Népújság, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-09 / 160. szám
Távcsöves fegw«»- a kocsiban — Tízezer elrejtve — Rézüst háromszor Vámbűnök, szesz, deviza A bolondos időjárás szeszélyéből most éppen rekke- nő a hőség, s ez „csupán” azért feltűnő, mert nyár van, annak is a közepe lassan. és ebben az összeku- szálódott időjárásban már mindent mer remélni az ember, csak jó időt nem. Mindenesetre, most az van, talán túlságosan is sok a Ijózunk a dupla R_kocsival. Ezúttal külföldiekre. Meieg van, és már jön is egy román rendszámú Trabant. Elsőként — bizonyára nem véletlen — Hallus Mihály veszi észre, s mindjárt le is állítja. A kis kocsi szabályszerűen jobbra jelez, és megáll. Elhangzik a szokásos, de nem mindig — és fő,Rossz úton a Trabant: a vár nem erre van. bői, de a pénzügyőri szolgálat erre nem lehet tekintettel, és az RR-es kocsival — „fedélzetén” Sike István szakaszvezetővel és Tarjányi István zászlóssal — mindketten fiatal pénzügyőrök —, valamint a rendőr őrmester Hallus Mihállyal — elindulnak a szokásos ellenőrző útra. Egyelőre sem Gagyi Levente István, marosvásárhelyi illetékességű lakos, sem Noel René Henri (és még André is), párizsi metróvezető nem sejti, hogy útjuk rövidesen összefut, az ellenőrökével... Mielőtt azonban bekövetkezne az elkerülhetetlen, a pénzügyőri munkáról Orosz Gyula pénzügyőr százados, az egri szakaszparancsnok foglalja össze röviden feladatkörüket. — Témáink között első helyen a vám szerepel: ex. leg: nem mindenki számára! — megnyugtató felszólítás: — Legyen szíves az okmányokat! Így ismerkedtünk megama. rosvásárhelyí Gagyi Levente Istvánnal, és hamarosan kiderül, hogy családjával rokoni látogatóra érkezett, tulajdonképpeni célja Miskolc, és sem a papírjaiban, sem a pakkjában nincs semmi szabálytalan. Sőt, amikor felnyitja a csomagtartót, mentegetőzik : — Elnézést, kicsit szegé. nyes.. Egyébként a varat szeretnénk megnézni, erre irányítottak bennünket. Jó irányba megyünk? — Nem egészen. Vissza kell fordulni, aztán balra, aztán... de így körülményes. Tudja mit? — jöjjön utánunk. Barátunk arcán meglepetés. öröm. Később ugyanezen a helyen. ugyanez a beszélgetés a franciaországi Noel René stb—házaspárral. A papírokkal minden rendben, a csomagtartó is — úgyszólván teljesen üres. — Bagage... ? (Kiderül, hogy franciául is tudunk, mert megért bennünket az idősebb házaspár.) És most, a nyelvlecke folytatása nélkül gyorsan áruljuk el: nem üres kézzel jöttek a távoli Párizsból, csomagjaik azonban a lakókocsiban vannak. A lakókocsi pillanatnyilag itt parkol, Egerben. Ma tehát eddig csupa tisztességes dologgal találkoztunk, és persze, ez így jó. Más kérdés, iioav az ember esendő, és időnként az ellenkezőjéről is szeret halCsak egy kis elemózsia — matatja s Noel Keni Benn házaspár. lani — így érdekes, így izgalmas a világ. És ugyancsak más kérdés, hogy pénzügyőreinknek feladatuk utánanézni : mindenütt rendben, tisztességesen mennek-e a dolgok? üzemvezetője készségesen segít nekik, hasonlóképpen Szepesi Elemér művezető. Az eredmény nem váratlan: minden rendben. Az esemény krónikásai számára viszont akad egy kellemes meglepetés: az eddig csak jó híréről — és az aromájáról — ismert Egri víz titkaiba is sikerül betekintést nyerni. Ezek szerint a régi egri papok és patikáriusok italához alapként 14 féle Syógyfű szükségeltetik — köztük például borsmerita, fodormenta szegfűszeg —, és kétszer finomított almapálinka, melyet ezen az illatos fűszerágyon 72 órán át — szakkifejezéssel élve — maceráinak. Magyarán ez annyit jelent, hogy összehozzák az. itallal a gyógyfüvek kellemes aromáját, gyógyító és frissítő erejét. Ezután már csak a finomítás és háromhónapos újraérlelés következik — no meg: a fogyasztók. Jó volna — mondhatnánk összegzésként —, ha minden ellenőrzés ilyen kellemes eredménnyel végződne. Ettől azonban sajnos még messze vagyunk: bőven akad még köztünk ,, sértegető”. Pénzügyőreink listáján szerepel az autós mérnök, akinek kocsijában tízezer forintot találnak eldugva a határon való átlépés előtt, régi ismerősük a verpeléti néni, akitől már három pálinkafőző üstöt koboztak el — ötven liter pálinka „kísérővel”. De ezt senki sem kívánta egészségükre. B. Kon Tibor Mint mindig, most is stimmel a szeszfok. Aki mutatja: Szepesi Elemér művezető. Aki feljegyzi: Sike István pénzügyőr szakaszvezető. (Fotó: Szabó Sándor) Következő állomásunk a Makiári úti szeszfőzde. A pénzügyőrök az erjedő szesz nehéz szagában végzik ellenőrző munkájukat, és ebben Rózsi Miklós, a szeszfőzde port-import, külkereskedelem és magánforgalom. Hasonlóképpen fontos területünk a szeszjövedék ellenőrzése, a pénzügyi, a vám- és devizaellenőrzés, a szabály- sértések felderítése és elbírálása. Ha pedig nem szabálysértésről hanem már valóságos bűntettről van szó, akkor még nagyobb a feladat, ezekben az ügyekben is mi nyomozunk. Sajnos, munkánk igen bőven akad, évente csak a szabálysértések száma több százra rúg. Természetesen munkánk során különböző horderejű bűncselekménynek minősülő esettel is találkozunk. — Vámbűn? Egerben... ? — Akkor mondok egy példát: távcsöves lőfegyver egy csehszlovák állampolgár kocsijában. Hogy úgy mondjam — nálunk nemigen illik ilyenekkel járkálni. Mindenesetre, ő csodálkozott, mint aki nem tud róla, mi viszont nem lepődtünk meg, hanem átadtuk a rendőrségnek. Ha tudja, ott megmagyarázhatja... — Nem lehetett könnyű produkció. — Nem bizony. És melegük lehetett az-oknak a honfitársainknak is — hogy saját házunk előtt söpörjünk —, akiket jó munka fejében bécsi kirándulásra küldött a munkahelyi főnökség. Huszonnyolcán voltak, kiválóak — huszonnyolcán „botlottak”, de akkorát, hogy az mór-mór szinte bűn: 1500— 2500 forintokat akartak átcsempészni. .. ★ A Shell-kúttal majdnem szemben, a felnémeti úton hegyek közelében várako1978. július 9., vasárnap Különös, érdekes falu ez a Tárnáméra. Híres falu. Hogy mitől is híres? Hagyományai, népszokásai miatt? De hisz annyi más falu van megyénkben. amely hagyományokat, népszokásokat őriz- Mi hát az, ami megkülönbözteti a többitől? Így mesélik: Valaha Gyöngyös volt a falu utolsó postája, ide jártak vásárba is. Ha a mérai gazdaember a gyöngyösi vásárba készült, felkötötte az ünnepi surcot, a kék színű tiszta kötényt, befogta az ökröket a szekérbe, eléjük állt és aztán elindult — gyalog. Utána cammogtak az ökrök, vonszolva a kátyúkban nagyokat zökkenő szekeret. Ha valaki megkérdette: Hát maga miért nem ül fel a szekérre? a mérai ember így válaszolt: — Azért, mert sietek! Itt lenne talán a méraiak titka? Az anekdotázásban, a tréfacsinálásban? Meglehet, de ez inkább csak része és nem alapja a hírnévnek. Annyi bizonyos, hogy az anekdotás kedv és tehetség manapság is elevenen és frissen él. Bizonyítékul álljon itt egy kedves történet a legújabbak közül: A ház asszonya bekapcsolja a televíziót, s amikor ad csinos bemondónő jó estét köszön és kellemes szórakozást kíván a képernyőről, ijedten néz körül a szobában, aztán mintha csak a szomszédasszony ülne vele szemben, restelkedve odaszól a bemondónőnek: — Jaj, lelkem, nem kell nagyon szétnézni nálam, mert olyan összevisszaság van. Reggel korán keltem, csak most jöttem meg a tsz- HB, nem vc4* lá&g* •*. hogy renuet tegyek..! 