Népújság, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-08 / 159. szám
Befejezte munkáját az országgyűlés nyári ülésszaka Kombájnok bevetés előtt Kezes báránnyá szelídíteni in. A kérdés így szólt: ^ehet-e már aratni az őszi árpát? A feleletet csak úgy tudta megadni Nagy Béla. a növény- termesztési csoport vezetője, hogy ügyes kis kézi szerkezet tel megmérte a szemek nedvességtartalmát. — Huszonkét százalék. fii szárítóberendezés, a Bábolna, tehát ezt elbírja. — Az árpa jó részét májusban lefektette a kedvezőtlen időjárás. Felsarjadzolt. Ezek a sarjúkalászok zöldek. Az árpa kétharmada beérett. Nem várhatunk tovább — halljuk az elnöktől az indokolást. Az első kombájn két menetet fogott fel, a tartályát kétszer ürítette, az IFA ké' terhet vitt be a Bábolna szárítóhoz és csak ekkor lehetett kimondani a következtetést: — Holnap megkezdjük az aratást. A feszültség egy pillanat alatt eltűnt a várakozók arcáról. — A többi az időjárástól függ — tette még hozzá egyáltalán nem fölösleges óvatosságból az elnök. B ■ ■ Kozák István már tizenkét éve arat. Az idei lesz a negyedik azok sorából, arukét Gyöngyöspatán eltöltőit A Claas az ő akaratának engedelmeskedve állt be a Szedresen levő 34 hektáros táblába. — Keserves egy munka, mert az arpa nagyobbik részé lefeküdt. A vágóasztalt állandóan állítani kell. semmit sem lehet látni belőle, olyan mélyre kell ereszteni. Az ember érzékén, tapasztalatán múlik minden, mert bármelyik pillanatban felkaphat valamit a gép és akkor ... A megoldásra technikai eszköz is kínálkozik: kalászemelő. Csak fel kell szerelni a gépre. Ez lesz a megoldás. — Most másfél óráig tart még az a munka, ami ••indes körülmények között 25— 30 percig. Ilyen a teljesemé ny. Ez panasznak tetszik. Talán a kereset is bánja? — Ami igaz, az igaz: tavaly is megkerestem à három hét alatt 6900 forintot, de nem ám napi nyolcórás műszakban! Hajnaltól késő estig a kombájnon. Mit szól hozzá a család? — Ügy van az, ha van elég test kereste egy vaskos iratcsomóval a kezében, amely a gyöngyösi volt zsinagóga felhasználásával foglalkozik. Ahogy elmondta, nem is olyan sok költséggel korszerű könyvtárat lehetne itt kialakítani. Fodor Istvánné képviselőnőnk boldog, hiszen egy régi huzavona végére kerül pont, s ebben mint képviselőnek igen nagy szerepe van. Az olvasó, de legalábbis a választókörzet polgárai, bizonyára emlékeznek, hogy a szilikózisos megbetegedésekkel kapcsolatban —. s ez Fo- dorné körzetét érinti elsősorban —, még nem volt megfelelő intézkedés. Interpellate jellegű kérdések, s egyéb felsőbb szintű vizsgálatok után most dr. Threton Ferenc munkaügyi miniszter úgy tájékoztatta képviselőnőnket, hogy a kérdéssel még e hónapban foglalkozik a kormány, s a döntés a vártnál is hamarább megszületik. — Nagy öröm ez a képviselőnek, ugye? — Hát persze. Ha az ember érzi, hogy nem hiába fáradozik, azt a megelégedettséget semmilyen mértékkel nem lehet mérni — mosolyog Fodor Istvánné. pénz, az asszony sem veszekszik. Persze, mert minden családban a feleség számolga >a a pénzt, nemcsak akkor, anu. kor kézhez kapja, hanem hk- kor is, amikor ki kell adni. Az ő feje fő a sereset mu't Ö tudja, mire, mennyi Kell vagy kellene. Aztán arról is elmond még néhány szót Kozák István, hogy az aratás' mégiscnas más. Egy kis várakozás előtte, egy kis izgalom a kezdést megelőző napokban, aztán igazi jó érzés felmászni a sokat tudó gép vezetőfülkéjébe. és azt a belie nőt óriást kezes báránnyá szelídíteni, hogy morogva, zúgva. nyögve, de száz és száz ember munkáját végezze el egymaga. ■ B B A tanuló, aki ezen a napon esett át a tűzkeresztse- gen, Pászti Tamás technikus. Ö is kombájnol már az idén Technikus létére? Igen. — Hagytam magam rászedni. bár régóta foglalko - tatott a gondolat, hogy -ó lenne kombájnra ülni. Elkentem Nádudvarra, elvégeztem a tanfolyamot, megkaptam a papírt, most már én is ezer- hetem a Claas Dominátort Szándékosan úgy csináljak a pataiak, hogy a szerelők az aratáskor vegyék át a kombájnok kormánykor?'-:“’.. Ok ismerik a gépet belülről, ők javították, ők tudják, m hogyan reagál erre vagy arra. Persze, az állandó készenlét sem hiányzik a földekről: a táblák végében ott áll a kis műhelykocsi, annyi alkatrésszel, amennyi kell inhoz. hogy a helyszínen el lehessen végezni a kisebb a- vításokat. alkatrészcserék«*. Valóságos csata ez ilyenkor. de ennek a gazdasági hadműveletnek nagyon s emberi célja van. A legszebbek egyike: a mindennapi kenyérnekvaló biztosítása. B B B Gyors számvetés még: hány kombájn, hány teherautó és más egyéb áll -z aratási vezérkar rendelkezésére. Kiderül, minden a kombájnokon múlik. Ha azok győzik, a folyamat többi tagja képes a kiszolgálásukat biztosítani. — Ilyenkor már csak az aratásra mozgósítunk — ha '- juk az elnöktől. — De hát ennek a feltételeit is elő ke‘l teremteni. Azt mondhatjuk, a gépparkunk megfelelő énhez a feladathoz. A KITE rendszere ebben elegendő segítséget. támaszt nyújt. De itt kerül szóba a helikopter is. Anélkül már a szőlő védelmét ellátni nem lennének képesek. A bajr.a* ott van, hogy a társult ïà '- daságok okos gépe fölött -s eljárt az idő. Hiába igénv. lik, késve érkezik, mert közben gyógvítgatni kell az ó ez masinát. Pedig alapgép! Aztán elmondják azt is. hogy a Bábolnába besze*ei- nek a következő napokba i egy automata nedvességmérőt. amit a Szilas menti f«z szakemberei építenek be. Nyolcvanezer forintba Ke "dl, de megéri, mert ígv már a lankadó figyelem miatt ae’ii lehet elégtelen a szárítás. Esetleg. A négyszáz vagon *ér- ményt befogadó két raktár- épület mellé már húzzák fel az újabbakat, amelyek köz"? erőfeszítés útján készülne«. A gabonaforgalmi is vállalta a költségek meghatároz*t részét és ennek arányában használhatja a raktárt s Persze, a munkadíjat megfizeti a tsz-nek. Van még egv tartalék Collmann-féle szárítójuk amely óránként tíz tonna terményt tud fogadni. Ez a vastartalék. Arra az cse re, ha valami mégis történne Egy szó. mint száz: a gazdaságon semmi sem múlik. (Folytatjuk ) G. Mólnál térén* (Folytatás az 1. oldalról) leletet, tudatosabb és hatékonyabb munkát kivan mindannyiunk részéről, akik a mezőgazdaságban, a forgalmazásban és a feldolgozásban tevékenykedünk — fejezte be hozzászólását a megye országgyűlési képviselőinek nevében szót kért Szabó Imre. Ábrahám Kálmán, építésügyi és városfejlesztési miniszter ezután beszédében hangoztatta, hogy a IS éves lakásépítési terv végrehajtásának eredményeként több mint egymillió új otthon készült el, korszerű körülményeket teremtve a beköltözőknek. Beszédes számok jelzik az elmúlt két esztendőt is: 260 milliárd forintnyi építési, szerelési munka és 20 befejezett nagyberuházás szerepel mérlegen. Az idei feladatok is számottevőek; az építők 41 nagyberuházáson dolgoznak, és az év végéig 150 milliárd forint értékű munkával számolnak. A miniszter több pontban foglalta össze azokat a feladatokat, amelyek megoldásához az egész társadalom támogatását kérte. Az egyik, hogy változtatni kell a túlzottan beruházásközpontú szemléleten. Az igények megfogalmazásában ugyanis valósággal professzorok vagyunk, ami nem olyan nagy baj. De erre lenne szükség, hogy ugyanilyen energiával dolgozzunk a beruházások feltételeinek megteremtésén, a hatékony megvalósításon is. A másik fontos feladat az építésügyhöz kapcsolódó más ágazatokkal való együttműködés javítása, egymás kölcsönös segítése. Az építőipar tevékenységét ugyanis nagymértékben meghatározza az anyaggyártók, de a gépipar, a könnyű- ioar, az alumíniumipar, a vegyipar és a kohászát termelésének színvonala is. Sürgető feladat — folytatta Ábrahám Kálmán — az ágazati irányítási munka színvonalának emelése. Erőinket koncentrálni keli, hogy terAz államháztartás 1077-es esztendejéről szólva Faluvé- gi Lajos elmondta, hogy a népgazdaságban keletkezett összes pénzjövedelem tavaly a termelés és a forgalom felgyorsult növekedésével összhangban több mint 9 százalékkal nőtt, bár a világpiaci árváltozások számunkra kedvezőtlenek voltak. Ezzel lényegében azonos arányban emelkedett a lakosság — nagyrészt munkából származó, de jelentős mértékben társadalmi juttatásokkal kiegészülő — nom inál jövedelme. A bevételek 41 milliárddal haladják meg az előző évit. Kiadásunk összesen 364,8 milliárd forint, A hiány a múlt évinél és a tervezettnél is nagyobb. Mindebben megmutatkozik gazdaságunk dinamikus fejlődése, erőfeszítéseink hatása a nemzetközi inflációval szembeni küzdelemben; de gazdaság- politikánk egyik fő gondja is az, hogy nem valósult meg a költségvetés egyensúlyának javítására irányuló elhatározásunk. Gazdaságunk úgy fejlődött, hogy külső erőforrásokat vontunk be. hiteleket, vettünk fel, ami megfelel ötödik ötéves tervünknek. hiszen korántsem az a szándék fogalmazódott még, hogy az egyensúlyi folyamatok kibontakozását importkorlátozások révén keressük. A vállalatoknak adott támogatásról szólva elmondta, hogy azok az adott árviszonyok között, a gazdálkodó szervezetek szempontjából — ideiglenesen — jórészt indokolhatók. De nem ez az igazi közgazdasági kérdés, hanem az, hogy o problémák egyedi megoldása helyett hogyan tudjuk a vállalatokat mozgósítani a hatékonyabb tevékenységre, a piaci követelményekhez való alkalmazkodásra. Bérszabályozás mészetesebb együttműködéssel lehetőséget teremtsünk közös géppark létrehozására és szakemberek cseréjére. Az ezt követő hozzászólások után az elnök bezárta a vitát és megadta a szót Lázár Györgynek, a Miniszter- tanács elnökének. A beszámolóhoz több hozzászóló nem jelentkezett. Lázár György, a Minisztertanács elnöke a kormány nevében köszönetét mondott a sokoldalú, élénk, a lényeges kérdéseket felölelő vitáért, A hozzászólások jól érzékeltették. hogy a törvényhozó testület tagjai értik és tudják: fejlődésünk jelenlegi szakaszában nehéz feladatokat kell megoldani, s hogy céljaink eléréséhez elengedhetetlen a következetesebb, tudatosabb, szervezettebb munka. A minisztertanácsi határozatokkal nem lehet minden vitás kérdést elintézni. Az ügyek tömegét — a nagyon világos politikai és kormányzati irányelvek alapján — ott és akkor kell intézni, ahol és amikor azok felmerültek. Ehhez természetesen nincsenek kész sablonok, tehát az alkotó gondolkodás- módé, a felelősségvállalásé a döntő szerep. Ezt követően Lázár György a vitában is nagy hangsúlyt kapott gazdasági kérdések közül a termelési szerkezet korszerűsítésének feladatairól szólt, majd hangsúlyozta, hogy az előrehaladáshoz tudományosan megalapozott, átgondolt és ellenőrizhető műszaki-gazdasági koncepciókra van szükség. Az országgyűlés a 'Minisztertanács elnökének a kormány munkájáról tartott beszámolóját. az abban ismertetett további kormányfeladatokat, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Az országgyűlés ezután a Magyar Népköztársaság 1977. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot vitatta meg, melyet Faluvégi Lajos pénzügyminiszter terjesztett elő. si rendszerünk sem állította nehéz feladat elé a gazdálkodókat, akik átlagosan nyolc százalékos béremelést tudtak megvalósítani. A beruházásokra a tervezettnél és lehetőségeinknél is iöbbet költünk. Már az ötödik ötéves tervidőszak kez(Munkatársunk telefonjelentése): Jól elkiabáltam tegnap ezt a dolgot a tomboló nyárról. Mentségemre szolgáljon, hogy mindenkit megszédített a nagy mellbőséggel érkező ígéret, s ilyen ez a meteorológia. pénteken „aranyos” őszi időt kaptunk a apíkunkba. Legalábbis ans» at esői illeti. Idebent a detén, megismerve a vállalatok fejlesztési elképzeléseit, felfigyeltünk arra. hogv általában több beruházást terveznek, mint amennyi a népgazdaság lehetőségeiből kiindulva indokolt lenne. A vállalatok nagyobb része — ha lehetne — még többet is szívesen elköltene beruházásokra. A pénzügyminiszter emlékeztetett a csütörtöki vitában is elhangzott komoly figyelmeztetésre, hogy kevéssé keressük a beruházás nélküli uiakat. gazdálkodásunk javítására. Ez abból ered, hogy még mindig nagyobb lehetőséget adunk a mennyiségi fejlődésnek, és nem for. dítunk elég gondot a minőségi változásokra. Arra törekszünk, hogy a vállalatokat ebben érdekeltebbé tegyük. Ezért az ár- és pénzügyi rendszerünket továbbfejlesztjük a hatodik ötéves tervvel összhangban. Elhatározott szándékunk, hogy a jobb. a növekvő jövedelmezőségű vállalatoknak gyorsabb fejlődési és személyi jövedelememelési lehetőséget biztosítunk, ellenben a gazdaságtalan vállalatok, illetve tevékenységek tovább fejlődését, sőt változatlan fenntartását sem fogjuk köz. ponti eszközökkel segíteni. Ügy véljük, hogy a pénzügyi politika szigorítása és a hatékonysági követelmények fokozása elvezethet az indokolatlan támogatások és kedvezmények leépítéséhez, a pénzügyi egyensúly megszilárdulásához. A pénzügyminiszter ezután a társadalmi közkiadásokkal és a költségvetési szervezetek tevékenységével foglalkozott. A lakosság életkörülményeit egyre inkább befolyásoló társadalmi közkiadásokra 138 milliárd forintot költöttünk 1977-ben, A tanácsok 90 milliárddal, az előző évi 11 milliárd forinttal meghaladó összeggel gazdálkodtak. Ebből az intézmények fenntartására 48, fejlesztési célokra pedig 42 milliárd forintot adtak ki. Közvetlenül a lakosságnak 50 milliárdot — az előző évinél 5 milliárddal többet — fizettünk ki nyugdíj, családi pótlék, gyermekgondozási segély, táppénz és egyéb pénzbeli juttatás formájában. Mintegy 40 milliárd forintot — négymilliárddal többet, mint az előző évben — természetbeni juttatásként fordítottunk egészségügyi, szociális, oktatási, közművelődési és kommunális szolgáltatásokra. A pénzügyminiszter expozéjában hangsúlyozta: a nehézségek ellenére — melyek Parlamentben nem esik — egyéb, mint szó, de értékes, figyelemre méltó, amolyan mindenkit öntöző szellemi szó. Folytatódott a vita a kormány beszámolója felett bent az ülésteremben, meg kint a folyosókon is. Ami az utóbbi helyszínt illeti, kénytelen vagyok megemlíteni, hogy a tudósító nem csupán a folyosókon fordul meg, hanem az ülésteremben is. Többen kérdezték korábban, hogv „téged nem engednek be?”. Most örömmel jelenthetem, hogy nem engedtek — ki!... Ugyanis bementem, s kijövet igazoltattak, tehát addig bent kellett maradnom. Az igazsághoz tartozik, hogy eme aktus után visszamehettem volna, de már minek? . . . itr Egvébként ott hagytuk abba, hogy a vita a kormány beszámolója felett toyább folyt. Dr. Nórák PáIné vendége volt Juhász Ferenc, a hatvani városi pártbizottság titkára. — A beszámoló szerintem — mondotta — jól rögzítette a tényeket, de úgy érzem, hogy még mindig a feladatok szintjén állunk, s a számonkérés valahol, valahogy elmaradt. Igen sok a gondunk, amelyeken a finomabb fogalmazás nem sokat segít. Komjáthy Aladár hozzáteszi : — Ismerjük a hibákat, de mit teszünk, mit tehetünk a között dolgozunk és dolgozni fogunk — mégis arra számítunk. hogy ésszerű és takarékos gazdálkodással a társadalmi ellátás minden fontos területén megvalósulnak aZ ötödik ötéves tervben elhatározott célok. Pethő Ferenc a törvényjavaslat bizottsági előadója az országgyűlési bizottságok ülésein elhangzott indítványokat, javaslatokat összegezte. Az országgyűlés a költség- vetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Interpellációk A három interpelláció közül a megyénkben is aktuá- list közöljük: Karkus Sándor (Komárom m.) a nyugdíjasok utazási kedvezményének módosítása tárgyában interpellált a közlekedés. és postaügyi miniszterhez. Azt javasolta, hogy a négy féláru utazásra jogosító szelvényből kettőt maga a nyugdíjas, kettőt pedig — amennyiben azt igényli —a házastársa vehetne igénybe. Pullai Árpád miniszter válaszában elmondta: ezt a kérdést az. illetékesekkel már megvitatták és úgv határoztak. hogy javasolják a kormánynak: 1979. január l.vél a nyugdíjasok nyugdíjjal nem rendelkező házastársai, illetve élettársai is használhassák a kedvezményes vasúti jegyeket. A miniszter válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés nyári ülés. szaka ' Apró Antal zárszavával ért véget. (MTI) gyors javítás érdekében ? Terv van, szándék van, de fel kell készülnünk a váratlan, objektív nehézségekre, akadályokra is. Körzetemben tapasztaltam például a reális alapú kezdeményező készséget. Ezek azonban „feljebb” már erejüket veszítik. Segítenünk kell, hogy ne maradjon így. Fiala Tirádámé: — Jó tükör volt ez a beszámoló. Olyan tükör, amibe bele kell néznünk, s nyitott szemmel. Azaz: el kell fogadnunk, amit látunk. Dr. Novák Pálné: ■— A mezőgazdaság és az élelmiszeripar szorosabb együttműködését, a tanácsok és más szervek kapcsolatát és a szociális jellegű intézkedések ígéretét tartom a legfontosabbnak a beszámolóból. ★ Az első szünet előtti felszólaló volt Szabó Imre. Osztatlan sikert aratott. Az olvasó lapunkból megismeri a felszólalás szövegét, magam csak annyit teszek hozzá, hogy miért volt még sikeres a beszéd. A szövegben szerepelt a szőlő- és bortermelés fejlesztése kapcsán az úgynevezett „bikavérprogram”. Amikor ez így, váratlanul elhangzott, az ülésterem megélénkült. ★ A szünetben Nagy Márta a kulturális mintezterhelyeU Természetes, hogy ilyen, s ehhez hasonló sikereket kívánunk mind a tizenkét képviselőnknek. Rátái Gábor 1978. július 8» szombat fi pénzügyminiszter expozéja •4
