Népújság, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-01 / 153. szám

r földjeiken kialakuljanak a szövetkezetek, állami gazda­ságok, de a dolgok nagyon szépen haladnak. Igazán szé­pen — teszi hozzá Abdul Razak és mutatja tovább a térképen, hol dolgoztak a szovjet, román, bolgár, nyu­gatnémet, holland, angol szakemberek, azt vizsgálva, melyek az öntözésre alkal­mas területek. Országok és tudományos intézetek, csak pénzért, vagy őszinte segíte­ni akarásból is, évek óta vizsgálják és ma is kutatják tovább az Eufrátesz vidéké­nek eleddig sivatagos terü­leteit: melyek alkalmasak arra, hogy öntözési kultúra alakuljon ki rajtuk. Munká­jukat illusztrálandó, egyet­Gyurkó Géza; âvâcjy Közel Klasszikusok szériában ? Gyökeres változások az Agriában 4. Lenn állok a gát „lábá­nál”: negyven méter magas­ból, hét „kapun” keresztül zúdul lefelé valósággal rám, az Eufrátesz vize. Nem is víz ez, habzó, őrjöngő, a tikkasz­tó forróságban száz méterek­re üdítő párát permetező, óriási turbinákat hajtó, vad, zabolátlan, ám nagyon is zab- lába fogott természeti erő. A gát túloldalán, negyven mé­ter magas és több mint 600 négyzetkilométernyi víztö­meg. Ahol most állunk, az odaát, a gát túloldalán, az óriási tó fenéke. Mögöttünk aztán csendesen bóklászik to­vább a biblikus múltú folyó, kanyarogva, szigeteket simo­gatva, oly csendben és szeré­nyen, mint ahogyan a nyá­ri időben szokott: száz köb­méternyi vizet susogtatva la­pos partjai között. Ám „té­len”, az esős évszakban nyolcezer köbméter víz zú­dult itt le, dehogyis itt: mindenütt. Óriási területeket öriött el vad sodrásával, el­víve a maradék kis termőré­teget is, elsodorva falut, nyá­jat, embert, — évről évre. Halált osztó víz, ahelyett, hogy életet adna. Nos, a gát mögött az óriás smaragdzöld tó, amely lassan-lassan már a környék mikroklímáját, ökológiáját is kezdi megvál­toztatni, soha nem látott ma­darak érkeznek ide például, szóval, ez az emberalkotta óriási „ékszer” hivatott, hogy a kiépülő és már épülő gát­rendszerekkel újabb 640 ezer hektárt lehessen öntözni Szí­ria északi részén. Ez százezer hektárral több, mint ameny- nyit most öntöznek. Ez a ter­melésre befogott terület alapjaiban változtatja majd meg Szíria mezőgazdálkodá­sát, állattenyésztését, de még településszerkezetét is. Sőt : kultúráját is. Az öntözéses gazdálkodáshoz kulturáltabb, műveltebb ember kell, mint a sivatagi nomadizáláshoz! És mindez annak a gátnak köszönhető, amely itt maga­sodik előttem, amely beton­testével megfogja és tartja ezt a félelmetes vízmennyi­séget, hogy ne pusztítson az, hanem életet teremtsen. És még 800 megawatt áramot is termel az erőmű, annyit mint a Gagarin Hőerőmű Vi- sontán, anrlyit, amennyi majdnem fedezi a jelenlegi Szíriái villamosenergia-szük- ségletet. A szoba, vagy, hogy inkább iroda, ahol most pálcával a kézben mutogatja a falra akasztott térképen Abdul Ra­zak Al Haszan, a gát- és ön­tözőrendszer igazgatóhelyet­tese, hol és mekkora terüle­teket lehet majd öntözni, a helyiség jó, ha tizenöt négy­zetméter: és belefér 640 ezer hektárnyi álom... — Miért lenne álom? Majd elmegyünk Araedbe és ott megnézhetik, hogy mi a va­lóság. .. Persze, még évtized kell, hogy kiépüljön a teljes öntözőrendszer, hogy meg­épüljenek az új falvak és A víz. amely az életet jelenti vízi erőművét és gátrendsze­rét az Eufráteszen, Pedig közben ott volt 1973: a 90 napos közel-keleti háború. S a gát magasából rá lehet« it látni a csodálatosan nagv víztükörre, mögötte és élet­te az immáron 80 ezer főre gyarapodott El Saura '’í- rosára. Egyre csökkenő számban még ma is segítenek a szov­jet szakemberek, most már elsősorban a tudomány szak­emberei, hogy minél hasznot hajtóbban lehessen felhasz­nálni az Eufrátesz vizét. Térkép a jelenből és jövőre len adat: a 640 ezer öntöz­hetőnek ítélt területet két­millió hektárból választot­ték ki. — A japánok például itt — és mutatja a térképen, hogy hol — 50 ezer, a szovjetek emitt további 100 ezer hek­tárt vizsgáltak meg és ők még négyezer hektárra, mintegy ajándékul és kedv­csinálásul még gépeket is adtak, ingyen, hogy munká­hoz lássunk — cikázik a pál­ca tovább a térképen. A szovjet segítség vissza­térő fogalom itt, az Eufrátesz partján. Hogyne lenne az, amikor számos nyugati tő­kés cég — amerikai, angol, nyugatnémet stb. — önzet­lennek aligha nevezhető ajánl- kozása mellett érkezett a szovjet ajánlat: segítenek felépíteni az eufráteszi gát­rendszert. Nem akarnak cse­rébe semmit. Csak dolgozni és segíteni akarnak. És a hosszú-hosszú évek — talán évszázadok is? — óta folyó vitának végére pontot téve, 1968-ban megjelennek a szovjet szakemberek, a mun­kát előkészítendő és 1969. augusztus 19-én megtörténik az „első kapavágás.” És 1978. május 8-án Asszad elnök felavatja e térség legnagyobb véssé ismert kombájntípusok végzik itt a munkát — nyu­gatnémet gépek, de később látunk NDK-s, sőt szovjet kombájnt is. — Hanem azért is, mert akik a kombájnon ülnek, burnuszbán ülnek a kormány mögött, s - tudom, hogy egy-két éve még az ösz­vér, vagy a teve nyergében ültek, nem pedig egy ilyen bonyolult gép vezérlőfülké­jében. A falu — tizenöt épült fel a vizek partján — az itteni állami gazdaság „tulajdona”. Lakói a gazdaság munkásai, akik szinte még tegnap cse­rélték fel a sátrat, a végtelen sivatag térségeit, a csende­sen vonuló nyájat, tevecsor­dák terelgetését a letelepe­dett és szervezett életmód­dal, Nem megy könnyen, nem megy az egyik napról a másikra: iskola kell, felnőtt- oktatás kell, víz kell és higiénia kell és lakás és te­levízió kell. Mintafalvak ezek? Kétségkívül. De nem kirakatfalvak. Tanúsíthatom, hogy országszerte mind több az ilyen szerény, de az előző élethez képest óriási lépést jelentő település. S mind­egyik körül ott a víz és ott a zöldellő gyümölcs, ott a már termesztett takarmányt biz­tosító lucernatábla, ott a bú­za, meg az árpa. — Nézze ezt a búzát — di­csekedik teljes joggal az igazgatóhelyettes... — Meg­adja a 30 mázsát hektáron- kint. Itt, ahol négy éve még a juhok is csak nehezen ta­láltak legelnivalót... Ezek érvek, ezek aztán azok! —, s közben almával kínál, amely ott termett az idezöl- dellő hatalmas gyümölcsös­ben. Amelynek helyén né­hány éve szintén csak a be­duinok találtak tanyára, ha vízre nem is. A világ egyik legrégibb és ránk maradt eposza a Gilga­mes hősi ének. A rettenthe­tetlen, a legyőzhetetlen. az örök életű Gilgamesről szóló eposz Mezopotámiában szü­letett. Valahol az Euf “sz mentén. Mosolyognom kell : szikár, sovány, egyáltalán nem hősi kinézésű arabok forgolódnak a teherautóval, a már tarlót szántó traktor­ral, kombájnnal, küszködnek a búzászsákokkal. Készülhetnek-e faragott, klasszikus vonalú stílbútorok nagy szériában? A nagy szakértelemmel és igen sok kézi munkával készülő heve- rőket. székeket, fotelokat, szekrényeket lehet-e haté­konyabban, gazdaságosabban előállítani? Új, különleges gépek jelentik a megoldást, vagy a munkaszervezésen kell javítani? — Hosszú idő óta foglalkoztatják ezek a kérdések az Agria Bútorgyár vezetőit, akik még a társvál­lalatokhoz sem fordulhatnak a válaszokért — tapasztala­tokért, —. lévén a gyár egé­szen különleges helyzetben. Főleg exportra kerülő ter­mékei ugyanis oiyan antik bútorok, melyeket egyedül ők készítenek az országban. Tehát gépek, vagy szerve­zés? A válasz: mindkettő. A termelékenység fokozásának, a növekvő hatékonyságnak a korszerű automatizált gépek a zálogai, amire kért, és ka­pott is a vállalat több mint 50 millió forint exportfej­lesztő hitelt. A modern tech­nika persze csak akkor le­het megoldás, ha az hasonló színvonalú termelésirányítás­sal fonódik össze. Ezt tud­ták az Agriában is. de hogy milyen mérvű változásokra van szükség, az még a vál­lalat vezetőit is meglepte. A reformok ' időszerűségére hívta fel a figyelmet a Könnyűipari Szervezési Inté­zetnek az a még télen vég­zett vizsgálata, amely a gyárban a munkaszervezés hiányosságait kutatta. Így határozták el a válla­latiak, hogy megnályázzák a Könnyűipari Minisztérium által felkínált több mint két és fél millió forintot, amit a szervezés korszerűsítésére fordíthatnának. Az itt szer­zett tapasztalatok alapján azután a többi bútor- és fa­ipari vállalat is eredménye­sen alkalmazhatná az újfaj­ta szervezési rendszert, amit a már korábban említett kacsoportokba osztva felelős- KSZI dolgozott ki. sé, és anyagilag érdekeltté A minisztérium a pályáza- tette, hogy a terveket, elkép- tok elbírálása után az Agria zeléseket maradéktalanul Bútorgyár rendelkezésére bo- megvalósítsák. Ugyanakkor a csátotta a pénzösszeget, s szervezési intézet mellett rövid előkészítést követően a felkérték a Kereskedelmi múlt héten hozzákezdtek az Minőségellenőrző Intézetet üzemben a rendszer beveze- és a Miskolci Műszaki Egye- téséhez. temet is a közreműködésre, — Nem lehet az egyik akik — elsőként a bútoripar­napról a másikra a teljes ban — részben a minőség- rendszert bevezetni — ellenőrzés új rendszerét dol- mondja Molnár László üzem- gozzák ki, részben pedig el­szervező —, hiszen egyrészt lenőrzik, segítik az átállást, időben alkalmazkodnunk Mindezek ellenére sem kell az új gépek, berendezé- tudhatjuk még most, hogy sek munkába állításához, no milyen eredménnyel zárul meg lévén gyökeres váltó- majd az Agria vállalkozása. zásokról szó, egyszeriben A szándék mindenesetre ei­nem lehet felborítani egy ismerésre méltó, s reméljük, egész gyár irányítási mecha- hogy Heves megyében is mi- nizmusát. A tervek szerint a előbb követőkre talál. beruházás befejeztével egy (cziráki) időben, 1981-ben kezd mű- ». ködni majd a teljes rend- 1 szer. Hogy mi változik j majd? Csaknem minden a termelés- és gazdálkodás­irányítás területén. Csak né­hány kulcsfontosságú terü­let: átdolgozásra kerül pél­dául az anyaggazdálkodás és -ellátás, az anyagnormák rendszere. Korszerűsödik az anyagmozgatás, az egész gyártási rendszer és termé­szetesen az ügyvitel, a pa­pírmunka is. Sokat várnak mindettől az Agriában A tervek szerint három év alatt csaknem megduplázódik a vállalat nyeresége, megközelíti majd a 25 millió forintot. Az ex­port értéke is évente csak­nem 60 millió forint lesz, sőt, az új szervezési rend­szerre költött három és fél millió forint is rövid idő alatt megtérül. Hogy mindez ne csak pa­pírra vetett elképzelés ma­radjon. a vállalat igyekezett garanciát találni a megvaló­sításra. Mindenekelőtt azo­kat. akiken ezúttal a legtöbb múlik, a termelés közvetlen és közvetett irányítóit mun­A kombájn óvatosan meg­fordul a hatalmas tábla vé­gén és már dübörög is vissza. Porfelhőt húz, csörgő zajt csap, teherautók jönnek, mennek, üresen, majd telve gabonászsákokkal. A kép megszokott, mintha otthon lennénk. Megszokott és mé­gis más. Nemcsak az euró­pai ember számára agyat forraló hőség, a távoli asvag- íárga hegyek miatt, vágy azért, mert számunkra ke­(A szerző felv.) Gilgamesek? Többek. Ter- nészetet, tájat átvarázsoló szabad emberek. (Folytatjuk* Félévi körkép hat nagyberuházás kivitelezéséről •A Tiszai Hőerőműben már a harmadik aramot ter­melő egységben kezdődtek meg az üzemi próbák, ha­sonlóképpen a Borsodi Ve­gyi Kombinát PVC III. gyá­rában és a Tiszai Vegyi Kombinát új polipropilén­üzemében. Felgyorsult az építkezés a deák! bauxit­bányában és a napokban megkezdődött az Adria- kóolajvezeték két szivaty- tyúállomásának építése is. Ugyanakkor a Dunai Kő­olajipari Vállalat beruházá­sában gondok vannak a részhatáridők teljesítésével. A népgazdasági terv szerint ezen beruházások több új termelőegységét kell az év vegéig átadni. A LENINVÁROSI TISZAI HŐERŐMŰBEN a napokban üzembe helyez­ték a harmadik 215 mega­watt teljesítményű áramot termelő egységet. Az üzemi próbák június elejétől foly­tak. Így a több mint 7,5 milliárd forintos költséggel épülő új erőmű teljesítmé­nye 650 megawattra növek­szik. (Az első két blokkot már a múlt évben átadták.) A beruházás kivitelezésében részt vevő 30 vállalat szakem­berei a negyedik, utolsó blokk előkészítő munkáit is meg­kezdték, a blokk 37 méter magas, óránként 670 tonna gőzt szolgáltató óriás kazán­jának 80 kilométer hosszúsá­gú csővezeték-rendszerét tisztítják, savazzák. Július közepére az előkészítő mun­kákat befejezik, ekkor gázzal hegyújtják a kazánt. A BORSODI VEGYI KOMBINÁT több mint 11 milliárd forin­tos költséggel épülő kazinc­barcikai PVC III. gyárában is folynak az üzemi próbák. Számítógépes folyamatvezér­lést alakítottak ki, a beren­dezések nagy részét olasz, an­gol és japán cégek szállítot­ták. A beruházásban több mint 100 hazai és külföldi vállalat vett részt. A gyár nagyságára jellemző. hogy kiszolgálásához óránként 12 ezer köbméter vizet kell cir­kuláltatni, 130 köbméter ion­mentes vizet előállítani, vil- lamosenergia-felhasználása megközelíti a 100 megawat­tot, gőzenergiából óránként 100 tonnát igényel. A gyár­ban a termelőberendezéseket fokozatosan állítják üzembe, a legtöbb gépsort a polimer- üzemben adták át, ahol az év első felében már ötezer tonna kifogástalan minősé­gű PVC-port termeltek. A TISZAI VEGYI KOMBINÁT 4,2 milliárd forintos beruhá­zással épülő polipropilén­gyárában beszerelték a ter­melőberendezéseket, és az első félév utolsó napjaiban a kikészítő-, valamint a polimerüzemben megkezd­ték kipróbálásukat. Az új műanyaggyár építésében 30 hazai vállalat vesz részt, egyebek között ezer külön­féle gépet, készüléket, 900 tonna csővezetéket és 500 tonna összsúlyú villanymo­tort szereltek fel a gyártó­csarnokokba. A technológiai folyamatok irányítását és el­lenőrzését 2000 mérő, illetve szabályozóegység biztosítja. A gyár építésének teljes be­fejezéséig további négv hó­napra van szükség, főképp szakipari munkákat kell el­végezni. Addig is a techno­lógiai berendezések mellett már 300 szakember „járat­ja” a gépeket. A tervek sze­rint a nyár végén megkez­dik a műanyaggyártást. A BAKONYI BAUXITBÁNYA VÁLLALAT deáki bányájában felgyor­sult a beruházás kivitelezé­se. Ez annak köszönhető, hogy az építési munkák 1972-es kezdete óta, a mű­szaki fejlesztés eredménye­ként, egyszerűbb műszaki megoldásokra törekedtek. Ily módon a beruházási terv­ben már fél évvel előbbre tartanak, ennek megfelelően az eredeti befejezési határ­időt is módosíthatták 1980. december 31-ről 1980. júli­us végére. A beruházás so­rán összesen 19 úgynevezett bauxitlencsét tesznek alkal­massá bányászatra. A rész­leges termelés már öt évvel ezelőtt megkezdődött. Az idén hat hónap alatt 270 ezer tonna bauxitot hoztak felszínre a deáki bányából, a legkorszerűbb technoló­giákat alkalmazva. A DUNAI KŐOLAJIPARI VÁLLALAT 3,3 milliárd forint értékű beruházásánál gondok van­nak az egyes részhatáridők teljesitésével. Jelenleg a há­rom technológiai üzem közül az elsőn, az úgynevezett benzin-izomerizáló kivitele­zésén dolgoznak. Ennek, az év végéig kell elkészülnie. Egyes szocialista importból származó gépek azonban késnek, ami nehezíti a mun­kákat. A vállalat vezetői a határidőket mégis teljesíthe­tőnek tartják, és nem szá­molnak a költségelőirányzat túllépésével sem, a másik két technológiai üzem elő­reláthatóan a jövő évben készül el, néhány hónapos csúszással. AZ ADRIA-VEZETÉK két szivattyúállomásának épí­tése Csurgón és Százhalom­battán ebben a hónapban kezdődött meg. Ugyanakkor a 85 kilométer hosszú hazai csővezeték-szakasz elkészült. A beruházók és a kivitelezők szerint az év végére a veze­ték magyarországi szakasza készen áll majd az olaj szál­lítására. A teljes beruházás persze ezzel még nem feje­ződik be véglegesen, marad munka bőven a következő évekre is. (MTI) t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents