Népújság, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-08 / 133. szám

SZERDA ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: A barát pálfordulása A HETEK ÖTA TARTÓ Vietnam-ellenes kínai kampány nemcsak a két ország sok évtizedes viszo­nyában okoz törést, hanem hatást gyakorolhat a tér­ség meglehetősen érzékeny politikai és biztonsági rendszerére. Mint ismeretes, a pekingi propaganda­akciókra az szolgáltatott ürügyet, hogy Vietnam „há­látlannak bizonyult, s felrúgta a két ország barátsá­gát”, amikor a déli országrész tőkés iparának és ke­reskedelmének átszervezése közben úgymond kínai­ellenes kampányba kezdett. Súlyos vádak ezek, ame­lyeknek azonban semmi alapjuk sincs. A KtNAI KORMÁNY ellenséges magatartásának valódi okaira enged következtetni egyebek között az a tény, hogy az amerikai agresszió fölötti győzelem kivívása, a két országrész egyesítése után kínai rész­ről csökkentették a Vietnamnak szánt segélynyújtást. Mi több, Peking ez év tavaszára valamennyi szakér­tőjét kivonta a Kínai Népköztársaság segítségével épülő vietnami beruházásokról. E lépésre pedig min­den jel szerint valamilyen hosszú távra szóló politikai döntés nyomán, nem pedig a Vietnamban élő kínaiak­ra való tekintettel került sor. Erre utaló, figyelemre méltó tényező, hogy Peking a tengerentúl élő kínaiak­hoz fűződő kapcsolatokat mindig alárendelte pilla­natnyi politikai érdekeinek. Ezt teszi most Kam­bodzsa esetében is. Az ott élő kínaiak elleni atroci­tásokról — nem hogy rossz szót — egyetlen szót sem ejtenek Pekingben. Nincs hivatalos tiltakozás, nincs sajtókampány, sem megtorló intézkedésekkel való fenyegetőzés. A kérdés jogos: talán csak nem azért hunynak szemet Pekingben, mert Kambodzsa ellen­ségesen viseltetik a szocialista Vietnam iránt és — nem utolsósorban kínai bátorításra — katonai ak­ciókra ragadtatta magát? Van azonban még egy figyelemre méltó eleme a kínai magatartásnak, annak, hogy szembefordult a szocialista Vietnammal. Ez pedig az, hogy Pekingben habozás nélkül ellenséggé nyilvánítják mindazokat, akik nem hajlandók asszisztálni a szovjetellenes kínai mesterkedésekhez, s nem támogatják Kína ha­talmi törekvéseit az ázsiai térségben. A KÍNAI MAGATARTÁST JELLEMEZVE az egyik hanoi lap kommentárja igy fogalmazott: „Vietnam népe a szabadságért és a függetlenségért vívott küzdelemben nem ismert megalkuvást, és mindig tisztában volt vele, ki az ellenség és ki a ba­rát. A barátokhoz, legyenek azok közeliek vagy távo- liak, mindig hűségesnek bizonyult. Hűségük azonban nem jelent vakságot. Ostobák lennénk, ha nem ven­nénk észre, amikor a barátok megváltoznak.” Már­pedig a jelek szerint Kína megváltozott. Kanyó András í <#iMAAAAAAAAAőAAAAAAAAAAAAŐAAAAAAMA\\V^VVWVW^vWiAAőAAAAAA> a Peking a leszerelés ellen — A kínai kormánykörök­nek arra irányuló kísérletei, hogy a nemzetközi feszültség élezésének és új katonai ka­landok provokálásának útján szabotálják a leszerelést, el­lenkezik a népek, köztük a kínai nép várakozásaival és törekvéseivel — írja szerdai számában a Szovjetszkaja Rosszija. A lap megállapítja, hogy a kínai vezetők min­den nemzetközi konfliktus kiélezésére törekednek, hogy felhasználhassák azokat a Vietnami válasz a kambodzsai jegyzékre A vietnami külügyminisz­térium a kambodzsai kül­ügyminisztériumhoz intézett jegyzékben fejtette ki véle­ményét Phnom Penh május 15-i, úgynevezett tárgyalási javaslatairól. A jegyzék to­vábbítására Laoszt kérték fel, amelynek Phnom Penh-i nagykövetsége egyben Viet­nam érdekeit is képviseli. A jegyzék hangoztatja, hogy a Vietnami Szocialista Köztársaság határozottan megvédi függetlenségét és szuverenitását, és tisztelet­ben tartja Kambodzsa füg­getlenségét és szuverenitását is. A jegyzék emlékeztet a VSZK kormányának febru­ár 5-i hárompontos javasla­tára, majd megállapítja: ez a kezdeményezés a világ­közvélemény széles támoga­tására talált, Kambodzsa azonban nem foglalt hivata­losan állást. Április 10-én a VSZK külügyminisztere jegy­zéket intézett kambozsai partneréhez, és megismétel­te a hárompontos javaslatot és pozitív választ kért rá. Sajnálatos, hogy a kambod­zsai fél elutasította ennek a jegyzéknek az átvételét. A fegyveres konfliktus mi­hamarabb történő befejezé­se, s a két ország kapcsola­tainak rendezésére irányuló tárgyalások azonnali meg­kezdése érdekében a VSZK kormánya javaslatait közli ezután a válasz. Peru a veszélyzónában SORTÜZEK DÖRRENNEK a perui főváros utcáin. Harc­kocsik állnak hevenyészve emelt barrikádok előtt. Szak- szervezeti aktivisták remény­telennek tűnő, de hősies sztrájkokkal harcolnak a ka­tonai kormányzat fokozódó nyomása és a tömegekre ne­hezedő, mind gyötrőbb gaz­dasági terhek elten. Peruban, ahol 1968-ban, éppen 10 esz­tendeje. egy nagy reménye­ket keltő, haladó katonai kormányzat jutott uralom­ra — a helyzet a forrpontra feszült. Az 1968-ban meg­kezdődött nagy kísérlet után ez a kormányzat mindin­kább elvesztette haladó jel­legét. A régi reformpolitika ke­retei helyenként megmarad­tak ugyan, de mindinkább a katonai rendszer elnyomó vonásai kerülnek előtérbe. Ilyen forró helyzetben kel­lene megtartani néhány nap múlva, június 18-án, a par­lamenti választásokat. Ezé. ken a választásokon 12 párt vesz részt, említésre méltó mozgási szabadságuk azon­ban csak a centrumtól a jobboldalig terjedő pártok­nak van. Valójában nyílt kérdés, hogy a pattanásig feszült helyzetben megtart­ják-e a választást vágy a ka­tonai kormány egyes cso­portjai puccsot hajtanak vég­re? Éppen ilyen nyílt kér­dés az is. hogy iobb lenne-e a perui tömegek szemoont- jából egy centrum—jobbol­dali nolgári hatalom a mind­inkább jobbra csúszó katonai kormányzatnál ? Ügy tűnik, hogy tíz évvel a nagy reformremények után Peru csak két rossz között Gk.ílmisU Utti. június 8.. csütörtök választhat — s ez az egy évtizeddel korábban „perui útnak” nevezett, ígéretes for­radalom igazi tragédiája. An­nak idején éppen a „perui út” alapján szinte elméleti mélységben is felülvizsgál­ták a latin-amerikai katonai rendszerek szerepét. Peru volt az a példa, amelynek alapján úgy értékelték, hogy bizonyos társadalmi-politikai feltételek között Latin-Ame- rikában egy katonai hatalom haladó szerepet is betölthet. Az első évek igazolták is ezt a várakozást. Peruban a ka­tonai. kormányzat egész sor, a nép érdekeit szem előtt tartó intézkedést valósított meg : végrehajtották Latin- Amerika egyik leghaladóbb földreformját, államosították az olajtermelést és -feldol­gozást. valamint a gazdaság és export szempontjából dön­tő jelentőségű halászatot és hallisztipart. A NAGY LENDÜLETŰ első korszak után azonban a reformmozgalom egyre in­kább kifulladt. Ennek számos oka volt. Társadalmi szem­pontból talán mindenekelőtt az, hogy a változásokat ka­tonai módszerekkel, a meg­levő, következetesen haladó politikai pártok és szakszer­vezetek kizárásával kívánták megvalósítani. Szerepet ját­szottak a tömegektől elszi­getelt katonai vezetés belső nézeteltérései, amelvek kö­vetkeztében a határozottab­ban reformhajlandóságú Ve­lasco tábornokot néhány év­vel ezelőtt a hagyományo­sabb katonapolitikus. Mora­les Bermudez tábornok vál­totta fel. Végül, a reformkurzus fe­lett kondította meg a lélek­harangot az általános tőkés válság perui lecsapódása is. A tőkés krízis következté­ben a világpiacon esett a réz világpiaci ára, és ezzel egy- időben tengerbiológiai okok­ból (a halvándorlás Irányá­nak változásai miatt) súlyos válságba jutott a halliszt­ipar. Az 1974-től kezdve ál­landóan éleződő gazdasági nehézségek olyan országra nehezednek, amely a re­formkurzus első szakaszában a hazai és nemzetközi mo­nopoltőke szabotázstevékeny­ségének középpontjában ál­lott. Gyakorlatban ez a be­ruházási tevékenység sza- botálását, illetve a tőke me­nekülését 'jelentette. A ka­tonai kormányzat jobboldali fordulata sem változtatta meg ezt az irányzatot; a fordulat ugyanis nem volt elég éles ahhoz, hogy a vál­ság következtében egvébként is lanyhuló külföldi beruhá­zási tevékenységet újjáélesz- sze. Az ország nemzetközi adósságainak értéke megkö­zelíti a hatmilliárd dollárt. Ez azt jelenti, hogy kamat fejében évente annyit kell fi­zetni, amennyi az egész perui kivitel fele! Ráadásul az ela. dósodás közben még fokozódik, miután a fizetési mérleg hi­ánya 800 millió dollár körül van. Az árak az utóbbi két évben megkétszereződtek, a munkanélküliek száma pedig eléri a munkaképes lakos­ság felét. MINT ILYENKOR SZO­KÁSOS, a nemzetközi pénz. I ügyi alap (IMF) Peru eseté- | ben is igen brutális feltéte­lektől teszi függővé hitelei- I nek folyósítását. Ezek a fel­tételek a tőkés stabil'záció szabályai szerint: a deviza leértékelése, szigorú import- korlátozás. általános adónö­velés, a béremelések lehetet­lenné tétele. Az említett in­tézkedések hatására az utób­bi egy esztendőben körül­belül 30 százalékkal esett a bérből és fizetésből élők élet. színvonala. Ez váltotta ki azokat a megmozdulásokat, amilyeket a katonai kor­mány tankokkal és sortüzek- kel próbál megakadályozni. (-i-e) hegemonisztikus stratégiájuk céljaira. Elsőrendű vágyuk konfliktust előidézni a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok között. Ennek érdeké­ben nagy engedményeket tesznek az Egyesült Álla­moknak: ténylegesen hozzá­járulnak a „két Kína” lété­hez; ösztönzik az amerikai katonai jelenlétet Nyugat- Európában. Dél- és Délke- let-Azsiában, valamint a vi­lág más térségeiben; támo­gatják az agresszív katonai szövetségeket; helyeslik az imperialista beavatkozást más országok ügyeibe. — Kihívást intézve min­den békeszerető néphez, Peking demonstratív módpn folytatja a nukleáris és termo­nukleáris fegyverek kipró­bálását, ami radioaktivitás­sal szennyezi a légkört, ve­szélyezteti mind Kínában, mind a szomszédos orszá­gokban embermilliók életét és egészségét. Pekingben nyíltan hangoztatják, hogy létre kell hozniok saját ne­utronfegyverüket. — Kína nem vállal magá­ra semmi olyan kötelezett­séget, amely akadályozná nagyarányú militarizálási kampányának megvalósítá­sában, fegyverzetének növe­lésében. Ez ideig nemcsak, hogy nem írt alá egyetlen olyan nemzetközi egyez­ményt sem, amely a leszere­lést szolgálja, hanem min­den módon igyekszik is meg­hiúsítani é területen minden kezdeményezést. A Szovjetszkaja Rosszija emlékeztet azokra a próbál­kozásokra, amelyekkel Pe­king meg akarta hiúsítani az ENSZ-közgyűlés rendkí­vüli leszerelési ülésszakának összehívását. Mikor pedig ez nem sikerült neki, elhatároz­ta, hogy elküldi az ülésszak­ra képviselőit, akik nyilván­való nemtelen célokkal ér­keztek New Yorkba. Huang Hua kínai külügyminiszter a háború megszállott híveként szerepelt az ülésszakon, hir­detve. hogy a háború elke­rülhetetlen, a békét megvé­deni nem lehet, különösen nem a leszerelés útján. Eszerint Kína jelenlegi vezetői egy táborban van­nak, egyes nyugati hatalmak kormányköreinek legagresz- szívabb képviselőivel, a NATO és más imperialista katonai tömbök militaris­táival — mutat rá végezetül a Szovjetszkaja Rosszija. Támadnak a DC „héjái" A vasárnapi olasz népszavazás előtt Sitnó Endre, az MTI tudó­sítója jelenti: Néhány nappal a június 11-én kitűzött népszavazás előtt a kereszténydemokrata párt (DC) „héjái” szembe­fordultak pártjuk hivatalos vonalával és felszólították a választókat, hogy szavazza­lak a pártok állami dotálá­sára vonatkozó törvény ha­tálytalanítására úgy, aho­gyan azt a szélsőbaloldal és a szélsőjobboldal is javasol­ja. Massimo de Carolis, a DC „héjáinak” egyik vezetője a római La Repubblica szer­dai számában megjelent nyi­latkozatában bírálta a párt vezetőségének nagy részét és kijelentette, hogy mind a kormányban, mind a DC ve­zetőségében vannak olyanok, akik nem értenek egyet sa­ját pártjuk vonalával. De Carolis a Panorama című he­tilap legfrissebb számában megjelent nyilatkozatában személy szerint támadta Zaccagnini főtitkárt és And­reotti kormányfőt, mert sze­rinte — „túlságosan gyengék a kommunistákkal szemben”. A L’Unita, ezzel a nyilatko­zattal kapcsolatban felhívja a figyelmet arra, hogy a DC- ben „új jobboldalként” szá­mon tartott erők megpróbál­nak nagyobb befolyásra szert tenni a DC országos tanácsá­ban (központi bizottságában) és elmozdítani a Zaccagnini vezette titkárságot, amely Moro politikáját folytatja. Kereszténydemokrata ve­zető körökben „megenged­hetetlennek” nevezték De Carolis támadását. Flaminio Piccoli, a DC vezetőségi tag­ja, a párt képviselőházi cso­portjának elnöke annak a reményének adott hangot, hogy De Carolis levonja a szükséges konzekvenciát ma­gatartásából. .. Piccoli a La Pepubblicanak adott nyilat­kozatában azt mondta, hogy kezd aggódni a népszavazás kimenetele miatt. Paolo Bu fali ni és Armando Cossutta, az OKP vezetőségi tagjai az olasz tv „politikai tribün” című műsorában is­mét felszólították a választó­kat, hogy a referendumon szavazzanak „nem”-mel. igen súlyos következmé­nyekkel járna a demokrácia szempontjából az, ha a doL gozék vasárnap tömegesen távol maradnának az urnák­tól — jelentette ki Bufalini. „Várt szenzáció’ r Uj belügyminiszter az NSZK-ban „Várt szenzációként” ha­tott a nyugatnémet főváros­ban, hogy Werner Maihofer szabaddemokrata belügymi­niszter benyújtotta lemondá­sát. Pártja, az FDP javasla­tára a szociálliberális koalí­cióban utódja Gerhart Ru­dolf Baum lesz. Schmidt kancellár a lemondást és az új jelölést elfogadta és Wal­ter Scheel köztársasági el­nök elé terjeszti. Maihofer a kormányfőhöz írt lemondó levelében dön­tését kizárólag azzal indo­kolta. hogy az általa vezetett hatóságok a terroristák elle­ni küzdelemben csődöt mondtak. Mint egy függet­len szakértői jelentés a na­pokban megállapította, Hanns-Martin Schleyer ta­valy őszi elrablása után a tettesek és túszuk tartózko­dási helyét idejében felfe­dezték, de a rendőrség kap­kodása, a felsőbb szervek utasításainak ellentmondá­sos, zűrzavaros volta miatt az információ nem jutott el rendeltetési helyére. Ezzel betelt a pohár a belügymi­niszter számára, akinek sze­mélye már korábban is több politikai botrány kapcsán vált ismertté. Maihofert terhelte a fele­lősség azért, hogy a nyugat­német biztonsági