Népújság, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-01 / 179. szám

HÉTFŐ ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK : Helsinki három éve Éppen három esztendeje írták alá a nevezetes Finlandia-palotában, Helsinki ékkövében harminc­öt állam legmagasabb rangú képviselői az európai biztonsági konferencia emlékezetes záróokmányát. Az ember — sajnos — könnyen felejt. Három év történelmi mércével egyetlen pillanattöredék, de még emberi mércével sem igazán tekintélyes idő. Mégis úgy tűnik, nem árt feleleveníteni, mi volt an­nak a záróokmánynak a lényege. Sajátos módon már a résztvevők száma utal az okmány „kemény magjára", legfontosabb részére. Az a harmincöt ugyanis a ..harminchárom plusz kettő” képletből állt össze. Harminchárom európai ország, valamint az amerikai kontinens két ország, az Egyesült Államok és Kanada állam' és kormány­fői ülték körül azt az immár történelmi kerekasztalt. Hogy kerültek az európai biztonsági konferen­ciára a távoli földrész képviselői? Ügy, hogy az ese­mények alakulása folytán e hatalmak (persze min­denekelőtt az USA) több szempontból is érdekeltek Európa történéseiben, sorsában. Lehet'e kétséges, hogy ez a tény nem a résztvevők mindegyikének tetszik? Aligha. De attól a tény tény marad és ez volt Helsinki lényege: a valóság, a második világhá­ború következményeinek, az azóta eltelt időszak fej* leményeinek messzemenő figyelembevételével, két lábbal állva a realitások talaján továbbépíteni kon' tinensünk jövőjét. Ez Helsinki legfőbb öröksége — a záróokmány szelleme és betűje nem egyik vagy másik csoport álmaín-vágyain, hanem a tömény földrajzi-politikai — és társadalmi! — valóságon alapult, ezen a létező alapon tette meg megvalósítadó és megvalósítható ajánlásait. Ha Helsinki segített — márpedig sokat segített — az enyhülési folyamat kiteljesítésében, az minde­nekelőtt ennek a realista megközelítésnek köszönhe­tő. És ha most bizonyos körök magatartása komoly aggodalomra ad okot — márpedig sajnos, ad! —, akkor annak éppen az az oka, hogy ezek a körök a valóság helyett saját, külön bejáratú vágyaikból indulnak ki. Helsinki lényege annak elismerése volt, hogy a világon is, Európában is különböző társadalmi be' rendezkedésű országoknak kell békésen, sőt baráti- an egymás mellett élniök, hogy vannak és erősöd­nek szocialista országok. A záróokmány aláírása után mindössze három évvel nincs groteszkebb, szo­morúbb színjáték, mint az a mostanában nem ritka nyugati kísérletsorozat, amely rendszerük, jellegük miatt támadja a szocialista országokat, vagy egysze­rűen azért, mert — mint minden más állam a vilá­gon — eljárnak azokkal szemben, akik megsértik törvényeiket. Pedig Helsinkit „Helsinki nevében”, scan lehet megcsúfolni. £ Harmat Endre 1 Bejruttól délre A libanoni kormánycsapatok első egysegei Re.inUbóI el­indultak délre, hogy helyreállítsák a törvényes államhatnl- mat az izraeli támadók, majd a jobboldali fegyveres mi'i- cisták által jogtalanul megszállva tartott országrészben. (Népújság teleíotó — AP—MTI—KS) MOSZKVA: A háztáji gazdaságoknak a szocialista országok mező- gazdaságában betöltött sze­repéről ír G. Snelev a Vop- roszi Ekonomiki, a Szovjet Tudományos Akadémia gaz­dasági intézete tolyóiratának júliusi számában. Megálla­pítja, hogy a KGST-országok mezőgazdasága figyelemre méltó fejlődést mutathat fel. Az évi bruttó termelési ér­ték 1971—1975 között 39 szá­zalékkal haladta meg a tíz évvel korábbi szintet. A ter­mésátlagok a legjobbak az NDK-ban és Magyarországon voltak 1975-ben: hektáron­ként 35,7, illetve 35 mázsát takarítottak be. SZÓFIA: Vasárnap a bulgáriai Vár­nában megnyílt a 63. eszpe­rantó világkongresszus. A találkozóra 50 országból mintegy 4500 eszperantista érkezett. BUKAREST: Georges Marchais, a Fran­cia Kommunista Párt fótit­kára vasárnap Bukarestből hazautazott Párizsba. Mar­chais, aki szabadságát töltöt­te Romániában megbeszélést folytatott Nicolae Ceausescu- val, a Román Kommunista Párt főtitkárával, államfővel. TEHERÁN: A teheráni Szína Kórház sebészeti részlegének épülete vasárnap összeomlott. Nyolc ember meghalt és még to­vábbi mintegy huszonötöt a romok temettek maguk alá. HANOI: A VNA jelentése szerint kambodzsai csapatok mint­egy két ezrednyi erővel be­törtek Vietnam Tay Ninh tartományának egyik határ­körzetébe és ott súlyos pusz- titásokat okoztak. A vietna­mi fegyveres erők ellentá­madása miatt visszavonulni kényszerült kambodzsai ka­tonaság több mint 400 em­bert vesztett. A vietnami csapatok sike­resen visszavertek több be­hatolási kísérletet egy másik vietnami tartqmányban is. Ä bolsevikok pártjának születése 75 évvel ezelőtt volt az OSZDMP II. kongresszusa „A bolsevizmus, mint po­litikai eszmeáramlat és mint politikai párt 1903 óta áll lenn” — irta Lenin. Az új típusú politikai párt az Oroszországi Szociálde­mokrata Munkáspárt II. kongresszusának eredmé­nyeként és következménye­ként jött létre. A kongresz- szus 1903. július 17-én Brüsz- szelben kezdte meg tanács­kozását titokban. A rendőr­ség mégis tudomást szerzett róla és emiatt a küldöttek Londonban folytatták majd fejezték be a munkát au­gusztus 10-én. A kongresz- szuson 43 küldött vett részt, 26 szervezet képviseletében, 51 szavazati joggal. Az OSZDMP II. kongresszusá­hoz hasonló pártrendezvényt nem találhattunk addig az orosz forradalmi mozgalom történetében. Mind a nagy­szerű előkészítés, mind pe­dig a képviselet teljessége és a megvitatandó kérdések széles köre tekintetében új szint hozott a mozgalomba. Az 1890-es évek közepétől az orosz proletariátus már számottevő politikai erőként szerepelt az ország életében. A párt megalakulásával pe­dig egyre inkább a dolgozó­kat irányító, befolyásoló erő­vé vált. A párt programjá­|f tujj [ 1378. augusztus 1., kedd ban a munkásosztály, a nyo­morban tengődő parasz­ti tömegek, de az el­nyomott nemzetiségek is megtalálták titkolt vá­gyaik kifejezését. A mun­káspárt arra hívta fel a tö­megeket, hogy döntsék meg a cárizmust, demokratizál­ják következetesen és folya­matosan az állami és a köz­életet. Harcoljanak a szo­cialista forradalom győzel­méért, a proletárdiktatúra megvalósításáért. A társa­dalmat a szocializmus elvei szerint építsék fel. Mindezen célok és azok következetes képviselete bi­zonyította, hogy az Orosz- országi Szociáldemokrata Munkáspárt volt az egyet­len olyan párt Oroszország­ban, amelynek