Népújság, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-13 / 163. szám

flftLAO PROLET ARIAL EGYESÜLJETEK! i ß!Qimtsnth AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXIX. évfolyam. 163. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1978. július 13., csütörtök Középpontban a leszerelés Folytatói a Béke-világ- tanács elnökségi ülésszaka Gromiko-Vance megbeszélések Genfben Pék Miklós, az MTI tudó­sítója jelenti: Szerdán délelőtt Moszkvá­ban folytatódott a Béke­világtanács elnökségének ülésszaka. A BVT elnökségének négy­napos moszkvai ülésszakán a fegyverkezési hajsza be­szüntetéséért, leszerelésért és az enyhülésért folyó világ­méretű harc időszerű fel­adatait vitatják meg, intéz­kedésekben állapodnak meg a békeerók még szorosabb tömörítésére. A bolgár, a csehszlovák, az iraki, a lengyel, a mada- gaszkári, az egyesült álla­mokbeli és más békemoz­galmak küldöttei felszólalá­saikban nagyra értékelték az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakának je­lentőségét, amelyen általános támogatásra találtak a fegy­verkezési hajsza megszünte­tését célzó szovjet javasla­tok. Az európai békemozgal­mak képviselőinek találko­zóján felszólalt dr. Réczei László, a BVT elnökségének tagja, az Országos Béketa­nács alelnöke. aki a magyar békemozgalomnak a neut­ronfegyver kifejlesztésének és gyártásának megtiltására, a leszerelésre irányuló ak­cióiról adott tájékoztatást. A szerdai plenáris ülésen az első napirendi pont, a le­szerelés kérdéseinek vitájá­ban szólalt fel Lőrincz Ta­más, a BVT elnökségének tagja, az Országos Béketa­nács alelnöke. Az ülésszakon Sebestyén Nándorné, az Or­szágos Béketanács főtitkára vezeti a magyar küldöttsé­get. Mély gyökerű nézeteltérések Carter nyugatnémet látogatása előtt Egy nappal Carter ameri­kai elnök látogatásának kez­dete előtt a nyugatnémet kor­mány erőteljesen csökkente­ni igyekszik a két ország kö­zött fennálló ellentétek je­lentőségét. Klaus Bölling kormányszóvivő szerdai saj­tóértekezletén minden vo­natkozásban példamutatónak mondotta az amerikai és nyugatnémet vezetők együtt­működését és részletesen méltatta „az alapkérdések­ben megmutatkozó átfogó egyetértést”. Bonnban ugyanakkor kü­lönösnek tartják, hogy Car­ter első hivatalos NSZK- beli látogatása során mind­össze egyetlen négyszemközti beszélgetésre kerül sor a vendég és házigazdája, Schmidt kancellár között. Ezen a kétórásra tervezett eszmecserén az atlanti szö­vetség, a nyugati világgaz­daság helyzete éppúgy szó­ba kerül majd, mint a SALT 2. tárgyalások, a bécsi had­erő-létszámcsökkentési meg­beszélések,, a kelet-nyugati kapcsolatok általános képe, az atomenergia békés fel- használása, vagy a fejlett és fejlődő államok közti ellen- " létek. A Carter-látogatás túlnyo­mó része protokoll jellegű. A NATO-nak szánt gesztus­ként Carter Wiesbaden kö­zelében megtekinti az NSZK- ban állomásozó amerikai egységek és a Bundeswehr közös páncélos-elhárító had­gyakorlatát. Bonnon kívül az amerikai elnök Frankfurtba is ellátogat. Még a bonni gazdasági csúcs előtt Schmidt kancellár kíséreté­ben az NSZK-ból Nyugat- Berlinbe utazik. A látogatást váró hivata­los optimizmust az NSZK- beli lapok legnagyobb része egyáltalán nem osztja. A va­lutapolitikai és energiataka­rékossági kérdésekben mu­tatkozó nézetkülönbségek felsorolása az előzetes kom­mentárokban csakúgy ki­emelkedő szerepet játszik, mint a kereskedelempoliti­kai védőintézkedések, ame­lyek elmérgesítik a légkört Washington és Nyugat- Európa között. Ami a kéto'dalú kapcso­latok alakulását illeti, Böl­ling arról biztosította a sajtó képviselőit, hogy a két or­szág viszonyában „nincse­nek komoly_problémák”, Az első munkahelyen Még alig száradt meg a tinta a szakmunkás-bizonyítványo­kon, amikor már a leendő szakmunkások fejében megfordul, hogyan tovább — hol fogom kamatoztatni tudásomat? A Csepel Autó egri gyáregységében 36 fiatal szakmunkás vég­zett ebben az évben, és a vizsgákat követően 26-an jelent­keztek munkára a gyárban, zömében forgácsolónak. Genfben megkezdődtek Andrej Gromiko szovjet (jobbról) és Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter megbeszélései. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) A genfi amerikai misszió f épületében szerdán délelőtt megkezdődtek Andrej Gro­miko szovjet és Cyrus Vance amerikai külügyminiszter megbeszélései. Noha a kétnaposra terve­zett tanácskozás szigorú na­pirend nélkül folyik, jól tá­jékozott genfi források tud­ni vélik, hogy a szerda dél­előtti ülés középpontjában a hadászati fegyverkorlátozás témaköre, az újabb SALT- egyezmény megkötésének út­jában álló, még nyitott kér­dések áttekintése áll. A délutáni és a csütörtöki ülésen egyéb, a két felet köl­csönösen érintő kérdések megvitatására kerül sor, de nem kizárt, hogy csütörtö­kön mégegyszer visszatérnek a SALT-tal összefüggő kér­désekre. A szigorúan bizalmas ta­nácskozás részletei nem is­meretesek. Az újságíróknak adott válaszokból azonban annyi világosan kiderült, hogy az eddigi megbeszélé­sek- szigorúan tárgyszerű lég­körben folytak. Precizitás, türelem: Vízi Sándor marós, a nyeles tengely méreteit ellenőrzi. (Képriportunk a 3. oldalon) „Tücskök és hangyák" SZÍVESEN PÉLDÁLÖDZUNK a jó öreg La Fontaine állatmeséivel, ha éppen emberi gyengeségekről vagy közös­ségi életünk hibáiról esik szó. Az egyik legismertebb fabula „A tücsök és a hangya története”, melyben a szorgalom elnyeri jutalmát, a léhaságért pedig büntetés jár. A három évszázados szellemes elbeszélés mondhatnánk örök érvényű; mindenki a végzett munkájának arányában részesüljön a megtermelt javakból. A szorgalmas „hangyák” anyagi és erkölcsi elismerésé­vel nem is volna baj, de ez a tücsökhistória valahogy sántít. Valóban mese, mert nálunk a „tücskök” egy része nagyon ügyesen ciripel: vidáman él télen-nyáron, megtalálja a kibúvókat a nehéz munka alól. Teszik ezt olyan tehetséggel, hogy észre sem vesszük. Vagy ha mégis, akkor szemet hu­nyunk felette, s amikor az anyagi javak szétosztásánál beállnak a sorba, éppúgy megkapják részüket, mint szor­galmas társaik. Elnézőek vagyunk velük szemben, hiszen „ártalmatlanok”. Mindenütt ott vannak: az üzletekben a pult mögött rá­érősen beszélgetnek az ismerős vevővel, miközben a másik eladó majd összetöri magát — egyszerre ötfelé szolgál ki... Az építkezésen lapátnyélre támaszkodva nézik, hogy a töb­biek hogyan dolgoznak. Általában vállalkozó szelleműek, ha valamiért el kell menni — anyagot vételezni a raktárból, tízórait vásárolni a többieknek —, csak éppen türelem kell annak kivárásához, míg visszaérkeznek. Az üzemekben járva már régóta figyelem, hogy a „majd a szocialista brigádok” mindent megoldó varázsigét nagy előszeretettel alkalmazzák ott is, ahol a vállalat egész kö­zösségére vonatkozik egy feladat. Persze így kényelmesebb: A szocialista brigád univerzális, ha kell takarít, fát ültet, mások termelési lemaradásait segíti behozni, ha kell játé­kokat fabrikál vagy éppen az iskolatetőn új cserepeket rak a régiek helyébe. Mindebből a „tücskök” kimaradnak, „ha­laszthatatlan elfoglaltságuk” miatt, de ha volna is idejük, általános vélemény: inkább ne nyúljanak semmihez, mert abban úgysem lesz köszönet. Azért, hogy valaki mindig a dolgok könnyebbik oldalát választja, nemcsak egyedül maga hibáztatható, hanem a kör­nyezete is. Az a közösség, amelyik eltűri a felelőtlenséget. A munkahelyi légkört rontja az effajta „lezser” magatartás, tehát nem ártalmatlan, egy idő után a többiekre is átragad, akárhogy is vesszük: társadalmi kára van. Meditációmat egy újsághír indította el; Az idén 48 ezren fejezték be tanulmányaikat a gimnáziumokban és különböző szakközépiskolákban. Sokan nem tanulnak tovább, hanem munkába állnak. Mint’egy 14 ezer végzős egyetemista veszi át oklevelét az idén. A jelentős számú friss munkaerőhöz hozzászámíthatjuk a nyáron dolgozó diákokat is, akik először ismerkednek a munkával. Sok múlik azon, hogyan fogadják a vállalatok, intéz­mények a pályakezdőket. Az első napok döntőek lehetnek abban, hogy valakiből szorgalmas, a közösség feladatait, terheit magáénak érző és vállaló dolgozó válik, vagy épp az ellenkezője. Bárki mondhatná: az már jóval korábban eldől, hogy egy ,18—23 éves ember, a „tücsök vagy a hangya” kategóriába tartozik. A munkahelyi közösséget megelőzően a családi közösség a legjobb jellemformáló. Ahol már kiskorban megszokja a gyermek a családon belüli életszín­vonal különbségét, azt, hogy kiváltságokat élvez minden ellenszolgáltatás nélkül, ahol a gyermeket „kíméletből” ki­kapcsolják a családi munkamegosztásból — ott később fel­nőtté váláskor már nehéz változtatni magatartásán. (A csa­ládi közteherviselés igazság szerint minden kereső család­tagra kötelező, s az első fizetéstől kezdve keresetük arányá­ban osztozniuk kell a közös költségekben a fiataloknak is, A fizetés nem zsebpénz, mert ha így szokják meg, később önálló életet kezdve nem tudják követni az otthoni kiváltsá­gos életszínvonalat.) A CSALÁD A TÁRSADALOM legkisebb sejtje, s meg­határozó emberformáló hatása van. Hazánk lakosságának 96 százaléka családban, vagy családtöredékben él. Aki ebben a közösségben megtanulja, hogy felelősséggel tartozik munká­jáért, s nem várja, hogy mások végezzék el helyette a rá háruló feladatokat, az kikerülve az életbe a munkahelyén is kötelességtudó ember lesz. Horváth Anita. A Dán KP elnöke hazánkban A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására Magyarországra érkezett Jörgen Jensen, a Dán Kommunista Párt elnöke. (MTI) Pozsgay Imre hazaérkezett Moszkvából Pozsgay Imre kulturális miniszter vezetésével szer­dán hazaérkezett Moszkvá­ból a magyar küldöttség, amely részt vett a szocialista Magyar berendezések KGST-országok atomerőműveihez A KGST-országokban a következő évtizedekben épü­lő atomerőművekhez Ma­gyarország szállít néhány berendezést — a gyártás le­hetőségeiről, feltételeinek megteremtéséről tanulmányt készített az Országos Műsza­ki Fejlesztési Bizottság. A KGST-országok energia­fejlesztési programjában az atomerőműveknek is fontos a szerepük, jelenleg a Szov­jetunióban, az NDK-ban és Bulgáriában már működnek is ilyen erőművek, s a kö­vetkező években valameny- nyi tagországban újabbak épülnek. A leendő atomerő­művekhez a berendezéseket gyártmánymegosztásban a leggazdaságosabb előállítani, ezért a tagországok elhatá­rozták: felosztják egymás között a gyártást. Magyaror­szág — figyelembe véve az ipar adottságait, a különösen nagy szellemi ráfordítást igénylő berendezések kifej­lesztését, előállítását vállalta. Ezek kijelöléséhez, készített az OMFB a KGM-mel, az Országos Tervhivatallal és a Nehézipari Minisztériummal közösen tanulmányt, amely­ben feltárja, hogy a műsza­ki fejlesztéseknél melyik ágazatban, üzemeknél van­nak meg az atomerőművi berendezések gyártásának feltételei. A szakosítás keretében a Szovjetunió és Csehszlovákia a reaktortesteket gyártja, az NDK-ban szerelvények ké­szülnek, Magyarországra pe­dig az összes berendezés mintegy 15 százalékának elő­állítása hárul. Eszerint az úgynevezett primérköri víz­kezelő egységek készülnek majd hazai üzemekben. A berendezést előrelátha­tólag az Április 4. Gépgyár gyártja majd, jelenleg a technológia kifejlesztésén dolgoznak. Egy másik beren­dezés, a karbantartó-javító gép a csepeli egyedi gép­gyárban készül, ebből már meg is indult a gyártás, országok kulturális minisz­tereinek moszkvai értekez­letén. A küldöttség fogadtatásá­nál a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Vlagyimir Jakovle- vics Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. Magyar és szovjet írók tanácskozása Az utóbbi években ha­zánkban erősödött a valóság­elemző irodalom, s ezt a je­lenséget a művészeti kritika is tükrözi. Elsőrendű feladat, hogy e Kritika is következe­tesen képviselje a marxista —leninista elveket — mon­dotta Dobozy Imre, a Ma­gyar Írószövetség elnöke szerdán Budapesten, az új­ságíró szövetség székházé­ban megkezdődött magyar— szovjet írószövetsési titkár­sági — ötnapos — ülés meg­nyitóján. A Budapestre érkezett szovjet küldöttség vezetője Georgij Markov, a Szovjet Írószövetség első titkára, i À *

Next

/
Thumbnails
Contents