Népújság, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-02 / 180. szám
Szellemi torna Belépő csak a legjobbaknak.., Meditáció az egyetemi, főiskolai felvételi rendszerről AZ ALTALANOS ISKOLÁBAN nemcsak az egyszeregyet kell megtanulni, hanem azt is, hogy a giliszta gyűrűsféreg, hermafrodita, és ott jelenik meg először a kétnyílású tápcsatorna. Tudni kell azt is, hogy mi az öszefüggés a fémek jellem- erőssége és bázisaik oldhatósága között, meg azt is, hogy melyek a csillagok legfontosabb tulajdonságai. Még jó néhány olyan ismeret- anyagot lehetne említeni, amelyre azt szokták mondani, hogy nélküle is jól megvan az ember, kár vele a gyerekek fejét terhelni. De valóban nincs szükség ezekre az ismeretekre? Esetleg mást kellene helyettük tanítani? Egyáltalán mi az, amit feltétlenül meg kell tanulnunk? Az iskolai tantervi anyag mindig vita tárgya, s a vitá- zók mellette és ellene sokféle érvet sorakoztatnak fel. Mindenki a saját szemszögéből ítéli meg a problémát. A tanárok azt szeretnék, ha tantárgyukból minél többet sikerülne megtanítani tanítványaiknak, a diákok pedig annak örülnének, ha minél kevesebb lenne a kötelező tanulnivaló. Gyakran felteszik a kérdést, hogy ezt vagy azt az anyagot miért kell megtanulniuk, hiszen — szerintük — sohasem lesz rá szükségük az életben. A válasz nem mindig kielégítő. Néha bizony még a pedagógus is el-eltöpreng azon, hogy meddig is „kényszerítse” tanítványait behatolni tudományágába. Különösen akkor kerül ilyen meditáló hangulatba, amikor egyikmásik diákkal nem sikerül A muzsika kedvelőinek nem lesz okuk panaszra e nyár augusztusában Egerben, hiszen a megyeszékhely sokszínű, gazdag zenei programjával valósággal elkényezteti a közönséget. Ma este 8 órakor, a Megyei Művelődési Központban négy népzenei együttes — a siroki, a gyöngyösoroszi, valamint a mezöszemerei Kórusok, illetve a mezőszeme, rei citerazenekar — mutatja be e vidék legkedvesebb dalait. 5-én délután 6 órakor kerül sor arra a zárókoncertre, amelyen az immár másodízben megrendezett országos zenekari tábor résztvevői lépnek föl az egri közönség előtt. A fiatalok barokk zenekari műveket, valamint Bartók Magyar képek című kompozícióját mutatják be a Ho Si Minh Tanárképző udvarán, Kocsis Albert hegedű- művész közreműködésével. Ugyan e napon délután 5 órakor a Magyar Néphadsereg Központi Fúvószenekara lép föl a vár romkertjében. Az Országos Filharmónia és az egri Műsorrendező Iroda két érdekes pogramot ígér a székesegyházban. Hannes Kästner orgonaestjére 7-en, 8 órától, Ella István koncertjére 18-án. 8 órától kerül sor. Nagy érdeklődéssel várja már a közönség a Farkas Ferenc írta Vidróczki című romantikus daljátékot is. Bemutatására Mikó András és Csemer Géza rendezésében 11-én fél 8 órakor kerül sor a várban, a gótikus palota előtt, A további előadások 12-én, 13-án, 14-én lesznek. 20-án 10 órától a Szépasz- szony-völgyben szintén zenei műsor köszönti az alkotmány ünnepét. A közreműködők közt az egri Központi Néptáncegyüttes mellett a felnémeti citerazenekar, az Egri Csillagok Tsz pávaköre es a Pótkerék beategyüttes is ott lesz. 27-én, a Házimuzsika című sorozat újabb előadására kerül sor, a Megyei Művelődési Központban délelőtt 11- től: A barokk matinén DomQJiïmism augusztus 2„ szerda -ai elérnie a kívánt eredményt. És ilyen diák mindig akad. Ez rendszerint elkedvetleníti a pedagógust is meg a diákot is. Pedig ilyen esetben sem veszett kárba a tanítás, a tanulás. Van egy nem mérhető (legalábbis rögtön nem mérhető) eredmény. Aki megismerkedik a periódusos táblázattal, az nemcsak az elemek atomsúlyával, rendszámával ismerkedik meg, hanem átlépi a közvetlen érzéki megismerés határát is. Még akkor is, ha nem tudja elmondani az elemek sorrendjét. Fejlődik az elvonatkoztató képessége, tágul a világról kialakult képének horizontja. Minden új megismerési folyamat fejleszti a gondolkodási mechanizmust. A TANULÁSNAK TEHAT VAN egy rögtön mérhető, konkrét eredménye (az elsajátított ismeretanyag) és egy látens folyamata (a gondolkodási mechanizmus fejlődése). Jó ezt tudatosítani magunkban, mert ez átsegít néha a holtpontokon. Energiát ad a tanuláshoz olyankor is, amikor a pillanatnyi eredmény nem éppen lelkesítő. A tanulással akkor is nyerünk, ha a tananyagot lexikálisán (egy az egyben) nem hasznosítjuk az életben. Maga a szellemi torna azzal a pozitív eredménnyel jár, hogy fogékony- nyá tesz a világ dolgai iránt. És épp úgy szükségünk van természettudományi, mint társadalomtudományi ismeretekre. Nemrég egy pedagógusokból álló társaságban, ahol a fogékonyságról, a tanulásbováry János és Miklovitz László lép föl. Gyöngyösön szintén lesz módja a közönségnek a válogatásra. Az ifjúsági parkban 5-én a Spirál, 12-én az Edda együttes szórakoztatja fiatalokat. Augusztus 10-én este 8-kor a szabadtéri színpadon Csárdás shaw-t láthatnak a magyarnóta kedvelői. A Vidróczkit 19-én és 20-án este 8-tól láthatja a gyöngyösi közönség. Halló, itt Balaton! — ez a címe annak a zenés rendezvénynek, amelyet 30-án 7 órától mutatnak be. A közreműködők közt ott lesz Koós János és Cserháti Zsuzsa is. És még egy színházi est, 31-én 7 órától Puccini Pillangókisasszony című operájával vendégszerepei Gyöngyösön a debreceni Csokonai Színház. A történet tulajdonképpen Angliában játszódik úgy 1400, vagy 1700 körül. De sem a helyszín, sem a dátum különösebben nem érdekes, ugyanis az elsár gult fóliánsról sem a helyszínt, sem a dátumot nem lehetett elolvasni. (A szerző) Sir Bagatell, amikor meghallotta Edward herceg hívó hangját, azonnal lóra pattant. Bár tél volt, a sietség miatt csupán páncélingét kapta magára. Mit sem törődött a Skócia felől áramló metsző északi széllel, csak egy dolog érdekelte, minél előbb Edward herceghez érni. Ütja azonban nem bizonyult kellemesnek. Csizmája helyett ugyanis komornyikja lábbelijét rántotta fel, ami három számmal nagyobb volt a kelleténél, s ezért spárgával kellett a térdéhez kötözni, hogy le ne hulljon róla. Alig lovagolt néhány kilométert, amikor hegyi rablók támadták meg, s kénytelen volt kíméletlenül ról, általában a szellemi tevékenységről folyt a szó, egy tanár a következőket mondta: — Az Egyesült Államokban programozott automatagépekhez munkaerőt toboroztak, s mivel a gépek kezelése szakértelmet kívánt, az alkalmazottak képzésére több hónapos tanfolyamot szerveztek. Az állás elnyerése a tanfolyam sikeres elvégzésétől függött, s aki megfelelet a vizsgán, az jelentős jövedelemmel járó beosztásba jutott. A tanfolyam résztvevőit olyan 35— 45 év közötti emberekből toborozták, akik már korábban is hasonló munkaterületen dolgoztak. Esélyeik tehát hasonlóaknak látszottak. A vizsgán mégis meglepő eredmény született. A fiatalabb korosztályból valók általában jól vizsgáztak, az idősebbek nem. Az eredmény szöget ütött a szakemberek fejében, s mivel abban valamennyien egyetértettek, hogy néhány év korkülönbségből nem adódhat fogékonyságbeli különbség, kutatták az eredmény okát. Hamarosan meg is találták: Amikor az idősebb korosztály tagjait képezték — a korábbi feladataik ellátására —, sürgetett az idő, és csak szakmai tárgyakat tanítottak nekik. , A későbbi korosztálybeliek képzése azonban már. nem volt olyan sürgős, és azok képzési anyagában az általános műveltséget feilesztő tantárgyak is helyet kaptak. (!) Hogy ki, milyen szellemi teljesítményre képes, az függ attól, hogv kinek, milyen szellemi tornában volt része. A szürkeasv-állomány a tanulás, a szellemi torna folyamatában fejlődik, és nincs kárba veszett tanulás. Minél több dologgal ismerkedünk meg a világból, annál könnyebben fogadunk be új ismereteket. A tanulás bonyolult folyamat, és olyan eredménve is van, ami csak későbben tapasztalható, későbben- gyümölcsözik. AZ EMBEREK a rendelkezésükre álló szabad időt sokféleképpen töltik el. Van, aki a szabad napjaival nem tud mit kezdeni, és van. aki a szabad óráit is okosan hasznosítja. Kinek-kinek más-más időtöltés jelenti a kikapcsolódást. Egy azonban bizonyos: egy kis ..agy-gimnasztikával” mindenki csak nyerhet. Fogékonyságunk, szellemi frisseségünk nem a kortól függ, hanem attól, hogy milyen szellemi tornában van részünk. És lehet a tanulás is (az új ismeretek szerzése is), szórakozás, ki- kapcsolódás. Dobiné Mónus Erzsébet lekaszabolni őket, hogy ne akadályozzák útjában. Az egyik rabló azonban súlyos sebet ejtett rajta, a bal kezét alig tudta használni. A rablókkal azonban még elbánt, de a glombesteri fogadós könyörtelenül kidobta, amikor meghallotta, hogy arany helyett csak köszö- nömmel tud fizetni. Sir Ba- gatell azonban úrrá lett a nehézségeken. Kínzó éhségében kénytelen volt leölni Bumwuck nevű kedvenc paripáját, amit dédnagyatyja, Kit vettek fel, ki folytathatja tanulmányait az ország valamelyik egyetemén, vagy főiskoláján? A napokban sok ezren töprengnek ezeken a kérdéseken. Akik belépőt nyertek, természetesen elégedettek. Egyáltalán nem azok viszont azok a fiatalok, akiknek nem teljesült óhaja, akiknek címére elutasító levelet vitt a postás. Ok keseregnek, olykor jogtalan előnyöket emlegetnek, s kétségbe vonják az egész felvételi rendszer létjogosultságát. Két tábor, kétféle vélemény. Ráadásul megfűszerezve a szubjektivitással. Vajon hol az igazság, miként is értékeljük a jelenlegi gyakorlatot? Szélesre tárt kapuk Az idősebbek emlékeznek a negyvenes évek végére, s az ötvenes esztendők elejére. Akkoriban igen nagy hiány volt felsőfokú végzettségű szakemberekben. Különösképp általános iskolai tanárokban. Érthető is, hiszen a nyolc osztály elvégzését akkoriban tették — méghozzá nagyon helyesen — kötelezővé. A rangos eredmények születéséhez azonban minél hamarabb biztosítani kellett a személyi felételeket. Ehhez a szükséglethez igazodott a pedagógusképzés. Emiatt csökkent az oktatási idő, s emiatt indult meg a széles körű toborzás. Ezt értsük szó szerint, győzködték az érettségi előtt álló ifjakat — főleg a munkás-paraszt gyerekeket —, hogy mondják már ki végre azt az annyira várt igent, s ne munkahelyet keressenek, hanem továbbra is a könyvek mellett gyarapítsák tájékozottságukat. Akik csinálták, jól tudják: nem ment könnven. Ilyen körülmények között — s ezt a tényt senki sem vitatja — nem gondolhattak szigorú szűrésre, a felkészültség, a rátermettség, a szorgalom alanos mérlegelésére. örültek, ha nő a vállalkozó kedvűek száma. Lényegében csak egvre törekedtek: azt vizsgálták — ez mindenképp kellett. —. hogy milven a jelentkező fiúk-lá- nvok világszemlélete, menynyire kötődnek az új rendhez. A szélesre tárt kapuknak egy előnvük kétségtelen volt: megoldódtak a pillanatnyi nehézségek. Akkor is, fia a hallgatók egy része lemorzsolódott, ha jó néhánvan ráiöttek: túl nagy fába vágták a fejszét. Emberileg kellemetlenség érte őket. a csalódást sokáig nem felejtetSir Bumford hagyott rá végrendeletében. Az élelme tehát egy időre meg volt oldva, de annál nehezebb volt Sir Bagatell számára a hosszas gyaloglás. Nem a fáradság miatt, hanem azért, mert vágtatott, mit vágtatott, repült volna Edward herceg udvarába. Éjszakáit egy-egy bokor aljában töltötte, pléd helyett sárgult avart húzott magára. Sok baja volt a vadakkal is. Hol egy farkas, hol egy medve támadta meg, s bizony Sic ték. A többség azonban — s a társadalom számára ez volt a fontos — helytállt. Mégis áldozattal, lemondással érték el a célt. S később is mennyi időt fordítottak az általuk is érzett hiányosságok pótlására, a magasabb sziptű tájékozottság megszerzésére. Ki a tehetségesebb? Mindez a múlté, mert évek múltán már lehetett válogatni: kiválasztani a jók közül a legjobbakat. Nem kaphatott mindenki zöld jelzést. Ennek — s ez így igaz ma is — számos okát aligha vitathatjuk. A munkaerő-utánpótlás csak korlátozott számú szakembert igényel. Ha mindenkit felvennének a felsőoktatási intézményekbe, akkor hatalmas összegeket kellene fordítani — pénzben pedig nem bővelkedünk — ezek bővítésére, fejlesztésére. Ez felesleges költekezés, indokolatlan kiadás lenne, hiszen a követelményeket — mégha előlegeznénk is a bizalmat — npm mindenki szokná meg. Az első, vagy a második év végén igen sokan buknának meg, vagy hagynák abba véglegesen tanulmányaikat. Mennyi sors jutna így vakvágányra, hány más területen helytállásra alkalmas ifjú embert gyötörne a kisebbségi érzés. Őrlődnének, s nem találnának kiutat. Ha viszont valamilyen mércét állítunk, akkor mindenki megpróbálhatja, mire képes, mit sajátított el a középiskolában, s mennyire tehetséges. Erre azt mondhatná valaki: közbeszólhat a drukk, a nagy téttől való félsz is csökkentheti a teljesítményt. Igen, egyes esetekben ilyen is előfordulhat, de az újabb nekifutások lehetősége továbbra is adott. Ha valaki nem jutott be most, rajthoz állhat jövőre vagy két-három esztendő múitán is. Addig dolgozhat, felfedezheti pillanatnyi elfoglaltsága szépségét is. Emellett — s ez sem lényegtelen — szélesítheti ismeretei körét, s gazdagabb tapasztalatok birtokában vizsgázhat a felvételi bizottság előtt. Hátrányos helyzetben Vannak — minek is kendőznénk? —, akik azt is sérelmezik, hogy a munkás- paraszt fiatalok bizonyos előnyt élveznek. Ez tény, de nem nagy mérvűt, s azt se felejtsük el: nem egyenlő esélyekkel versengenek azokkal, akik értelmiségi környezetben nőttek fel, akiknek szellemi formálódásával szüleik kiemelten törődtek, s adottságaikat nemcsak felfedezték, hanem tovább is fejlesztették. Az iskolák kiemelt feladata a hátrányos helyzet felszámolása. A nevelők zöme szorgoskodik is ezért, de máról holnapra nem remélhető kirobbanó és végleges siker, hiszen a segítségnyújtás egységes módszerei sem kimunkáltak. Ráadásul falun különösképp nehéz helyzetben vannak, ugyanis itt a diákok többsége fizikai dolgozók gyermeke, azaz nem néhánnyal kell foglalkozniuk, hanem majd minddel. Csoda-e, ha a felső tagozatban erre jelenleg még nem képesek. A kisebb települések gimnáziumaitól sem várhatunk — bár biztató kivételek akadnak — hirtelen kiugró eredményeket. Emiatt kell viszonylag egyenlő feltételeket teremteni valamennyi pályázó számára. Legálábbis addig, míg a különbségek meg nem szűnnek. Mellőzött tárgyak Tévedés ne essék: szó sincs arról, hogy egyértelműen esküdnénk a mostani felvételi rendszerre. Vannak hibái, köztük olyanok is, amelyeket időben észre lehetett volna venni. A tanulók harmadik-negyedik osztálytól úgyszólván csak azzal a két tárggyal bíbelődnek, amelyek ismeretéről a nagy erőpróbán számot kell adniuk. A többit majd- hogy teljesen mellőzik, s ez bizony nem szívderítő, de hát őket csak az érdekli, hogy vigyenek tíz pontot, s szerezzenek is legalább nyolcat. Ezen a helytelen szemléleten valamiképpen változtatni kell, mert következményei mind elszomorítóbbak lesznek. Nem az átlagosztályzat visszakozásáért kardoskodunk, hanem az egyenletes szorgalomra serkentő módszerek fellelését sürgetjük. A jelenlegi mérlegelési gyakorlatot mégis jónak minősíthetjük. Kell az egészséges, a tehetséget felvillantó versengés. Ha ennek feltételeit, szabályait még tovább finomítjuk, kézzel foghatóbbá tesszük, akkor még azok közül is kevesebben keseregnek, akik nem nyertek belépőt, akikből pillanatnyilag nem lehetnek gólyák. Pécsi István Bagatell minden ügyességére, bátorságára szükség volt hogy ne maradjon alul. Gyötörte a szomjúság is, hisz tél lévén a folyók, patakok befagytak, s kardjával hiába próbált léket törni, nem iikerült. Nem volt sója sem, tubákos szelencéjét is nélkülözni kényszerült. Éjszakánként különféle bogyókat szedett szomja csillapítására, nappal pedig gyalogolt, hogy ne veszítsen időt. A bogyógyűjtés azonban olyan sok időt vett igénybe, hogy aludni nem tudott, így menet közben szunyókált negyed-félórákat, amíg a varjak károgása fel nem ébresztette. Külseje annyira leromlott, hogy a falukba nem mert betérni, mert félt, hogy csavargónak nézik, s felkötik az első fára. Mindez azonban nem törte meg Sir Bagatellt. Lassan ugyan, de kitartóan haladt célja felé. Edward herceg udvarába. Tudta, hogy hűsége elnyeri méltó jutalmát, kitartása, bátorsága meghozza számára a dicsőséget. Három hét elteltével lábai megfagytak, szeméből állandóan csurgott a könny. Kedvenc paripája húsa is elfogyott, tápláléka kizárólag a levegő volt. De már nem is kívánt semmit, még a melaszos pampuskát sem, ami kedvenc eledele volt, Egy hónap múltán már járni se tudott, csak négykéz.' láb csúszott célja felé. Páncélingét kiverte a rozsda, de az annyi előnnyel járt, hogy a medvék barátságosan brummogtak rá, azt hitték, ő is mackó, öt hét után úgy gondolta Sir Bagatell, hogy már nem bírja tovább. Leroskadt egy fa tövében, s ült az áthatolhatatlan ködben. Talán el is szunyókált. Amikor felébredt — közben felszállt a köd — meglepetve látta, hogy Chucsehster vára karnyújtásnyira van tőle. Visz- szatért ereje és önbizalma. Lábában megindult a vérkeringés, szívét öröm dagasztotta. Rohant Edward herceg udvarába. Ősz szakálla lobogott a szélben, a páncéling csikorgott rajta. — Éljen Edward herceg — kiáltotta utolsó erejével a vár udvarán. Legnagyobb meglepetésére izmos karok ragadták meg, s egy csuklyás férfi a nyakába dobta a kötelet. Mert mint a családi krónikákból később kiderült, a gaz Sir Henry, akit feketelovagként „becéztek” időközben gáládul megölte az igazságos Edward herceget és elfoglalta birtokát. Kaposi Levente VIDRÓCZKI—CSARDÁS-SHA W — PILLANGÓKISASSZONY — FÚVÓSZENE Nyár vége — sok zenével Régimódi szép történetek (3.) Előre a hercegért