szolgálat emberei törvényellenesen betörtek Klaus Traube atomtudós lakásába és le­hallgatták beszélgetéseit. A belügyminisztérium hatás­körébe tartozó nyugatnémet határőrség — mint néhány hete kiderült — ugyancsak törvénytelenül kimutatást vezetett a határon átlépők­nél talált újságokról, illetve a kémelhárításhoz továbbí­tott minden adatot, amely „nem kívánatos” szerveze­tekhez való tartozásukat bi­zonyította. Maihofer hosz- szabb ideje a kormányban helyet foglaló „négyesfogat” (Genscher külügyminiszter­rel, Lambsdorff gazdaság­ügyi miniszterrel és Érti mezőgazdasági miniszterrel) leggyengébb láncszemének számított, lemondásáról he­tek óta híresztelések voltak forgalomban. Maihofer utódja, Gerhardt’ Baum eddig belügyminiszté­riumi államtitkár volt és 1972 óta a parlamentben képviselte miniszterét. Az FDP-n belül a balszárny egyik vezető képviselőjeként tartják számon. Kinevezésé­vel — bonni jól értesült for­rások szerint — az SDP— FDP koalícióban mindenki elégedett. Brüsszel megliesztt a ziel kérdésről A belga kormány úgyne.3 vezett miniszteri válságtr- zottsága szerdán déleid; fi ülést tartott. Ezt kövi ően a hadügyminisztérium be!elen- tette. hogy a Shabában tar­tózkodó belga csapatokat ..fo­kozatosan visszavonták* olyan mértékben, ahogyan azokat afrikai haderők vált­ják fel”. A zairei kérdéssel tovább­ra is számos nyugati nemzet­közi fórum foglalkozik Hét­főn Koppenhágában a Közös Piac külügyminisztériumai magas szintű konferenciát tartanak, amelynek nani. rendién a nol'tikai együtt­működés kérdései szerepei-, nek. A legfontosabb napiren­di pontként Afrika, s ezen belül Zaire és TDél-Afrik? problémáit vitatiák meg. A jövő héten Brüsszelben 12 ország képviselői ülnek össze, a Zairének nyúitandó nagyarányú gazdasági segély kérdésének megvitatására. Mint a belga küliigyminisz- *érium szóvivőié szerdán hangoztatta, a kétnapos ér­tekezleten nem lesz szó ka­tonai problémákról. Elfogták a moszkvai metrórobbantás tetteseit Elfogták a moszkvai met- rórobbantás tetteseit. A szov­jet sajtó már beszámolt ar­ról- hogy 1977. január 8-án a moszkvai metró egyik ko­csijában robbanás történt, amely több halálos áldozatot követelt. A TASZSZ jelentése sze­rint a Szovjet állambiztonsá­gi bizottság szervei felkutat­ták és letartóztatták a tette­seket. A letartóztatott sze­mélyek a vizsgálati eljárás során beismerték, hogy a robbantást ők haitották vég­re, s hogy más bűntetteket is elkövettek. A felelősségre vo­nási eljárás folytatódik. i Nyolc között az osztrákok A labdarúgó világbajnok­ság szerdai játéknapján a harmadik csoportban is túl­jutottak a csapatok a máso­dik fordulón. AUSZTRIA—SVÉDORSZÁG 1—0 (1—0) Buenos Aires 45 ezer néző. V. : Corver (holland)). Az első félidő 42. percében büntetőből szerezte győztes gólját Ausztria válogatottja. Ekkor Borg buktatta a 16- oson belül a kapura törő Krankl-t, a megítélt 11-est Krankl értékesítette. A hely­zetek alapján — különösen a második félidőben akadt több száz százalékos — meg­érdemelten nyertek az oszt­rákok, s ezzel mindenképp meglepetést okozva már a legjobb nyolc közé jutottak. BRAZÍLIA— SPANYOLORSZÁG 0—0 Mar del Plata 40 ezer néző. V. : Gonella (olasz). Igazságos eredmény. A jó iramú mérkőzésen a spanyo­lok keltettek jobb benyomást, a brazilok a svédek elleni já­tékuknál is szürkébbek vol­tak. A harmadik csoport állása: l. Ausztria 2 2-------3—1 1 2. Brazília 2 — 2 — 1—1 Î 3—4. Spanyolo.0 2 — 1 l 1—2 l Svédország 2 — 1 11-2! V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents