Népújság, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-09 / 160. szám

Az OTP a tanácsok bankja Beszélgetés dr, Fekete Lászlóval, az OTP vezérigazgató-helyettesével Nyolc éve, hogy a bankok átszervezésével az Országos Takarékpénztár átvette a Magyar Nemzeti Banktól és az Állami Fejlesztési Bank­tól a tanácsok költségvetési és fejlesztési pénzügyeinek intézését. Így egy pénzinté­zethez került, áttekinthetőb­bé vált a tanácsok pénzesz­közeinek kezélése. 1971. óta tehát az OTP a tanácsok bankjaként is működik: gon­doskodik a tanácsok és in­tézményeik pénzellátásáról, vezeti költségvetési, fejlesz­tési bankszámláikat, lebo­nyolítja pénzforgalmukat, finanszírozza a tanácsi lakás- építkezéseket, kommunális beruházásokat. A kormány hitelpolitikájának megfele­lően a takarékpénztár bizto­sítja a folyamatos pénzellá­tást és előleget is nyújt a ta­nácsok tervezett bevételeire. Dr. Fekete Lászlóval, az Or­szágos Takarékpénztár ve­zérigazgató-helyettesével be­szélgetett munkatársunk az eltelt csaknem egy évtized tapasztalatairól, az OTP és a tanács együttműködéséről, a gazdálkodási összhangról, a jelen és a jövő feladatairól. — Kezdjük talán azzal, hogy bevált-e a koncentrá­ció, s milyen előnyökkel jár a pénzeszközök egy kézben tartása? — A bankátszervezés előtt a tanácsi pénzalapok külön- külön kezelése nehézkes volt; nehezítette a teljes pénzinté­zeti kontrollt, a háromféle információ bonyolulttá tette az áttekintést, a kapcsolat- tartást. Nem volt célszerű, hogy a Magyar Nemzeti Bank és az ÁFB az exportbővítő, valamint kiemelt nagyberu­házások finanszírozása mel­lett foglalkozzék a tanácsok pénzügyeivel is. Még akkor sem, ha a népgazdaság fej­lesztésének majd egynegye­dét a tanácsi beruházások te­szik ki. Évente 70—80 milli­árd forint a pénzforgalmuk, az idei tervek szerint ez meg fogja haladni a 93 milliárd forintot. Az első várakozásteli évek után — természetesen min­denki a változás előnyeit ke­reste —, együttműködésünk eredményeit javította az is, hogy a tanácsok tervei pénz­ügyileg megalapozottabbak lettek és növekedett gazdál­kodásuk hatékonysága. Rendszeres, országos tapasz­talatokat tartalmazó infor­mációkkal, tanácsadások­kal, ellenőrzésekkel igyek­szünk azóta is segítséget adni a reális tervezéshez, mindezt úgy, hogy ne sértse a taná­csok önkormányzati jellegé­nek kibontakozását. Szoro­sabb lett a kapcsolat a me­gyei igazgatóságokkal, a há­lózat vidéki fiókjaival, ezál­tal közelebb került egymás­hoz a tanács és a pénzinté­zet Különösen ott, ahol a ta­karékpénztári dolgozók kö­zött tanács- vagy végrehajtó bizottsági tag is van és a döntéseknél — legyen az vá­rosrendezési, községfejlesztési tervjavaslat — véleményt nyilvánít, hallatja szavát. Persze a nyolc év alatt elő­fordult, hogy néhány dolog­ban nem értettünk egyet: minket kötöttek a jogszabá­lyok, 1972—73-ban visszafo­gottabb volt a beruházáspoli­tika, óvatosabban bántunk a hitelekkel. Általában — mondhatom — ma már ki­egyensúlyozott a tanácsok és intézményeik gazdálkodása, összhangban van a párt és a kormány életszínvonal-poli­tikájával, helyesebben élnek megnövekedett hatáskörük­kel. Többségük kellő meg­fontolással használja fel pénzeszközét. Akadnak per­sze olyan helyek is, ahol nem tudnak tárgyilagosak lenni a fejlesztések, beruházások rangsorolásában. — A művelődési ház és a sportcsarnok „lázra” gon­dol, mely előidézi a hiteléh séget is? — Pontosan. Tisztában va gyünk a közművelődés, a tö­megsport fontosságával, azzaí is egyetértünk, hogy mind- *hhez tárgyi feltételek kelle- •*ck, melyekkel ma még sok település nem rendelkezik. Ugyanakkor párhuzamosan számos más halaszthatatlan feladat is van: közművesítés, a közlekedés, a szolgáltatás, a kereskedelmi hálózatfej­lesztés. Mi nem bírálhatjuk el a tanácsok helyett, hogy egy város, község lakóinak mire van gyorsabban, job­ban szüksége, de tapasztal­juk, hogy egyes tanácsok szí­vesebben fektetik látványo­sabb, rangosabb épületekbe pénzüket, nem pedig a föld alá. Az V. ötéves tervben a közművesítési program telje­sítésén belül az ivóvízhálózat bővítésével nincs összhang­ban a csatornázás. Míg az elsőben kedvező a teljesítés, az utóbbiban lemaradás mu­tatkozik. Ez egészségügyi, talajgazdálkodási és termé­szetvédelmi szempontból is probléma. Kétségtelen, anyag- és pénzigényesebb be­ruházás, de mi ezt a központi akarattal együtt messzeme­nőkig támogatjuk, s évenként 350 millió forint kölcsönt adunk- a tanácsoknak, nagy­részt közművesítésre. A víz- és csatornamű-társulatok­nak az idén 450 millió forint hitelt nyújtunk. Komolyan kell végre venni, hogy a la­kásépítési programot nem le­het végrehajtani közművesí­tés nélkül. A csatornázáshoz, ha szükséges, akár 15 évre }s nyújtunk kölcsönt. Még egy gondolat a hiteligénylések­ről: akad egy-két városunk, amelyik már 5—10 évre na­gyobb hitel felvételével elkö­telezte magát, azaz tovább nyújtózkodott a takarójánál. Ebbe belejátszik a városok közti rivalizálás, a türelmet­lenség is. A hitelt vissza is kell fizetni, több éves ter­het, kötöttséget jelent, s a törlesztés összege hiányozni fog, mert a jövőben is lesz­nek halaszthatatlan beruhá­zások, hiszen az élet újrafo­galmazza a lakosság igényeit. — Ha már a rangsorolásnál tartunk, elsőként kellett volna kérdeznem: milyen a tanácsok és az OTP együttműködése a lakás- program megvalósításában? — Igen, ez az egyik leg­fontosabb társadalompoliti­kai célkitűzésünk. Hazánk­ban a lakásoknak mintegy 80—85 százaléka az OTP közreműködésével épül fel. Ennek mintegy 40—45 százSléka családi ház. Többségünkhöz a tanáccsal együttműködve — építési te­rületet, hitelt, szakmai tanács­adást ad az OTP. Az összla- kásépítés 35 százaléka taná­csi célcsoportos beruházás: a tervidőszakban ez 150 ezer lakást jelent, melyhez 100 milliárd forint áll rendelke­zésre. Maga az OTP saját beruházásban is évente 14— 15 ezer társasházi lakást építtet, több mint 80 százalé­kánál a tanácsé a kijelölési iog. Minden évben megálla- nodunk a megyei tanácsok­kal a lakásépítésre és elosz­tásokra vonatkozóan, misze- '•int a fiatalok és a munkások kerülnek előnybe. A tanácsi »rtékesítésű lakások építésé­hez az állami támogatáson felül hitelkeretet is biztosí­tunk. Ennek összege ez év­ben 2.6 milliárd forint, mely­ből május végéig ? milliárd 347 millió forintot vettek igénybe a tanácsok, A taná­csi banktevékenységből adó­dóan ellenőrizzük a megyék beruházási színvonalának tartását és ütemét, s erről tá­jékoztatjuk a tanácsokat és jelentést adunk a főhatósá­goknak. Pénzügyi szakembe­reink figyelemmel kísérik a beruházások előkészítését. Sajnos, ezen a téren még sok a kívánnivaló, mert az építkezések megkezdéséhez nincs kellően előkészítve a terület. Itt említeném meg, hogy pénzintézetünk messzeme­nően támogatja az árvíz-, belvíz sújtotta településeket Évenként több száz millió forint kamatmentes kölcsönt nyújtunk: Szabolcs, Csong­rád, Hajdú-Bihar megye egyes falvai teljesen újjá­épültek. — Köztudott, hogy míg az egyik oldalon nagy a sorba­állás hitelért, előlegért, ad­dig az év végére mégis te­temes, milliókra tehető pénzmaradvany képződik a tanácsoknál. Mi ennek az oka? — Bizonyos mértékben a decentralizáltság szüli. Az önállóan gazdálkodó helyi tanácsoknál és intézmények­nél halmozódik fel a költség- vetési pénzmaradvány. Is­mertek az állam költségve­tési gondjai, tehát az intéze­tek — óvoda, bölcsőde, kór­ház, iskola — fejlesztése, fenntartása nem kis terhet jelent a népgazdaságnak. A pénzt arra kapják, hogy ész­szerűen, leghatékonyabban használják fel, mégis a pénz- maradvány sokszor túllép a biztonsági tartalék határán is. Ez gazdálkodásuk haté­konyságának gyengeségére utal. — A jövőre vonatkozóan változik-e az OTP tanácsi bankfunkciója, milyen te­rületeken kívánnak előre­lépni? — Tanácsi banktevékeny­ségünk tovább növekszik, bővül. Ehhez kell igazodnia ügyvitelünknek is. Űj fel­adatként jelentkezik az in­tézmények integrációja, át­csoportosítása, a megyékhez tartozó intézetek közül 1980- ig típusok szerint többet a helyi tanácsokhoz kapcsol­nak és ez a változás az OTP-t is érinti, át kell áll­nunk a pénzügyi kiszolgálá­sukra. A jövőben még szo­rosabbra akarjuk fűzni a ta­nács és a pénzintézet együtt­működését, információ-köz­vetítésünkben a gyors, pon­tos adatszolgáltatáson kívül szöveges elemző tájékoztatá­sokat is adunk, lehetővé téve a megyék, városok tanácsi gazdálkodásának összeha­sonlítását. Reméljük, hogy a hálózatfejlesztéssel, a jó szakmunkásgárdánkkal hoz­zájárulhatunk a megnöveke­dett, sokrétű tanácsi felada­tok teljesítéséhez. Horváth Anita Magasabbra a mércét! „Teljes nyíltsággal meg kell mondani: ahhoz, hogy az ötéves tervben előirányzott célokat elérjük, az eredetileg számításba vett és az eddig nyújtott teljesítmény nem elég. Ennél többre, a haté­konyság növelésének lénye­ges gyorsítására, olyan szem­léletre van szükség, ami nem tűri el a hanyag munkát, ű szervezetlenséget, a társa­dalom javainak pazarlását, s ami a belső tartalékok moz­gósítására, a gazdálkodás szüntelen javítására ösztö­nöz.” Világos, nyílt, egyenes be­széd. Akár úgy is fogalmaz­hatunk : kemény szavak. És ráadásul nem is akárki, ha­nem maga a miniszterelnök, kormányunk véleményeként tette ezt szóvá parlamenti expozéjában. Példák a jóra Persze, idézhetünk szimpa- tikusabb, barátságosabb mon­datokat, számokat, tényeket is a kormány számvetéséből. Például azt, hogy „népgazda­ságunk, a nehezebbé vált feltételek közepette is, az öt­éves tervben kijelölt irány­ban fejlődött. Az első két évben az ipar csaknem 12, a mezőgazdaság nyolc, az épí­tőipar 11 százalékkal növel­te termelését. Tizenhat szá­zalékkal emelkedett a külke­reskedelmi forgalom, a nem­zeti jövedelem 11 százalék­kal nőtt, s ennek forrása tel­jes egészében a munkaterme, lékenység növekedése volt...” Az okosabb, az értékesebb munkára bőségesen akad példa szűkebb hazánkban, Heves megyében is. A terme­lés gazdaságosságának foko­zása, a munka hatékonysá­gának növelése érdekében, átszervezésre kerültek példá­ul a MEZŐGÉP megyei üze­mei, a sütőipari vállalatok, az építőipari szövetkezetek, tucatnál is több mezőgazda- sági szövetkezet döntött az egyesülés mellett. Az anyagi, szellemi, a fizikai erő éssze­rű koncentrálásának ered­ményeként a munkahelyek többségében megerősödött a szakmai, a politikai vezetés, jelentősen nőtt és gazdasá­gosabb lett a termelés, az export, értékes az anyag, megtakarítás, a növekvő fel - adatokat lényegében lét­számemelés nélkül való­sították meg üzemeink, szö­vetkezeteink. Mint a kétnapos parla­menti vitából kiderült: ilyen vagy hasonlóan örvendetes változásokra korántsem csak Heves megyében került sor Az egész népgazdaságunk munkáját dicséri, hogy öt­éves tervünk főbb célkitűzé­sei megvalósulnak, hogy a nehezebb gazdasági körülmé­nyek ellenére is, évről évre szebben és jobban élünk. Miért a kemény hang? De hát akkor miért fogal­mazott a tennivalókkal kap­csolatosan a szokásosnál is keményebb hangon minisz­terelnökünk? Több ok miatt is. Az egyik minden bizony­nyal az, hogy növekvő fel­adatainkat csak akkor tud­juk megvalósítani, ha mun­kánkat javítjuk, ha fokozzuk alkotó tenniakarásunkat. Egy­részt ezért „nem elégedhe­tünk meg — ahogyan mon­dotta — a tegnapi teljesít­ményekkel, hanem a mércét mindennap magasabbra kell emelni”. Ugyancsak a termelés, a gazdálkodás javítását, kor­szerűsítését sürgetik azok a változások is, amelyek a vi­lággazdaságban zajlottak le az elmúlt években, és igen sok tekintetben hatottak, il­letve hatnak negatívan a magyar népgazdaságra. Eze­ket a hatásokat megszüntet­ni, vagy legalábbis mérsé­kelni csak úgy lehet, aho­gyan parlamenti felszólalásá­ban Németh Károly, a Poli­tikai Bizottság tagja, a KŐzS ponti Bizottság titkára motu dotta: „Nem várhatjuk, és hiába is várnánk, hogy a világ al­kalmazkodjék mihozzánk. Nekünk ke.ll helytállnunk a világgazdaság változó, nehe­zebb Jeltételei közepette.” E próbatétel ' korántsem ígérkezik könnyűnek, egysze­rűnek, de nem is' lehetetlen. Van hozzá „tehetséges mun­kásosztályunk, tehetséges pa­rasztságunk, tehetséges ér­telmiségünk”, és a nyugodt, tervszerű munka valamennyi feltétele biztosított, illetve megteremthető hazánkban. , A siker alapjai Sikerre azonban csak ak­kor számíthatunk, ha megle­vő adottságainkat, lehetősé­geinket az eddiginél is oko­sabban használjuk ki, ha megszüntetjük a gazdaságta­lan termékek gyártását, ha mindenki képessége szerint dolgozik, ha határidőre ké­szítjük el beruházásainkat, ha javítjuk a minőségei, ha nemcsak beszélünk a korsze- rű üzem- és munkaszerve­zésről, a termelés, a gazdál­kodás hatékonyságának fo. kozásáról, hanem teszünk is érte. Ugyancsak sürgető fel­adat továbbá a rend, a mun­kafegyelem megszilárdítása, a vezetés színvonalának emelé­se, valamint az alkotó, a dolgozó emberrel való, még fokozottabb törődés. Mind­ezek természetesen egyfor­mán vonatkoznak — ahogyan a miniszterelnök is hangsú­lyozta — a kormányra, a mi. nisztériumokra, a főhatósá­gokra, a vállalatok, szövet­kezetek vezetőire és dolgo­zóira egyaránt. Vagyis valamennyiünkre. Elvégre közös ügyünkről, je­lenünkről és a jövőnkről van szó. Ennek érdekében kell magasabbra tenni a mércét, Koós József I Kevesebb selejt Több üveg Miskolcról Harmincezer négyzet­méter kül- és belföldön egyaránt jól értékesíthető — profil és színes ornament üveget — gyártottak terven felül az első félévben a mis­kolci üveggyárban. A túltel­jesítést a selejt 0,7 százalé­kos csökkentésével, az üzem és munkaszervezés javításá­val, továbbá a technológiai fegyelem szigorításával sike­rült elérniük. A mintegy öt­millió forint értékű többlet­termék egy részét a hazai építőipari vállalatoknak, a másik részét pedig ex­portra küldte a gyár. Vasutasok ünnepe Füzesabonyban (Tudósitónktól) A négy megyeszékhely vasútvonalát „összefogó” fü­zesabonyi vasútállomás for­galmi dolgozói szombaton este ünnepelték meg a 28. vasutasnapot. Gulyás Lajos főfelügyelő, állomásfőnök ünnepi beszédében méltatta a vasutasok helytállását, s szólt a közeljövő feladatai­ról is. Több évtizedes hűsé­ges munkája elismeréséül 12 dolgozó kapta meg a törzs­gárdajelvény arany fokoza­tát. A kitüntetés ezüstjét he­ten, a bronzot pedig nyolcán vették át az állomásfőnök­től. Az ötéves szolgálati múlttal rendelkező dolgozók oklevelet kaptak. A jubileu­mi elismerésekkel összesen 41 ezer forint pénzjutalmat adtak át. Hatan soron kívüli előléptetésben részesültek. A személyi jutalmazás kereté­ben 23 800 forint került ki« osztásra. . i Szigetváry József ] „Hamuból született” üzem A Magyar Pamutipar ijJ; pesti fonodája tavaly janii, ár elején leégett. Helyette felépítettek egy négyezer, nyolcszázötven négyzetméter alapterületű új üzemcsarno. kot, melyben negyvenkét csehszlovák gyártmányú, orsó nélküli fonógépet he. I.veztek üzembe. A képen: fonodában. az újjáépített (MTI Fotó, Balaton Jó^ zsef felvétele — KS) V 1978. július 9.. Vasat-d»* 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents