Népújság, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-07 / 158. szám
VttÂG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIX. évfolyam, 158. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1978. július 7., péntek egyre kevésbé lehetünk elnézőek azokkal, akik középszerű, vagy csak gyenge teljesítményt nyújtanak." Lázár Györgynek, a kormány elnökének expozéja az országgyűlés nyári ülésszakán Csütörtökön délelőtt Apró Antal elnökletével kezdte mes tanácskozását az országgyűlés. A nyári ülésszakon részt vett Losonczi Pál és Kádár János. A képviselők egyperces néma felállással adóztak a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Inokai János országgyűlési alelnök emlékének. Ezt követően az országgyűlés az MSZMP Központi Bizottságának és a HNF Országos Tanácsának közös átirata alapján Cseterki Lajost — érdemeinek elismerése mellett — az Elnöki Tanács titkári tisztségéből. Katona Imrét elnöki tanácsi tagsága alól felmentette. Somogyi József képviselőnek az elnöki tanácsi tagságáról való lemondását elfogadta. Az országgyűlés Katona Imrét a Népköztársaság Elnöki Tanácsa titkárává, Barcs Sándort« Méhes Lajost és Vida Miklóst az Elnöki Tanács tagjaivá megválasztotta. Lázár György miniszterelnök terjesztette elő a Minisztertanács beszámolóját végzett munkájáról és további feladatairól. A miniszterelnök expozéja Tisztelt országgyűlés! Kedves képviselő elvtársak! Alkotmányos kötelességünknek teszek eleget, amikor a törvényhozók és;az ország nyilvánossága előtt beszámolok a kormány munká- f járói. Az alkalmat felhasználva arról is szólni kívánok, hogyan ítéljük meg az ország társadalmi—gazdasági helyzetét, milyen feladatok . megoldásához kérjük az or- j szággyűlés, s egyben vala- . mennyi honfitársunk támogatását. A számvetést nagymértékben megkönnyítette ' számunkra a Magyar Szo- clálista Munkáspárt Közpon- ' ti Bizottságának ez év áprilisi határozata, amely összegezi a XI. kongresszus óta megtett út tapasztalatait, és irányt mutatóan kijelöli a végrehajtás további feladatait. A kormány számít arra a segítségre, amit a beszámoló megvitatásával az országgyűléstől kapunk. Megnöveli munkánk biztonságát, ha a képviselő elvtársak ellenőrzik, saját és választóik tapasztalataival szembesítik, leljesebbé teszik a helyzetről adott értékelést, és javaslataikkal, gondolataikkal hozzájárulnak az előttünk álló feladatok megoldásához — kezdte expozéját Lázár György, majd így folytatta: A kormány tapasztalatai is megerősítik a Központi Bizottságnak azt a megállapítását, ami szerint társadalmi fejlődésünk minden fő területen megfelel a párt XI. kongresszusán jóváhagyott irányvonalnak, a kongresszus határozatai kiállták a gyakorlat próbáját, ezért továbbra is a nép akaratát és érdekeit kifejező, jól bevált politikát kell folytatnunk. Amikor munkaprogramunkat 1975-ben előterjesztettem, bizalmat és támogatást kértem a kormány számára. Most jó érzéssel mondhatom, egyikben sem volt hiány. Munkánkhoz folyamatosan jelentős segítséget kaptunk az országgyűléstől és bizottságaitól. Mindvégig éreztük a párt vezető testületéinek és szervezeteinek, a hazafias népfrontnak, a KISZ-nek és más társadalmi szervezeteknek, a tudomány és a kultúra intézményeinek segítő szándékát. Az elmúlt években is szoros és gyümölcsöző volt az együttműködés a kormány és a SZOT, a minisztériumok és az ágazati szakszervezetek között. Olykor vitázva, de ; mindig megtaláltuk-- azt - a megoldást, ami jól szolgálta közös célunkat, a szocialista építés előrevitelét. — A követelmények azonban — mint az élçt minden területén — a kormány irányító munkájával szemben is gyorsan növekednek. Ebből a nézőpontból vizsgálva saját munkánkban is számos javítanivalót látunk. Mindenekelőtt azon kell változtatni, ami sajnos nemegyszer előfordul, hogy hosszú idő telik el a helyzetfelismerés, a döntés és a cselekvés között, esetenként pedig lassú, vontatott a döntések végrehajtása. Másrészt arra is van tapasztalat, hogy egyes intézkedéseink, jogszabályaink nem kellően végiggondoltak, ezért azokat utóbb módosítani kell. Gozdasági fejlődésünk tényeit elemezve arra a következtetésre jutottunk, hogy a központi irányítás még nem érvényesíti elég következetességgel a hatékonysági követelményeket és a szükségesnél kevesebb befolyást gyakorol az egyensúlyi viszonyok alakulására. Mindezek miatt elhatározott szándékunk, hogy további lépéseket, teszünk a kormányzati munka javítására. Erre megfelelő programunk van. Amint már utaltam rá, a Minisztertanácsnak érvényes határozatai vannak a döntési gyakorlat, az államigazgatási eljárások, az ellenőrzési rendszer javítására. — Közvéleményünket gyakran foglalkoztatja az a kérdés, hogyan lehetnek és miért vannak egyensúlyi gondjaink, amikor a termelés fejlődik, nő a termelékenység, a fogyasztás pedig nem lépi Az ülésteremben túl az előirányzott mértéket — mondotta a miniszterel- I, nők. — A kérdésre válaszol- I va vissza kell utalni arrra, amit előre jeleztünk, arra, hogy a megváltozott világ- gazdasági árak olyan tetemes veszteséget okoznak, amit csak hosszú idő alatt, csak céltudatos és kemény munkával tudunk ellensúlyozni. Az utóbbi években sokat tettünk, de a feladat a vártnál is nehezebb. A világgazdasági hatások erőteljesebbek, a cserearányromlásból származó hátrány lényegesen nagyobb, mint ahogy azt, előre meg tudtuk becsülni A tőkés piaci feltételek nem javultak, sőt az elhúzódó válság és a szaporodó protekcionista intézkedések következtében bizonyos mértékben még rosz- szabbodtak is. Egyensúlyi gondjaink áthidalására külföldi hiteleket is igénybe veszünk. Erről a közvéleményt is rendszeresen tájékoztatjuk. E hitelek döntő hányadát arra használjuk fel, hogy meggyorsítsuk a ' termelés korszerűsítését, növeljük iparunk és mezőgazdaságunk exportképességét. A külföldi hitelek igénybevételében * azonban józan önmérsékletre van szükség, és biztosítani kell a visszafizetés felté-s teleit is. Ezért a jövőben is tartani kell magunkat áhhoz, hogy a belföldi felhasználás csak kisebb ütemben növekedhet, mint a nemzeti jövedelem. — A központi irányítás hatásfokának növeléséhez fontos tennivalónk a közgazdasági szabályozó rendszer továbbfejlesztése. Jóllehet e téren sokat tettünk, a szabályozóknak a gazdálkodó szervezetekre gyakorolt ösztönző befolyása mégsem éri el a szükséges mértéket. Elsősorban a termelői árrendszert kell továbbfejleszteni, alkalmassá tenni arra, hogy pontosabb mércét és orientációt adjon a fejlesztés, valamint a folyó termelés gazdaságosságának megítéléséhez. Más szavakkal kifejezve, az ésszerűbb gazdálkodáshoz olyan termelői árakra van szükség, amelyek a jelenleginél jobban tükrözik a valóságos ráfordításokat. Termelői árak változtatása hatással van a fogyasztói árakra is, ezért ez nemcsak fontos gazdasági, de egyben nagy horderejű politikai ügy is, amely gondos előkészítést kíván, s amelynek során — úgy, hogy azt eddig is tettük — termelési és az életszínvonalpolitikai érdekeket együttesen kell mérlegelni. Addig is, amíg az árrendszer módosításának feltételei megérnek, a szabályozó rendszerben végre kell hajtani az ésszerűnek mutatkozó kiigazításokat. Az a szándékunk, hogy ezeket az 1979. évi terv előkészítése közben végezzük el. — A szocialista gazdasági integráció fejlesztésének új lendületet, biztató perspektívát adnak a célprogramok, amelyek az energia- és nyersanyagtermelés, a mező- zögazdaság és élelmiszeripar, valamint a gépipar fejlesztését szolgálják, s amelyeket a KGST legutóbbi bukaresti ülésszakán fogadtunk el. A célprogramok közös megvalósításában elsőrendűen érdekelve vagyunk, mert azok növelik jövő terveink megalapozásának biztonságát, és új lehetőségekkel bővítik a szocialista országokkal folytatott gazdasági együttműködésünket — mondotta későbbiekben a Minisztertanács elnöke. — A szocialista országokkal megvalósuló tervszerű és szüntelenül fejlődő termelési kapcsolatok nem zárják ki, sőt elősegítik hogy tovább folytassuk és kiszélesítsük a fejlődő és tőkés országokkal meglevő, a kölcsönös előnyökre épített gazdasági együttműködésünket. Az a szándékunk, hogy e téren is kihasználjuk a kínálkozó lehetőségeket. Az áruforgalom növelésével egyidőben a jövőben is fontos szerepet szánunk a termelési kooperációknak, a fejlett technika átvételét biztosító licenc- és alomvásárlásoknak: Mindez azonban nemcsak rajtunk múlik, az is szükséges hozzá, hogy nyugati partnereink mielőbb leépítsék azokat a még ma is meglévő korlátokat, amelyek útját állják a kölcsönösen előnyös együttműködés bővítésének. — A termelési szerkezet korszerűsítése a vállalatok állandó és alapvető feladata, amely azonban összehangolt központi irányítást kíván. E célból a kormány határozata alapján az ágazati minisztériumok konkrét intézkedési programokat dolgoztak ki, ezeket a közelmúltban ismertették és megvitatták a vállalatok, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek vezető kollektíváival. A feladatokat szervesen beépítjük a nép- gazdasági tervezés rendjébe. Ennek keretében valamennyi termelő ágazatban pontosítjuk az ötéves terv előttünk álló időszakára elhatározott fejlesztéseket, és már megkezdtük a VI. ötéves terv fejlesztéspolitikai elgondolásainak kidolgozását. A termékszerkezet korszerűsítésében azonban csak akkor számíthatunk sikerre, ha még fokozottabban építünk a vállalati kezdeményezésre. — Gazdasági életünk következő fontos területe, ahol átfogóbb és mélyrehatóbb javulást kell elérnünk, a munkaerő-gazdálkodás. A képviselő elvtársak rendelkezésére bocsátott statisztikai összeállításból kitűnik, hogy az utóbbi két évben a munka- erőforrások nem növekedtek, sőt némileg csökkentek, ehhez hozzátehetem : a jövőben sem számíthatunk a munkaerőforrások érdemleges bővülésével. Ez önmagában véve is elegendő ok arra, hogy a munkerővel tervszerűbben gazdálkodjunk. Az ismert bérintézkedések mellett különböző kedvezményekkel támogatjuk a munkaerőt felszabadító beruházásokat — közbevetőleg megjegyezve ezzel a lehetőséggel a vállalatoknak eddig csak kis része élt —, Budapesten, de vidéken is a korszerűtlen telephelyek egész sorát számoltuk fel. Adminisztratív eszközökkel is kor. (Folytatás a 2. oldalon) Gromiko a lenini dekrétumról Csütörtökön délelőtt 19 órakor a nagy Kreml palotában a szövetségi tanács és a nemzetiségi tanács együttes ülésével folytatódott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának 9. ülésszaka. Az ülésen Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával, a legfelsőbb tanács elnökségének elnökével az élén részi vettek az SZKP és a szovjet, állam vezetői. Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, ke'-""/-- miniszter terjesztette elő a nemzetközi szerződések megkötésének, végrehajtásának és felmondásának rendjéről szóló törvénytervezetet.. — A szovjet állam fennállásának hat évtizede alatt egy dolog nem változott: a szovjet állam elvi magatartása a nemzetközi szerződések, a nemzetközi kötelezettségek iránt. Mindig abból indulunk ki — hangoztatta Gromiko —, hogy a nemzetközi szerződéseknek a békét, népek biztonságát, az államok egyenjogú és kölcsönösen előnyös együttműködését kell szolgálniuk, azért harcoltunk és harcolunk, hogy nemzetközi kapcsolatokban a jog és az igazságosság teljesen kiszorítsa az erőszakot, az agressziós, az imperialista önkényt. A békéről . szóló lenini dekrétum, a szovjet állam egyik legelső törvénye hírül adta a világnak, hogy a nemzetközi életben olyan új külpolitika jelentkezett, amely a dolgozók érdekeinek és óhajának, a népek békéje és szabadsága érdekeinek felel meg. Az egész világ ismeri például azt a szerepet, amelyet a Szovjetunió az olyan nemzetközi szervezetek létrehozásában töltött be. mint amilyen az Egyesült Nemzetek Szervezete. A felszólalások után a képviselők egyhangúlag elfogadták a szavazásra feltett törvényt. A legfelsőbb tanács ülésszaka megerősítette azokat a törvényerejű rendeleteket is, amelyeket a.z elnökség a parlament legutóbbi ülésszaka óta hozott. A szovjet parlament kétnapos nyári ülésszaka ezzel befejezte munkáját. Magyar vezetők üdvözlete Kádár János, Losonczi Pál és Lázár György táviratban üdvözölte L. I. Brezsnyevet és A. N. Koszigint, a Szaljut 6. kiemelkedő jelentőségű űrrepülése és -az Interkoz- mosz-program keretében nemzetközi legénységgel megvalósított újabb ürsiker alkalmából. A' magyar vezetők ugyancsak táviratban üdvözölték Edward Giereket, Henryk Jablonskit és Piotr Jarosze- wiczet abból az alkalomból, hogy az Interkozmosz-prog- ram keretében sor került az első lengyel űrhajós űrutazásra. Olasz elnökválasztás Pertini visszalépett Az olasz elnökválasztás csütörtöki legújabb fejleményeként Alessandro Pertini szenátor, a szocialisták első számú jelöltje, visszalépett. A döntést maga a politikus közölte délután. A szocialista nagyválasztók csütörtök estig még nem döntötték el, hogy ki re sza. vaznak majd Pertini helyett. Ha nem ragaszkodnának más szocialista jelölthöz. a köztársasági párti Uso La Maifa esélyei megnőnének — vélik római megfigyelők. Mint ismeretes, a kommunisták készek volnának ösz- szefogni a többi demokratikus párttal La Maifa megválasztásáért is.
