Népújság, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-18 / 167. szám

MNMMMfc* A AAA ^AA*AAAAAAAAAAA^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA*A^AAAAA^ I Hétfő esti külpolitikai kommentárunk: Szadat alkuja Az olvasó már aligha lepődött meg, amikor ar- s ról értesült, hogy a múlt hét pénteken befejeződött \ ausztriai találkozódömping után — Szadat egy aktív S és egy exkancellárral, egy ellenzéki vezérrel, az iz- ’ raeli hadügyminiszterrel, továbbá Kurt Waldheim > ENSZ-főtitkárral tanácskozott a közel-keleti kérdés- < ről — most újabb találkozóra kerül sor. Ezúttal az > amerikai, az egyiptomi és az izraeli külügyminisz- < ter tárgyal egymással az eredeti tervtől eltérően > nem a brit fővárosban, hanem Leedsben. A helyszín < azonban elhanyagolható, a hangsúly ezúttal is azon > van: miről tárgyalnak? < Csupán emlékeztetőül idézzük fel, hogy Szadat l legutóbbi javaslata lényegében olyan békekötést < ajánlott fel Izraelnek, amely lehetővé tenné, hogy * az izraeli csapatok egy ideig még jelen lehessenek \ a Jordán folyó nyugati partján és a gázai övezetben. > Ezeket a megszállt területeket csak fokozatosan ad- ? nák át Jordániának és Egyiptomnak — és nem a ? Palesztinái népnek, noha az említett területek két- ? ségtelenül ősi palesztínai földnek számítanak, ame- £ lVen — az izraeli kivonulás után — a palesztínai í nép akar új hazát, otthont teremteni. > Szadat említett ajánlatában, egyetlen szó sem esik < a Palesztinái Felszabadítási Szervezetről. Megfigyelők > szerint az egyiptomi elnök egymást követő < javaslatai fokozatosan jutottak el addig a pon- ? tig, amikor már csak általában említi a meg- í szállt területek kiürítését. Hiszen ez a követelés > szinte névlegessé válik az úgynevezett átmeneti sza- < kasz közbeiktatásával. Ennek alapján ugyanis az iz- > raeliek addig maradnak a megszállt területeken, < ? ameddig akarnak. > < Dajan izraeli külügyminiszter hétfőn, mielőtt > > elutazott Tel-Avivból, újságírók előtt kijelentette: a <_ < leedsi találkozón az egyiptomi és az izraeli béketer- > 5 veket vitatják meg. Hozzátette, hogy azok a leg- < < újabb javaslatok, amelyeket Szadat Bécsben adott > > át Weizman hadügvminiszternek, nem tartoznak a < < külügyminiszteri találkozó napirendjére. Azokról a > > kérdésekről, a hírek szerint, egy újabb készülőben < I levő Begin—Szadat találkozón lesz szó. > 5 Az elmondottakból világosan kitűnik, hogy Sza- < ? dat elnök nemcsak az egyiptomi nép érdekeit bo- > > csátotta áruba, hanem a palesztíniai nép ügyét is, < < továbbá hajlandó magára hagyni Szíriát* amely pedig S > két háborúban is megbízható szövetségesének bizo- < I nyúlt. Márpedig ez az út aligha vezethet a közel-ke- \ s leti tartós és igazságos béke megteremtéséhez. < > Kanyó András < ~i_"V*U~u~Ln.1*1.~_ftfíjVUllW^WU Létfontosságú támogatás az afrikai felszabadító mozgalomnak KHARTOUM: Kenneth Kaunda zambiai elnök, aki vasárnap érkezett Khartoumba, újságíróknak adott nyilatkozatában, rend­kívül pozitívnak „létfontossá­gúnak” nevezte azt a támo­gatást, amelyet a Szovjet­unió, Kuba és más szocialista országok az Afrika déli te­rületén harcoló felszabadítási mozgalomnak nyújtanak. Az Afrikai Egyszégszervezet kedden megnyíló csúcsérte­kezletére a szudánl főváros­ba érkezett zambiai elnök kijelentette, hogy a felszaba­dítási mozgalmak kértek se­gítséget a nyugati országok­tól is, de azok egyáltalán nem adtak kedvező választ. Kaundán és kíséretén kí­vül vasárnap és hétfőn szá­mos további AESZ-tagállam küldöttsége érkezett meg. A küldöttségek vezetőinek repülőtéri nyilatkozatai meg­erősíteni látszanak azt a fel­tevést, hogy a csúcsértekez­let két legfontosabb témája: a külföldi hatalmak afrikai beavatkozása és egy Afrika- közi „biztonsági haderő” esetleges létrehozása. A csúcstalálkozót előkészí­tő miniszteri tanács vasár­nap is összeült és egyebek kö­zött megvitatta, hogy