Népújság, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-18 / 167. szám
âs ëf këzëtt Heves is Csak legyintünk... Mintamegye a takarmánygazdálkodásban A KOMBÁJNOS nekitámaszkodik a Claas-Domina- tornak, s láthatóan élvezi az idős férfi csodálkozását. Igaz, van is min csodálkozni, hiszen ez a gép szinte mindent „tud”, amit az aratás idején tudni kell. Az öreg meg körbejárja a masinát, szinte simogatja a szemével, aztán elkezdené mondanivalóját: — Tudod, amikor én a Hofferon ültem... De nem tudja befejezni, mert a kombájnos, kivillantva fogait, elneveti magát. — Hoffer... — jegyzi meg lekicsinylőén, s legyint egyet — Hol vagyunk már attól? Az öreg megbántva és segítséget kérve néz körül, de csak mosolygó arcokat lát. — Hát pedig az is volt — mondja halkan, és csendesen odébbáll. Más. Az apa hazaviszi a fiának vásárolt magnetofont, a kamaszkorú gyerek kibontja, majd unott-sértett hangon jegyzi meg: — Azért jobbat is vehettél volna. A Kovácsnak japánt vett az apja. Az apában gyülemlik a méreg, viszketést érez a tenyere táján, de azért nyugodtan válaszol. — Erre volt pénzem.. 1 A kamasz fensőséges áb- rázattal tekint szét, és kiok- tatóan mondja: — Talán még gyújthettél volna hozzá... Az apa mond egy istenekkel telizsúfolt mondatot és megjegyzi: — Amikor én olyan idős voltam, mint te, nem a magnón járt az eszem, hanem azon, hogy miként keressem meg a kenyerem. — Ugyan, apa, — legyint a gyerek —, hagyd már ezeket az ókori történeteket.. MEGINT MAS. A fiatal mérnök széles gesztusokkal mutatja a gyár vendégének a tágas műhelycsarnokot közSzocialista törvényalkotásunknak szép gyakorlata, hogy az elfogadásra javasolt jogszabályokat széles körben megvitatják; új gondolatokkal, elképzelésekkel gazdagítják a társadalmi vitákon, a különböző réteggyűléseken, s az összességből alakul ki a végleges, az országgyűlés elé kerülő javaslat. Jelenleg az új büntető törvénykönyv kialakítása, 9 javaslat végleges formába öntése előtti viták folynak, s előre láthatólag a parlament az őszi, vagy a téli ülésszakán foglalkozik majd vele. Mint minden jogszabály, ez is valamilyen formában közvetlenül- vagy közvetve érinti az állampolgárokat, ezért különösen szükséges a közös vita. Az új BTK-val kapcsolatos kérdésekkel kerestük fel dr. Kovács Pált, az Egri Megyei Bíróság elnökét. — Első kérdésünk: Tulaj- dánképpen miért szükséges új büntető törvénykönyvet alkotni? — Társadalmunk fejlődésében a jogrendszerünket, így a büntető jogot is hozzá kell igazítanunk társadalmi viszonyainkhoz, s így a témának megfelelően a magyar bűnözés struktúrájához: A ben elmeséli, hogy a falakat azért festették világoszöld színűre, mert az nyugtatóan hat a munkásokra. Aztán arról beszél, hogy persze nem a falakat érdemes itt elsősorban megnézni, hanem a gépeket. Mert ezek a gépek a legmodernebbek közül valók, Angliában, vagy az NSZK-ban sincsenek ennél különbek. A vendég elismerően «bólogat, s közben megjegyzi, hogy ez igen. Az ő számára különösen érdekes a látvány, mert 6 húsz évvel ezslőtt még a régi üzemet is ismerte. — Ugyan már — mondja a lelkes, fiatal szakember —, kár is szót ejteni arról a kó- cerájról... És legyint egyet És legyintünk egyet,, sajnos elég gyakorta, amikor régebbi dolgokról esik szó. Hajlamosak vagyunk arra, hogy lebecsüljük