1 _______ T arnamérai képeslap A surcot ma már az idősebbek se nagyon viselik. Am az ősök tréfálkozó kedvét örökölték a mai fiatalok. Csak a történetek témája változott meg az idővel, ahogyan a falu képe is megváltozott, s benne természetesen az emberek élete is. Más lett, szebb lett, emberibb lett. Nemrég, hogy Tarnamérán jártam, kíváncsi voltam, hogyan is lett, hogyan lehetett ilyenné ez a falu. Mikor a község vezetőivel beszélgettem. mondataikban többször is elhangzott ez a szó: szorgalom. Ez a szó nyitja azt a zárat, amelyet se az anekdoták, se a szokások, hagyományok nem tudtak kinyitni. A mérai emberek mindig is szorgosak voltak a munkában, ezzel szereztek hírt és megbecsülést falujuknak. A szorgalom és a munkaszeretet nem veszett ki belőlük, ma is büszkén vallják magukénak. Csak régebben a szorgalom eredménye volt más. sokkal szegényebb, sokkal soványabb, mint manapság. Egy portán — egy hosz- szúházban. ahogy itt mondják — öt-hat család szorongott egy fedél alatt. Példaként emlegetik a Veréb családot. A szülők nem osztották szét a földet, s volt öt fiúk, akik öt menyecskét vittek a házhoz. A főzőkanalat az anyós forgatta, aki bizony generálisként dirigált a menyeinek. . Sok vita. veszekedés forrása volt ez a helv- zet, különösen amikor egymás után érkeztek világra az unokák is. A Veréb család együttélése 1925-ben bomlott fel. ók voltak ■farnameran az utolsó nagy család. Egy 1900-ból való adat tanúsága szerint 189 ház állt a faluban és egy házban átlagosan nyolcán laktak. Ma 556 házat tartanak nyilván 2096 helyiséggel, amiből ezer körül van a lakószobák száma. Az emberek kényelmesen laknak, hiszen a korábbiakhoz képest egy fedél alatt átlagosan négyen élnek. A falu megnőtt, kiterebélyesedett, s még most is egyre- másra épülnek a szép új házak. — Az itt lakó emberek nem sajnálják szorgalmukat, ha a falu érdekeiről van szó — magyarázta Csintalan Gyula, a Zaránkkal közös községi tanács elnöke. — Tavaly 440 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Az idei eredményünk meghaladja a 600 ezer forintot is. Községszépítő munkánk után elnyertük a Mátra— Eger—Nyugat-bükki Intéző Bizottság különdíját. Tárnáméra nevét egyre többen ismerik országszerie. de a határainkon túl is. Ennek a hírnek termő forrása a falu meleg vizű strand ia A fürdőtelep ugyancsak társadalmi munkának köszönheti születését. — Ivóvizet kerestünk — mesélte a fürdőtelep történetét a tanács elnöke —. és váratlanul meleg víz tört fel a fúrói vükből Hatszáznvolc m'-ter mélységből nercenként 100 liter termálvizet kaptunk. — Korábban nem is sejtették. hogy kincset é-ő rí? reitekezik a falu alatt? — TaTT.amérwn ÿ??0-ban tlaberl Séla kútfúró mester irányításával készült el az első artézi kút. Ennek mélysége 309 méter, a vízhozama pedig 24 óra alatt csaknem félmillió liter volt. Érdekessége a dolognak, hogy a vízzel együtt metángáz is feltört, s ezt az ötletes kútfúró világításra használta. A kút tetején volt ez a gázlámpa, amely sötétedés után lágy, puha fénybe vonta a falu központi terét. A víz két csőben, erőteljes csobogással csapódott a vízlevezető kagylókba. s ennek hangja csendes éjszakákon messzire elhallatszott. A kút csodájára jártak környező falukból is. Szerették a kút vizét a mérai emberek is. Korábban sok volt itt a golyvás megbetegedés. s ez a kút működése után erősen csökkent, hiszen a víznek kedvező jód- tartalma megakadályozta az úiabb betegségek kifejlődését. 1966-ban tört fel az. új artézi kűtból a me’eg víz. amely 39.6 fokos hőmérsékletű volt. kénes, vasas tartalmú, s azonnal akadtak olyan emberek. akik azon kezdtek tűnődni, hogyan lehetne hasznosítani Fürdő- medencéket építettek, s hozzá öltözőket faházakat; nagyobb részt társadalmi munkában. Tízholdas ősparkban „rejtőzik” a strand. A csend, a nvuga'nm ligete ez. A medencéktől távolabb önkiszolgáló vendéglő hívogatja a fürdőzőket. A fürdőnknek hamar híre támadt. À fcôzeîî-TSTmîauuî környék is megismerte, s Vasutasok Másfél évszázada sincs még, hogy hazánkban megépült az első vasútvonal Pest és Vác között. A mai szem- mel nézve szerény hosszúságú sínszakasz jelentősége óriási volt, forradalmasította az ország közlekedését, Az akkori időben a legmodernebb technikát képviselő gőzmozdony lassanként háttérbe szorította a hagyományos szállítást, közlekedést, és ami talán még ennél is fontosabb volt — közelebb hozta a településeket, a városokat, a falvakat egymáshoz. Ma a vasút — túlzás nélkül állíthatjuk, hogy életünk egyik legfontosabb tényezője. Evente százmilliók utaznak a vonatokon munkahelyükre, rokonaikhoz, kirándulni, világot látni. De nem csupán a személyszállításban, hanem az áruszállításban is óriást jelentősége van a sínek birodalmának. hiszen a gépek, berendezések, a különböző áruk zöme ma is a vasúti ko. csikón jut el a rendeltetési helyére. Hazánkban mintegy százötvenezren dolgoznak azért, — az egyre modernebb technikát is igénybe véve —, hogy minél gyorsabban és minél nagyobb biztonságban utaz. hassunk. Pályamunkások, vonatvezetők, jegykezelők, forgalomirányítók, technikusok, mérnökök, rakodók ezrei végzik naponta áldozatos és felelősségteljes munkájukat. Kitartó szorgalommal és figyelemmel, hiszen mind az utasoknak, mind az áruknak biztonságban kell a rendelte, tési helyre megérkezniük. Különösen most a nyár fo. lyamán, a szállítási csúcsidényben hárul a vasút apparátusára igen nagy megterhelés. A vasút dolgozói számára megszokott, hogy nemcsak a hétköznapokon, de a vasár, napokon és az ünnepnapokon is el kell látni felelősségteljes munkájukat. Ha kell, dacolnak az időjárás viszontagságaival — hiszen a vonatoknak akár kánikula van. akár fagy. mindig pontosan kell érkezniük. A vasutasok munkája ma sem könnyű, hiszen sokszor kell távol lenni a családtól, az otthontól. Most őket köszöntjük ünnepükön. a vasutasnapon. Okét., akik közül minden második e napon is dolgozik. nyáron át, szabad szombatokon. vasárnap és ünnepnapokon százszámra özönlik a nép ide. Még Csehszlovákiából is vannak vendégeink. Csúcsidényben volt már, hogy 1200-an heverésztek a mérai napfényben, az öreg fák hűvösében. Ennél több embert nem is fogadhatunk, mert az már akadályozná a kényelmes fürdőzést. Itt is egyre-másra épülnek a hétvégi házak üzemi üdülők. Huszonhat telket osztottak ki eddig, s van területük, hogy újabb harminc parcellát kialakítsanak. Az új helyre a magánosok mellett eddig hat vállalat jelentette be igényét. Van Itt a strand szomszédságában egy 80 személyes ifjúsági tábor. S pihenhetnek a szép faházakban recski kőbányászok, gyöngyösi és salgótarjáni szénbányászok, az egri ÉMASZ dolgozói. — Mit szólnak a méraiak a szép fürdőtelephez? — Hamar megszokták, örülnek neki, minden értékre nagy gonddal vigyáznak. Tekintsen körül, gondozott fűmezőt láthat a fák alatt és sehol nincs még csak egy eldobott papírdarab sem. — Milyen fejlesztést terveznek a jövőben? — Nagy gondunk van a víz miatt. Elsősorban az ivóvíz miatt. Nagyon kevés az ivóvizünk, így a strandi kút- ból is táplálni kell a községi hálózatot Van regionális terv, amely öt község vízellátását megoldaná, ez 35 millióba kerülne. Pénzünk nincs, márpedig a megoldást közérdek sürgeti Egyelőre megelégszünk egy új kút létesítésével is. Kész a terv egy újabb medencére, s az « terv, hogy itt teremtjük meg a körnvék fiataljainak isaó-' iskoláját. U Pataky Dezíű ~ 1 » 4
