Népújság, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-16 / 166. szám

Heti külpolitikai összefoglalónk Át események — címszavakban : HÉTFŐ: Mauritániában puccsal megdöntötték a kormányt — Szá­dat egyiptomi államfő Ausztriában találkozott Waldheim ENSZ-főtitkárral — Moszkvában és K'alugában három per kezdődött; kettőben hazaárulás és kémkedés, egyben szov­jetellenes agitáció és propaganda miatt emeltek vádat egy- egy személy ellen REDD: I Moszkvában megkezdődött a Béke-világtanács elnökségé­nek idei ülésszaka — Genfben megkezdte nyári ülésszakát a leszerelési bizottság — Kínai vadászgépek megsértették Vietnam légiterét — Kína beszüntette Albánia támogatá­sát — Az Afrikai Egységszervezet miniszteri tanácsa Khartoum ban a Közel-Kelet kérdéseit vitatta meg SZERDA: Megkezdődött Andrej Gromiko szovjet és Cyrus Vance amerikai külügyminiszter megbeszélése Genfben — Nem­zetközi megfigyelők megállapították: Bolíviában megha­misították a vasárnapi választási eredményeket — Baszk­földön terjed a nyugtalanság: San Sebastiannál vasútvo­nalat robbantottak fel CSÜTÖRTÖK: Carter amerikai elnök Bonnba érkezett hét vezető tőkés ország hétfőn kezdődő csúcsértekezletére — Szadat egyip­tomi államfő Ausztriában tárgyalt Weizman izraeli had­ügyminiszterrel — Hanoiban a kínaiak magatartása miatt eredménytelenül végződtek a vietnami—kínai megbeszélé­sek a kínai nemzetiségű lakosok dolgában PÉNTEK: .Ai]dre.i Gromiko Géniből hazaérkezett Moszkvába — Indiai látogatás után Pakisztánba utazott a török külügyminiszer — leng Sary kambodzsai miniszterelnök-helyettes Thai­földre látogatott — Ghánában a legfelsőbb katonai tanács­ra ruházták a végrehajtó hatalmat SZOMBAT: Carter amerikai elnök Nyugat-Berlinbe látogatott — Usz- $ tyinov marsall finnországi látogatásáról visszaérkezett <1 Moszkvába — Folytatódott az Afrikai Egységszervezet mi­V mszteri tanácsának ülése f * A hét 3 kérdése Indián Wigwam a Fehér Ház előtt: amerikai indiánok egy csoportja a kormány politikája elleni tüntetés során Wa= , shingtonba érkezett és az elnöki rezidencia előtt tábort vert. (Népújság telefotó — UPI—MTI—KS) ÁESZ miniszteri tanács Téma: a neokolonialista manőverek Két napon át tárgyalt Genfben Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter és amerikai kollégája, Cyrus Vance. A tanácskozás fő té­mája a hadászati fegyverkor, látozással kapcsolatos kérdés­komplexum volt, de szóba kerültek általában a kétolda­lú kapcsolatok, valamint a közel-keleti válság és rövi­den az afrikai kontinens problémái is. Vajon miként látja a világ a SALT-tárgya- láfok jelenlegi helyzetét? Mauritániában, ebben az észak-afrikai országban a hét elején vértelen puccsal meg­döntötték a kormányt. Merre ’art most Mauritánia új ve­zetése? A pekingi külpolitika két területen is fölöttébb aktív volt a héten. Jelentések szá­molnak be arról, hogy a tár­gyalóteremben is, katonai te­rületen is éleződött Kína és Vietnam viszonya és a pe­kingi vezetés Európában is fellépett: hivatalosan beje­lentették, hogy beszüntetik Albánia támogatását. Mit je­lentenek a kínai külpolitika új lépései? Miként látja a. világ a SA LT-tárg válások jelenle­gi helyzetét? A szovjet és az amerikai külügyminiszter megbeszélé­seinek már első kommentár­jai is azt húzták alá: a SALT volt a tanácskozás központi témája. Ez azért fontos, mert az amerikai héják (az ameri­kai és a nyugat-európai saj­tó egy részének rendkívül hangos támogatásával) azt követelték: Vance inkább a moszkvai kémkedési perekről beszéljen, az „emberi jogo­kat” emlegesse, azaz