Népújság, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-23 / 172. szám
A határozat nyomában Megteremteni a termelés, a felvásárlás és a forgalmazás összhangját A Heves megyei Zöldért Vállalat irodái mostanában egy kicsit a megbolygatott hangyaboly képét mutatják. A rendkívül rossz időjárás következtében lényegesen kevesebb a zöldség és a gyümölcs, mint az elmúlt esztendőben, ugyanakkor a lakosság ellátásáról gondoskodni kell. Érthető tehát, hogy a vállalat dolgozói, vezetői az átlagosnál nagyobb idegfeszültségben élnek. Ám hiába a nehéz helyzet, nem elég csupán a mára, a holnapra figyelni, hanem távlatokban is kell gondolkozni. Gecse János igazgatóhelyettes vaskos papírköteget nézeget. Arról beszélgetünk ugyanis, hogy a vállalat miként reagált pártunk Központi Bizottságának március 15-i határozatára, amely értékelte mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk helyzetét, valamint meghatározta a fejlesztés távlati feladatait. S a határozat megjelenése után nyilván a Zöldértnek is ki kellett dolgoznia saját feladattervét. A munkának több fázisa volt — mondja az igazgató- helyettes. Először is két pártalapszervezetünk, a gyöngyösi és az egri közös aktívaülést tartott, amelyen megfogalmazódtak tennivalóink sarkalatos pontjai. Kommunistáink felhívták a figyelmet arra, hogy a határozatból fakadóan vállalatunknál is erősíteni kell a minőségi szemléletet. Meghatározták, hogy az eddigieknél is jobb kapcsolatot kell kiépítenünk a termelő gazdaságokkal és a fogyasztási szövetkezetekkel. Igyekeznünk kell, hogy az új termelési módszerek, az új fajták minél gyorsabban elterjedjenek, a megfelelő piackutatással pedig el kell érnünk, hogy a termelés vegye figyelembe a szükségletet. Természetesen megfogalmazódott az aktívaülésen az is, hogy biztosítanunk kell az árszínvonal betartását, jobban figyelnünk kell a 1 szerződéses fegyelemre és az is, hogy az eddiginél színvonalasabb munka- és üzem- szervezéssel tárjuk fel belső tartalékainkat. Feladataink valóra váltásához a kommunistákon kívül mozgósítanunk szükséges a szocialista brigádokat, a fiatalokat És természetesen az is hangsúlyt kapott, hogy tovább kell szélesítenünk a demokratizmust, a dolgozókat jobban be kell vonnunk a vállalat vezetésébe. — Az aktíva tehát hosz- szabb távra szóló elveket határozott meg? — Igen. Utána pedig mindezeket figyelembe véve elkészítettük vállalatunk intézkedési tervét, amely természetesen a gyakorlati tennivalókat is rögzíti rövidebb és hosszabb távra. Figyelembe véve a megyei lakosság minél jobb ellátását, a gazdaságos exportot és a fokozottabb minőségi követelményeket. — Ha lehetne egy-két gyakorlati példát. — Természetesen. Nos, például a háztáji termelés elősegítésére — közbevetően hadd említsem még meg, hogy tervünket a MESZÖV- vel is egyeztettük — Boldogon és Tarnamérán kéthektárnyi területen segítjük a fólia alatti szamócatermelést. A vállalatunk és az érintett áfészek közösen támogatják a kistermelőket. Továbbá — ugyancsak fólia alatt — mintegy öthektárnyi területen igyekszünk megvalósítani a korai uborka, káposzta, karalábé, paradicsom, paprika termesztését. A fóliaköltség ötven százalékát, mintegy 130 ezer forintot szintén vállalatunk és a fogyasztási szövetkezetek fedezik. De vásárolunk még két fóliatakaró gépet is. Emellett igyekszünk a gyümölcstermesztéshez is nagyobb támogatást nyújtani. A fogyasztási szövetkezetek elkészítették a háztáji gyümölcsösök rekonstrukciós terveit és azt szeretnénk elérni, ha a termelők olyan fajtákat telepítenének, amelyek mind a lakossági ellátáshoz, mind az exporthoz hozzájárulnának. Gondolok például a piros ribizlire, a cseresznyére, az üvegmeggyre, a sárgabarackra. Tervszerű lépéseket teszünk, hogy kellő mennyiségű csemete legyen a telepítésekhez, de kedvezményt akarunk nyújtani az árban is. — Eddig a kisüzemekről esett szó. És milyen elképzelések vannak a nagyüzemeket illetően? 30 millió forintos fejlesztés ß Patyolat nyári gondjai Hatvanban Mint szerte a megyében. Hatvanban is egyre nehezebben küzd a növekvő igénnyel a Patyolat Vállalat, amelynek igazgatója, Fehér István, a napokban a Zagyva-parti városban ismerkedett a fejlesztés lehetőségeivel. Mint elmondotta, pillanatnyilag Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban, Hevesen működtet a vállalat gépi mosó, vegytisztító berendezésekkel felszerelt telephelyeket, de harmincnál több immár az olyan község, település, amely az üzemekkel állandó kapcsolatot ta,rt. S általában a lakosság körében is egyre népszerűbb ez a szolgáltatás, a háziasszonyok szívesen mondanak le az otthoni megerőltető mosásról, tisztítgatásról. — A nyár, a turizmus különösen Egerben jelent számunkra erőnkön felüli megterhelést. Mosókapacitásunk az igény harmadát is alig tudja kielégíteni, fejlesztési lehetőségünk pedig igen csekély! — mondotta a téma kapcsán Fehér István. — Ugyanakkor kihasználatlan vegytisztító üzemágunk. Mindenki az őszi hónapokra hagyja felső ruházata, s egyéb lakberendezési cikkeinek felújítását. Ennek a levét viszont a téli hónapokban isszuk, akárcsak üzletfeleink, akik egyszerre rohannak meg bennünket. Szemléletváltoztatással az utóbbi állapoton mostani körülmények közepette is sokat lehetne javítani. Ez alatt egyértelműen arra gondolok, bogy ajánlatos lenne a különböző zakók, öltönyök, kötött ruhák, szőnyegek, térítők, függönyök tisztítását nyáron megkezdeni. Így időben széthúzódik a munkafolyamat, s nem jelent kampánymunkát a vállalatnak. Későbbiek során elmondotta az igazgató, hogy szűkös anyagi lehetőségükhöz képest némi fejlesztést az idén is megvalósítanak. Most áll be egy új, ötven kilogramm teljesítményű olasz vegytisztító gép, a negyedik negyedév végéig pedig két mosó-csavaró géppel lesznek hatékonyabbak. Utóbbiak teljesítménye 4—5 mázsa ruhanemű műszakonként. Első hallásra megtévesztő ez a számadat, ez a mennyiség. Komoly teljesítménynek tűnik. Ha viszont a napi 100 mázsás igényhez viszonyítjuk, kitűnik, sok a behozni- való a Heves megyei Patyolat Vállalatnál. — Előtanulmányaink, számításaink szerint 1982-re tudjuk úgy fölfejleszteni megyeszerte működő telepeink teljesítőképességét, hogy az kielégítsen minden kívánalmat. A ráfordítás összege megközelíti a harmincmillió forintot, s ez a szám még növekedhet. Bízunk azonban munkánk intenzitásának, hasznosságának növekedésében. reméljük a szükséges anyagi támogatást is, hiszen olyan szolgáltatás korszerűsítésérői van szó, amely széles néprétegek érdeke — szögezte le véleményét a vállalat igazgatója. _Imoldvav) — Hadd említsem meg, hogy a nagyüzemek minden valószínűség szerint saját maguk is kidolgoznak intézkedési terveket. Emellett azonban a mi célunk az, hogy elősegítsük a szakosodást, az igényre történő termelést. De hogy konkrét példát is mondjak: Szihalmon egy termálkútra alapozva szeretnénk központi palántanevelőt létrehozni — társulásos alapon. — A határozat hosszabb időszakra szól, ezért valószínű, hogy a távolabbi elképzeléseiket is meghatározták. — Igen. Pénzügyi eszközeinket figyelembe véve a VI. ötéves tervben szeretnénk hűtőtároló-kapacitásunkat fejleszteni. Ez kulcskérdés mind az export, mind a belső ellátás szempontjából, hiszen a zöldség, a gyümölcs gyorsan romló termék. Éppen ezért Hatvanban — egy állami gazdasággal közösen — 800—1000 vagonos hűtőházat szeretnénk létesíteni. Vállalati erőforrásaink jelentős részét továbbá fuvar- kapacitásunk bővítésére fordítjuk és miután jelenleg még nem tudunk elég göngyöleget gyártani, ezt a kérdést is meg akarjuk oldani. Hiszen terveink szerint a következő tervidőszakban körülbelül ötven százalékkal több göngyölegre lesz szükségünk. Miután azonban hosszabb távról van szó, természetesen bizonyos elvi jellegű megfogalmazások is bekerültek tervünkbe. Gondolok például arra, hogy intézkedési tervünk előírja, hogy a következő tervidőszakban még jobb kapcsolatot kell kialakítanunk a termelőkkel, hogy a kapcsolat még élőbbé váljék. De említhetem azt is, hogy törekednünk kell arra, hogy az igényeket még jobb minőségű áruval, még nagyobb választékban elégítjük ki. Célunk az, hogy a hátározat gyakorlati megvalósításával még nagyobb összhangot biztosítsunk a termelés, a felvásárlás, a feldolgozás és a forgalmazás között. Ehhez kell biztosítanunk a személyi feltételeket, az anyagi és műszaki hátterei S bár a mostoha időjárás egy kicsit elkedvetlenített bennünket, bízunk benne, hogy feladatainkat most is és hosszabb távon is végre tudjuk hajtani. Kapóst Levente Kavicsbányászok Hatvan határában, a Zagyva északkeleti árterületén mintegy tíz éve bányásznak kavicsot. A bánya az ezredfordulóig szolgáltat az építőipar számára fontos nyersanyagot. Az évi termelés 350—400 ezer köbméter, zömében minőségi kavics, melynek jelentős részét a szomszédos Csehszlo— vákiába exportálják. Másik részét itthon használják fel, többek között az M3-as autópálya építésénél is. Felvételünkön: korszerű csehszlovák kotrógép segíti a kitermelést. (Fotó: Szabó Sándor) * Hég a legöregebb hevesiek sem. Lassan érik a zöldség Igaz, még az aratás félidejéhez sem értünk a több hetes késés miatt, de sokan fél szemmel az őszi növényeket méregetik, próbálják felbecsülni, hogy a hűvös, esős időben lassan fejlődő kukorica, cukorrépa, zöldségfélék milyen termést ígérnek az idén. Különösen a zöldségnövényekért aggódnak az agrárszakemberek, hisz a kukoricának még van ideje, hogy összeszedje magát, de például a szabadtéri paradicsomot ILYENKOR MAR A KONZERVGYÁRBA szállították, most pedig még az étkezési paradicsom szedéséről sem lehet szó. — Még termés sincs nálunk a zcldségnövényeken — mondta Kiss József, a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet termelési elnökhelyettese. — Egy hónapja virágzik például a paprika, de alig látni kötést rajta. Azzal a néhány eldeformált terméskezdeménnyel viszont nem sokál kezdhetünk. A kukoricával elégedettebbek a hevesiek. A 700 hektáros vetésterületen ugyan itt— ott áll a víz, de azért a növények viszonylag jól fejlődnek. A vizes területeket leszámítva a cukorrépa és a 90 hektáron ültetett dohány szép, s ez utóbbinak a leveleit a közeljövőben kezdik szedni Hevesen. Nem túl bizakodóak An- domaktályán az Egervölgye Termelőszövetkezetben sem. Ott különösen a szőlőt viselte meg a csapadékos idő, s mivel már a virágzás is rosszul sikerült egyes fajtáknál, s az ottonel, leányka, cabemet csak legfeljebb A SZOKÁSOS TERMÉS EGY RÉSZÉT adja majd. Ráadásul a szőlőben erős fertőzés, főleg a peronoszpóra terjedt el, s gyakran hiába permeteznek, az eső lemossa a vegyszert a levelekről. Már a kukorcia vetési időszakában is sokat küszködtek a sárral a gépek, így a vegetációs időszak mintegy három héttel hosszabb lesz. Ezt az időszakot növeli még a napfény hiánya is, és most már csak azért szurkolnak a gazdaságban, hogy ne jöjjön egy kora őszi fagy, mert az elvinné a félig éret termést. Amikor csak tudnak, dolgoznak a takarmánybetakarító gépek, de nem egy alkalommal silózni kellett a levágott lucernát és vörösherét, mert egyszerűen nem tudott megfelelően kiszáradni. A következő hónapok épp ezért döntően meghatározzák a takar, mánytermelés idei eredményeit. Aggódnak Verpelét környékén is a szőlőért. A Dózsa Termelőszövetkezetben az uóbbi évek legjobb termése van egyelőre a tőkéken, de a peronoszpóra miatt, szinte hetenként kell az AGROPLÄN helikoptereinek, s a földi gépeknek permetezniük az ültetvényeket. Csak hát a modora... Az egyszerűség kedvéért képzeljünk el egy bolti eladót, akivel nap mint nap találkozunk, és aki bevásárlásaink során nap mint nap kisebb bosszúságokat % okoz nekünk. Nem azzal, hogy két véget is becsempész a tíz deka szaláminkba, nem is azzal, hogy tört romlott paradicsomot mér, nem. Ezekkel semmi probléma. Ellenkezőleg: ahogyan kiszolgál, az úgyszólván ideális. Amikor azonban a vásárlásnak ez a hagyományos módja véget ér és folytatódik a gondoláknak nevezett pultok közötti elmélyült jár- kálás, keresgélés, gyakorta megjelenik a mi eladónk. Ott áll tőlünk néhány méterre, s ha pillantásunk véletlenül találkozik, gyorsan elkapja tekintetét... Vagy nyíltan odajön, és látszólag segítőkészen, de hangjában leplezetlen gúnnyal megkérdezi: — Keresgél a kedves vevő, keresgél... ? Mire mi, zavartan: — Tulajdonképpen .. ; izé... nem is tudom. Ö. kioktató hangon: — Nem tudjuk, hogy mit akarunk... hát igen, ez jellemző ... De ha nem tudja a kedves vevő, akkor tessék szólni az eladónak, az eladó tudja, az eladó segít... Aztán valóban segít — yan egy, jó ötlete —. aztán , eltűnik, és amikor a kasszánál sorra kerülünk, akkor bukkan fel újra, és mintha csak a pénztárosnak segítene, darabonként pakolja át a tele kosárból az üresbe a becsomagolt árucikkeket, bediktálja az árat, de egyértelmű, hogy nem ez a célja, hanem kíváncsi: vajon menet közben nem vándorolt-e át a kosárkánkból valami a táskánkba, zsebünkbe... ? És az emberben felmegy a pumpa, a feszültség eléri a 220-at, hogy villanyt lehetne gyújtani, és elhatározzuk, hogy legközelebb most már igazán megmondjuk a véleményünket. Meg is fogalmazzuk, hogy mit mondunk, de nagyon nehéz, mert könnyedén megkaphatjuk a választ: — De drága asszonyom ... (vagy: kedves vevő) én igazán csak segíteni akartam. Hogy mondhat ilyet, hogy én — gúnyos, gyanakodó...?! Erre tehát kísérletet sem teszünk, de egy véletlen folytán találkozunk a főnökével, és neki megemlítjük, hogy van ott a boltban egy fiatalember (vagy egy eladónő), gúnyolódik, gyanakodik, figyel. .. — Ö, a Jocó (vagy: az Erzsiké). — Nem tudom, hogy hívják. — Az a kis barna — és jönnek az ismertetőjegyei, és .végre kiderül, hogy. igen,' egyről beszélünk, és akkor megtudjuk a főnöktől: — Persze, persze, már mások is panaszkodtak, pedig ő a legkiválóbb dolgozónk. Nem rosszindulat ez tőle, csak ilyen a modora, arról nem is beszélve, hogy nálunk milyen nagy szükség van az éberségre ... Mondom, a legkiválóbb... csak a modora ilyen, és őt már csak így kell elfogadni... Erről ennyit, és annyit még e kis eszmefuttatás végére, hogy a bolti példát valóban csak az egyszerűség kedvéért hoztam, de korántsem azért, mintha csak a pultok között, vásárlás közben találkozhatnánk efféle jelenséggel. Naponként ismétlődő ügyintézéseink során bizony ki-kiosztanak bennünket azok, akikre ügyünk tartozik, hol durván, hol finomabban, hol lekezelően, hol nyíltan, gúnyosan, hogy nekünk milyen trükk- jeink vannak, és hogy menynyire naivak vagyunk, hogy azt hisszük: ők, a szakemberek nem látnak át rajtunk... És ha végül ezt megemlítjük, kiderül, hogy az illető a legkiválóbb, egy nagyon jó szakembert bántottunk meg. Pedig jó, nagyon jó, csak hát a modora... istenem: így kell elfogadni. Nos, én megpróbáltam — de nem ment. B. Kun Tibor NAPFÉNY HIÁNYÁBAN 1 — Meleg kellene már, ami egy kicsit meghúzza a növény — mondja a kukoricáról Szalai György főagro- mónus. — Vagy egy jó hónapot amúgy is késtünk a vetéssel, sőt 150 hektárba nem is került vetőmag, parlagon maradt. A napraforgó viszont már sokkal szebbnek ígérkezik és legalább 15 mázsás átlagtermést várunk tőle. Bőven termett a zöldségfélék közül a hagymánk, amit viszont most már megfelelően értékesíteni nehéz. A zöldségfélék közé sorolják a dohányt is,, melynek a szedését a jövő héten kezdjük, de sajnos ahogy mondani szokták, a növény ül a fenekén, napfény hiányában. Az egri járás többi gazdaságában is annyi csapadék esett az elmúlt öt hónapban, mint egyébként egész évben szokott. A szajlai termelő- szövetkezetben június végé. ig 480 milliméter csapadékot mértek, s azóta is már több mint 100 milliméter esett. Ennek ellenére a járásban vetett 127 hektár burgonya felszedését Bodonyon kívül már mindenütt megkedték, s a becslések szerint a termés eléri majd a 140 mázsa körüli átlagot, sőt Andornak- tályán 160 mázsa burgonyát kívánnak felszedni minden hektárról. (cziráki) Tízezer fodrász és kozmetikus érdekében Az ipari szövetkezetekbe: dolgozó mintegy 10 eze fodrász és kozmetikus ősz tönzőbb bérrendszerének ki alakításával foglalkozta! nemrégiben a Központi Szol gáltatásfejlesztési Kutati Intézet szakemberei. Az ú bérezési modellel azt kívánjál elérni, hogy egy-egy üzlet ben arányosabban osztódjél el a munka a dolgozók kö zott, anélkül, hogy az ú bérrendszer „visszafogná” i teljesítményt. A cél az hogy ne álljon érdekébei senkinek vendégkörét kollé gái rovására és olyan mér. tékben növelni, hogy a; már fékezze a kulturált é gyors kiszolgálást. Sok üz letben vannak például olyar fiatalok, akik időnként csal 700—800 forintot keresne! havonta, mert az idősebbel nem segítették őket a beil. leszkedésben, a vendégkö. rük kialakításában, s még az újonnan érkező vendégei sem irányították hozzájuk A javasolt új bérrendszertől több más mellett — azt vár. ják, hogy jól alakuljon az üzletek általános forgalma és munkaidőben ne legyen munka nélkül egyetlen fiatal szakmunkás sem. A Könnyűipari Minisztérium megbízásából kidolgozott új bérezési modell bevezetését nem teszik kötelezővé, azt mint alapkoncepciót ajánlják az érdekelteknek az ösztönzőbb bérrendszer kialakításához, J