Népújság, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-09 / 160. szám

Heti külpolitikai események — címszavakban : ,t£Trö! Mondáié amerikai alel nők Izraelből jövet Alexandriában tárgyalt Szadat elnökkel — A kínai, kormány jegyzékben közölte, teljesen megszünteti a Vietnamnak nyújtott gaz­dasági és műszaki segítséget — Púja Frigyes hivatalos lá- logatásra Ausztriába utazott KEDD: Befejezte munkáját az SZKP Központi Bizottságának plé­numa. amely határozatot fogadott el a mezőgazdaság fej­lesztéséről — Ismét kirobbantak a harcok Bejrutban — Pham Mein vietnami külügÿminiszter-helyettcs hivatalos látogatása Tokióban SZERDA: Közzétették az egyiptomi . tervezetet a közel-keleti rende­zésről — Lemondott a ghanai államfő. Utódja Fred Akuffo dandártábornok lett CSÜTÖRTÖK: Gromiko felszólalt a legfelsőbb tanács ülésén — Vietnami Válasz jegyzék Kínának — rak Song Hi, eddigi diktátort ..választották meg”' ismét DéMSorea. elnökének egy vá­lasztási komédiában PÉNTEK: Brémában véget ért a Közös Piac országai állam- és kor. mányfőinek értekezlete — Szíria újabb katonai támogatást helyezett kilátásba- Libanonnak, amelynek elnöke, Szár­it isz. a lemondás gondolatával foglalkozik SZOMBAT: Szudán fővárosában összeültek az Afrikai Egységszervezet országainak külügyminiszterei — Osztrák földön találko­zóit Szadat egyiptomi elnök az izraeli ellenzék vezérével, Peresszel A hét 3 A héten összeült a. szovjet parlament, a legfelsőbb ta­nács. Törvényhozói tevé­kenységének mostani, egyik eredménye a nemzetközi szerződések megkötésének, végrehajtásának és felmondá­sának rendjéről szóló új törvény. A vitában felszólalt Andrej Gromiko is, beszéde nagy nemzetközi visszhangot váltott ki. Érdemes elemez­ni: niit emeltek ki a kom­mentátorok a szovjet kül­ügyminiszter megnyilatkozá­sából? A közel-keleti problémakör ismét a világ érdeklődésének homlokterébe kerül, egyrészt az egyiptomi tervezet nyil­vánosságra hozatala révén, másrészt á libanoni válság u.iabb fordulatai nyomán. Mik a közel-keleti pillanat- riyr helyzet új vagy viszony­lag űj elemei? A nyugat-európai állam- és kormányfők, az úgynevezett európai tanácsban — azaz a közös piaci országok vezetői­nek értekezletén — találkoz­tak Brémában. Üj közös pénzügyi politikát kívántak létrehozni. Sikerült-e igazi megegyezésre jutniuk? Mit cincitek ki a kom­mentátorok a szovjet külügyminiszter megnyi. latkozásából? Akkor, amikor napirenden van új, minden eddiginél fon­tosabb szovjet—amerikai megállapodás megkötése a legpusztítóbb fegyverek kor­látozásáról, különös jelentő­ségre tett szert a legfelsőbb tanács által meghozott új tör­vény. amely éppen a nem­zetközi szerződések megköté­sének. végrehajtásának és felmondásának rendiét szabá­lyozza. Ezért is figyelt oda a világsajtó Andrej Gromi­ko külügyminiszternek a vi­tában elhangzott felszólalá­sára, A törvényjavaslatot elő­terjesztő külügyminiszter em­lékeztetett arra, hogy bár kérdése i,pacta sunt servanda?; „a szerződéseket meg kell tar­tani” jogi elv régtől fogva ismert, a történelemben szám­talan példa van az ellenke­zőjére. A Szovjetunió törté­nelme viszont arra szolgáltat példát, hogy a szovjet állam mindig teljesítette a nemzet­közi szerződésekben vállalt kötelezettségeit. A SALT-tárgyalások köze­pette Washingtonban és a nyugati világ más fővárosai­ban számos politikus és pub­licista úgy értékelte Gromi­ko kijelentését, mint Moszk­vából jövő megnyugtatást. A szovjet külügyminiszternek azt a mondatát is számosán megjegyezték, hogy a Szov­jetunió az enyhülési poüti- ,kát megbízható, nemzetközi jogi alapokra kívánja he­lyezni. A Szovjetunió által aláírt nemzetközi • dokumen­tumok között megkülönböz­tetett Helyet foglal el az eu­rópai biztonsági és együtt­működési értekezlet záróok­mánya, a szovjet politika ar­ra irányul, hogy a helsinki dokumentumban foglaltakat mindenki tartsa tiszteletben, hiánytalanul hajtsa végre és senki se próbálja meghami­sítani a záróokmány valódi tartalmát vagy csökkenteni annak tényleges súlyát. Mik a közel-keleti pil­lanatnyi helyzet új vagy viszonylag új elemei? A tárgyalásos rendezési kí­sérletek formája és tartalma egyaránt változni látszik: míg az utóbbi időkben — Szadat emlékezetes jeruzsá- lemi szereplését követően — közvetlen egyiptomi—izraeli alkudozások folytak, most ezek elakadtak, s legfeljebb hármas, amerikai—egyiptomi —izraeli tárgyalások követ­kezhetnek, de máris szóba jön a genfi közel-keleti bé­kekonferencia felújítása! Carter elnök éppúgy említési tett erről, mint Waldheim, az A libanoni elnök többszöri tüzszüneti felhívása ellenére ßt.NmusM 193A. Július Ű., vasárnap sem csitulnak a harcok Bejrutban. Képünkön: a falangisla párt fegyveresei láthatók. (Népújság — MTI telefotó - KS) V összefoglalónk ENSZ főtitkára. Tudnivaló, hogy a genfi konferencia csak a két társelnök : a Szov­jetunió és az Egyesült Ál­lamok együttes kezdeménye­zése alapján ülhet össze is­mét. A Genfbe való vissza­térés azt jelentené, hogy a Szovjetunió újból közvetlenül hallathatja hangját a közel- keleti vitában .. . Az USA éppúgy, mint ma­ga Szadat, éppen ezt akarta elkerülni. A washingtoni és a kairói számításokat az iz­raeli miniszterelnök, Begin hajthatatlansága húzta ke­resztül: a Tel Aviv-i jobbol­dal hangadójaként, elzárkó­zik minden lényeges enged­mény megadása elől. Márpe­dig enélkül Szadat (és mö­götte a washingtoni „arab lobby”) helyzete kockázatos­sá válik. Mi sem jellemzőbb, mint hogy a szudáni vezető, Nimeri tábornok is elmarasz­talóan szólt a héten a sza- dati politikáról, s ő is a gen­fi békekonferencia felújításá­ban látta a kivezető utat a válságból. A magyarázat: Ni- meri most az Afrikai Egy­ségszervezet soros elnöke, nem akar szembekerülni a szervezet többségével. Szadat a hét végén osztrák földön Beresszel, az ellen­zékben levő munkapárt ve­zetőjével tárgyalt, akitől több engedményt várhat ab­ban az esetben, ha a mun­káspárt újból többségbe ke­rül a knesszetben, A talál­kozót a Szocialista Interna- cionálé vezetői (a nyugat­német Brandt és az osztrák Kreisky) . ütötték nyélbe, hogy ezzel is segítsék izraeli elvbarátaik nemzetközi és hazai tekintélygyarapodását. Szadat hétfőn Mondale amerikai elnöknek részletes rendezési tervet nyújtott át, amelyben ötéves átmeneti időszakot jelölt meg az izra­eli kivonulásra. Utána lehet­ne, kellene a palesztin kér­désre megoldást találni. Lát­ható az időhúzási szándék, ami tulajdonképp Izrael ja­vára szolgálna, — Begin még­is elutasító álláspontra he­lyezkedett. Kérdés, hogy ez csak tak­tikai merevség-e, s a július 18-ra, Londonba tervezett amerikai—egyiptomi—izraeli külügyminiszteri találkozón nem mutat-e több rugalmas­ságot Dajan? Sikerült-e a közös piaci csúcstalálkozón meg­egyezni közös pénzügyi politikában? Az úgynevezett európai ta­nács (ez a neve a Közös Piac kilenc országa állam-, s kormányfői értekezletének, amely évente két alkalom­mal ül össze, mindig másutt) most azért ülésezett Brémá­ban, az NSZK egyik északi kikötővárosában, mert a so­ros elnök ebben a félévben Helmut Schmidt kancellár. Július 16-án aztán Bonnban az egész nyugati világ leg­gazdagabb országai vezetői­nek csúcstalálkozójára kerül sor. Mielőtt Carter amerikai elnökkel leülnének a tárgya­lóasztalhoz, a nyugat-európai országok állam- és kormány­fői egymás közt akarták tisz­tázni a legfontosabb vitás kérdéseket: az infláció és a munkanélküliség elleni küz­delmük lehetőségeit, vagy közös pénzügyi, valutáris politikájuk alapelveit — szemben az ingadozó dollár­ral. A brémai csúcsról távozó­ban a résztvevők többsége derűlátó nyilatkozatot tett : legalább abban sikerült meg­egyezniük, hogy igenis meg­teremtik közös pénzügyi alapelvek alapján az új valu­táris rendszerüket. Megbí­zást adott a kilenc állam- és kormányfő pénzügyminisz­tereinek, hogy a legközelebb decemberben esedékes újabb csúcsértekezletre terjesszék elő a végleges elgondolásokat. Magyarul: határoztak arról, hogy határozni fognak. .. A döntés elhúzódása nyilván összefügg azzal, hogy előbb Bonnban Carter elnök véle­ményét is meg akarják is­merni, s hacsak lehet, el akarják kerülni a dollárral, vagyis az amerikai nagytőké­vel való szembekerülést. Pálfy József Mongólia nemzeti ünnepén ötvenhét esztendeje, hogy Mongóliában győzelmet arat­tak a Szuhe Bator vezette forradalmi erők, s a távoli or. szág népe átléphetett a középkor kapuján. Nem túlzás ez, hiszen köztudott: a közép-ázsiai ország évszázados elmara­dottságban tengődött. Mongólia ebben az időben félgyar­mat volt — kínai hadurak és cári kormányzók tartották el­lenőrzésük alatt a hatalmas területű országot, ahol a job­bágy pásztorok felett helyi hatalmasságok — kánok és budd­hista kolostorok — uralkodtak. A forradalom megnyitotta az utat egy korábban soha nem volt társadalmi fejlődés előtt. Mongólia „átlépte a kapitalizmust”. A mongol kommunis­ták a feudalista maradványok felszámolása után hozzáláttak a szocializmus alapjainak lerakásához. Ebben az országban valósággá vált a történelmi közhely: évtizedek alatt századok lemaradását küzdötték le. Mongó­lia fejlődése példát mutat az ázsiai, afrikai országoknak. A Mongol Népi Forradalmi Párt következetesen való­sítja meg az ország sokoldalú társadalmi-gazdasági-kultu- rális fejlesztésének programját. A párt XVII. kongresszusa kiadta a jelszót: „A gazdaság a pártmunka fő frontja”. Ezért továbbra is a mind gyorsabb ütemű gazdasági fejlesztésre koncentrálják az erőket. Jól jellemzi ez az adat: a jelenlegi, hatodik ötéves tervben a társadalmi össztermék 40—44 szá­zalékkal lesz magasabb, mint 1971—75-ben. Mongólia kezdetektől fogva élvezi a szocialista szolida­ritás gyümölcseit. A Szovjetunió már a húszas évek elején megkezdte a szomszédos népi állam támogatását. Ez a segít­ség kiterjedt az élet minden területére. A Szovjetunió több ízben nyújtott katonai segítséget a Mongol Népköztársaság­nak, mikor azt agresszió fenyegette. De szovjet szakemberek segítették Mongóliát a társadalmi élet megszervezésében, az