Népújság, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-09 / 160. szám

Távcsöves fegw«»- a kocsiban — Tízezer elrejtve — Rézüst háromszor Vámbűnök, szesz, deviza A bolondos időjárás sze­szélyéből most éppen rekke- nő a hőség, s ez „csupán” azért feltűnő, mert nyár van, annak is a közepe las­san. és ebben az összeku- szálódott időjárásban már mindent mer remélni az ember, csak jó időt nem. Mindenesetre, most az van, talán túlságosan is sok a Ijó­zunk a dupla R_kocsival. Ez­úttal külföldiekre. Meieg van, és már jön is egy ro­mán rendszámú Trabant. Elsőként — bizonyára nem véletlen — Hallus Mihály veszi észre, s mindjárt le is állítja. A kis kocsi szabály­szerűen jobbra jelez, és megáll. Elhangzik a szoká­sos, de nem mindig — és fő­,Rossz úton a Trabant: a vár nem erre van. bői, de a pénzügyőri szolgá­lat erre nem lehet tekintet­tel, és az RR-es kocsival — „fedélzetén” Sike István szakaszvezetővel és Tarjányi István zászlóssal — mind­ketten fiatal pénzügyőrök —, valamint a rendőr őrmester Hallus Mihállyal — elindul­nak a szokásos ellenőrző út­ra. Egyelőre sem Gagyi Leven­te István, marosvásárhelyi illetékességű lakos, sem Noel René Henri (és még André is), párizsi metróvezető nem sejti, hogy útjuk rövidesen összefut, az ellenőrökével... Mielőtt azonban bekövet­kezne az elkerülhetetlen, a pénzügyőri munkáról Orosz Gyula pénzügyőr százados, az egri szakaszparancsnok foglalja össze röviden fela­datkörüket. — Témáink között első helyen a vám szerepel: ex. leg: nem mindenki számá­ra! — megnyugtató felszólí­tás: — Legyen szíves az okmá­nyokat! Így ismerkedtünk megama. rosvásárhelyí Gagyi Levente Istvánnal, és hamarosan ki­derül, hogy családjával ro­koni látogatóra érkezett, tu­lajdonképpeni célja Miskolc, és sem a papírjaiban, sem a pakkjában nincs semmi szabálytalan. Sőt, amikor felnyitja a csomagtartót, mentegetőzik : — Elnézést, kicsit szegé. nyes.. Egyébként a varat szeretnénk megnézni, erre irányítottak bennünket. Jó irányba megyünk? — Nem egészen. Vissza kell fordulni, aztán balra, aztán... de így körülményes. Tudja mit? — jöjjön utá­nunk. Barátunk arcán meglepe­tés. öröm. Később ugyanezen a he­lyen. ugyanez a beszélgetés a franciaországi Noel René stb—házaspárral. A papírok­kal minden rendben, a cso­magtartó is — úgyszólván teljesen üres. — Bagage... ? (Kiderül, hogy franciául is tudunk, mert megért ben­nünket az idősebb házaspár.) És most, a nyelvlecke folytatása nélkül gyorsan áruljuk el: nem üres kézzel jöttek a távoli Párizsból, csomagjaik azonban a lakó­kocsiban vannak. A lakóko­csi pillanatnyilag itt parkol, Egerben. Ma tehát eddig csupa tisz­tességes dologgal találkoz­tunk, és persze, ez így jó. Más kérdés, iioav az em­ber esendő, és időnként az ellenkezőjéről is szeret hal­Csak egy kis elemózsia — matatja s Noel Keni Benn házaspár. lani — így érdekes, így iz­galmas a világ. És ugyan­csak más kérdés, hogy pénzügyőreinknek feladatuk utánanézni : mindenütt rendben, tisztességesen men­nek-e a dolgok? üzemvezetője készségesen segít nekik, hasonlóképpen Szepesi Elemér művezető. Az eredmény nem váratlan: minden rendben. Az ese­mény krónikásai számára viszont akad egy kellemes meglepetés: az eddig csak jó híréről — és az aromájá­ról — ismert Egri víz titkai­ba is sikerül betekintést nyerni. Ezek szerint a régi egri papok és patikáriusok italához alapként 14 féle Syógyfű szükségeltetik — köztük például borsmerita, fodormenta szegfűszeg —, és kétszer finomított alma­pálinka, melyet ezen az illa­tos fűszerágyon 72 órán át — szakkifejezéssel élve — maceráinak. Magyarán ez annyit jelent, hogy összehoz­zák az. itallal a gyógyfüvek kellemes aromáját, gyógyító és frissítő erejét. Ezután már csak a finomítás és há­romhónapos újraérlelés kö­vetkezik — no meg: a fo­gyasztók. Jó volna — mondhatnánk összegzésként —, ha minden ellenőrzés ilyen kellemes eredménnyel végződne. Ettől azonban sajnos még messze vagyunk: bőven akad még köztünk ,, sértegető”. Pénz­ügyőreink listáján szerepel az autós mérnök, akinek ko­csijában tízezer forintot ta­lálnak eldugva a határon való átlépés előtt, régi isme­rősük a verpeléti néni, aki­től már három pálinkafőző üstöt koboztak el — ötven liter pálinka „kísérővel”. De ezt senki sem kívánta egészségükre. B. Kon Tibor Mint mindig, most is stimmel a szeszfok. Aki mutatja: Szepesi Elemér művezető. Aki feljegyzi: Sike István pénzügyőr szakaszvezető. (Fotó: Szabó Sándor) Következő állomásunk a Makiári úti szeszfőzde. A pénzügyőrök az erjedő szesz nehéz szagában végzik ellen­őrző munkájukat, és ebben Rózsi Miklós, a szeszfőzde port-import, külkereskede­lem és magánforgalom. Ha­sonlóképpen fontos terüle­tünk a szeszjövedék ellenőr­zése, a pénzügyi, a vám- és devizaellenőrzés, a szabály- sértések felderítése és elbí­rálása. Ha pedig nem sza­bálysértésről hanem már va­lóságos bűntettről van szó, ak­kor még nagyobb a feladat, ezekben az ügyekben is mi nyomozunk. Sajnos, mun­kánk igen bőven akad, évente csak a szabálysérté­sek száma több százra rúg. Természetesen munkánk so­rán különböző horderejű bűncselekménynek minősü­lő esettel is találkozunk. — Vámbűn? Egerben... ? — Akkor mondok egy pél­dát: távcsöves lőfegyver egy csehszlovák állampolgár ko­csijában. Hogy úgy mond­jam — nálunk nemigen illik ilyenekkel járkálni. Minden­esetre, ő csodálkozott, mint aki nem tud róla, mi viszont nem lepődtünk meg, hanem átadtuk a rendőrségnek. Ha tudja, ott megmagyarázhat­ja... — Nem lehetett könnyű produkció. — Nem bizony. És mele­gük lehetett az-oknak a hon­fitársainknak is — hogy sa­ját házunk előtt söpörjünk —, akiket jó munka fejében bécsi kirándulásra küldött a munkahelyi főnökség. Hu­szonnyolcán voltak, kiváló­ak — huszonnyolcán „bot­lottak”, de akkorát, hogy az mór-mór szinte bűn: 1500— 2500 forintokat akartak át­csempészni. .. ★ A Shell-kúttal majdnem szemben, a felnémeti úton hegyek közelében várako­1978. július 9., vasárnap Különös, érdekes falu ez a Tárnáméra. Híres falu. Hogy mitől is híres? Hagyományai, népszokásai miatt? De hisz annyi más falu van me­gyénkben. amely hagyomá­nyokat, népszokásokat őriz- Mi hát az, ami megkülön­bözteti a többitől? Így mesélik: Valaha Gyön­gyös volt a falu utolsó pos­tája, ide jártak vásárba is. Ha a mérai gazdaember a gyöngyösi vásárba készült, felkötötte az ünnepi surcot, a kék színű tiszta kötényt, befogta az ökröket a szekér­be, eléjük állt és aztán elin­dult — gyalog. Utána cam­mogtak az ökrök, vonszolva a kátyúkban nagyokat zök­kenő szekeret. Ha valaki megkérdette: Hát maga mi­ért nem ül fel a szekérre? a mérai ember így válaszolt: — Azért, mert sietek! Itt lenne talán a méraiak titka? Az anekdotázásban, a tréfacsinálásban? Meglehet, de ez inkább csak része és nem alapja a hírnévnek. Annyi bizonyos, hogy az anekdotás kedv és tehetség manapság is elevenen és frissen él. Bizonyítékul áll­jon itt egy kedves történet a legújabbak közül: A ház asszonya bekapcsol­ja a televíziót, s amikor ad csinos bemondónő jó estét köszön és kellemes szórako­zást kíván a képernyőről, ijedten néz körül a szobá­ban, aztán mintha csak a szomszédasszony ülne vele szemben, restelkedve odaszól a bemondónőnek: — Jaj, lelkem, nem kell nagyon szétnézni nálam, mert olyan összevisszaság van. Reggel korán keltem, csak most jöttem meg a tsz- HB, nem vc4* lá&g* •*. hogy renuet tegyek..! 1 _______ T arnamérai képeslap A surcot ma már az idő­sebbek se nagyon viselik. Am az ősök tréfálkozó ked­vét örökölték a mai fiatalok. Csak a történetek témája vál­tozott meg az idővel, aho­gyan a falu képe is megvál­tozott, s benne természete­sen az emberek élete is. Más lett, szebb lett, emberibb lett. Nemrég, hogy Tarnamérán jártam, kíváncsi voltam, ho­gyan is lett, hogyan lehetett ilyenné ez a falu. Mikor a község vezetőivel beszélget­tem. mondataikban többször is elhangzott ez a szó: szor­galom. Ez a szó nyitja azt a zá­rat, amelyet se az anekdo­ták, se a szokások, hagyomá­nyok nem tudtak kinyitni. A mérai emberek mindig is szorgosak voltak a mun­kában, ezzel szereztek hírt és megbecsülést falujuknak. A szorgalom és a munkaszere­tet nem veszett ki belőlük, ma is büszkén vallják ma­gukénak. Csak régebben a szorgalom eredménye volt más. sokkal szegényebb, sok­kal soványabb, mint manap­ság. Egy portán — egy hosz- szúházban. ahogy itt mond­ják — öt-hat család szoron­gott egy fedél alatt. Példa­ként emlegetik a Veréb csa­ládot. A szülők nem osztot­ták szét a földet, s volt öt fiúk, akik öt menyecskét vit­tek a házhoz. A főzőkanalat az anyós forgatta, aki bizony generálisként dirigált a me­nyeinek. . Sok vita. veszeke­dés forrása volt ez a helv- zet, különösen amikor egy­más után érkeztek világra az unokák is. A Veréb család együttélése 1925-ben bomlott fel. ók voltak ■farnameran az utolsó nagy család. Egy 1900-ból való adat tanúsága szerint 189 ház állt a falu­ban és egy házban átlagosan nyolcán laktak. Ma 556 há­zat tartanak nyilván 2096 helyiséggel, amiből ezer kö­rül van a lakószobák száma. Az emberek kényelmesen laknak, hiszen a korábbiak­hoz képest egy fedél alatt átlagosan négyen élnek. A falu megnőtt, kiterebélyese­dett, s még most is egyre- másra épülnek a szép új há­zak. — Az itt lakó emberek nem sajnálják szorgalmukat, ha a falu érdekeiről van szó — magyarázta Csintalan Gyula, a Zaránkkal közös községi tanács elnöke. — Ta­valy 440 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Az idei eredményünk meg­haladja a 600 ezer forintot is. Községszépítő munkánk után elnyertük a Mátra— Eger—Nyugat-bükki Intéző Bizottság különdíját. Tárnáméra nevét egyre többen ismerik országszerie. de a határainkon túl is. En­nek a hírnek termő forrása a falu meleg vizű strand ia A fürdőtelep ugyancsak tár­sadalmi munkának köszön­heti születését. — Ivóvizet kerestünk — mesélte a fürdőtelep történe­tét a tanács elnöke —. és váratlanul meleg víz tört fel a fúrói vükből Hatszáznvolc m'-ter mélységből nercenként 100 liter termálvizet kap­tunk. — Korábban nem is sej­tették. hogy kincset é-ő rí? reitekezik a falu alatt? — TaTT.amérwn ÿ??0-ban tlaberl Séla kútfúró mester irányításával készült el az első artézi kút. Ennek mély­sége 309 méter, a vízhozama pedig 24 óra alatt csaknem félmillió liter volt. Érdekes­sége a dolognak, hogy a víz­zel együtt metángáz is fel­tört, s ezt az ötletes kútfúró világításra használta. A kút tetején volt ez a gázlámpa, amely sötétedés után lágy, puha fénybe vonta a falu központi terét. A víz két csőben, erőteljes csobogással csapódott a vízlevezető kagy­lókba. s ennek hangja csen­des éjszakákon messzire el­hallatszott. A kút csodájára jártak környező falukból is. Szerették a kút vizét a mé­rai emberek is. Korábban sok volt itt a golyvás meg­betegedés. s ez a kút műkö­dése után erősen csökkent, hiszen a víznek kedvező jód- tartalma megakadályozta az úiabb betegségek kifejlődé­sét. 1966-ban tört fel az. új ar­tézi kűtból a me’eg víz. amely 39.6 fokos hőmérsék­letű volt. kénes, vasas tar­talmú, s azonnal akadtak olyan emberek. akik azon kezdtek tűnődni, hogyan le­hetne hasznosítani Fürdő- medencéket építettek, s hoz­zá öltözőket faházakat; na­gyobb részt társadalmi mun­kában. Tízholdas ősparkban „rej­tőzik” a strand. A csend, a nvuga'nm ligete ez. A me­dencéktől távolabb önkiszol­gáló vendéglő hívogatja a fürdőzőket. A fürdőnknek hamar híre támadt. À fcôzeîî-TSTmîauuî környék is megismerte, s Vasutasok Másfél évszázada sincs még, hogy hazánkban meg­épült az első vasútvonal Pest és Vác között. A mai szem- mel nézve szerény hosszú­ságú sínszakasz jelentősége óriási volt, forradalmasította az ország közlekedését, Az akkori időben a legmoder­nebb technikát képviselő gőzmozdony lassanként hát­térbe szorította a hagyományos szállítást, közlekedést, és ami talán még ennél is fontosabb volt — közelebb hozta a te­lepüléseket, a városokat, a falvakat egymáshoz. Ma a vasút — túlzás nél­kül állíthatjuk, hogy életünk egyik legfontosabb tényezője. Evente százmilliók utaznak a vonatokon munkahelyükre, rokonaikhoz, kirándulni, vi­lágot látni. De nem csupán a személyszállításban, hanem az áruszállításban is óriást jelentősége van a sínek bi­rodalmának. hiszen a gépek, berendezések, a különböző áruk zöme ma is a vasúti ko. csikón jut el a rendeltetési helyére. Hazánkban mintegy száz­ötvenezren dolgoznak azért, — az egyre modernebb tech­nikát is igénybe véve —, hogy minél gyorsabban és minél nagyobb biztonságban utaz. hassunk. Pályamunkások, vonatvezetők, jegykezelők, forgalomirányítók, techniku­sok, mérnökök, rakodók ezrei végzik naponta áldozatos és felelősségteljes munkájukat. Kitartó szorgalommal és fi­gyelemmel, hiszen mind az utasoknak, mind az áruknak biztonságban kell a rendelte, tési helyre megérkezniük. Különösen most a nyár fo. lyamán, a szállítási csúcs­idényben hárul a vasút appa­rátusára igen nagy megter­helés. A vasút dolgozói számára megszokott, hogy nemcsak a hétköznapokon, de a vasár, napokon és az ünnep­napokon is el kell látni fe­lelősségteljes munkájukat. Ha kell, dacolnak az időjárás viszontagságaival — hiszen a vonatoknak akár kánikula van. akár fagy. mindig pon­tosan kell érkezniük. A vasutasok munkája ma sem könnyű, hiszen sokszor kell távol lenni a családtól, az otthontól. Most őket köszöntjük ün­nepükön. a vasutasnapon. Okét., akik közül minden má­sodik e napon is dolgozik. nyáron át, szabad szomba­tokon. vasárnap és ünnep­napokon százszámra özönlik a nép ide. Még Csehszlová­kiából is vannak vendége­ink. Csúcsidényben volt már, hogy 1200-an heverésztek a mérai napfényben, az öreg fák hűvösében. Ennél több embert nem is fogadhatunk, mert az már akadályozná a kényelmes fürdőzést. Itt is egyre-másra épülnek a hétvégi házak üzemi üdü­lők. Huszonhat telket osztot­tak ki eddig, s van területük, hogy újabb harminc parcel­lát kialakítsanak. Az új hely­re a magánosok mellett ed­dig hat vállalat jelentette be igényét. Van Itt a strand szomszédságában egy 80 sze­mélyes ifjúsági tábor. S pi­henhetnek a szép faházakban recski kőbányászok, gyön­gyösi és salgótarjáni szénbá­nyászok, az egri ÉMASZ dol­gozói. — Mit szólnak a méraiak a szép fürdőtelephez? — Hamar megszokták, örülnek neki, minden érték­re nagy gonddal vigyáznak. Tekintsen körül, gondozott fűmezőt láthat a fák alatt és sehol nincs még csak egy el­dobott papírdarab sem. — Milyen fejlesztést ter­veznek a jövőben? — Nagy gondunk van a víz miatt. Elsősorban az ivó­víz miatt. Nagyon kevés az ivóvizünk, így a strandi kút- ból is táplálni kell a községi hálózatot Van regionális terv, amely öt község vízel­látását megoldaná, ez 35 mil­lióba kerülne. Pénzünk nincs, márpedig a megoldást közér­dek sürgeti Egyelőre meg­elégszünk egy új kút létesí­tésével is. Kész a terv egy újabb medencére, s az « terv, hogy itt teremtjük meg a körnvék fiataljainak isaó-' iskoláját. U Pataky Dezíű ~ 1 » 4

Next

/
Thumbnails
Contents