Népújság, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-26 / 174. szám

Kedd esti belpolitikái kommentárunk:

Walvis Bay időzített bombája

A DÉL-AFRIKAI KÜLÜGYMINISZTER működésbe hozta a Namíbia függetlenségének megtorpedózására szánt időzített bomba szerkezetét. Hétfői nyilatkozatában a politikus ugyanis kijelentette: nem • vesz részt a Biztonsági Tanács Namíbiával foglalkozó ; ülésén és országa nem tekinti magára nézve kötelezőnek a tanácskozáson hozott döntést, ha az a stratégiai fontosságú Walvis Bay kikötőre is kiterjed.

Nyilatkozatával a dél-afrikai diplomácia vezetője megkérdőjelezte a július közepén született luan- dai megállapodásban lefektetett menetrend érvényességét is. A megállapodás ugyanis úgy szólt, hogy a Biztonsági Tanács határozata alapján ENSZ-megfi- gyelők és egy ötezer főnyi kéksisakosokból álló egység érkezik Namíbiába. A megfigyelők feladata az általános választások előkészítésének és lebonyolításának ellenőrzése, a fegyveres egységnek pedig a rend fenntartása lesz.

A dél-afrikai kormány kezdettől fogva amellett kardoskodott, hogy a megállapodás nem érinheti a mélytengeri kikötő státuszát. Pretoriában azzal érveltek, hogy Walvis Bay „dél-afrikai terület”, s azzal sem törődtek, hogy a kikötő földrajzi fekvése — mélyen a namíbiai területbe ékelődik — ellene szól érvelésüknek. A fajüldöző rendszer kormányának magatartása, a kikötőhöz való makacs ragaszkodása két tényezővel magyarázható.

AZ EGYIK, hogy Walvis Bay-t a dél-afrikaiak a környék legfontosabb mélytengeri kikötőjévé építették ki, amely egyaránt alkalmas nagy űrtartalmú kereskedelmi és hadihajók befogadására. Ehhez járul még az is, hogy a megállapodást előkészítő öt nyugati ország maga is szívesen látná a kikötő délafrikai kézben maradását, hiszen az biztos támaszpont a térség vizein cirkáló NATO-hadihajók számá- ■ ra, míg ha a kikötő namíbiai kézbe kerülne, esetleg elesnének a Walvis Bay nyújtotta előnyöktől.

A másik tényező az a pretoriai törekvés, hogy ha • már megakadályozni nem tudja, legalább elodázza a namíbiai nép függetlenségének megvalósítását.

HA VISZONT a SWAPO mégis hozzájárul ahhoz a követeléshez, hogy a kikötő sorsáról később külön tárgyaláson döntsenek, ez lényegében ugyanazzal az eredménnyel járna. A függetlenné váló Namíbia továbbra is ki lenne szolgáltatva, hiszen egyetlen kikötője a volt gyarmattartó kezében maradna, s elvenni tőle legfeljebb erőszakkal lehetne, ami viszont a fegyveres harcok kiújulásához, a sokat szenvedett namíbiai nép újabb megpróbáltatásához vezetne. Jól tudják ezt Pretoriában is, ezért hozták működésbe az időzített bomba szerkezetét.

Kanyő András <

Béke- és barátsági «mis Debrecenben

Alekszej Pavlovics Sityt- kovnak, a legfelső tanács szövetségi tanácsa elnökének, az Európai Biztonság és Együttműködés Szovjet Bizottsága elnökének vezetésével hazánkban tartózkodó küldöttség kedden Hajdú- Bihar megyébe látogatott, ahol — Hajdű-Bihar megye és Debrecen város párt-, tanácsi és társadalmi szervezeteinek vezetőivel együtt — kedden délután a Magyar Gördülőcsapágy Művek

debreceni gyárában béke- és barátsági nagygyűlésen vettek részt.

Sziklást Bêla, a gyár párt- bizottságának titkára mondott megnyitót, majd Kállai Gyula szólalt fel.