első üzemek, iskolák, nyomdák felállításában. A második világháború után, a kiszélesedett szocialista közösség európai országai is részt vettek ebben a tevékenységben. Magasabb szintre emelkedett mindez azzal, hogy Mongólia belépett a KGST-be. A szocialista integrációs szervezet kiemelt mun­kaprogramként kezeli a Mongol Népköztársaság fejlesztését. Jól példázzák azok a gyárak, ipartelepek, egész városok, amelyeket lengyelek, bolgárok, NDK-beliek, magyarok hoz­tak iétre Mongóliában. Hazánk húsfeldolgozót, állatgyógy- szergyárat, ruhaipari kombinátot épített Mongóliában, ma. gvar geológusok részt vettek a mongol ásványkincsek fel­tárásában, vizet kutattak és találtak a sivatagban. Ez a sokoldalú együttműködés, amelynek a KGST leg­utóbbi XXXII. ülésszaka új munkaprogramot is adott, to­vább folytatódik. Nem utolsósorban azért is, mert Mongólia tartalékainak feltárása fontos gazdasági érdeke a szocialis­ta közösség európai országainak is. Hazánk kapcsolatai a távoli országgal tovább fejlődnek,' Ma már megszokott látvány Magyarországon az itt tanuló mongol diák, s a Góbiban is szíves barátként köszöntik az életet adó vizet kutató magyarokat. A távolság országaink között több ezer kilométer. De ebben a messzi országban közeli barátaink élnek. Meleg szeretettel köszöntjük őket nemzeti ünnepükön. (KS) Tőkés gazdaság A bonni csúcs elolt JÚLIUS KÖZEPÉN (pon­tosan 16-án és 17-én) 48 órán keresztül tanácskoznak Bonn­ban a vezető tőkés országok állam-, illetve kormányfői. Csak a „nagyok” vehetnek részt a csúcstalálkozón, te­hát az Egyesült Államok, az NSZK, Anglia, Franciaor­szág, Olaszország és Japán kormányfői. Ezúttal hangsú­lyozottan gazdasági problé­mákat vitatnak meg. A csúcsértekezlet hivatalosan is a „gazdasági csúcs” nevet vi­seli. A konferenciát azonban mégsem lehet attól a politi­kai atmoszférától függetlenül kezelni, amelyben lezajlik. Az amerikai politika legújabb akciói nehézségeket gördítet­tek a nemzetközi enyhülés további kibontakozása elé és ennek megfelelően a NATO legutóbbi konferenciája a ko­rábbinál agresszívabb hangot ütött meg, szorosabb egység­re szólítva fel a tagállamo­kat. Mindennek az a kapcsola­ta a csúcsértekezleten sző­nyegre kerülő gazdasági kér­désekkel, hogy azok éppen a vezető tőkés országok rend­kívül mély érdekellentéteiről tanúskodnak. Némileg leegy­szerűsítve a helyzetet: az amerikai politika a maga ag­resszív céljai érdekében olyan időpontban kíván fo­kozottan egységes fellépést szövetségeseitől — amikor a közöttük levő gazdasági né­zetkülönbségek sokkalta éle­sebbek, mint korábban. A JÚLIUSI CSÚCS poli­tikai értelemben vett felada­ta lényegében az lenne, hogy e gazdasági nézetkülönbsé­gekben kompromisszumot ér­jen el, ezzel megteremtve a hatalmi-stratégiai akciók je­lenleginél szilárdabb gazda­sági bázisát. A közelmúlt he­tek eseményeinek fényében nagyon valószínűtlennek tű­nik, hogy igazán komoly megegyezés szülessék a bonni gazdasági csúcson. Az egyes országok magatartása is ar­ról tanúskodik, hogy az ér­dekkülönbségek túlságosan nagyok. A legfontosabb vi­tapontokat a következőkben lehet összefoglalni: 1. Az Egyesült Államok összes európai szövetségese, Japánnal együtt, azt követeli Washingtontól, hogy állítsa meg a dollár hosszú ideje tartó értékcsökkenését és ugyanakkor szorítsa le kül­kereskedelmi mérlegének óriási deficitjét. E követelé­sek első részét az Egyesült Államok nem hajlandó tel­jesíteni. Az amerikai gazda­ságpolitika irányítói több mint egy év óta következete­sen elutasítják azt, hogy pénz­ügyi beavatkozással erősítsék meg a dollár árszínvonalát. Ennek a magyarázata lénye­gében az, hogy a dollár ala­csony árfolyama külföldi tö­két vonz az Egyesült Álla­mokba, ami munkaalkalmat teremt. Emellett a dollár esé­se olcsóbbá teszi a világpia­con az amerikai exportot, amely így hatásosabban ver­senyezhet a konkurrens tő­kés országok kivitelével. Ami a követelés második részét illeti, az amerikai külkeres­kedelmi mérleg óriási defi­citjét csak az olajbehozatal radikális megszorításával le­hetne csökkenteni. Erre az Egyesült Államok jelenlegi termelési szerkezete és poli­tikai erőviszonyai nem ad­nak módot. Carter viszony­lag szerény energiatakarékos­sági tervét immár másfél esz­tendeje nem tudja elfogadtat­ni a törvényhozással. Carter elnök tehát részben az ame­rikai gazdaságpolitika szán­dékai, részben annak korlá­tái miatt nem elégítheti ki a csúcsértekezleten . partne­reinek legfontosabb követeié seit. 2. Az Egyesült Államok. Franciaország és Anglia azt követelik az NSZK-tól. hogy gazdaságát gyorsabb növe­kedésre ösztönözze. A nyu­gatnémet gazdaság idén és jövőre az előrejelzések sze­rint, évenként mindössze 2 százalékkal növeli reálérték­ben számított termelését. Ez azonban egy nagyon átgon­dolt és tudatos gazdaságpo­litika következménye. Ilyen alacsony gazdaságnövekedés mellett ugyanis az NSZK rendkívül kedvező, mindösz- sze 3 Százalék körüli szinten tudja tartani az inflációs rá­tát, ami a kormány számá­ra elsőrendű politikai és gazdasági követelmény. A júliusi csúcs előkészítésé­re folytatott rendkívül viha­ros tárgyalásokon a nyugat­németek világossá tették, hogy nem hajlandók beadni a derekukat és tovább folytat­ják eddigi gazdaságpolitiká­jukat. 3. Az Egyesült Államok, Franciaország és Anglia azt követelik Japántól, hogy min­den lehetséges módon csök­kentse kivitelét. A japán külkereskedelmi mérleg az export versenyképessége kö­vetkeztében évi 17 milliard dollár körül mozog. Japán azonban „exportál vagy meg­hal”. Nyersanyagai nincse­nek, s a lakosság életszín­vonala, valamint az ország gazdasági növekedése az ipa­ri export függvénye. Japán ennek megfelelően, csak má­sodrendű fontosságú, úgyne­vezett „önkéntes exportkor­látozásokra” hajlandó. Alap­vető gazdasági érdekei azon­ban lehetetlenné teszik, hogy exportmagatartását alapve­tően módosítsa. MINT LATHATÓ, az ér­dekellentétek egész hálója jellemzi a vezető tőkés or­szágok gazdasági kapcsolata­it. Felesleges bizonygatni, hogy ezeknek az ellentétek­nek a szövevényét egy 48 óráig tartó, formális csúcs- találkozó nem oldhatja fel. A legtöbb, amit a bonni gazda­sági csúcstól várni lehet, egy olyan közlemény, amely leg­alább szavakban e feloldha­tatlan érdekellentétek enyhí­tését ígéri. Érettségizett vagy kereskedelmi gyakorlattal becsüstanulót felveszünk, Bizományi Áruház Vállalat, Eger. Bajcsy-Zs. út 2. Jelentkezés : az üzletvezetőnél. 2 fő 8 órás kézbesítőt azonnal felvesz a parádl postahivatal. Jelentkezni: a hivatalnál 8—16 óráig. A 302. sz. Könyvesbolt, Gyöngyös, Fö tér 8. raktárhelyiséget keres. ~1-----------------------------1 %

Next

/
Thumbnails
Contents