korábban elért eredményeinket, semmibe vegyük azoknak a munkáját, akik meglehetősen nehéz körülmények között teremtették meg azokat az alapokat, amelyek nélkül' nem létezhetnének mai korszerű üzemeink, lakásaink, üzleteink, iskoláink sem. Hiszen a mai, modern gyárakhoz bizony kellettek azok a régi, kis „kócerájok”, kellett a már többnyire nyugdíjas munkások szakértelme, ötletessége, lelkiismeretessége. És kellettek az általuk megtermelt forintok, amelyekből aztán lehetett bővíteni, korszerűsíteni, újakat építeni — Butaság volt, nem úgy kellett volna... — hangzik el korábbi döntésekből az életet most, vagy még nem is kezdő fiatalemberek véleménye. Olyan fiataloké, akik a nemzeti jövedelmet eddig csupán élvezték, de még nem tettek hozzá semmit S egy kézlegyintéssel nyugtáznak jelenleg hatályos törvényünk még 1961-ben született, azóta gazdasági, társadalmi és kulturális életünk fejlődése lehetővé s egyben szükségessé is tette, hogy még jobb és differenciáltabb büntető szabályok álljanak rendelkezésünkre, elsősorban a bűnözés megelőzésében. Az eredeti törvényt időközben több esetben is módosították, de jelenleg is egy sor újabb nemzetközi és belső igényt kell kielégítenünk. Ugyanakkor az új BTK perspektivikusan hosszú évtizedekre kívánja a társadalomnak és az egyénnek a kellő büntetőjogi védelmét biztosítani. — A bűnözés alakulása- ban bizonyos ,,korszerűsödés", átcsoportosulás tapasztalható. Összefügg ez is az új törvénykönyv megalkotásával? — Az egyetemes emberi érdekek már napjainkban is indokolják a bűnözés elleni küzdelem nemzetközi összefogását. A csempészés, a kábítószerfogyasztás és -árusítás, a légi kalózkodás, a terrorizmus stb., előtérbe hozta a megelőzés nemzetközi méretű igényét. Az idegenforgalom, a nemzetközi kapcsolatok is állandóan szélesednek. A bűnözés tényleges helyzetéről és várható alakulásáról megbízható tényszámokkal és olyan prognózissal rendelkezünk, amelyek várhatóan 10—15 évre is jellemezni fogják a bűnözés struktúráját, mozgásirányát. Hogy mi a helyzet nálunk? A bűnözés polarizálódott, a kis. és középsúlyú bűncselekmények túlsúlyban vannak, és sajnos különösebb javulás nem tapasztalható a visszaeső bűnözőknél. A. visszaszorítás hosszú és nehéz társadalmi olyan dolgokat, amelyeket nem is ismernek eléggé. VITATKOZNI, véleményt alkotni és nyilvánítani persze életkortól függetlenül mindenkinek lehet. Csak nem árt, ha a legyintés előtt átgondoljuk a dolgokat. Hiszen a legyintés nagyon sokszor felületes és sértő vélemény azok munkájáról, akiket éppen becsülni kellene. Kaposi Levente Nagykariiantarlás kezdődött Hétfőn az Egyesült Izzó fővárosi és vidéki gyáregységeiben megkezdődött az évi nagykarbantartás. Elsősorban a gáz, a víz és elektromos áramszolgáltató egységeket újítják fel, s a nagy- vállalat több száz főt számláló « tmk-munkabrigádjai hozzálátnak az egész évben két-három műszakban dolgozó nagy teljesítményű, nagy értékű automata gépek, gépsorok átvizsgálásához, az elhasznált alkatrészeket kicserélik, majd néhány napos műszaki próbákat tartanak. A nyári nagykarbantartás sajátossága az Egyesült Izzóban, hogy elsősorban a tömegcikkeket előállító üzemekre terjed ki a munka, a gépgyártó üzemekben nem teljes a leállás. A vállalat 38 ezer dolgozója közül így is legalább 25 ezren mentek kéthetes szabadságra. Az Egyesült Izzóban több mint 10 éve vezették be a karbantartási munkáknál a gyár leállítását. Ez ugyanis jóval gazdaságosabb megöl-, dás, mintha folyamatos termelés mellett egyidőben csak néhány helyen, de sokkal hosszabb ideig tartana a felújító-javító munka. feladat, s erre be kell rendezkednünk. Ez pedig azt igényli, hogy az állami és társadalmi szervek tevékenysége még összehangoltabb legyen. A BTK korszerűsítésén kívül a jog hatékonyságának a fokozása egy másik jogpolitikai igény és törekvés elő- segítője is. Ez azt jelenti, hogy a büntető törvény- könyvnek a felelősségi és eszközrendszerét kell fejleszteni. A törvénytervezet úgynevezett különös része szűkíti a büntetőjogi felelősséget. Például a vagyon elleni bűncselekményeknél az értékhatár felemelésével az ezer forinton aluli kárt okozó cselekmények csak szabálysértést valósítanak meg. A javaslat szerint a gazdasági bűncselekmények köréből több magatartás kikerül a büntetőjog köréből. A becsületsértés egyszerűbb esetei például kikerülhetnek a bírói hatáskörből, s ezekben az ügyekben az államigazgatási szervek járnak el szabálysértési eljárás keretében. Ugyanakkor a tervezet o visszaesők felelősségét lényegesen szigorítja. — A szabadságves'ztés büntetés szinte egységes fogalommá tömörült a köztudatban annak ellenére, hogy az utóbbi időkben történt módosítás a végrehajtással kapcsolatban. Az új BTK foqlalkozik-e ennek a kérdésnek a további, a nevelési célt még jobban szolgáló lehetőségeivel? — A törvénytervezet a börtöncentrikusságot tovább Csökkenti. Jogos kívánalom, hogy börtönbe csak azok kerüljenek, akik odavalók. Jelenleg a szabadságvesztést Az MSZMP Központi Bizottsága március 15-i ülésén hosszú távra meghatározta az állattenyésztés és a vele szoros kapcsolatban levő takarmánygazdálkodás feladatait. A jelenlegi V. és a soron következő VI. ötéves tervben is meghatározott feladat lesz a takarmánygazdálkodás, főleg a tömegta- karmány-termelés korszerűsítése. Ez magába foglalja a termelés, a betakarítás, a tárolás, a tartósítás és a fel- használás eddiginél magasabb színvonalát INTENZÍV GYEPGAZDÁLKODÁST A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az idén öt megyét: Győr-Sopron, Zala, Somogy, Szolnok és Heves megyét úgynevezett takarmány- és gyepgazdálkodási mintamegyének jelölte ki. Ez az elismerés a megyénk takármánygazdálko- dásában mutatkozó kedvező tapasztalatokat bizonyítja. Az elismerés azonban újább feladatokat ró a szakemberekre. Heves megyében is megindult a szakosodás, az állat- tenyésztés fejlesztésére, ezt azonban nem mindig követte eredményesen a takarmánytermelés növelése, miután üzemeink a tömegtakarmányokat főleg a kukoricára és a pillangósokra alapozzák. A takarmánytermő szántóföldek száma viszont csak úgy csökkenthető a jövőben, ha intenzív gyepgazdálkodást valósítanak meg üzemeink és a mezőgazdasági melléktermékeket is jobban hasznosítják. Így a szántóföldeken még több árunövényt: szőlőt, gyümölcsöt, zöldséget négy fokozatban hajtják végre: fegyházban, szigorított börtönben, börtönben és fogházban. A törvénytervezet álláspontja, hogy e fokozatok megtartása szükségtelen, mert a differenciáló eszközök a gyakorlatban nem olyan jellegűek, hogy tartalmukat élesen elkülöníthetnénk. Ebből a