milyen közös stratégiát képviselje­nek az afrikai államok az el nem kötelezettek mozgalmá­ban. Mint ismeretes, közvet­lenül a csúcsértekezlet után rendezik Belgrádban az el nem kötelezettek értekezle­tét. Vasárnap befejezte munká­ját az AESZ-struktúra meg­reformálásával foglalkozó ad hoc szakértői bizottság. A bizottság javasolta, hogy az AESZ titkárságán belül ötö­dik körzetként jusson képvi­selethez Afrika déli területe is. Izrael taktikázik Az izraeli kormány szoká­sos vasárnapi illése után Menahem Begin miniszter- elnök kijelentette, hogy a „sok napirendi pont” miatt a kabinet nem vitatta meg Szadat egyiptomi elnök leg­újabb rendezési javaslatait, amelyeket Weizman izraeli hadügyminiszterrel az auszt­riai Fuschlban tartott tár-' gyalásán ismertetett az egyiptomi államfő. Begin közölte, hogy az egyiptomi elképzelésekkel a következő vasárnap foglalkoznak majd. Ez azt jelenti, hogy a hár­mas külügyminiszteri ta­nácskozás előtt nem lesz izr Avereti Harrimann amerri kai politikus, New York ál­lam volt kormányzója. Púja Frigyes külügyminiszter meghívására néhány napos látogatásra július 16~án Ma­gyarországra érkezett. A vendéget a Ferihegyi repü­lőtéren Púja Frigyes kűri ügyminiszter fogadta. Jelen volt Philip M. Kaiser, az raeli reagálás Kairó javas­lataira, amelyek részleteit eddig nem hozták nyilvá­nosságra. A hírügynökségek mindenesetre az új egyipto­mi javaslatokkal kapcsolat­ban felhívták a figyelmet Szadat elnöknek a vasárnapi Jerusalem Post-ban megje­lent nyilatkozatára. Weiz­man hadügyminiszterrel tartott tárgyalásai után az egyiptomi államfő kijelentet­te a lap tudósítójának, hogy a közel-keleti rendezés tető alá hozása után kész megvi­tatni Izrael katonai jelenlé­tét a Jordán nyugati parri ján. Egyesült Államok budapesti nagykövete. A megbeszélésen áttekin­tették Magyarország és az Egyesült Államok kapcsola­tait és a nemzetközi élet több fontos kérdését. A tárgyalást követően Lá­zár György, a Miniszterta­nács elnöke az Országház­ban, hivatalában fogadta Averell Harrimannt. A vasárnapi kormány­ülésről kiadott izraeli köz­lemény szerint Tel-Aviv kész folytatni a tárgyaláso­kat a rendezésről és hajlan­dó felújítani az iszmailai találkozón létrehozott kato­nai, illetve politikai kétol­dalú bizottság munkáját. A Szadat—Peresz találkozóra való nyilvánvaló reagálás­ként a közlemény leszögez­te, hogy kizárólag csak a kormány vagy a kabinet megbízottjai illetékesek tár­gyalásokat folytatni Egyip­tommal vagy bármely más országgal, amely hadiálla­potban van Izraellel. A kedden megnyíló ame­rikai—izraeli—egyiptomi külügyminiszteri tanácsko­zást a Kent megyei leedsi kastélyban tartják — jelen­tette be vasárnap Bonnban Hodding Carter, a washing­toni külügyminisztérium szóvivője. Az új helyszínt mind a három fél elfogadta — kö­zölte Carter, megerősítve ez­zel azt a hírt, hogy Calla­ghan brit miniszterelnök fi­gyelmeztette Vance külügy­minisztert: London nem tud­ná szavatolni a találkozó biztonságát, ha azt a Chur­chill Szállodában tartanák meg. Averell Harrimann Magyarországra érkezett Forradalmi folyamat Afrikában Az Azije 1 Afrika Szegodnya című szovjet folyóirat beszél­getést folytatott Anatolij Gromikóval. a Szovjet Tu­dományos Akadémia Afrikai Intézetének igazgatójával. A következőkben az interjú fontosabb megállapításaiból ismertetünk részleteket. Az afrikai kontinens or­szágaiban az utóbbi néhány évben mélyreható — a poli­tikai, a gazdasági, a társa­dalmi és az ideológiai viszo­nyokat egyaránt érintő — változások tanúi vagyunk. A nemzeti felszabadító forrada­lom általános törvényszerű­ségei a helyi viszonyok hatá­sára sajátos formákban je­lentkeznek. A gyarmatbirodalmak fel­számolása az afrikai népek többségét a „hogyan tovább” dilemmája elé állította. A társadalmi ellentmondások egyre feszültebbekké váltak, erősödött az osztályharc. A politikai erők egy része im­perialistabarát pozíciókba helyezkedett, más része vi­szont a tudományos szocia­lizmushoz közeledett. Erőtel­jes differenciálódás indult meg az egyes államokon be­lül, sőt az államok között is. JELENTŐS VÁLTOZÁSOK Ha általános mérleget pró­bálunk vonni, elmondhatjuk, hogy a legutóbbi időben a nemzeti felszabadító mozga­lom kiemelkedő sikereket aratott Afrikában. Megerő­södtek a forradalmi-demok­ratikus erők pozíciói, több országban élenjáró forradal­mi-demokratikus pártok jöt­tek és jönnek lét­re, amelyek hitet tesz­nek a marxizmus—leniniz- mus mellett. Egyértelműen leszögezhető, hogy a szocia­lista világnézet teriedése és megerősödése az afrikai kon­tinensen a világforradalom új szakaszát jelzi. 1978. július 18., kedd A politikai rendszerek és a tarsauainu-gazaasagi fejioaes Kuiouusegei eueneie az an- tiKüiomauzmus es az anu- imperianzmus Airika vala­mennyi szabad országát egyesíti. Ennea az egysegnea lenyeges tényezője az Afrikai Kgysegszervezet. Az immár lo. evet ünneplő intézmény képesnek mutatkozott arra, hogy hatékony intézkedése­ket tegyen a tagországok ki- békítésére koníliktushelyze- tekben és együttműködésük megszilárdításában. Politikai szervének — a feiszabadítasi irodának — keretei között politikai, erkölcsi, anyagi, katonai és technikai segítsé­get nyújt a felszabadító moz­galmaknak. Jelentős szerepe van abban, hogy a megma­radt fajüldöző rendszerekre egyre nagyobb helyi és nem­zetközi nyomás nehezedik. Minthogy a felszabadult afrikai államok többségében jelenleg még nem alakultak ki a szocializmus építéséhez szükséges feltételek, ezen or­szágok közül sok a szocialis­ta orientáción keresztül kö­zeledik a szocializmus építé­sének határaihoz. Fejlődésü­ket a preszocialista (szocia­lizmus előtti) fejlődés szaka­szának nevezhetjük. SZOCIALISTA ORIENTACIŐJŰ ORSZÁGOK Afrikában jelenleg több mint. 20 szocialista orientá­ciójú ország van, amelyek a kontinens területének 30 szá­zalékát és lakosságának a majdnem 25 százalékát tö­mörítik, Angolában, Mozam- bikban, Etiópiában. Benin- ben. Kongóban a tudományos szocializmust nyilvánították a társadalmi élet ideológiai és gyakorlati alapjául. S va­lóban, ezekben az országok­ban és több más országban, a sok-sok nehézség ellenére, a forradalmi demokraták mindinkább közelednek a marxista—leninista ideoló­giához. A fejlődés azonban nem egyszerűen csak ideológiai jellegű. A dolgozók mind ál­talánosabban bekapcsolódnak a termelés irányításába és az állami szervekben végzett munkába. Ily módon egyre szélesedik a politikai hata­lom társadalmi bázisa. Azo­kat a társadalmi rétegeket, amelyekre a vezetőség ezek­ben az országokban tá­maszkodik, főként a pa­rasztság és városban és falun a kistermeléssel kap­csolatban álló kézművesek képviselik. A munkásosztály számaránya és befolyása egyelőre viszonylag még cse­kély, de szüntelenül növek­szik. A forradalmi demokraták gazdasági politikájában mindinkább megnyilvánul a tudományos szocializmus esz­méinek és a szocialista or­szágok gyakorlatának befo­lyása. Számos országban lét­rehozzák a gazdaság állami szektorát, szövetkezeteket és állami gazdaságokat szervez­nek. Támadás folyik a ma­gántőke ellen, megoldódik a földkérdés — gyakran Radi­kális földreformok útján. Egyre következetesebben szilárdul meg a nemzetek és az etnikai csoportok egyen­jogúságának elve, bontakozik ki a helyi nacionalizmus és törzsi szervezet elleni harc. Nevelőmunkával és szociális intézkedésekkel igyekeznek gvengfteni az etnikai csonor- tok közti éles ellentmondáso­kat. Jelentős munka folvik a tantervek afrikanizálására, az írásbeliség létrehozására. Helyi nyelveken újságokat és folyóiratokat adnak ki, ilyen rádióadásokat szerveznek Erőfeszítések történnek an­nak érdekében, hogy felszá­molják a kolonializmus örök­ségét — a munkanélkülisé­get, a betegségeket, az írás- tudatlanságot, javítsák a la­kosság széles tömegeinek