Népújság, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-30 / 152. szám
Észak-magyarországi fotótárlat ’78 Galéria Negyven Egyenletes színvonal alacsony fokon Leletek a textilről Jól fotózni művészet, a jó fotó műalkotás ... Annak, aki megnézte a IX. észak- magyarországi fotótárlatot Egerben, — úgy tűnik — muszáj ilyen banális alapigazságokat erőszakkal fölidéznie ... Az idei tárlaton bemutatott mintegy hatvan kép közül ugyanis alig néhány sugallta ezt a gondolatot. A Borsod, Nógrád és Heves megye amatőr fotósait fölvonultató kiállításról esztendők óta rossz érzésekkel távoznak e művészet kedvelői. Le kell írni, évek óta egyenletesen alacsony a színvonal. Mi lehet az ok? Talán, nincs elég rangja' e fórumnak. Ám ha így van, miért nincs? A versenykiírásban szereplő amatőr jelző, a zsűri alacsony mércéje, netán a kevésnek találtatott egy-két és háromezer forintos pályadíjak, esetleg a szervezők melléfogásai okoznák? Avagy a rang meg is lenne. csak a jó szemű, technikailag is képzett fotósok serege hiányzik? Kérdések, amelyeket a tárlat negatívumainak sora hangosít... Hatvanöt fotó — három aktot elloptak — harminchárom pályázó, közülük kilenc díjazott. Nyolcán Heves megyéből, kilencen Borsodból, és tizenhatan Nógrádból küldtek képeket. A számokkal nem is lenne báj (legföljebb a szűkebb I pátriánkat képviselőket ke- vesellhetjük), ám azzal már igen, hogy még a zsűri által legjobbnak találtatott műveknél is alapvető tartalmi és formai problémák vannak. Brunczel Tibor első T A Heves megyei Idegen- forgalmi Hivatalnál már az egész nyárra előre lefoglalták a szálláshelyeket, s a szállodákban, a kempingben és a Tourist-motelban szeptemberig szinte már egyetlen í férőhely sincs. A fentieken kívül kollégiumokban és díjas (Nógrád megyei) technikailag talán ötletesen megoldott alkotásaival például az álromantika, álszűrrealiz- mus világába vezeti a nézőket. Éles feketére-fehérre keményített Palócföld című fotója, amelyen egy utcarészlet látható, hajlott hátú anyókával a középpontban, és stilizált függönyszerűen szélre rakott virágok ( !) — egyenesen a giccsbe hajlik. A szándék, a múlt meseszerű megidézése kibogozható, ám a megoldás miértje már nem. Fejér István a díjazottak közt harmadmagával a Heves megyeieket képviseli. Képén, amelynek Balett a címe, jó szemmel, nagy tudással elkapott hajló női test, és egy hallatlanul izgalmas férfiarc látható. A kép kompozíciójával, szereplőivel is egyértelműen közvetíti a magas fokú művészi produkció hangulatát, a semmiből valamit teremtés nehezen érzékelő pillanatait. Érthetetlen viszont, hogyan kerül a férfiarc elé valami széttört üvegre emlékeztető mesterséges rajzolat. Milyen funkciót hordoz, milyen pluszt ad az előbbiekhez? Veres Mihály (Nógrád megyei) díjazott Súlylökője szintén arról győz meg, hogy alacsonyra helyeztetett az idén a mérce. A sportolót ábrázoló képe inkább egy meditáló, az élet nagy kérdésein töprengő ember egy pillanata, semmint egy versenyzőé. A legjobbakat idéztük ... És sajnos az a mezőny, amelyből kiemelkedtek, az sem kínál többet. A teljesAi szokványos soorifotók közöl talán Herbst Rudolf déglátó-szolgálaton belül kaphatnak még szobákat. A megnövekedett érdeklődésre idegenforgalmi hivatalnál várják a fizetővendég-szobákat kiadók további jelentkezését is. (N. m.) Góí, illetve Szántó György (H. m.) nem kifejező című Pardon képe emelkedik ki. Mindkettő rögzíti a versenyek izgalmát, hangulatát, Herbst fotója emellett jól megkomponált, Szántónak pedig sikerült valamit a boxolók jelleméből is megragadnia. A tájképek közül már nehezebb tetszetősét kiválasztani. Legtöbbjük képeslap ízű, hiányzik belőlük az egyéni látásmód. A portrék közt is az ezerszer lencsevégre kapott mosolygó gyerekfejeket, vagy az idő ezer ráncát hordozó öregeket láthatjuk. Marton Adorján (H. m.) díjazott Deseő Csabája a kellemes kivételek közé tartozik. A zsánerképekből hiányzik az ennek a műfajnak lényegét adó ötletesség. Vagy mesterkéltek, mint például Gömbös Dezső (H. m.) Ifjú építői, vagy a családi fotó színvonalára süliednek, Környei Gyula (N. m.) : Szánkózás, Marton Adorján (H. m.) : Tavasz a játszótéren. Vadas Zsuzsa (B. m.) e kategóriába sorolható Peremkerülete azonban méltatlanul nem került a díjazottak közé. Mint az elmúlt években is, fájóan hiányoznak a munkát, a dolgozó ember, a mindennapok egy-egy érdekes pillanatát, az észak-magyarországi tájak, városok sokféle arcát, ábrázoló alkotások. Mennyiségileg, minőségileg is kevés, amit a tárlat bemutat, pedig ugyan kit kellene arról meggyőzni, milyen sok érdekességet, művészi lehetőséget rejtegetnek e témák ... Az írás végére kívánkozik, hogy sajnos a kiállított képek tálalása sem segítette az értékek kiválasztását. Az egymás mellé ragasztgatott fotók közt semmiféle rendezőelvet nem lehetett fölfedezni. Úgy tűnik, a bemutató helyszíne stm -az. igazi még, bár kétségtelen, hogy a telefonközpont védett árkádjai megfelelőbbek az elhelyezésre, mint a Lyceum előtti, az időiárástóí védhe- tetlen park. Ez utóbbi gondokon talán tudnak segíteni a vándortárlat salgótarjáni, majd miskolci befogadói. A színvonalon nem ... Németi Zsuzsa A Galéria Negyvenet kell legelőbb is bemutatnunk, ahol Bajkó Anikó Lelet címen textilről szóló fotókat és textilből készült alkotásait tárja a nézőközönség elé. A Galéria Negyven ugyanis azonos Egerben a városi tanács épületének aulájával, azzal a környezettel, a kissé sötétes, de mesterséges fénnyel jól felöltöztethető, viszonylag kis területtel, amely ilyen kamara jellegű kiállítások megrendezésére alkalmas. Másrészt ennek a nem nagy területnek az az igazi nagy haszna, hogy a tanácsnál ezrek fordulnak meg ügyes-bajos dolgaikat intézve és így a csaknem útba eső kiállítás egy-egy esztétikai szóra meg is állíthatja ezeket az ide törekvő embereket. A negyven kiállításra tervezett sorozat első tételeiről nem írtunk kritikai megjegyzéseket, mert a szélsőséges vélemények között sem döntőbíróként nem kívántunk igazságot tenni, sem korlátozni nem akartuk a kísérletező szándékot, esetlegesen elkedvetlenítő megjegyzéseinkkel zavarni éppen azokat, akik az újnak, az érdekesnek nyitnak kaput ezen a helyen. Bajkó Anikó Lelet című tárlata és annak anyaga nSost már beszédesebben vall a galéria elképzeléseiről és arról a szellemi irányról, amely az első kiállítás csoportját és most Bajkó Anikót is vezeti. Nem vitás az alapállás: a textil érdekli őket, úgy ahogyan azt a maga természetes, vagy megtámadott valóságában láthatjuk. Beke László — a kiállításon kapható ismertetőjében azt állítja, hogy Bajkó Anikó magatartása a textillel kapcsolatosan felfogható destruktívnak is, hiszen a ■ fényképfelvételek és textil-, megmunkálásai az anyagót nem az általunk kívánt vagy megszokott rendben tárja elénk. A felvételek egy rakás, vagy elszórt textii- anyag látványát tárják a látogató elé és a képek arra kényszerítik a nézőt, hogy a látványban keressen magának élményt. Nem hinném, hogy Bajkó Anikó kiállításától optimistább lennék. A kiállít; s anyagából nem vonom le azt a következtetést, hogy a természet és a textil kapcsolatának ezt az új rendjét, ezt az új módját mindenki első látásra megérteni képes. Magam is úgy vagyok vele. t hogy a derűsebb, a harmo- K nikusabb, a megnyugtatóbb H kapcsolatokat szeretem. Tartok attól, hogy ez a kiállí- , tás nem olyan szentségtörő- : en új, mint ahogyan azt a I Galéria Negyven gazdái — az egri Műsorrendező Iroda — maga a művész és az a kísérletező csoport gondolja. Tisztelem ezt a form a -i j nyelvet, mint kuriózumot, de nem hiszem el, hogy ezek a 1 látványok már akár holnap- i ra új jellemi és esztétikai I normákat szülnének a szemlélőkben, az átlagnézőben, a { mindenre kíváncsi útkeresőben. Ezt a kiállítást, akárcsak! az előzőt, kísérletnek tekintem, olyan alkotói alapállásnak, amelyből érlelődés és tartalmi keresés után a nagyközönség számára is formálódhatik mondanivalój Jelenlegi állapotában in- / kább a szakmai hívek körét rázza fel, helyeslésre és vitára ingerelve kit-kit vér- mérséklete és elkötelezettsége szerint. Ez a Galéria Negyven ennek az elképzelésnek túl széles fórum. A szándék “s a mondanivaló ehhez a* populáris helyszínhez kevésj vagy még inkább idegen. Farkas András ] Játékok, művészi fokon Mizser Pálné Hídvégi Valéria festőművésznőnek — a játszótereket járva — az a gondolata támadt, hogy a gyermekeknek színesebb, fanlázianövelőbb játékokra lenne szükségtik. Így kezdett hozzá játszótéri elemek, valamint összerakható figurás játékok tervezéséhez és kivitelezéséhez. Képünkön: a művésznő legszigorúbb zsűrije, a család. (MTI fotó — Király Krisztina felv. — KS) Az Agria-játékok előestéjén Hogyan készül fel az Eger-Tourist? N/IOLNÁ.R ZOLTÁN * g ELDEGYZES hétvégeken az építők mun1 kásszállójában is lekötöttek szállást. Az évente több mint egymillió Egerbe látogató turista nagyrészt a nyári hónapokban érkezik megye- székhelyünkre. Az idegen- forgalmi látványosságokon kívül, immáron negyedik éve az Agria-játékok is sok érdeklődőt vonzanak hazánkból és külföldről egyaránt. Számukra az Eger-Tourist színházjegyet, idegenvezetéseket. különféle kirándulásokat kínál. Azok, akik nem foglalták le előre helyüket magánházaknál, a fizetővenNyári színház a Gorámban Színházi előadásra készülnek hazánk legjelentősebb római kori ásatásának színhelyén, a táci Gorsiumban. A kétezer éves romok között ismét a gorsiumi nyári játékokat: augusztusban hat alkalommal Arisztophanész Plutosz című drámáját mutatja be a játékokra alakult színtársulat Karinthy Márton rendezésében. Az Arany János fordítása nyomán Katona Imre által színpadra írt antik dráma főbb szerepeit Csákányi László, Keltái Róbert, Kern András, Pogány Judit, Olsavszky Éva és Szombathy Gyula játssza. A nyári játékokra a Gorsi- um fórumán kerül sor. QMmm «Uri» 19*8. június 30., péntek 33. — Két dolgot szeretnék, hogy megjegyezz. Illetve, hogy vedd figyelembe. Nem akarom, hogy valami kis lyukba költözzenek . .. További útjuk szempontjából ez egyáltalán nem mindegy. Fogadniuk kell esetleg Tibor főnökeit, satöbbi... lássák, hogy nem akárkikkel van dolguk... ez egy! A másik: viszont nem kell mindent magunknak vállalnunk. Guszti adhat ugyanannyit, mint mi. Ezt egyébként nem is vitatja ... A mamának is felesleges a szalmazsákba gyűjtenie a pénzét... — De Gittám, hiszen nincs is szalmazsákja! — Képletesen mondom .. ; a pénz általában csak romlik. — Én nem is tudom, van-e pénze egyáltalán a nagymamának; de gondolom, ha van, biztosan a takarékban... — Ott is romlik... de pénze nem sok lehet... inkább eladnivalója ... Hát adja el! A holmik is, ha állnak, csak tönkremennek. — De hát milyen holmik? Talán néhány családi ékszer ... — Használhatatlan ezüst evőeszközök... amivel ma már úgysem lehet teríteni.., Még régi órák is lehetnek.. I Nagyapa valaha órásmester volt Óbudán, az antivi- lágban ... Bizony, nem elképzelhetetlen, hogy nagymama kegyelettel megőrzött néhány öreg órát. — Neki magának sincs arról fogalma, hogy melyiknek mi az értéke... majd én elvállalom, hogy utánajárok, értékesítek néhány darabot ... Laci megint hozzájuk ért a borkínálással. De aljg vették észre. Lajos bácsi megismételte az előbbi, szellemesnek szánt megjegyzését: — Tisztára! Mintha ti volnátok a jegyespár! Ti nem mentek el az épület mögé egy kicsit csókolózni? — Neked persze fogalmad sincs arról, hogy nekünx most milyen gondokat kell megbeszélnünk... — Na de ebédnél, kislányom ! — emelte fel intőén a villáját nagymama, akinek szintén nagyon ízlett a Lajos főztje, de úgy látszik, az étkezés örömein kívül arra is volt ideje, hogy a körülötte történteket figyelemmel kísérje. — Igaza van Lajosnak, a jó étel csak úgy élvezhető, ha az ember hogy is... — Arra koncentrál.— segítette ki Klári. . , ___ ., — Ez olyan, mint a szerelem — szólt bele Ferenc, a vőlegény apja —, közben nem szabad másra figyelni! — De nem nyughattok máma tőlünk...! — Gitta úgy csinált, mintha csak játszaná az ingerültet, mert leleplezték, immár másodjára, hogy a férjével valamilyen intim kettősben felejtkezett, s mint aki valójában ezt nem szégyelli; egyáltalán nem szégyelli, inkább fitogtatja. De közben valóban ingerelte, hogy ami miatt ezt a mai szertartást egyáltalán kitalálta, ami a feladata, annak a végrehajtásában akadályozzak. De a Barna kisszerű aggályoskodása is ingerelte. Hiába, tudta ő, hogy csak Katival lehet megbeszélni az egész dolgot, s hogy Barna itt nem harcostárs, még csak nem is szövetséges, hanem egyike azoknak, akikkel taktikázni kell. Átölelte Barna vállát — aki szinte zavarba jött a szokatlan, nyilvános házastársi bizalmasság-fitogtatástól, és kacér-pajkosan odavetette : — Úgy látszik, mi vagyunk itt az egyetlen pár, Barna, akikben még nem hűlt ki a szerelem. Vagy legalábbis, akik nem szégyellik... — Nem irigylem a boldogságodat, drágám — lépett a színpadra Klári is —, bizonyisten boldog vagyok, hogy ilyen nagy harmóniában látlak benneteket. Tibor szülei nem tudták mire vélni Klári lelkes nyilatkozatát. Nem éreztek benne semmi gúnyt, még egy kis iróniát sem. Különösen, amikor látták, hogy Klári el- érzékenyülten maga is a férje vállára hajtja a fejét. — Szeress te is, édesanya! — húzódott közelebb Ferenc is az ő Marijához — mert még nagyon ki találunk lógni itt a sorból! — Aztán a fiatalokhoz fordult: — Láthatjátok, a szerelem nem óha-tat-lan kell, hogy elmúljék a korral... ti is igyekezzetek megőrizni az ifjúságot ... vagyis a szerelmet ... Fogalmazási nehézségeit a már eddig fogyasztott italnak tulajdonították, s ezért szavait hangos nevetés kísérte. A derültséget csak fokozta, hogy Ferenc, mintha csak eddigi szavait folytatná, folyamatosan tovább beszélt, de teljesen másról: — ... olyan itt a meleg, halljátok ... nem bánt az valakit, ha én esetleg leveszem az ingemet? — Ugyan, Ferenc, csak nyugodtan! Ebben a kánikulában ... Lerángatta magáról az inget, s Barna és Guszti — hasonló kíntól szabadulás lelkesedésével — vagy csak szolidaritásból? — mindenesetre készséggel követték a példáját. Lajos bácsi azonban — bár még mindig ő szorgoskodott elsősorban — magán hagyta a rövidujjú inget. — Neked nincs meleged, Lajos? — kérdezte Gitta. — Melegem nekem is van? de amíg a hölgyeknek szenvedniük kell, magam sem akarok előnyt élvezni. — Ha fürdőruhát vehetek fel... — állt fel Gitta — sőt van egy tartalékom is —• tétován körülnézett —, ha esetleg valakinek... A felajánlás, ahogyan Klárira és Marira nézett, szinte nyilvánvaló sértés volt, hiszen az ő karcsúságával egyik sem vetekedhetett. Hogyan is tudták volna elfogadni a fflajánlott tartalék fürdőruhát... Kati viszont szintén elvonult, nem ugyan fürdőruhát, csak sortot és egy könnyebb blúzt venni. — Tibor, neked is van úszónadrágod ... a kocsiban ! Anyja figyelmeztetéséért Tibor nem érzett semmi hálát. Elég kelletlenül vonult el ; nem tartotta a saját nreg- jelenését elég daliásnak fürdőruhában. — Italszünet! — jelentette be Laci is, és egy pillanat alatt lerántva magáról a nadrágot — kiderült, hogy alatta van a fürdőnadrág — egy faágra dobta a piros trikóval együtt, és már ment is bele a Dunába. A két legifjabb is követte a példáját, s már mentek is volna utána a vízbe. De az anyjuk óvatosan beavatkozott: — Csak bokáig szabad belemenni ! — Nekem itt a bokám! — mutatta a combját a nagyobbik, s már gázolt is Laci után. — Laci! Kergesd vissza őket! _____3ÍRFÍ (Folytatjuk)