felismerésből kiindulva hagyja ki a javaslat a „szigorított böntön” fokozatot. Világszerte, és így nálunk is. kísérletek folynak a végrehajtás hatékonyságának fokozására. A szabadságvesztést azonban nem tehetjük olyan vonzóvá, hogy az elítéltek ott jól érezzék magukat, hogy oda vissza vágyjanak. Tapasztalati felismerés, hogy az elítélteket fizikailag el kell szigetelni, de ugyanakkor a pozitív tartalmú társadalmi, családi kapcsolatokat a végrehajtás során jobban kell erősíteni. (Levelezés, eltávozás például születés, halál, vagy más rendkívüli indokolt esetekben.) A törvénytervezet nagyfokú egyéniesítést biztosít a bíróságoknak mind a büntetés kiszabása, mind- pedig a végrehajtása során, mert indokolt esetben, vagv a büntetés Végrehajtása alatt tanúsított magatartás alapján egy fokozattal szigorúbb, vagy enyhébb fokozatot is kijelölhet. — Igen fontos a felelősség kérdése. Hogyan alakul a javaslatban ennek a szerepe? — A felelősségi rendszerben a büntetésnek továbbra is elsődleges szerepe lesz, de az intézkedések jelentősége a törvény elfogadása után növekedni fog. A javaslat a fő- és mellékbüntetések közötti éles különbséget megtermelhetnek. A szarvasmarha-tenyésztésben a tejirányú szakosodás, valamint a kettős hasznosítás a takarmány- gazdálkodás mielőbbi javítását sürgeti megyénkben is. TERV HOSSZÚ TÁVRA Gazdaságainkban eddig a költségesebb abraktakarmányozás volt előtérben a tömegtakarmányok rovására. Mindenekelőtt ezen kell sürgősen változtatni ahhoz, hogy a növekvő állatállomány — főleg a szarvasmarha- és a juhállomány — megfelelő tenyésztési színvonalat érjen el. A tömegtakarmány-ter- melés növelése azonban a nagyobb szakértelemmel folytatott gazdálkodást, a gépi betakarítást és a technológiai fegyelem betartását követeli meg. A termelés korszerűsítésére a Heves megyei Állattenyésztési Felügyelőség munkatársai a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kompolti Kutató Intézetével, valamint gyöngyösi főiskolai karának növénytermesztési tanszékével együttműködve hosszú távú — 1990-ig szóló — intézkedési tervet készítettek. Heves megye gyepterülete jelenleg meghaladja a 4 8 ezer hektárt, ami az összes mezőgazdaságilag műveVt terület 13,6 százaléka. Ezzel szemben a megye szántóinak csaknem 20 százalékán indokolatlanul tömegtakarmányokat termelnek az üzemek, noha ezen más fontos növényeket, például a megye adottságainak megfelelő szőlőt, gyümölcsöket, olajipari növényeket termelhetnének, szünteti. Á mellékbüntetések közül a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kitiltás, a kiutasítás, a vagyonelkobzás főbüntetésként is kiszabható. Ezek a büntetések önmagukban is olykor elegendők lehetnek a büntetési cél elérésére. A tervezet az intézkedések körében teljesen új jogintézményként kívánja bevezetni a próbára bocsátást a felnőtt korúaknái is, amely korábban a fiatalkorúaknál jól bevált. Ez elsősorban megelőzési szándékkal történik, s pártfogókat foglalkoztat. — Változnak-e az alkoholistákkal kapcsolatos korábbi szankciók? — A szükséges védelmet a készülő törvény az alkoholistákkal szemben is biztosítja, csupán az eddigi tapasztalatokra figyelemmel újszerűén szabályozza. A hat hónapon aluli szabadságvesztés végrehajtása mellett például az elvonókezelés értelmetlen, most azonban, önálló intézkedésként munkaterápiás intézeti kezelésre is lehet az illetőt kötelezni. — Végül: A törvényszöveg közérthetősége, egyszerűsítése már régi igény. Ezzel kapcsolatban kapunk-e valami újat a törvényalkotótól? — A kodifikáció egyik vezérmotívuma. hogy ahol lehet, a törvényszöveget egyszerűsítse, közérthetővé tegye. Ez a kívánalom segíti a lakosság szocialista jogtudatának formálását. Természetesen szükség van jogi terminológiákra is, de csak addig, amíg ezek a törvényességi célokat szolgálják. A közzétett büntető törvénykönyv tervezetének vitára bocsátott javaslata tulajdonképpen mindenkit érint. Remélhetőleg az országos vita tíizében a tervezet kiállja a próbát, s ebből a végén megfelelő. mindenki érdekét szolgáló törvény születik. — Köszönjük az interjút. Kátai Gábor I ami tovább növelné az árbevételt gazdaságainkban. Ezért az intézkedési terv nagyobb figyelmet fordít a rétes legelőgazdálkodásra, a betakarítás és a legeltetés továbbfejlesztésére, a melléktermékek, főleg a szalma és a cukorgyári répafej felhasználására. Megyénkben is legnagyobb jelentőségű a tömegtakarmány-termelésben a rossz -állapotban levő ősgyepek mielőbbi hasznosítása. Ha ezeket az üzemek művelésbe vonják, akkor jelentős nagyságú szántóföldi területeiket szabadíthatnak fel. Felmérések szerint a következő években Heves megyében 35 ezer hektár gyepterület vonható művelésbe, de ezek fűtermésének növelését csak nagyobb adagú műtrágyázással érhetik el az üzemek. 1980-ig a jelenleg hektáronként alkalmazott 82 kiló vegyes műtrágyát a duplájára kell emelniük ahhoz, hogy több tömegiakar- mányt ‘ takaríthassanak be. Mindez eddig megyénkben csupán 10—12 ezer hektáron valósult meg, ami arra int, hogy a tervidőszak végéig lesz mit tenniük üzemeinknek ennek érdekében. SZERVEZETTEBB MUNKÁT A gyepgazdálkodás korszerűsítése azért is indokolt, mert a szarvasmarha-hizlalásban jelenleg túlzottan nagy az abrakfelhasználás. Ennek mérséklésére előtérbe kerül a melléktermékek fel- használása, melyek jelentős tartalékot jelentenek! A melléktermékek sok értékes tápanyagot tartalmaznak, és gazdaságos felhasználásuk főleg a szarvasmarha- és juhtenyésztésben lehet eredményes. Megyénkben évente 30—60 ezer tonna kukoricaszár, szalma és répafej gyűlik ösz- sze a betakarításnál. Ezeknek azonban csak a felét használják fel takarmányozásra. A tejipari vállalatok által előállított savót pedig a gazdaságok jelenleg nem igénylik, holott a sertéstenyésztésben ezt is jól hasznosíthatnák, mert szállítása nem megoldott. Az állattenyésztési felügyelőség intézkedési terve tehát megyénk takarmánygazdálkodásának javítását irányozza elő a tervidőszak hátralevő részében és hosszabb távon is. A tenyésztéspolitikai irányelveket figyelembe véve főleg a tömegtakarmányok fokozására alapoznak, a szántóföldi tömegtakarmány- termő területek csökkentése mellett. Ennek érdekében főleg a gyepgazdálkodás nagyarányú fejlesztésére, valamint a melléktermékek hasznosítására építenek. Az, 'hogy Heves megye országosan is mintamegye lett a takarmánygazdálkodásban, elismerést jelent, ugyanakkor ez még szervezettebb munkát, nagyobb odaadást követel üzemeinktől. Erre meg is van a reális lehetőség...! V M<—~ *r V '•>> 19*8, július 18., kedd Védekezés és nevelés Készül az új büntető törvénykönyv
