: — A gödöllői dombságról származom, veresegyházi vagyok — meséli. — Egész fiatalon megszerettem a növényeket, a rovarokat, és gimnazista koromban nyaranta szívesen gyűjtöttem és preparáltam ezeket. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetemre jártam, ahol biológia-földrajz szakon végeztem. Tanítani szerettem volna, de a sors közbeszólt. Különös szerencse folytán a Magyar Tudományos Akadémia Vácrátóti Kutató Intézetébe kerültem tudományos segédmi%j,kalárs- nak. Érdekes fordulata volt ez életemnek, mert az egyetemen inkább állatföldrajzzal foglalkoztam legszívesebben, ennek ellenére mégis botanikus lettem! A vácrátóti intézetet már korábban ismertem, hiszen szülőfalum közelében van. Másodikos és harmadikos gimnazistaként nyáron egy-két hónapot fizikai munkásként ott dolgoztam. Kapáltam, öntöztem a növényeket, és ha kellett, csatornát ástam. Ez a botanikus kert olyan, mint egy kis sziget, tele különleges növényekkel és madarakkal. Nagyon szerettem ott lenni, így szívesen mentem diplomával a kézben az intézetbe. Sokan emlékeztek is rám, mégsem volt könnyű elfogadtatni magam. Dr. Újvárosi Miklós igazgatóhelyetes, az egyik legnagyobb élő hazai gyomnövénykutató mellé kerültem. őt tartom tulajdonképpeni mesteremnek, mert ő vezetett be a tudományos módszerekbe. Megtanultam a gyom magvak kezelését, a gyűjtés, a csíráztatás módszereit, a kísérletezések lehetőségeit. Nagyon sokat tanultam tőle, úgy érzem, anélkül nem tudtam volna eljutni idáig. Mesterével bejárta az országot és huszonévesen részt vett abban a gyomnövényfelvételben, amely egész Magyarországra kiterjedt, s azóta könyv alakjában is megjelent . Vizsgálták, hogy a mezőgazdaság fejlődésével, a korszerű vegyszeres gyomirtással hogyan változott a gyomflóra összetétele. Hét esztendővel ezelőtt szinte véletlenül került Heves megyébe a Növényvédő Állomásra, melynek központja akkor Gyöngyösön volt. — Az elődöm elment. — magyarázza dr. Németh Imre. — A helye megüresedett, melyet én megpályáztam. Nem is reménykedterp, hogy sikerül, de a növényvédő állomás igazgatója megkeresett és ajánlatott tett, hogy jöjjek. Nemcsak a nagyobb fizetés vonzott, hanem inkább a szakmai önállóság. Nem tartom magam elméleti embernek, noha elmélet nélkül nincs gyakorlat, mégis a munkámat a termelés közvetlen szolgálatában hasznosíthatom. Bevallom, nagyon sok nehézséggel kezdtem. A gyomnövényeket ugyan ismertem, a védekezés módszereit, a technológiákat azonban kevésbé. így egy évre szakmérnöki képzésre, Keszthelyre kerültem, ahol távol a családtól —, mert akkor már nős voltam, és akkoriban született a lányom —, növényvédelmi kémiát, vegyszeres gyomirtást és jogi ismereteket tanultam. Vörös diplomával végeztem, és amil kor visszatértem, újabb meglepetés várt. Elkészült az állomás új egri központja, és a megyeszékhelyre költöztünk. Lakást kaptam, és végre együtt lehettem a családdal. Dr. Németh Imre első feladata volt, hogy felmérést végzett Heves megye gyomnövényeiről, és ezeket össze is gyűjtötte. Vizsgálta, milyen gyomok károsítják leggyakrabban a kukoricái, a kalászosokat, a szőlőt, a zöldségeket. És fokozatosan ösz- szeállt a kép. Heves megyében 450 gyomfajt gyűjtött össze a szántokon. a réteken, a szőlőkben es az erdőkbe a. Kétszáz gyomnövény magját szedte össze, melyekkel különböző kísérleteket végzett. — A változó, és egyre korszerűsödő mezőgazdasági technikával — jegyzi meg —, különösen az utóbbi öt esztendőben Heves megyében is sokat változott a gyomnövényzet összetétele. Jellemző például, hogy főleg a gabonatáblákon nagyon elszaporodott a vadzab, más gyomok viszont a vegyszerek hatására visszaszorultak. Sokat változtak a gyomnövények az egri és a mátraalji borvidék szőlőiben is. Ezeket követtem oyotnua hároméves vizsgálatsorozattal, melynek az eredményeként készült anyagot tavaly doktori disszertációként megvédtem. A vizsgálatokat az Eger környéki szőlőkben: Demjénben, Egerszó- láton, Kerecsenden, Verpelé- ten és Noszvajon végeztem nagyüzemi táblákon és a háztájiban is. Nem volt érdemtelen, mert bebizonyítottuk, nem biztos az, hogy a többszöri permetezés jó a gyomok ellen, hanem inkább hatásosabb a vegyszerváltás. Dr. Németh Imre szinte megszállottja szakmájának. Több száz gyomot ismer. Sokszor egy levéldarabról, vagy éppen a virágról pillanatok alatt megállapítja, milyen növényről van szó. Szenvedéllyel végzi munkáját, mert sok örömet és változatosságot talál benne. — Jó érzés a gyakorlatban megvalósulni, látni mindazt, amit teszek — mondja elégedettséggel a fiatalember. — A termelést szolgálni egy-egy új felderítésével, szaktanácsokkal védekezési technológiák kidolgozásával, azt hiszem, ennél nem kell több! Erre irányulnak újabb törekvéseim. Fiatal vagyok, ' es most már optimistább is, »mert a sikeres szívműtéttel meghosszabbították az eleiemet.. így van reményem, hogy amit eddig csináltam, folytathatom. Mindenesetre szeretnék még többet együtt lenni a családommal, két gyermekemmel, feleségemmel, akinek sokat köszönhetek. Szeretem az irodalmat, a történelmi regényeket és nem utolsósorban a festészetet. Remélem, ezekre is több f időt szánhatok ezután. Mentusz Károly Ettől kezdve mindenki egyet akart: minél rövidébb idő alatt, minél színvonalasabb munkával megfelelni a feladatoknak. A biztosítást a városi tanács vette a vállára, és még az iparcikk kisker is belátta, ideiglenesen át kell engednie a porcelánboltját, hogy az élelmiszerek árusításának helye legyen. A Mát- ravidéki Építő- és Szakipari Szövetkezettel pedig napokra lebontott, pontos menetrendet készítettek, hogy mindig, mindenki tudhassa, éppen akkor mi a teendője. Miután mindenki azt akarta, hogy Gyöngyös központjában mielőbb a lakosság rendelkezésére álljon egy korszerű élelmiszerbolt, ez év január 4-én kijelentették, augusztus 20-ra meglehet nyitni a felújított üzletet. A tény pedig az, hogy az eredetileg is túlságosan rövidnek tartott időből is lefaragtak az építő szövetkezetiek, mert — néhány perces ünnepség keretében — még augusztus 15- én megnyitották a több mint kétm és fél millió forint költséggel átalakított és kibővített, korszerű és küllemre is mutatós boltot. Az összeg azt is jelzi, nem kis munkáról volt szó. Mint példánk, is igazolja, ha a közös elhatározáshoz megfelelő tettek is kapcsolódnak, akkor még a hihetetlennek tetsző feladatokat is sikerrel lehet elvégezni. A Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 2101-es számú gyöngyösi boltját Keresztesi Lajos, a városi tanács elnökhelyettese adta át a felújítás után a rendeltetésének. aSSnuSoZ 1978. augusztus 17., csütörtök