— Nagygyűlésünkön együtt veszünk részt annak a népnek a képviselőivel — mondotta többek között —, amely már az új társadalom építésének első napjaiban kinyilvánította, . hogy a szocializmus és a béke elválaszthatatlanok.

Ezután A. P. Sityikov emelkedett szólásra. Bevezetőjében köszöntötte a debreceni gyár kimagasló munkasikereket elért dolgozó kollektíváját, majd így folytatta:

— A Szovjetunió és a Magvar Népköztársaság a Varsói Szerződés tagállamaiként egységesen és következetesen fellépnek az euróoai kontinens biztonságának szavatolásáért, a széles körű. kölcsönösen előnyös gazdasági kaocsolatok tévesztéséért minden állam között, a nemzetközi feszültség enyhítéséért és a béke megszilárdításáért.

— A legfontosabb feladat, amire ma a Szovjetunió és a Magyar Nénköztársaság valamennyi baráti szocialista ország koncentrália erőfeszítéseit — mondotta A. P. Sityikov — hogy teljesen megszüntessék a világot fenyegető nukleáris katasztrófa lehetőségét. hogv elérjék a nemzetközi kancso’stokban végbement nozitív változások állandósítását. elmélyítsék, szélesítsék, és megfordítva- tatlanná tegyék az. enyhülést.. megállósák a fegyverkezési hajszát.

Brezsnyev— találkozó a Krímben

Leonytd Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke kedden a Krímben baráti megbeszélést folytatott Erich Ho- neckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnökével, aki

szabadságát tölti a Szovjetunióban.

A két testvérpárt és állam vezetői tájékoztatták egymást azokról az elsőrendű fontosságú feladatokról,

amelyek az SZKP-t és az NSZEP-t foglalkoztatják a szocialista és kommunista építőmunka terveinek valóra váltásában.

Elült

a harci zaj Bejrútban

Kedd reggelre elült a harci zaj Bejrut délkeleti külvárosában az arabközi béke- fenntartó erők szíriai egységei és a libanoni jobboldal milicistái közti összetűzés színhelyén. A UPI amerikai hírügynökség jelentése szerint már csak jobboldali orvlövészek szórványos akciói jelzik, hogy a milicisták bármikor hajlandó összetűzésekre. Még nem tudják, hogy a kedd reggelig tartott tűz- párbajnak hány fegyveres és hány polgári lakos esett áldozatául.

Mint jelentettük, a libanoni kormány rendkívüli ülésen tárgyalta meg a hét végén kiújult harcok következtében előállott helyzetet és megvitatta annak a lehetőségét, hogy kormánycsapatokat küldenek az ország déli

részébe. A libanoni sajtó értesülései szerint a tanácskozáson ez utóbbi terv részleteit dolgozták ki. A libanoni kormánycsapatokat azonban csak azután indítják el délre, ha sikerül rendet teremteni a fővárosban. A bejrúti lapok kedden hírül adták: a terv értelmében első lépésként 1500 katonát vezényeltek az ország déli részébe, hogy ott az ENSZ-békefenn- tartó-erőkkel karöltve — helyreállítsák a kormány fennhatóságát.

Bej rútból érkezett az a jelentés is, hogy kedden merényletet kíséreltek meg Hanna Mokbel, a palesztinai író- és újságíró-szövetség titkára ellen, amikor hivatalának bejáratához érkezett.

Eredménytelen vietnami—kínai tárgyalások

A vietnami külügyminisztérium és a Kínai Népköz- társaság nagykövetsége képviselőinek a Vietnamot elhagyni kívánó kínai nemzetiségű személyek kérdéséről folytatott tárgyalásai semmilyen eredményt sem hoztak, — hangzik a Vietnami Szocialista Köztársaság külügyminisztériumának közleménye.

A találkozó során a vietnami fél konkrét tényeket közölt arra vonatkozóan, hogy éppen a kínál hatóságok bujtogatják a kínai nemzetiségű személyeket a Vietnamból Kínába való tömeges áttelepülésre. Az ilyesfajta magatartás ellentmond a két ország között a kínai nemzetiségű személyek e1 Távozására vonatkozóan létrejött megállapodásnak, sérti a Vietnami Szocialista Köztársaság szuverenitását és kárt okoz Vietnam biztonságának. A kínai félnek — mondta a vietnami külügyminisztérium képviselője — meg kell szüntetnie ilyen irányú akcióit.

Engels és a társadalmi egyenlőség

Száz áve jelent meg az „flnti-Dlihring”

I87S-BAN LÁTOTT ELSŐ ÍZBEN napvilágot Engels nagy lélegzetű kötete, a marxizmus egyik kulcsfontosságú műve, egyben a klasszikus filozófiai-gazdaságtani mondanivalójának népszerűsítő, kézikönyvszerü kifejtése.

Miként Marx és Engels nem egy írása, ez a kötet is vitában született. Eugen Dühring egyetemi tanár a miit század hetvenes éveinek Németországában viszonylag népszerűséget szerzett „katedraszocializmusával”: egy, a szocializmus eszméivel „kacérkodó”, tipikusan németporosz, konzervatív és spekulatív bölcseleti ' rendszerrel. A vele folytatott vitában — ami nélkül Dühring nevére ma már aligha emlékezne valaki is. — Engels olyan témaköröknek pozitív kifejtését adta. mint a dialektika és a természetfilozófia, az erkölcs és a jog. a tőke és az értéktöbblet. Felvázolta elképzeléseit a szocialista termelési mód olyan összetevőiről, mint termelés, elosztás, állam, család, nevelés.

Emeljünk ki a gondolatokban gazdag kötetből egy olyan témakört. amelynek aktualitásához nem fér kétség’ az egvenlőség-egyeniőt- lenség témakörét. Engels eszGUJimw&ü,

IC78. július 36., szerda

^lefuttatásainak történetisége és utópiaellenessége eligazító értékű mai vitáinkban és állásfoglalásainkban is. Ezt írja: az a felfogás, hogy az egyenlőség a társadalmi igazságosság kifejeződése — s mint ilyen, elva- laszthatatlan egy politikai és társadalmi rendszer tökéletességétől — történelmi módon keletkezett. Az ősi közösségekben és a görög demokráciákban nem volt meg, illetve korlátozottan jelentkezett. A „minden ember egyenlősége" — tehát a gi- rög, a római és a barbár, a szabad és a rabszolga, az él- lafnpolgár és az idegen egyenlősége — az antik koponyák számára nemcsak esztelen, hanem bűnös dolog volt. Az egyenlőségnek a ke. reszténység tanaiban megnyilvánuló első kezdeteit következetesen üldözték is. Márpedig a kereszténységben jutott történetileg első ízben kifejeződésre minden ember egvenlősége, mégha ez az egvps embereknek mint bűnösöknek isten színe előli „nega+ív” s túlvilág! egyenlőségé* jelentette is. Ez az egven'őséggondolat a rabszolgák. száműzöttek. kitaszítottak. üldözöttek, elnyomottak számára ígért túlvi- lági emaneínéniót. Xm a kereszténység történeti győzőimével az égvén'éoée-mozza- ript foVí52pfr»cq.t*i há+tó-rbo pnlf óq 3 hílényégének gyakorlata változott.

A FEUDÁLIS KÖZÉPKOR

fejlesztette ki méhében azt az osztályt, amely arra volt hivatott, hogy a moderné egyenlőség! követelés hordozója legyen: a polgárságot. A modern polgári egyenlőségkövetelés „az embereknek mint embereknek egyenlőségéből” indult ki és ebből vezeti le minden embernek — pontosabban valamely állam minden polgárának — egyenlő politikai-társadalmi jelentőségre való jogát. A polgári mozgalmak a XV. század‘ól megváltoztatták a nyugat-európai társadalom gazdasági életfeltételeit, az állami rend továbbra is feudális maradt, miközben a társadalom és a gazdaság mindinkább polgárivá lett. A polgárság gazdasági-kereskedelmi tevékenysége szabad és mozgásukban nem korlátozott árutulajdonosokat feltételezett, ' akik „egy mindenütt mindannyiunk számára egyenlő jog alapján folytathatják a cserét.” Másfelől az „egyenlőség azt is jelentette, hogy céhbéklyóktól szabad munkaerejüket tetszésük szerint értékesítő (eladó) bérmunkásokra volt szükség, akik — legalábbis mint szerződő felek — egyenlő jogúak” a gyárosokkal.

A POLGÁRI GAZDASÁGI VISZONYOK tehát polgári értelemben vett egyenlőséget követeltek. A polgárság azonban mindenütt a feudális politikai rendszertől fenntartott céhbéklyókba, különleges kiváltságokba, helyi előjogokba, vámokba, kivételes törvényekbe ütközött. A versenypálya sehol nem volt szabad — írja Engels — és a polgári versenyzők számára esélyeik sehol nem voltak egyenlők a feudálisokéval. Elkerülhetetlenné vált ezért, hogy megszüntessék a feudális kiváltságokkal' iáró egyenlőtlenségeket, a nemesség adómentességét, az egyes rendek politikai előjogait. S mivel a polgári fejlődés megközelítőleg azonos fokain álló országokról voit szó, magától értetődött, hogy a követelés túlment az egyes államok határain, és a szabadságot és az egyenlőséget emberi jogok gyanánt prbk- lamálták. Persze — fűzi hozzá Engels — az emberi jogok sajátosan polgári jellegére jellemző, hogy az amerikai alkotmány, az. első, amely az emberi jogokat elismerte, egy szuszra helyben- hagvta a négerek rabszolgaságát. Vagyis, elvetette az osztáiyelőiogokat és — gazdasági érdekből — szentesítette a faji előjogokat.

Ám a burzsoáziát attól a pillanattól fogva, hogy modern osztállyá alakul, „állandóan és elkerülhetetlenül, követi árnyéka, a proletariátus”. Ugyanígy követik nyomon a polgári egyenlőségköveteléseket a proletár egven- lőségkövetelések. A proletárok szaván fogják a burzsoáziát: az egyenlőség ne pusztán látszólagos legyen, ne csupán az állam területén valósítsák meg, valósítsak meg ténylegesen, a társadalmi-gazdasági területen is.” Ezzel előttünk az egyenlőség 'formális-polgári és tényleges proletár kettőssége. A proletár egyenlőségkövetelésnek — írja tovább Engels — kettős jelentősége van. Egyfelől ösztönös visszahatás, a forradalmi ösztön kifejeződése a Kiáltó társadalmi egvenlőflen- ségek ellen. Másfelől tudatos visszahatás a polgári egyenlőségeszmére. Agitációíi eszköz arra, hogy a munkásokat a kapitalisták ellen lázitsa. „Mindkét esetben a proletár egyenlőségkövetelés reális tartalma az osztályok megszüntetésének követelése. Minden olyan egyenlőségKó. vetélés, amely ennél tovább megy, szükségszerűen badarságokra vezet.” És erre a továbbmenésre — a badarságokra — hoz fel Engels példákat Dühring írásaiból Arról beszél, hogy a képessegek és az erkölcsi adottságok egyenlőtlensége kikerülhetetlen velejárója minden társadalmi állapotnak.

Végezetül hadd idézzünk Engels egy 1875-ös. A. Bábelhez írott leveléből: „Az osztálykülönbség megszüntetését követeljük” — írja Engels — és „nem minden társadalmi és politikai egyenlőtlenség Kiküszöbölését.” Ez utóbbi — írja — „aggályos frázis”. .Ország és ország, tai-tomány és tartomány, sőt helység es helység között is mindig fenn fog állni az é!e*felté‘e- leknek bizonyos egyenlőtlensége. amit lecsökkenthetünk a minimumra, de, soha nem küszöbölhetünk ki teliesen. Az Alpok lakóinak életfeltételei mindig mások lesznek, mint a síkságon élőké ” Vagvis — mondja — azt az elképzelést, hogy a szocialista társadalom az „egyenlőség birodalma”, túlhaladottnak kell tekinteni, mint a régi szocialista iskolák egyoldalúságát.

A MARXIZMUS KLASZ- SZIKUSAINAK eszmefuttatásai természetesen ne n nyújtanak receptet mai köznapi problémáink orvoslására. Erre nincs is szükség, elég. ha józanságukkal és megfontoltságukkal elvi támpontokat adnak viszonyaink alakításához, a bennük való realista eligazodáshoz.

Papp Zsolt

Magyar vezetők üdvözlő távirata a Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén

DR. FIDEL CASTRO RUZ

ELVlAKSNAK,

a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első tit- ’ kárának, a Kubai Köztársaság Államtanácsa elnökének, a Minisztertanács elnökének A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén, a Moncada laktanya elleni támadás 25. évfordulója, a nemzeti felkelés napja alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, a magyar dolgozó nép névé- , ben elvtársi üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önnek, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Kubai Köztársaság Államtanácsának, Minisztertanácsának és az egész kubai népnek.

Negyedszázaddal ezelőtt új szakasz kezdődött a kubai népnek a szabadságért, a nemzeti függetlenségért, a haladásért vívott évszázados harcában. A kubai forradalmi hagyományok és Jo3é Marti eszméinek nyomdokain járó forradalmár nemzedék elévülhetetlen érdeme, hogy győzelemre vitte a nép nemzeti és társadalmi felszaba- - dulásának ügyét, megnyitotta az utat az amerikai földrész első szocialista államának létrehozásához. Kuba ma a szocialista közösség tagjaként a társadalmi haladás élvonalában halad és a kommunista párt vezetésével nagy eredményeket ér el a társadalom. a népgazdaság, az államigazgatás szocialista átalakításában, a nép jólétének emelésében, kultúrájának gazdagításában.

A magyar nép, a haladó emberek világszerte elismeréssel tekintenek a kubai népnek a szocializmus építésében elért kiemelkedő ered- • menyeire, a Kubai Köztársaság internacionalista kUlpOii. tikájára, amely példaként szolgál a gyarmatosítás, a neokolonializmus, az imperialista beavatkozás ellen küzdő népek számára, és jelentősen hozzájárul a szocialista közösség nemzetközi tekintélyének. a békéért, a függét- lénségért és a társadalmi haladásért küzdő erők befolyásának növekedéséhez.

Örömünkre szolgái, hogy pártjainknak és népeinknek a marxizmus—leninizinus és a proletár internacionalizmus elvein nyugvó testvéri barátsága egyre mélyül. Á politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi élet minden területét átfogó, sokoldalú együttműködésünk napról, napra erősödik, eredményesen szolgálva a két nép és az egész szocialista közösség érdekeit.

A forradalmi folyamat e történelmi jelentőségű eseményének évfordulóján kívánjuk Önnek és a testvéri Kubai Köztársaság népének, hogy további kimagasló eredményeket érjenek el a Kubai Kommunista Párt I. kongresszusa határozatainak végrehajtásában, hazájuk felvirágoztatását, a szocializmus és a béke ügyét odaadó- an szolgáló munkájukban, a társadalmi haladásért vívott közös harcban.

Elvtársi üdvözlettel;

KADAR JÁNOS, a Magyar Szoeielista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára

LOSONCÉI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke

★

Az évforduló alkalmából Apró Antal, az országgyűlés elnöke táviratban fejezte kt jókívánságait Bias Rocának, a Kubai Köztársaság Népi Hatalmi Nemzetgyűlése elnökének. Táviratban köszöntőt, te kubai partnerszervezeteit a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a SZOT és m KISZ.

»