tevékenysége teljes mértékig megfelelt a nép és az ország érdekeinek. Ugyanakkor a párt nem volt még mentes az oroszországi munkásmozgalom korábbi gyermekbetegségeitől, de a századfordulón felerősödött opportunizmus és revizioniz- mus hatásaitól sem. Az OSZDMP II. kongresszusá­nak az volt a legfontosabb feladata, hogy a párt osz­tályharcos folyóirata, az „ISZKRA” által megjelölt és kidolgozott elvi-szervezeti alapokon megteremtse a valódi, az igazi forradalmi munkáspártot. A kongresszuson a párt programját a lenini fogal­mazásban fogadták el. A program eredeti tisztaságá­ban vette át a Kommunista Kiáltványnak a proletárdik­tatúráról szóló tételét. Célul tűzte ki a nemzetiségek egyenjogúsítását, a feudaliz­mus maradványainak felszá­molását, a nagybirtok jelen­tős részének közcélokra tör­ténő elkobzását. A párt szervezeti szabály­zatának tárgyalásakor két álláspont képviselői csaptak össze a vitában. Lenin azt hangsúlyozta, hogy a párt­nak a munkásosztály élcsa­patának kell lennie, ezért a párttagságot szigorú feltéte­lekhez Kötötte. Trockij, Martov és társaik azzal ér­veltek, hogy a szigorú párt­fegyelem eltaszítja az értel­miséget. Követelték például, hogy minden sztrájkoló a párt tagjának tekinthesse magát, s ezt a szervezeti szabályzatban is rögzítsék. A szervezeti szabályzat vitájá­ban az opportunistáknak si­került megingatniuk az „iszkrások” egy részét, így elérték, hogy a szervezeti szabályzatot Martov fogal­mazásában fogadták el. A továbbiakban azonban meg­változtak az erőviszonyok. Mivel két „ökonomista” kül­dött és a zsidó nacionalista munkásszövetség, az úgyne­vezett Bund küldöttei el­hagyták a kongresszust, Lenin követői kerültek többségbe. A többség meg­változtatta az „Iszkra” addi­gi szerkesztő bizottságát. Martov lemondott szerkesz­tőségi tagságáról. A kisebb­ség a Központi Bizottságban szerzett három helyét áten­gedte a lenini többségnek. A iongresszus így végered- nényben a következetes for­radalmi irányzat képviselői­nek győzelmével ért véget. A leninistákat ettől kezdve bolsevikoknak, az opportu­nistákat pedig mensevikek- nek nevezték. (Bolsisztvo = többség, menysisztvo — kisebbség.) A bolsevik szó ettől kezd­ve egyet jelentett, egyértel­mű lett a munkásosztály, a kommunizmus ügyéhez mindvégig hűséges, követ­kezetes , marxista forradal­már fogalmával. A forradalmi marxista párt, a bolsevik párt meg­alakítása az OSZDMP II. kongresszusának legfőbb eredménye. Az oroszországi munkásmozgalom hosszú es nehéz utat tett meg, amíg el­jutott a mozgalom legmaga­sabb formájához, az önálló politikai párthoz. Ezt a pár­tot a lenini „Iszkra” által kidolgozott eszmei és szer­vezeti elvek alapján hozták létre. Fő káderei harcban megedzett hivatásos forra­dalmárok voltak, vezetői pedig a lenini bolsevikok. A nemzetközi munkás- mozgalom számára is világ- történelmi jelentőségű az OSZDMP II. kongresszusa. Fordulópontot jelent a moz­galom történetében. A Lenin vezette orosz bolsevik mar­xisták adtak végre helyes választ a korabeli munkás- mozgalom legïontosabb problémáira. így lett a leg­következetesebb és legforra­dalmibb marxista irányzat a bolsevizmus. S ez a párt volt a szub­jektív feltétel, amely dön­tően hozzájárult a Nagv Október győzelméhez és a szocializmus felépítéséhez a Szovjetunióban. Vida Sándor Befejeződött a belgrádi értekezlet Vasárnap az előzetes el­képzelésekhez és az elfoga­dott napirendhez képest egy­napos késéssel véget ért az el nem kötelezett országok külügyminiszteri értekezle­te. Joszip Vrhovec jugoszláv szövetségi külügyi titkár (külügyminiszter), a konfe­rencia elnöke rekesztette be a tanácskozást, amelyet egy­értelműen az el nem kötele­zett mozgalom sikerének mi­nősített. Vrhovec hangsú­lyozta: a mozgalom a jövő­ben is arra törekszik, hogy megvalósítsa a „különböző­ség és egység” harmóniáját, amint ezt a belgrádi tanács­kozás is tette. Köszönetét mondott a világ 110 országát képviselő küldötteknek mun­kájukért, és a nem egyszer éleshangú vitákra utalva ki­jelentette: azok is a moz­galom dinamizmusát és a belgrádi értekezlet nyílt, őszinte légkörét bizonyítják. A délelőtti órákban a két munkabizottság — a politi­kai és a gazdasági — meg­egyezett a konferencia ok­mányainak végleges szövegé­ben és az ezt követő plenáris záróülés ünnepélyesen elfo­gadta a dokumentumokat: a belgrádi külügyminiszteri ér­tekezlet nyilatkozatát, az el nem kötelezettek akcióprog­ramját, valamint kiegészítő dokumentumokként az arab országok jelenlévő küldöttsé­gei által készített és előter­jesztett két határozatot, amelyek a közel-keleti hely­zettel. illetve a palesztin kérdéssel foglalkoznak. Jó­váhagyta továbbá a politikai és a gazdasági bizottság je­lentéseit is. Az értekezlet nyilatkozata két részből egy politikai és egy gazdasági fejezetből áll. A terjedelmes, csaknem 100 oldalas dokumentum megál­lapítja. hogy az el nem köte­lezettek mazgalma, mind ha­tékonyabb és jelentékenyebb erővé válik a nemzetközi politikai életben. Méltatja a vendéglátó Jugoszlávia és személyesen Tito elnök szé-í' repét a mozgalom történeté­ben, a belgrádi értekezLS megrendezésében és az azt megelőző konzultációk nea- szervezésében, amelyek nél­kül a tanácskozás aligha vé­gezhetett volna sikeres mun­kát. Leszögezi, hogy a moz­galomnak a jövőben is tarta­nia kell magát a 17 évvel ezelőtt ugyancsak Belgrádi­ban meghatározott alapéi- vekhez és folytatnia kell harcát „az imperializmus, az expanzionizmus, a gyarmati és neokolonialista politika, valamint a faji politika, a kizsákmányolás, a hegemo- nisztikus törekvések és az erőpolitika minden válfaja es megnyilatkozása ellen”. A nyilatkozat nagy hangsúlyt helyez a tényleges leszerelést célzó, konkrét intézkedések szorgalmazására, és ugyan­csak hangsúlyozottan követe­li az idegen támaszpontok felszámolását. Ami a mozgalom belső helyzetét illeti a dokumen­tum síkraszáll a tagországok között felmerülő vitás kérdé­sek békés, tárgyalások útján történő rendezése mellett, és elitéi minden olyan külső próbálkozást, amely az el nem kötelezettek egységének megbontását, ellentéteik mes­terséges felnagyítását cé­lozza. A nyilatkozat második ré­szében beszámol a fejlődő or­szágok gazdasági nehézségei­ről, amelyek jó részéért az iparilag és gazdaságilag fej­lett államokat teszi felelőssé. Végül visszatérve a nem­zetközi politikai helyzet gya­korlatilag valamennyi lénye­ges és időszerű kérdésére, u nyilatkozat elítéli Izrael ag­resszív területszerző politi­káját és javasolja, hogy a tagországok fővárosaiban ré­szesítsék teljes jogú diplomá­ciai státusban a Palesztin Felszabadítási Szervezet kép­viselőit. Követeli hogy Cip­rusról vonják ki az idegen csapatokat. Gyorslista Az 1978. július 31-én meg­tartott lottó-jutalomsorsolás­ról, melyen a 28. heti szel­vények vettek részt. A gyors­listában az alábbi rövidíté­seket használtuk: a Lada személygépk. ut. b Színes tv I. c 3000 Ft értékhatárig asztali rádió vásárol,ható d 15 000 Ft-os „Otthon labk." ut. e 50 000 Ft-os ..ötlet" ut. £ H 000 Ft-os ..Ismerje meg a Szovjetuniót, az 1980. évi o’impiai játékok országát” ut. 5 040 734 s 5 045 407 r 5 068 563 t 5 092 549 i 5 093 008 m 5 102 166 m 5 102 396 i 5 105 703 n 5 108 401 n 5 112 565 n 5 121 703 o 5158 958 1 5162 935 m 5 172 278 n 5 173 388 m 5 186 658 o 5 209 410 n 5 210 496 g 5 216 012 o 5 224 361 k 5 236 187 m 5 238 781 e 5 243 996 j 5 280 408 o 5 313 824 h 5 320 034 o 5 338 986 e 5 361 081 j 5 384 239 k 5 386 514 o 5 411019 o 5 433 321 m 5 434 314 m 5 435 393 o 5 501 513 n 5 502 352 r 5 515 851 m 5 529 223 m 5 542 705 1 5 555 393 o 5 578 118 o 5 587 424 m A nyertes szelvényeket 1978. augusztus 20-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok. vagy a posta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság címére g Színes tv n. h 20 000 Ft-os zenesarok ut. i 10 000 Ft-os értékhatárig televízió vásárolható j 10 000 Ft-os vásárlási ut. k 9000 Ft-os ,.Ki mit vál.” ut. 1 7000 Ft-os „Tetőtől falóig” ut,’ m 5000 Ft-os vásárlási Ut. n 4000 Ft-os „Konyhafelsz.” ut* o 3000 Ft-os „Textil” ut. p 6000 Ft értékhatárig hűtőgép vásárolható r 4500 Ft értékhatárig háztartási felszerelések vásárolhatók s 3000 Ft értékhatárig táskarádió vásárolható t 1300 Ft értékhatárig táskarádió vásárolható 65 072 876 m 65 091 434 0 65 113 038 o 65 164 928 o 65 178 222 o 65 178 732 t 65 182 248 e 65 186 358 1 65 186 664 k 65 199 967 m 65 208 025 n 65 208 387 j 65 236 481 n 65 244 215 1 65 247 144 d 65 282 444 n 65 266 798 m 65 274 749 i 65 281 068 o 65 281 648 o 65 298 395 n 65 299 293 n 65 303*15 g 65 305 662 1 65 319184 n 65 319 625 j 65 335 698 o 65 335 708 o 65 401 495 s 65 417 694 n 65 418 509 1 65 420 239 m 65 441 634 o 65 452 691 1 65 467 824 o 65 519 413 j 65 527 646 p 65 531 338 o 65 550 246 m 65 557 475 n 65 558 377 n 65 558 770 g (1875 Budapest V. Münnicli Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlcnü’ a sorsolás után készült, az esetleges hibákért felelőssé­get nem vállalunk. 5 606 5 610 5 661 5 664 5 664 5 675 5 685 5 706 5 708 5711 5 728 5 768 5 768 5 786 5 822 5 850 5 890 5 892 5 899 5 928 5 974 5 978 44 557 55 555 55 555 55 558 55 571 60 301 60 316 60 319 60 324 60 332 60 335 60 343 60 378 65 000 65 004 65 012 65 023 65 035 65 053 65 063 009 n 638 j 699 n 561 d 922 n 121 m 226 k 199 1 753 f 751 n 132 j 168 k 212 j 091 m 084 m 334 d 723 s 551 p 730 1 548 n 267 m 434 m 287 m 189 j 636 o 917 k 407 j 757 n 912 1 421 m 190 m 231 m 707 o 009 m 388 1 560 m 572 o 883 k 147 n 540 o 356 i 244 j Külföldi hírek

Next

/
Thumbnails
Contents