Népújság, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-30 / 152. szám

Horgászat Dobás messzebbre Akadó nélküli nyílt vize­kfen az a cél, hogy a feneke- ző- és úszókészségünkkel mi­nél messzebb juttassuk a íelcsalizott horgot. Az egyre tökéletesedő peremfutó or­só csak a lehetőséget teremti meg, mert a dobás attól függ, mennyire sikerül időben el­engednünk a horgászzsinórt. Ha korán nyitjuk ki a le­szorító ujjúnkat, az ólommal, vagy úszóval ellátott élőké néhány méterre ér vízbe. Ké­sőn elengedett damyl jobb esetben a víz szélébe vágó­dik, de előfordulhat, hogy a fenekezőólom, megszabadul­va tőlünk, nagy ívben mond búcsút készségünktől. A peremfutó orsóról való dobásnál az ábrán bemuta­tottak szerint a következő­képpen járjunk el: 1. A kiindulóállásban a botra erősített orsót jobb Ke­zünkkel úgy fogjuk át, hogy az orsó talpa középső és gyű­rűsujjunk közé essék, bal ke­zünkkel pedig az orsó kar­ját fogjuk. 2. Ezután mutatóujjunkkal elfogjuk a zsinórt. A zsinórt fogó mutatóujjat nem szabad mereven a bothoz szorítani. 3. Bal kezünkkel lehajtjuk a zsinórfelkapó kart. Ebben a helyzetben vigyázzunk, hogy a jobb kéz mutatóujjá­val lefogott zsinór ne csúsz- szon meg. 4. A botot könnyedén a há­tunk mögé emeljük, hogy a lendítésnek kellő erőt adhas­sunk. Nem árt ilyenkor kö­rülnézni, hogy a hátunk mö­gé került horgok, ólmok nem akadtak-e bokrokba, magasabb dudvába. Ezután a botot könnyedén meglendítjük, s a megfelelő készség bedobása után néhány másodpercet várjunk az orsó lezárásával, amíg az ólom és a csali a vízfenékre ér. Ezt megállapíthatjuk abból is; hogy a zsinór lefutása meg­áll. Az orsót csak ezután zár­juk le. Ügyeljünk a lezárásra, mert sok horgászt tréfált már meg a nyitva hagyott orsó. Ilyenkor a kapást kö­vető bevágás ugyanis legtöbb esetben eredménytelen és el­mulaszthatjuk a kedvező al­kalmat. Nagyobb gyakorlattal ren­delkező horgászok a bedobási 5 ábra műveletet egy kézzel végzik. Ehhez azonban sok gyakor­latra van szükség. Dobóorsónk rendszeres kar­bantartásáról se feledkez­zünk meg. Meg kell akadá. lyozni, hogy por, homok ke­rüljön a forgó részek közé. A zsinór felcsévélésével ügyel­jünk és csak annyi kerüljön a dobra, amennyit a perem megtart. Ellenkező esetben a felkapókar felnyitása után a zsinór magától lepereg a lá­bunk elé és összegubancoló­dik. Szabó Lajos pillanatban hirtelen kinyújt­juk mutatóujjunkat, hogy a zsinór szabadon pereghessen le az orsóról. Amikor a csali a vízre ér, meghajtjuk a forgokait és a felkapókar automatikusan rázárja a zsinórt az orsóra. Mélyebb vizeken fenekező­Négyes borjúikrek Baranyában Négy szép borjút hozott világra a Baranyában gaz­dálkodó sombereki tsz egyik fiatal tehene. A Béke őre Tsz az ország legjobb állat- tenyésztő gazdaságai közé tartozik, s a szenzációs bor­júszaporulat is a termelő- szövetkezetben folyó céltu­datos. magas színvonalú te­nyésztői munka eredménye. A maguk nevelte Cifra