la­kásviszonyait. NEHÉZSÉGEK az ütőn A szocialista orientációjú országok fejlődésének felfelé ívelő vonala természetesen »ok bonyolult és néha egyál­talán nem egyértelmű ténye­ző és folyamat eredője. Ezek az országok az imperialista hatalmak részéről erősödé nyomás célpontjává válnak. Ezért természetesen senki sem adhat biztosítékokat, hogy egyik vagy másik hala­dó rendszer a jövőben nem él át válságos pillanatokat. Esetenként zegzugos utak, sőt visszafejlődés is bekövetkez­het. A szocialista orientáció mint folyamat azonban mégis alapjában véve egyre tartó- sabbá válik. A gyakorlat azt mutatja, hogy ez lehetővé te­szi a belső és a nemzetközi problémák egész komplexu­mának sikeres megoldását. A szocialista orientáció kétség­telenül a forradalmi világfo­lyamat objektív reali+ásává válik. V. T. / Elhunyt Fjodor Kulakov | Az SZKP Központi Bi­zottsága, a Szovjetunió Leg. felsőbb Tanácsának Elnök­sége és a Szovjetunió Ml- nisztertanácsa mély megren. dőléssel tudatta, hogy július 17-én, életének 61. évében elhunyt Fjodor Kulakov, a kiemelkedő párt. és állami vezető, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának küldöttje, a Szocia­lista Munka Hőse. A Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin és más szovjet vezetők által aláírt, hétfőn este Moszkvában nyil­vánosságra hozott nekrológ megállapítja: a kommunista párt és a szovjet állam ki­emelkedő vezetőjét ragadta el a halál. Fjodor Kulakov mezőgaz­dasági technikumot, majd mezőgazdasági főiskolát vég. zett. A Szovjetunió Kommu. nista Pártjának 1940 óta volt tagja. 1943 februárjától különbö­ző beosztásokban párt- és tanácsi munkát végzett. Fjo­dor Kulakov 1960-tól s sztavropoli határterület párt- bizottságának első titkára­ként dolgozott. 1964-től az SZKP KB mezőgazdasági osztályát vezette. 1965 szep­temberében megválasztották az SZKP KB titkárává. Az SZKP KB Politikai Bizott­ságának 1971 áprilisától volt tagja. Fjodor Kulakov — miként a nekrológ hangsúlyozza — mindazokon a posztokon, amelyekre a kommunista ' párt állította, nagy energiá­val és odaadással, hűen szol­gálta hazáját, Lenin nagy ügyét. Az SZKP KB Poli­tikai Bizottsága tagjaként aktívan részt vett annak te­vékenységében, becsülettel igazolta a párt bizalmát. —A párt hű fia, Fjodof Kulakov emléke örökké él a szovjet emberek szívében, mondja a szovjet vezetők ál­tal aláírt gyászjelentés. Fjodor Kulakov temetésé­re Andrej Kirilenko, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, az SZKP KB titkára vezetésével kormány- bizottság alakult. Fjodor Ku­lakov hamvait a Vörös té­rem, a Kreml falában helye­zik örök nyugalomra. hírek MEXIKÓVÁROS A spanyolországihoz ha­sonló tartálykocsi-robbanás súlyos balesetet okozott va­sárnap a legnagyobb hétvégi csúcsforgalomban egy mexi­kói autópályán. A mexikói fővárostól mintegy 85 kilo­méterre, eddig ismeretlen okból felroboant egy folyé­kony gázt szállító tartályko­csi és szemtanúk beszámolói szerint lángra lobbantott — legkevesebb tíz gépkocsit, köztük kirándulókat szállító autóbuszokat is. Az utat sze­gélyező fák és házak is tüzet fogtak. A szerencsétlenség következtében már eddig Is tizenöt személy vesztette éle­tét. A súlyos sebesültek szá­ma azonban meghaladja a 200-at, és félő, hogy közülük sokan nem fognak felépülni égési sebeikből VARSÓ Lengyelországban az okta­tás is igyekszik lépést tarta­ni a jelentős és egyre növek­vő flotta követelményeivel. Jelenleg a tengerészek szak­emberigényének kielégíté­sét három tengerészeti főis­kola. három kutatóintézet és egy ötéves technikum segíti. A legnagyobb múltra a gdyniai tengerészeti főiskola tekinthet vissza, amelyet 1920-ban alapítottak. Itt je­lenleg 1900 rendes és 700 le­velező, hallgató tanul. Az is­kola kiemelkedő képességeire jellemző, hogy eddig 67 be­jegyzett szabadalommal és 11 bejegyzett ha j óterv v*l büszkélkedhet.

Next

/
Thumbnails
Contents