Népújság, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-16 / 192. szám
► I* VILÁG PBOLETÄBJÄl, EGYESÜLJETEK! . Afnnili ffln _______AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA____________ X XIX. évfolyam, 192. szám ÄRA: 80 FILLÉR 1978. augusztus 16.. szerda A Komszomol KB elismerése az uszty-ilimszki építkezés magyar brigádjának Fajiildözés elleni világkonlerencia Stössel Nándor, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: A fajüldözés és a faji megkülönböztetés elleni világ- konferencia kedden kezdte meg az érdemi munkát. Több szocialista ország állami vezető személyisége, Leonyid Brezsnyev, Losonczi Púi és mások üdvözletüket és jókívánságaikat küldték a konferenciának. „A világ demokratikus erőivel együtt a Magyar Népköztársaság mindig a gyár. maii és faji elnyomás ellen, a szabadságukért, alapvető emberi jogaik kivívásáért fellépő népek oldalán áll és következetesen síkraszáll a népek önrendelkezésére, a (Folytatás a 2. oldalon) Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Ünnepélyesen búcsúztatták kedden délután Moszkvában a Komszomol Központi Bizottságának székházában a Kun Béla magyar ifjúsági építőbrigád hazatérő tagjait. A magyar fiatalok éppen két évvel ezelőtt utaztak ki a KGST-tagállamok együttműködésével megvalósuló nagyszabású szibériai építkezésre, az uszty-ilimszki cellulózé és papíripari kombinát és a mellette felnövekvő új város építésére. A Kun Béla brigád becsülettel helytállt a nagy munkában. A számukra szokatlan szibériai körülmények között, télen nemegyszer mínusz ötven fokig terjedő fagyban dolgoztak. Kezdeményezői lettek az októberi forradalom évfordulója tiszteletére indult nemzetközi szocialista munkaversenynek az építkezésen, kiemelkedő teljesítményeket értek el. Szovjet testvérbrigádjaikkal versenyeztek az elsőbbségért. Bár körülményeik igen nehezek voltak, s nemegyszer az új építkezések különleges nehézségei — gátolták munkájukat, megbecsülésüket mutatja, hogy a Komszomol KB kérésére még mintegy 150-en továbbra is Uszty-Ilimszkben maradnak, a kombinát megnyitásáig hátralévő egy esztendőben ott dolgoznak. A Komszomol Központ! Bizottsága az építkezésen nyújtott kiemelkedő munkájáért, a társadalmi munkában végzett kimagasló teljesítményért számos magyar fiatalt tüntetett ki elismerő oklevéllel. Ülést tartón a megyei tanács végrehajtó bizottsága Egerben tartotta meg, Fekete Győr Endrének, a megyei tanács elnökének elnökletével ülését a Heves megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A testület munkájában részt vett Szigeti István, munkaügyi miniszterhelyettes is. A végrehajtó bizottság megvitatta a tanács végrehajtó bizottsága munkaügyi osztályának ügyrendi feladatai ellátásáról szóló beszámolót, amelyet megfelelő vita után elfogadott. Ugyancsak beszámolót hallgatott meg a testület a megye tanácsainak első félévi költségvetési és fejlesztési alapja gazdálkodásáról. Dr. Holló Béla, a KISZÖV elnöke az ipari szövetkezetek egyesülésének tapasztalatairól, Berecz István, a KPM Egri Közúti Igazgatóságának igazgatója, a 25. számú főút egri átkelési szakasza építésének helyzetéről adott tájékoztatást a végrehajtó bizottságnak. Jelentés hangzott el a megye iparcikkellátása helyzetéről is, majd a végrehajtó bizottság egyéb ügyeket tárgyal*. k Csnvas vendégeink programjából Látogatás az épülő egri kórháznál — Beszélgetés a kapcsolatok bővítéséről — Séta a várban Wk ■ '• • j . y* , : ■'■- J.:'':': -V. 'í i 'S» %L KÁ. ! S Æ4«il ffl tSiä (Totó: Perl Márton) Az Eger testvérvárosából, Csebokszáriból szűkebb hazánkban tartózkodó delegáció programja kedden folytatódott. Vendégeink a délelőtt folyamán megkoszorúzták a Felszabadulási emlékművet, majd egészségügyi intézményekbe látogattak el. A küldöttséget dr. Csapó István, az Egri Megyei Kórház igazgató főorvosa és dr. Papp Kálmán városi főorvos tájékoztatta a kórház működéséről, illetve a megye- székhely egészségügyi helyzetéről, majd megtekintették az épülő új kórházat. Ezután a csuvas vendégek a korszerű egri Ságvári bölcsődébe indultak, ahol vendéglátóik kíséretében megnézték az intézetet, s tanúi voltak az apróságok egyik foglalkozásának is. A délután folyamán az Egri Városi Tanácson fogadták a küldöttség tagjait, akiknek filmet vetítettek le a pincerendszerről és a szőlészetről. Ezután került sor arra a beszélgetésre, amelyen a vendégek tájékoztatást kaptak a város múltjáról, jelenéről és a további város- politikai elképzelésekről, majd a kapcsolatok szélesítésének lehetőségeiről beszélgettek. A rendezvényen ott volt Schmidt Rezső, az MSZMP Egri Városi Bizottságának első titkára, dr. Varga János tanácselnök, Kovács János, a városi párt- bizottság titkára, Dér Bélámé tanácselnök-helyettes és dr. Varjú Vilmos, a városi tanács vb-titkára is. A csuvas delegáció keddi programja az egri várban tett sétával végződött, ahol dr. Bakó Ferenc múzeumigazgató kalauzolta őket. Képünk az épülő új egri kórház látogatásakor készült. Piaccsarnokot avattak Kecskeméten Kecskeméten kedden felavatták a város régi híres piacterén felépült, új, 5000 négyzetméter alapterületű piaccsarnokot, az ötödik ötéves terv legjelentősebb Bács-Kiskun megyei kereskedelmi létesítményét. Az óriási alapterületű épület csaknem 50 millió forintba került. A „hírős * város” új piaccsarnokában két műszakban, reggeltől estig nyitva tartanak az állami és a szövetkezeti gazdaságok pavilonjai, s árusítják a friss zöldség-gyümölcsféléket, az egyéb élelmiszereket. A kecskeméti piaccsarnok abban különbözik az , ország valamennyi hasonló létesítményétől, hogy ez biztosít a legtöbb kistermelőnek elárusító helyet, mintegy 1700 négyzetméter alapterületen. A megyeszékhely impozáns kereskedelmi létesítményét Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter adta át rendeltetésének. „ TiízolfögyaleorBat a füzesabonyi RFOR-telepen Három megye tíz városának tűzoltó alegységei vettek részt kedden a füzesabonyi 20 ezer köbméteres ÁFOR elosztó telepen rendezett tűzoltógyakorlaton. A legnagyobb veszély- forrást jelentő ötezer köbméteres gázolajtartálynál feltételezett tüzet az úgynevezett mobil haboltó felszerelések bevetésével lokalizálták. Ezen a gyakorlaton került sor egyébként a nemrégiben elkészült tűzoltási terv próbájára, amelybe bekapcsolódtak a vállalati tűzoltók is. A gyakorlatot megtekintette Tóth Lajos ezredes, a BM Tűzoltóság Országos Parancsnok- ságának osztályvezetője is. A hatvaui tűzoltók a feláljási helyre vontatták a habyígágyút Értékteremtő aratás A lighanem általános emberi dolog, hogy ha baj van, ha valami veszedelem leselkedik, akkor megsokszorozódik a teljesítőképesség, nagyobb a figyelem és nagyobb az akarat is, hogy leküzdjük az előttünk tornyosuló nehézségeket Ez történt az idén az aratással. Nagyon ránk ijesztett az idő. A vigasztalan esős napok, a megújuló és szűnni nem akaró viharok a szokottnál is jobban fordították a közfigyelmet a legnagyobb és legfontosabb nyári mezőgazdasági munka, a betakarítás felé. Érdekes módon nagyon keveset kellett hangoztatni, hogy az aratás közügy, mindannyiunk érdeke azt kívánja, minél előbb biztonságos magtárakba kerüljön a termés. Mindenki tudta, hogy az ország kenyeréről van szó. Ügy is dolgoztak az aratás résztvevői. A kombájnostól a szárítókezelőig, mindenki teljesítőképessége legjavát adva, felelősséggel érezve és cselekedve a kenyeret adó gabonáért. Soha ilyen szervezetten, ilyen pontosan és ilyen rendben nem sikerült még az aratási hadművelet, mint az idén. A láncolat tökéletesen működött. Alig akadt panasz a máskor oly sokat kifogásölt alkatrész-utánpótlásra, a kombájnosok lelkiismeretes munkájáról pedig — ahogy néha méterről méterre, lépésben haladtak előre a földre dőlt kalászok között — az idén sokan vehetnének példát Sikerült az aratás. A búzaföldek fölött gólyák keringenek, vércsék cikáznak, a learatott tarlót kutatva. A termés már biztonságban van. S most a siker után nem csupán a magtárakba került tonnáknak örülhetünk, hanem a jól végzett munka tudatának is. Ostobaság volna most utólag, túl a nehézségeken, féligazságként azzal játszadozni, hogy lám milyen jól jött a rossz idő. így legalább felébresztette a mindennapok megszokásaiban el-elszunnyadó közös felelősségérzetet, a megfeszített akaratot, a pontos szervezés igényét * Hogy lehetne mindig, állandóan így dolgozni? Lehetne és lehet is. Ha a munkát végző és a munkát figyelemmel kísérő közösség tagjai valóban közös célnak, nemes ügynek érzik, érezhetik a kitűzött feladatot, ha mindennapi tetteikkel a nagy egész érdekét szolgálják. Ez az a központi össze tárté erő, amely évről évre kiemeli a jeltelen hétköznapok sokaságából az aratási munkát Természetes, hogy mindenki az egész ország érdekét szolgálja saját munkahelyén, természetes, hogy hiba volna fontossági sorrendet felállítani munkahelyek között hiszen minden alkotó, dolgozó kéz munkájára egyformán szüksége van az országnak. Az aratóknak annyiban szerencsés a munkahelyük, hogy évenként egyszer a szó legigazabb értelmében kezükbe van letéve mindennapi kenyerünk. Becsülettel szerezték meg ezt a kenyeret a természettel vívott küzdelemben, s legnagyobb fizetségük ezért a munkáért nem is csupán a borítékban lapuló pénzbeli ellenérték volt, hanem a nagy közösség kitüntető figyelme, amellyel napjaikat kísérte a közvélemény. Ha van tanulsága az ide! nagyon nehezen induló, de igen jó sikerrel végződött aratásnak — márpedig van —, akkor ez mindenekelőtt az, hogy a munkát nem csupán az élet fenntartásához szükséges ellenszolgáltatásnak kell és érdemes tekinteni. A jól végzett munkáért ugyanis kijár az elismerés is, amire mindannyian így, vagy úgy igényt tartunk. Az ilyen munkának mint az idei aratás, mindennél többet érő értéke van; a megbecsülés. A jó munka ugyanis mindig kivívja magának a becsületét. Sadgethy András íl.s néhány perc múlva már célba vették a feltételezett tűzfészkeit, - .(Éptó; Szabó Sándor)! > *