nevű magyartarka tehén évente három és fél ezer li­ter tejet ad, s a négyes ikreket megelőzően kétszer ellett egy-egy borjút. A mesterséges megtermékenyí­tésből származó újszülöttek együttvéve 77 kilót nyomnak, közülük három üsző és egy bika. Igen étkesek. elevenek, mind az anya, mind a borjak egészségesek. Autósélet Gumijavítás • szükségből A legtöbb „úrvezető” hozzá van szokva, hogy de­fekt esetén végrehajtja a kerékcserét, majd a legkö­zelebbi gumijavítóval kija- vitattja a hibát. Ám bárki­vel előfordulhat — különö­sen nagyobb autós túrán —, hogy saját magának kell el­végeznie a defektszerelést és a gumiragasztást. Ehhez mindenekelőtt az kell, hogy legyen a csomagtartóban két szerelővas. egy kala­pács, pumpa, feszmérő, va­lamint hideg vagy meleg gumijavitó készlet. Ha a ra­gasztásos javításhoz nem is, a kerékszereléshez mindenkép­pen értenie kell annak, aki csak a tartalék tömlő behe­lyezését akarja elvégezni. A defektes kereket sze­reljük le és fektessük ma­gunk elé a földre. A sze­lepházból csavarjuk ki a tűt és engedjük le a levegőt, majd a köpeny peremét körben és mindkét oldalon nyomjuk a keréktárcsa mély­ágyába. A szeleptől jobbra és balra, mintegy 15 cm távol­ságra a kerékpánt és a pe­rem közé behelyezett szere­lővasakkal a peremet emel­jük át a pánton, miközben lábunkkal a szeleppel szem­beni köpenyrészt lenyomjuk. Ezután az egyik szere­lővasat a kiemelt pe­remrész alá helyez­zük, és lábunkkal leszorítjuk. A másik szerelővassal, kisebb fogásokkal a pánt szélén a peremet körben átemeljük. A szeleppel szemközti oldalon a szerelővasat a köpeny mind­két pereme alatt átdugjuk, majd egy feszítő mozdulattal a peremet a kerékpánt má­sik szélén is átemeljük. A sérült tömlőt a lyuk kör­nyékén a salleres d°boz fe­delével átdörzsöljük. A sal­lert folttal lefelé fordítva, a lyukra helyezzük és leszorít­juk, majd a gyújtófejet a dörzsszalaggal begyújtjuk. A gumifolt felületét védő celo­fánt természetesen előzőleg el kell távolítani. Mielőtt a megjavított töm­lőt visszahelyeznénk, végig­simítjuk a köpeny belső fe­lületét, nem maradt-e benn a defektet okozó szeg vagy egyéb tárgy. A tömlő visz- szahelyezését a szelepnél kezdjük. A szeleplyukon át­dugjuk, s a köpeny alsó pe­remének a szelep felé eső ré­szét a kerékpánt mélyágyá­ba nyomjuk. Ezáltal az alsó perem másik része könnye­dén átcsúszik a kerékpánton. A felső perem átemelését a szeleppel szemben kezdjük meg, és innen kiindulva, a szelep irányába haladva, kisebb fogásokkal segít­jük át a peremet (sze­rel óvással és kalapáccsal) a pánt szélén. Amikor már a szeleppel szemben beugrott a perem, mindkét lábunkkal ráállunk a köpenyre és ka­lapáccsal ütögetve, illetve ta­posással kényszerítjük a kö­peny peremét, hogy behú­zódjék a mélyágyba. Köz­ben ellenőrizzük, hogy az ütések nyomán jól fekszik-e. Körbeütögetjük az egész köpenyt, hogy a tömlő a helyére találjon. Győződ­jünk meg arról, hogy a sze­lepszár függőlegesen áll-e, és csak lassan fújjuk fel a tömlőt. Ezután eresszük ki egészen a levegőt, hogy a köpenyben a tömlő megfele­lően elhelyezkedhessen, majd véglegesen fújjuk fel ismét, ezúttal már a szük­séges légnyomásra. Akkor a szelepsapka hornyába il­lesztett végződésű szeleptűt gyorsan csavarjuk be. Mi­előtt a gumibetétes szeleo- sapkát á helyére csavarnánk, kissé benyálazott ujjal érde­mes ellenőrizni a szeiep- nvílást: ha buborék képző­dik. a szeleotűt nem csa­vartuk be eléggé esetleg a sérült szeleptűt ki is Keli cserélnünk. Ma már egyre több autót látnak el tömlő nélküli gu­mival. Ezeknél a defekt ja­vítása természetesen más­ként történik. A kisebb hi­bákat, szegbefűródásokat bárki könnyen kijavíthatja a szaküzletekben beszerez­hető. a tömlő nélküli gu­mikhoz készített ragasztó- készlettel. A használati utasítás, rajzzal is illuszt­rálva, mindegyik csomagon megtalálható. A tömlő nél­küli guminak a keréktár­csáról való levételét senki­nek sem ajánljuk, ez a mun­ka még a gtimiszerelő mű­helyben is gondot je'ent. B. I. SZERKESZTŐ K. János, Gyöngyös: A vállalatok kollektív szerződésében meg kell ha­tározni melyek azok a mun­kakörök, melyekben a válla­latnak munkaruhát kell biz­tosítania, s ugyancsak arról is határoznak, egy-egy mun­karuha kihordási ideje meny­nyi- így a vállalat kollektív szerződését kell megnéznie — ugyanis eltérő lehet egy­mástól a munkakörök, vala­mint a kihordási idő megha­tározása. Kárpáti András, Heves: Nem értünk egyet levelé­vel. Véleményünk szerint a névtelen levélnek soha nem lehet létjogosultsága. Van, amikor valóban válaszolunk jeligére, de az esetek több­ségében a kérdést feltevő közli nevét és címét, s csu­pán a választ küldjük az ál­tala kért jeligére. Más a helyzet akkor is, ha vala­mely általános jogi kérdés­re vár választ valaki. De vé­leményt mondani, akár po­zitív, akár negatív véle­mény valamilyen intézke­désről, vagy akár cikkről, nem hisszük, hogy csak név­telenül lehet. A panaszos ügyekben a panaszos nevét az esetek többségében nem közöljük a vállalattal, intéz­ménnyel. amellyel szemben a bejelentés történt. Véleményét a lapról egyéb­ként köszönjük, van benne valóban elgondolkoztató, bár a többszöri kiadást megért regények közlésére továbbra sem vállalkozunk. Pontos címe, neve (hiszen azt rég tudjuk, hogv nem a levélben jelzett a valódi név) közlése után néhány dolog­ról szívesen értekezünk ön­nel levélben. „Őszi lakáscsere” jeligére: A dolgozó nő munkaviszo­nyát megszüntetni a gyer­mekgondozási szabadság ide­je alatt nem lehet, kivétel az az eset, amikor a dolgozó nő meghatározott időre szóló munkaszerződése a gyes ide-, je alat* lejár. Annak vi­szont semmi akadálya nincs, hogy munkaviszonyát a gyes után megszüntesse, s új la­kásukhoz közelebb helyez­kedjék el. D. Mária, Erdőtelek: A lapban közölt képekből nem áll módunkban senki­nek sem küldeni. Arra, hogy valakinek a címét, — annak beleegyezése nélkül — közöl­jük — nem vállalkozunk, nem vállalkozhatunk, hiszen nem tudjuk, szívesen venné-e az ön levelét. R. Katalin, Hatvan: Külföldivel kötendő házas­sághoz valóban belügymi­niszteri engedély kell, s eh­hez ugyanakkor a leendő férjnek is be kell nyújtania iratokat. Pontos felvilágosí­tást a helyi anyakönyvi hi­vatalban kap. Hogy mennyi idő telik el a bejelentés és az esküvő lehetséges idő­pontja között, erre nem tu­dunk válaszolni, hiszen attól is függ. hogy a külföldi fél mikor és hogyan nyújtja be az engedélyhez szükséges iratokat. Ami levele másik részét illeti, hajlamosak vagyunk arra, hogy édesanyjával ért­sünk egyet. De a válasz mégsem a szerkesztői üzene­tekbe való, meghaladja a szokásos üzenetek terjedel­mét. Levélben visszatérünk rá. Keresztrejtvény Csent váry ft. Fagörcs. 3. HC. 10. Kelet németül. 11. Osztrák kan­cellár volt. 12. (Beküldendő). 16. '(Beküldendő). 17. Bara­nya megyei község. 18. (Be­küldendő). 20. HarapdáL 21. □ 7 2 3 n 5 6 7 6 n n 10 11 3 12 13 □a TF J 16 TF _ 7* 19 20 ___ 2 1 1F JT 2i 25 26 27 ■ m 26 » 0 29 0 30 0 a 32 m JF 37. 0 35 36 □ 37 36 JF 0 ŰJ □ a 77" i3 u 0 iS a 0 i7 ZíH £9 0 0 50 ■ 51 0 sT JF JF 55 56 57 □ 5á 59 sö~ 61 i 62 0 63 0 t65— 0 66 0 JF W □ JF 70 □■□a 72 7F 2J 75 76 c 77 |78 L ( I 2 EL 125 éve, 1853. július 5-én született Csontváry Kosztka Tivadar festőművész. Előbb gyógyszerészgyakornok lett és 14 évi munkával megte­remtette anyagi függetlensé­gét, s csak ezután kezdte meg tanulmányait. Művészé­té annyira egyéni, hogy nem is lehet egy stílus keretébe szorítani. Halála (1919. júli­us) után képeinek nagy ré­sze budai (függőleges' 16.) műtermében maradt. Családtagjai csupán nehány képet tartottak meg emlék­ként, a többit (függőleges 21.) Sok különös varázsú képe (függőleges IS.) ábiá- zol. Csontváry főművei Közül az 1903-ban festett (vizszin. tes 1.) című képet tartotta ?z elsőnek. Egyik bravúros al­kotása a (függőleges 12}, másik a (vízszintes 79.). VÍZSZINTES1. (Bekül, dendő.) 12. Erre a napra. 13. Dalmű. 14. Olasz eredetű köszöntés. 15. Kárt okoz. KJ. Trójai „cselló”. 19. Angol földmértek, 4047 négyzetmé­ter. 22. Somogy megyei köz­ség. 23. Vés. 24. Győri sport- egyesület. 25. Magas tőrük rang volt. 27. NyaKrdva'ó. 28. Apó. népiesen. 29. Ja, ér­tem már! 30. Kis barlang. 31. Légnemű anyag. 33. Fasor (francia). 35. Város Francia- országban. 36. Roskad. 39. RR. 40. Névelős folyónk. 41. Hangszerkellék.' 42. Közleke­dési terület. 43. Féríirokon. 45. Névelős ételízesítő. 46. Kötőszó. 47. Ügynevezett. 48. Illatos virágú fa. 50. Abba az irányba. 53. Fogadónap, összejövetel eredeti francia írással. 55. Addig. 58. Lendü­let. 60. ... Miklós, Mikszáth regény címe. 61. .szakácsta­nuló. 02. Vissza; zsarolás vé­gett fogva tartó" személy. 63. Háziszárnyas. 65. Gyakorízó -ige képzőié. 66. Névelős álló­víz. 67. Gödröt készít. 69. Halfajta. 71. Tulajdona. 72. Területmérték. 73. Csuk. 75. Férfinév. 77. Közlekedési te­rületek. 78. Söntés. 79. (Be­küldendő). FÜGGŐLEGES: 1. Vá­rakozó. 2. Pusztít. 3. Föltéte­les kötőszó. 4. Redőny. 3. Bá­csika. 6. Tiltószó. 7. Mátka. (Beküldendő). 25. Csigatész- ta-készítő eszköz. 26. Madár­trágya. 29. Énekszólam. 32. Állatkert, németül. 34. Élet. 35. Azonos betűk. 36. SA. 38. Antilopfajta. 44. Strázsa. h6. Doktor. 48. Esik. 49. Hataro- zatlan számnév. 50. Régi tö­rök rang. 51. Lent levő. 52. A szarvassal rokon kérődző állat. 54. Indíték. 56. Rejt. 57. Ezen a helyen. 59. ÂU. 64. Magaslat. 66. Haraszt. 68. Vízzel átitatott föld. 70. Visz- sza: Heves megyei község. 71. AAAAA. 72. Tulaídona. 74. Helvrag. 76. Fordított til- tószó ~1. Megelégel. 78. tge- végzűdés. M J műsorok: RADIO KOSSUTH 8.35 Barokk muzsika. 934 Szólj, síp, szólj! 9.53 Lot­tósorsolás. 10.05 Hang­játék. 10.25 Éjféli dudol- gatás ablakomból. 10.30 Komlóssy Erzsébet éne­kel. 11.00 Gondolat. 11.45 Dalok a szovjet hazáról. 12.35 Tánczenei koktél. 13.20 Népdalcsokor. 13.57 Kóruspódium. 14.08 Hatteras Kapitány. 15.10 Zenekari muzsika. 16.05 Gondolatjel. 17.10 Eileen Farrell és Alfredo Kraus énekel. 17.40 Tipe­gő. 18.00 Külföldről érke­zett ... 18.30 Esti maga­zin. 19.15 Dvorzsák: IX. (Űj világ) szimfónia. 20.00 A békés idők harcosa (Rá­diójáték). 20.58 Beszéljünk LISZ Ferencről! 21.34 Lát­tuk, hallottuk. 22,30 Schu- mann-zongoraest. PETŐFI 8.05 Johann Strauss pol­káiból. 9.00 Rejtőzködő el­lenségünk: a kéndioxid. 9.15 Népdalok, néptáncok. 9.53 Lottósorsolás. 10.00 Zenés műsor üdülőknek. 11.50 Falusi változások. 12.00 Fűvószene. 12.33 Ma­gyar előadóművészek leme­zeiből. 13.30 Csillagok, csillogjatok ... 14.00 Ket­tőtől ötig ... 17.00 Ifjúság — politika — kultúra. 18.00 Két fülem van. 18.19 Könnyűzene. 18.33 Zenés játékokból. 19.34 Örökzöld dallamok. 20.33 Nóták. 21.15 Nyugaton a helyzet változatlan. 22.33 Havan­na. 23.13 Dzsesszfelvéte­lek. SZOLNOK 17.00-tál 18.30.lg MISKOLC 17.00 — Hírek, időjárás — Fegyveres erőink életéből — Riporter: Nagy István — Miskolci hangverseny­termekből — Hol töltsük a hétvégét? Kulturális és sportprogram — 18.00 Észak-magyarországi kró­nika — A Borsod megyei tanács tárgyalta — Ülése­zik a KPVDSZ Heves me­gyei Bizottsága. — Búza­termelési tanácskozás Ede- lényben — Megnyitották a „Borsodi fonó” folklór na­pokat — A dzsessz ked­velőinek — Lap- és mfl- sorelózetes... 8.35 Tévétorna. S.40 I'eda- gógus-továbbképzés. 15.10 Pedagógus-továbbképzés. 16.40 A dzsámon-kerámia világa. 17.0J Természetba­rát. 17.20 Játék a belük­kel. 17.45 Pannon krónika. 18.20 öt perc meteorológia. 18.25 Nyugalmunk érdeké­ben. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Mic.helson beiktatása (Tévéjáték). 21.30 Családi kör. 22.20 Delta. Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Vezetők klubja. 20.35 Öt perc meteorológia. 20.40 Bartókról... 21.35 Tv-híradó 2. 22 00 Tolva­jok és festmények (Olasz tévéfilm). üimiséa 0 1978. június 30., péntek

Next

/
Thumbnails
Contents