a Szov­jetunió belügyeibe kíséreljen meg beavatkozni, mintsem a stratégiai fegyverzet korláto­zásáról szóló megállapodást készítse elő. Végül is nem a héják elképzelése szerint ala­kult a genfi tárgyalási prog­ram, bár alighanem hiba lenne elhallgatni, hogy erre a megbeszélésre a nemzetközi kapcsolatok ellentmondásos időszakában került sor. Hosszú idő óta ez a megbe­szélés volt a legbizalmasab- ban kezelt — a legszemfüle­sebb amerikai hírlapírók sem állították, hogy „pontosan is­merik” a két nap megbeszé­léseinek teljes anyagát. Ma már világos: a SALT-egyez- mény végleges megszövege­zéséhez és aláírásához to­vábbi tárgyalásokra, néhány, még nyitott kérdés megoldá­sára van szükség. Gromiko megjegyzése — ..Vlagyivosztok óta elég sok idő telt már el, tehát nem azon az egy-két napfelkeltén múlik immár a megegyezés” — a lényeget fe­GhMsmsm 1918. július 16.. vasárnap jezi ki. Inkább tartson to­vább a tárgyalás, de legyen alapos a szerződés. Egyéb­ként mint a két külügymi­niszter azt mondta az újság­íróknak: remélhető, hogy az idén megkötik a megállapo­dást. A genfi megbeszélések abból a szempontból is je­lentősek, hogy ezúttal mind a két fél új elképzeléseket, új javaslatokat is felvetett. A katonai szakemberek úgy vélik, szó esett az amerikaiak által „Backfire” néven emle­getett szovjet bombázórepülő­gépről, amely közepes ható- távolságú fegyver és szerin­tük hadihajók és nyugat-eu­rópai taktikai célok ellen len­ne bevethető. Az amerikaiak előterjesztették azt az elkép­zelésüket, amely egyetlen ra­kétasiló helyett egész kilövő­bázis-komplexumot használ­na fel egy-egy rakéta elhe­lyezésére. A különböző új el. képzeléseket a felek részle­tesen, alaposan tanulmányoz­ni akarják. Ezért újabb kül­ügyminiszteri megbeszélések­re van szükség. Vance és Gromiko — ha előbb nem — az ENSZ-közgyúlés őszi ülés­szakán, szeptemberben újra Nemrég egy bejrúti élelmi­szer-kereskedő kereste fel a budapesti Hilton Szállót, és bejelentette: Magyarorszá­gon szeretné megünnepelni anak a kapcsolatnak a 25. évfordulóját, amely cégét magyar vállalatokhoz fűzi. Az ünnepség, amelynek meg­hívottal között magyar és külföldi bankok képviselői egyaránt ott voltak — tulaj­donképpen jelképes volt. Pél­dázta a fejlődő országok nyújtotta lehetőségeket, azt, hogy a korábban legfeljebb egy-egy eseti üzleti megálla­podással szereplő közel-kele­ti vásárlók immár rendsze­resen partnereink közé tar­toznak. Ha már a bejrúti ke­reskedőt említem, érdemes elmondani: a libanoni ma­gánvállalkozó nagyrészt a Magyarországról importált baromfinak, sajtoknak és konzerveknek köszönheti gyarapodó forgalmát, üzleti sikereit. JÖ VEVŐINK De tágítsuk szélesebbre a kört. Többet mond a fejlődő országokhoz fűződő kapcso­latokról a Külkereskedelmi Minisztériumban nyilvántar­tott adat: a fejlődő országok­kal 1977-ben gyorsabban nö­vekedett forgalmunk, mint a nem szocialista partnerek­kel, és külkereskedelmünk egésze. Összforgalmúnkon belül a fejlődő országok ré­szesedése importunkból az találkozik. A genfi sajtóérte­kezleten megkérdezték a szovjet külügyminisztert Brezsnyev és Carter csúcsta­lálkozójának lehetőségéről. „Bizonyos körülmények kö­zött ez lehetséges” — mond­ta a szovjet külügyminisz­ter, de hozzátette: a témát nem vitatták meg. Merre tart Mauritánia új vezetése? A hétfő hajnali vértelen államcsíny, amely eltávolí­totta helyéről Daddah mau- ritániai elnököt, valószínűleg nem hozott lényeges változást az észak-afrikai ország kül­politikájában. Az új kormány élén álló Salek alezredes ki­jelentette: az államcsínyt „belpolitikai imperatívuszok tették szükségessé”, a külpo­litikára nem lesz hatása. A mauritániai főváros, Nauak- chott nyugodtan vette tudo­másul a változást. A 15 tagú új kormányban hét tárca ka­tonáké, nyolc polgári szemé­lyeké — a civilek a naciona­lista-konzervatív rétegek kép­viselői és a legtekintélyesebb, leggazdagabb törzsi családok­ból származnak. A hét ka­tonatiszt francia katonai is­kolában végzett. A francia sajtó egy része megállapítot­ta: „a megbuktatott elnök­nek azért kellett távoznia, mert gyenge volt, kompro­misszumra hajlandó a Poli- sario Fronttal és Algériával”. A Szahara népének szabadsá­gáért és önállóságáért küzdő Polisario Front a hét dere­kán, nem sokkal az új mau­ritániai kormány állásfogla­lása előtt bejelentette, hogy ideiglenesen és egyoldalúan tűzszünetre utasítja a Mau. ritánia területén fegyveres akciókat végrehajtó egysége­it. Ám az ország legszoro­sabb szövetségesének, Marok­kónak egyik minisztere, ami­kor a tűzszünet híréről kér­dezték meg francia újságírók, „elterelő, félrevezető had­mozdulatnak” mondot­ta, s hozzátette, „mi bé­két akarunk, de nem mind­egy, milyen áron". Mit jelentenek a kínai külpolitika új lépései? Hanoiban bejelentették: eredménytelenül fejeződtek be azok a vietnami—kínai megbeszélések, amelyek az úgynevezett „menekült kí­naiak” kérdésében folytak. A vietnami fél a leghatározot­tabban visszautasította azo­kat a kínai rágalmakat, ame­lyek szerint Vietnamban „ül­dözik” a kínai nemzetiségűe­ket. Jellemző egyébként, hogy amikor a vietnami fél 1976, évi 5,6 százalékról 7,1 százalékra, exportunkból 8,2- ről 8,9 százalékra emelkedett, Kiváltképpen figyelmet ér­demel, hogy kivitelünk leg­gyorsabban növekvő ágazata a mezőgazdasági és élelmi- szeripari ; az élő állat és álla­ti termékek exportjának ér­téke csaknem 2,5-szeresére, a növényi eredetű élelmiszer- ipari termékeké több mint 80 százalékkal emelkedett; jó vevői termékeinknek Líbia, Algéria, Kuvait és Szaúd- arábia. De nemcsak az élel­miszerek, hanem az ipari fogyasztási cikkek kivitele is gyorsan, hozzávetőleg 40—45 százalékkal nőtt. önként felmerült a kérdés; a mai nehéz világpiaci hely­zetben mit érnek a javuló külkereskedelmi kapcsolatok Magyarország számára? Mi­lyen előnyök fűződnek akár a behozatal, akár a kivitel további gyarapításához; gaz­daságunk mit nyerhet a fej­lődő országokhoz fűződő kap­csolatok erősödésével? NEM KESUDIÓPIAC A kérdésekre már azért is érdemes megfogalmazni a pontos válaszokat, mert segí­tenek egy még ma is létező tévhit eloszlatásában. Neve­zetesen abban,hogy gazdasá­gunknak a fejlődő országok csak amolyan tartalékot, ke- sudiópiacot jelentenek, illet­ve hogy ide úgyszólván min­dent el lehet adni. esetleg azt átadta a megbeszéléseken annak a másfél ezer Kambod­zsából menekült kínaiak a névsorát, akik szeretnének visszatérni Kínába, a pekin­gi küldöttség még csak a név­sort sem volt hajlandó át­venni. Ez a reagálás is mu­tatja: egyáltalán nem a kül­földön élő kínaiak védelme volt a pekingi vezetés célja, amikor a megbeszélésekre el­indult. Peking már régóta kí­sérletezett azzal, hogy a ma­ga oldalára állítsa Vietna­mot. Amikor kiderült, hogy az nem lehetséges, — hiszen Vietnam a szocialista közös­ség országai mellett áll a vi­lágpolitika minden kérdésé­ben — Peking szövetségese, Kambodzsa nyitott frontot Hanoi ellen. A legkisebb mértékben sem zavarta a pekingi vezetőket az a tény. hogy a Vietnamra támadó kambodzsaiak kínai nemzeti­ségű parasztok ezreit tették hajléktalanná és hajtották át határon. Bizonyos szempontból a kí­naiak a Vietnam elleni kam­pánya segítette végkifej lés­hez a Peking és Tirana kö­zötti szakítást is. Pekingben bejelentették: Kína azonnali hatállyal beszünteti az Albá­niának folyósított összes gaz­dasági, pénzügyi és katonai segélyt és visszavonja Albá­niában levő szakértőit. Ez a már régóta érlelődő *es most nyilvánosságra hozott szakí­tás a tiranai válasz szerint azért következett be, mert „a kínai kormány és annak vezetői nagyhatalmi dölyfük- ben megszegik a két fél ál­tal hivatalosan kötött megál­lapodásokat, lábbal tiporják a marxizmus—leninizmust és a proletár internacionaliz­mus elveit”. A teljes képhez hozzá tartozik, hogy az egyéb­ként a szocialista közösség­gel is szemben álló tiranai vezetés néhány nappal ez­előtt félreérthetetlenül Viet­nam mellé állt a szocialista országot Kambodzsával és Kínával szembeállító súlyos konfliktusban. Ez az albán állásfoglalás érlelte meg Pe­kingben a döntést, a szakítás teljességét és nyilvánosságra hozatalát illetően. A Hanoi­ban tanúsított magatartás a tárgyalóasztalnál, a Kambod­zsának adott fegyveres tá­mogatás, az Albániával tör­tént szakítás ugyanannak a külpolitikai vonalnak más és más területen történő kifeje­ződése. Ez a politika nagy­hatalmi, szélsőségesen so­viniszta és türelmetlenül he­gemóniára tör és közös az alapja a szovjetellenesség. Gárdos Miklós is, amit az iparilag fejlett országokban már nem vásá­rolnak meg tőlünk. A kivitt termékek listájá­nak tanulmányozása csakúgy mint a behozatal alakulása arról kell, hogy meggyőzze a szemlélődőt : a fejlődő orszá­gok Magyarország fontos külkereskedelmi, gazdasági partnerei. Jelenlegi és távlati céljaink arra mutatnak, hogy az egyszerű kereskedelmi megállapodások helyébe mindinkább a szorosabb együttműködés, a közös vál­lalkozás, a hosszú távú meg­állapodás lép. Ennek okai kö­zött szerepel az, hogy a fej­lődő országok piacán is mind nagyobb konkurrenciával ta­lálja magát szemben a ma­gyar vállalkozó — tehát ter­mékeinknek itt is a legna­gyobb mértékben versenyké­pesnek kell lenniük —, más­részt, hogy fejlődő országok­ból származó importtermé­kekkel előnyösen segíthetjük termelési szerkezetünk átala­kítását, a hazai fogyasztók választékosabb, jobb ellátá­sát. VILÁGCÉGEKKEL VERSENYEZVE Csak néhány ismertebb példát ezekre. Napjainkban mind gyakoribb az olyan új­sághír, amely arról szól. hogy Irakban. Algériában, Kuvait- ban stb. versenytárgyaláso­kon nyert megrendelést, az Egyesült Izzó, a Komplex Az Afrikai Egységszerve­zet miniszteri tanácsa Khar- toumban zajló ülésszakának tanácskozásán harminc tag­állam képviselője fejtette ki véleményét nem afrikai ál­lamok afrikai tevékenységé­ről és a neokolonialista manő­verek ellen teendő intézke­désekről. A kontinens gyúlékony pontjain fekvő, egymással szemben álló tagállámok köl­csönösen támadták egymást, így például Csád újra előho­zakodott azzal, hogy Líbia katonákat állomásoztat Csád északi területén és támogatja a kormányzat ellen harcot vívó Frolinatot. Ali Abdes Szalam Triki líbiai külügy­Carter elnök ráparancsolt Young amerikai ENSZ-nagy- követre, hogy az amerikai politikai foglyokról szóló „inkorrekt”, rosszul időzített és az amerikai külpolitiká­nak ártó kijelentése után tartsa a száját — közölte egy amerikai hivatalos személyi­ség szombaton Bonnbaa Az elnök értesülések sze­rint Cyrus ,Vance külügymi­niszter útján üzent Young­vagy a Bábolnai Mezőgazda­sági Kombinát Azaz más — rendszerint tőkeerős, neves — világcégekkel kellett meg­mérkőzni árban, minőségben, szállítási határidőben, hogy egy-egy százezres, vagy több millió dolláros megrendelést elnyerjen. Tény, ma már fo­gyasztási cikkek nagy részét (például televíziót) is csak nagyon szigorú próbák, ke­reskedelmi versenyeztetés után lehet szállítani fejlődő országokba, élelmiszereink minőségét rendszeresen el­lenőrzik, s a legkisebb minő­ségi kifogást is szóvá teszik fejlődő országbeli vevőink. Tehát egyáltalán nem igaz az, hogy a fejlődő országok ma mindenféle termék előtt nyitva állnak. Éppen ellen­kezőleg — a nemzetközi pia­cokon szokásos minőségi, megbízhatósági követelmé­nyek mellett — arra is szük­ség van, hogy egyedi igények­nek (időjárás, karbantartás) megfeleljenek a magyar áru­cikkek. Néhány sikeres vál­lalkozás alapján — Bábolnai Mazőgazdasági Kombinát rendszerexportja, az Egye­sült Izzó lámpagyártó üzemei­nek eladása stb. — bebizo­nyosodott, hogy a sajátos, magas követelményeknek a jól felkészült hazai vállala­tok képesek megfelelni. A fejlődő országok né­hány — elsősorban könnyű­ipari — ágazatban az utóbbi 15 esztendőben korszerű ter­melőüzemeket létesítettek, — jórészt a legkorszerűbb tech­nika alapján. Iránban vi­szonylag magas színvonalú cipőgyártás és bőrkonfekció­ipar, Indiában, Pakisztánban, Brazíliában, Uruguayban, Ar­miniszter tiltakozott a csádi vádaskodások ellen és köve­telte, hogy a csádi külügy­miniszter bizonyítékokkal támassza alá állítását. Paulo Jorge angolai és Fe­leke Gedle Giorgisz etíópíai külügyminiszter felszólalásá­ban bírálta a nyugati propa­ganda azon próbálkozásait, hogy a Szovjetunió, Kuba és a többi szocialista ország An­golának és Etiópiának nyúj­tott segítsége körül nagy lár­mát csapjon és rágalmaival leplezze azokat a neokolonia­lista érdekeket, amelyek ve­szélyeztetése esetén a nyuga­ti hatalmak azonnal beavat­koznak Afrikában. nak, hogy nem szeretné, ha hasonló eset előfordulna. A nyilatkozó tisztségviselő szerint Vance és Young genfi találkozóján nem került szó­ba Young visszavonulása. A képviselőházban nagy több­séggel elvetették Young le­váltásának lehetőségét és ha­sonló eredmény várható, ha a kérdés egyáltalán szava­zásra kerül a szenátusban. gentínában stb. ruházati ter­melés alakult ki. Közismert, hogy nagy multinacionális tőkés cégek helyezték ki ide s más távol-keleti országok­ba egyebek mellett olyan gyáraikat, ahol felsőruházati cikkeket, farmeröltönyöket, trikókat készítenek. A vilá­gon mindenütt megtalálha­tók már az üzletekben e gyá­rak termékei — így nálunk is megvásárolható egyebek mellett a Dél-Amerikából érkezett farmernadrág ép­pen úgy, mint az indiai női divatingruha, a kényelmes férfiing. TALÁLKOZÓ ÉRDEKEK A fejlődő országok mind észrevehetőbben törekszenek feldolgozott termékeik ex­portjára, mert ez számukra előnyösebb kivitelt jelent, mint az alapanyag-, vagy az élelmiszerexport. A magyar gazdaság érdekei ebben ta­lálkozhatnak a fejlődő or­szágok vállalatainak szándé­kaival. Hiszen alapos gazda­ságossági vizsgálatokkal meg lehet találni azokat a termé­keket, amelyeket hasznosabb lenne külföldről megvásárol­ni — a fejlődő országok­ból —, mint itthon gyártani. S ez nem csupán az üzletek­ben gyors karriert befutott ruházati termékekre vonat­kozik, hanem más olyan hasz­nálati cikkekre, kisgépekre is. amelyek mutatóban már elkerültek hozzánk. Gondol­junk csak azokra a szerszá­mokra, játékokra, táskará­diókra, amelyeken ez a fel­irat olvasható: Made in India. Matkó István Kapcsolataink a fejlődőkkel Figyelmeztetés Youngnak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents