Népújság, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-30 / 152. szám

A mezőgazdákon is múlik OLYAN SZAKASZBA ÉR­KEZTÜNK az élelmiszerter­melésben, amikor a gazdasá­gos, magas színvonalú élel­miszerfeldolgozás alapvető feltétele — bármilyen ter­mékről is legyen szó —, a jó kapcsolat a nyersanyagter­melők és a -feldolgozók kö­zött. Olyan eleven kapcsolat szükséges, hogy a mezőgaz­dasági üzem mindig ponto­san tudja, mit kell termel­nie, és milyen minőségben. Csak így lehetséges, hogy az alapanyagból olyan élelmi­szert készíthessen a feldol­gozóipar, amilyet a piac kö­vetel. Mé már ugyanis nem elég azt tudni, hogy mit aka­runk eladni, hanem azt is, hogy a vevő mit akar vásá­rolni. Mert hiába lenne gazda­ságos például a pulykát 6— 8 kilósra felhizlalni, ha a piacon nem lehet ilyen súly. ban eladni. És ha csak a 3— 4 kilós pulykát keresik kül­földön, akkor olyan körül­ményeket szükséges terem­teni, hogy az ilyen súlyú pulyka nevelése is gazdasá- , gos legyen a nagyüzem szá­mára. Közös érdekeltségen ala­puló együttműködés szüksé­ges tehát az élelmiszer-ter­melésben. És ezt az érdekelt­séget úgy helyes kialakítani, hogy az az élelmiszerek mi­nőségének javítását szolgál­ja. Éz teszi lehetővé ugyan­is, hogy a termelésben az értékesebb fajták honosodja­nak meg, s a feldolgozásra kerülő alapanyagokból érté­kesebb. kedveltebb terméke­ket készíthessenek. Sajnos, még ma is előfor­dul, hogy ki-ki csak a maga területét nézi, nem pedig azt az egész folyamatot, amelynek során az élelmiszer a vetőmagtermeléstől az asz­talunkig jut. Természetesen alapvető, hogy a feldolgo­zandó nyersanyag jó minő­ségű legyen. Gyengébb nyers­anyagból ugyanis a még oly kitűnő élelmiszer-feldolgozó üzem sem képes kiváló mi­nőségű árut gyártani. A Központi Bizottság márciusi határozata ezért is hangsú­lyozza, hogy a felvásárlás során, az átvételi feltételek­ben fokozottabban érvénye­süljenek a minőségi és a bel- tartalmi követelmények. AZ ÉLELMISZER MINŐ­SÉGÉNEK ALAKULÁSÁT azonban az is befolyásolja, hogy milyen a termék útja a termelőtől a feldolgozó üze­mig, hogyan tárolják a nyers­anyagot, s a követelmények­hez igazodik-e a feldolgo­zás. Mert gondoljuk csak meg: a még oly kitűnő zöld­ség és gyümölcs is sokat ve­szíthet értékéből, ha a gyár­tás során a szedés és a fel­dolgozás nem követi azonnal egymást, ha az áru a földön, vagy esetleg a gyárudvaron fonnyad. De nemcsak ettől függ a minőség. Sok múlik például a fajtán is. Az egyes fajták érési ideje, termőké­pessége, beltartalmi értéke eltérő. Ha a mezőgazdasági üzemek helyesen alakítják, kombinálják az egyes fajták termesztését, akkor széthúz­ható az érési, szedési, felvá­sárlási, feldolgozási idő. Ez termelőknek és feldolgozók­nak egyaránt előnyös. A munkaerő csökkenése az élelmiszeripart a termelés automatizálására ösztönzi. Ez a folyamat szinte valamenv- nyi élelmiszeripari ágaza­tunkban megkezdődött. A ba­romfiiparban például a fel­dolgozó vonalakon már a csirke bontását is gépesítet­ték. Ezek az automata gé­pek azonban csak akkor ké­pesek jó minőségű munkát végezni, ha a mezőgazdasági termelőktől beérkezett csir­kék súlya azonos. Ha az au­tomata gépsort ugyanis egy kiló 40, egy kiló 50 dekás csirkékhez állították be, ak­kor az egy kiló 10 dekás csirkék darabolása selejtes lesz. íme: ilyen fontos le­het a termékek egyöntetűsé­ge. Ugyancsak befolyásolja a készáru minőségét például a tejiparban a tej tisztasága, hűtése. A húsiparban például a szalámigyártáshoz csak nagy testű, lehetőleg öreg kocák szükségesek, és a son­kagyártáshoz is, csak sonka­típusú sertések alkalmasak. Mindez befolyásolja a vég­termék minőségét és végső soron a külföldi piacokon el­érhető árat. A JÖVÖ EGYRE SÜRGE­TŐBBEN KÖVETELI az olyan termelési kapcsolato­kat, egymás érdekeltségének kölcsönös figyelembevételét, amely a végtermék előállítá­sában, minőségében teszi a lehető lejobban érdekeltté a mezőgazdasági termelőket is. Ehhez azonban nemcsak az élelmiszer-feldolgozó üze­meknek kell jobban ismer­niük a piacot, a mezőgazda- sági üzemeknek is jó tudni­uk, hogy mit igényel a bel­földi, és -a külföldi vevő. Csak így. képes a mezőgaz­daság is olyan minőségű alapanyag előállítására, amely lehetőséget nyújt a ki­tűnő minőségű élelmiszerek gyártására. Cserkűti Ferenc Tovább javult a termelékenység Gyorsjelentés a megyei vállalatok, Szemek első tétévi eredményeiről Közeledvén június vége, gyorsjelentésben kért tájé­koztatást a Népújság mun­katársa Heves megye néhány vállalatának, üzemének első félévi várható eredményeiről. A FINOMSZERELVÉNY - GYÁR gazdasági igazgatójá­tól, Vigh Endrétől kapott tá­jékoztatás szerint a vállalat 515—520 millió forintos ár­bevételre számít alaptevé­kenységében. A fejlődés üte­me — az értékesítési reláció jelentős módosulása, illetve a devizaárfolyamok ismert változásai miatt — viszony­lag mérsékelt, a növekedés nem. éri el a tervezettet. Ugyanekkor örvendetes, hogy az értékesítésben na­gyobb lett az export rész­aránya : a dollárelszámolású kivitel a tavalyihoz képest 30, az idei programhoz vi­szonyítva pedig 13 százalék­kal fokozódott, míg a szo­cialista piacon az elmúlt évi­nél 10 százalékkal nagyobb értékű termék talált vevőre. A feladatokat a tavalyival csaknem azonos létszámmal oldották meg, a gazdálkodás hatékonysága, a jövedelme­zőség az elképzelések szerint alakult. AZ EGYESÜLT IZZÓ­LÁMPA ÉS VILLAMOSSÁ­GI RT FÉLVEZETŐ ÉS GÉP­GYÁRA, Gyöngyösön, az el­múlt év hasonló időszakának teljesítményét remélhetőleg 36 százalékkal múlja felül — értesültünk Temesi Elemér főkönyvelőtől. A 95 millió forintos termelésnövekedés, az 553,1 milliós árbevétel megfelel a tervezettnek. Az integrált áramkörök — im­portpótló — erőteljesebb bel­földi értékesítése miatt ugyan az elmúlt esztendei­nél kisebb • volt. az export, ám az elképzeltet 1,5 millió forint értékkel meghaladta. A külföldi partnereknél gaz­dára lelt, összesen 286,6 mil­lió forintos árumennyiség negyedrészét tőkés valutában fizették. A kitűzött műszaki­szervezési feladatok megoldá­sával csaknem egyharmadá- val javult a termelékenység, ami teljesen biztosította a szükséges fejlődést. Kedvező­ek a tapasztalatok a költség- eazdálkodásban, a jövedel­mezőség színvonala eléri a 11—13 százalékot. A THOREZ KÜLFEJTÉ­SES BANYAÜZEM — a Mátraalji Szénbányák legje­lentősebb egysége — 130 tonnás lignittöbbletre számít, közölte Feke Sándor terme­lési főmérnök. Ugyanekkor a széntermelés mellett, mintegy 21,1 millió köbméteres tel­jesítményével, az üzem 3,7 százalékkal túlteljesíti med- döletakarítási tervét is, s a múlt évinél kisebb létszám­mal eléri a 435 millió forin­tos árbevételt. A HEVES MEGYEI TA­NÁCSI ÉPÍTŐIPARI VÁL­LALAT — Rudinszky József gazdasági igazgatóhelyettes­től nyert információnk sze­rint — a tavalyi év azonos időszakáénál lényegesen na­gyobb teljesítményt mutat. Nőtt ugyan a létszám, de a termelékenység emelkedése jóval nagyobb ütemű, s a termelési érték valószínűleg túlhaladja így a 313 millió forintot is. Az eltelt hat hó­nap során azonban, mind­össze 78 lakást sikerült át­adni, ami a tavalyinál — sajnos — sokkal ' kevesebb. A MATRAVIDÉKI ÉPÍ­TŐ ÉS SZAKIPARI SZÖ­VETKEZET munkájáról Bodócs János elnök adott jelentést. Ahogyan tájé­koztatta a Népújságot: a gyöngyösi szövetke­zet az elmúlt év hasonló idő­szakához illetve az idei terv­hez képest egyaránt, szintén növelte termelését, így árbe­vételben is eléri a 112 millió forintot,, a nyeresége pedig előreláthatóan 11,5 millió lesz. Egyéb munkái mellett 36 lakás átadásán sikerült túljutnia — a korábbinál ki­sebb létszám mellett. AZ EGRI KÖZŰTT ÉPÍTŐ VÁLLALAT 195 millió forintos értékű termelése — mondot­ta Szalai György főkönyvelő — megfelel a tervezettnek, az árbevétel és á nyereség azonban kisebb, mint elkép­zelték. Munkájukban több mint kétszeresükre növeked­tek a műtárgyépítések, s kö­zülük is kiemelkedő feladat az egri Kisvölgy felett ké­szülő új híd, amelyhez a ter­vezési, szerződéskötési prob­lémák ellenére, a szükséges munkaterület megfelelő biz­tosítása nélkül is hozzálát­tak. Útépítéseikhez, térbur­kolási megbízásaikhoz ösz- szesen 180 ezer tonnány i asz­falt készül a félév végéig. Eredményeikben jelentős, hogy a termelékenység to­vább javult ennél a válla­latnál is. AZ EGRI RUHAIPARI SZÖVETKEZETBŐL SzőUösy László főkönyvelőtől azt hal­lottuk, hogy a teljes munka­időben foglalkozta torták szár mának minimális, a bedolgo­zók gárdájának pedig 16-tal történt növekedése mellett, 45 millió forintos termelési értéket várnak, ami lényegé­ben egyezik elképzeléseikkel. Az exporttal kapcsolatos szá­mításaikat azonban keresz­tülhúzta a munkák késői indítása, illetve a szükséges anyag nehézkes biztosítása, s így a tervezett 26 millió helyett, sajnos, csupán hét­millió forintos lesz a tőkés piaci értékesítés. A MÄTRA PARKETTA- GYÁR túlteljesítéssel, előre­láthatólag 47 millió forintos értékesítéssel zárja idei első félévét. Árbevételében szá­mottevő az export, amelynek során az esztendő első hat hónapjában a gyöngyösiek 121 157 négyzetméter mozaik­parkettája kelt el külföldön. Gyurkó Gézái avaqy Közel vari Kelet 3. Aztán jött ama kilencven­napos háború: 1973-ban. Ép­pen öt esztendeje, amikor is a kialakult helyzetnek meg­felelően Izraelnak ki kellett vonulnia Kuneitrából. Ki is vonultak az izraeli egysçgek, dé tíz nappal a kivonulás előtt felrobbantották a várost. Szó szerint! Minden házát, min­den középületét. Kuneitrá- ban soha nem volt harc, itt egyetlen puskalövés sem dördült, Kuneitrában a naiv fogalmak szerint hosszú­hosszú évek óta béke volt és van. És a város most rom. Adnan Moussza. egykori bölcsész, most az e területet igazgató tanács felelős kéo- viselője, magyarázza kér­désünkre, hogy van ugyan már döntés a város újjá-, azazhogy újraépítésére: — ... de ebben a bizony­talan helyzetben... — tár­ja szét a karját a csupa izom, már fiatalon is őszülő férfi, mintegy jelezve, hogy ezen a tájon, amíg nincs igazi, és igazságos béke, ad­dig oktalan dolog lenne egy várost újraépíteni. — Mióta vannak nálunk? Mondom. — Nem sok idő. de arra elég. hogy meggyőződjenek, barátságos, békeszerető nép vagyunk mi, sziriaiak. De büszkék, is. Igen, nagyon büszkék vagyunk, mert igaz­ságunk is van hozzá. Hát ennek megfelelő békére és nem ránk kényszeritett. meg­alkuvásra. van szükségünk. Világos? Bólintok: természetes, hogy világos. Itt, légvonal­ban néhány száz méterre csak az izraeli állásoktól, a sziriai katonák között, mö­göttünk az ugyancsak né­hány száz méterre állomáso­zó kéksisakosokkal, minden világos. Az ágyúk egymás felé irányulnak, a harcké­szültség mindkét oldalon egyforma. A repülőgépek most még hajmeresztő, szárnyleszaggató ívvel nves_ nek el kölcsönösen a jelen­legi határok mellett. Biza­lom és elkeseredés, optimiz­mus és rezignáltság, holna­pi tervek és mai romok és fegyverek és fegyverek és megint csak fegyverek. És nem kell hozzá se az Isten, se az Allah akarata, hogy még egy fegyver is el­süljön, — ha véletlenül is. Úgy éreztem magam, mint a gyanútlan turista, aki ré­mülten torpan meg a tűz­hányó kráterénél. A nem is nagyon mélyben ott fortyog a láva. 5? ki tudja- mikor tör ki a vulkán? Ahmed I. Szkender tájé­koztatási miniszter, s egyben a szír televízió igazgatója. A tájékoztatás fontosságáról ad tájékoztatást és közben ki­érezhető maliciával jegyzi meg: — Szívesen fogadunk min­den küldöttséget Magyaror­szágról, és szép számmal jön­nek is. De a magyar újság­írók, mintha nem nagyon szeretnének Szíriába láto­gatni. Megnyugtatom, hogy most egyszerre hárman is itt va­gyunk és a program szerint rövidesen ellátogatunk töb­bek között az Eufrátesz-gát- hoz is. A miniszter megelé­gedetten bólint, mert ha már szó esett és pem ok nélkül a tájékoztatás fontos­ságáról, akkor a fontossági sorrendben az Eufrátesz-gát ségét. A további mintegy 9# százalék, majd 60 ezer négy­zetkilométer legelő, de x-in a mi fogalmaink szeriní -íz igénytelen juh és kecske l itt csak jószerínt. Viszont ’Z is igaz, hogy megél és a sz.'r gazdasági élet egyik fő ter­melési ága az extenzív ál­lattenyésztés. Ha mindent összevetünk, akkor jó szán­dékkal is csak kereken hat­van-hatvanöt százaléknyi az a terület, amelyen élni. dol­gozni, termelni, gazdálkodni lehet, jól vagy igen nehe­zen, s majdnem 60 ezer négyzetkilométernyi terüle­ten a sivatag az úr. Hogy mire képes a Szíriái paraszt, aki a földreform so­rán a nem öntözött terüle­teken 40 hektárnyi — az ön- tözöttön 10 hektárnyi —^ földhöz juthatott, arra nincs európai forgalmi érték és mérték. A jordániai határ felé haladva például kőfal, kőfalat ér: fekete falak, Emberi kéz teremtette oázis (A szerző felvételei) és öntözési rendszer előkelő helyet, ha nem az elsőt ér- * demli meg. Elkerülhetetlen néhány le­xikális adat, egynéhány sta­tisztikai tény a továbbiak jobb megértéséhez. A tények és adatok egy része lexiko­nokban is megtalálható, így hát inkább csak segítek az olvasónak, hogy „egy hely-, re” gyűjtöm őket e sorok­ban. Néhányat azonban a vakítóan kék ég alatt 630 négyzetkilométernyi felületű és negyven méter mélység­ben vizet hömpölyögtető víztároló mellett mondtak el a számunkra. Már az idézett két szám is: adat. Nos Szí­ria, ez az álapvetően , mező- gazdasági ország, 185 ezer négyzetkilométeren terül el és 6 millió ember él ezen az ősi területen. A hegyek — az Anti-Libanon. a Druz hegység — és a Szír-sivatag, az Eufrátesz, az Orontesz és az alig 460 kilométer hosz- szú al-Khabur folyó és nyu­gati határán a Földközi-ten­ger teszi változatossá e tájat. Az éghajlat irt túlnyomó- részt sivatagi. félsivatngi. de ott, ahol víz van, ahol csapadékhoz, vagy csatorná­záshoz jut az arab földmi". velő, ott valóban paradicso­mot képes teremteni. Az ország területének 34 százalékát művelik csak meg, ennek is jelentős ré­sze — több mint félmillió hektár — csak az öntözés­nek köszönheti termékeny­,f - ■ ­. Teve járía sivatag... mintha naptól égettek. len­nének a kövek, ősinek haló építmények osztják apróbb, nagyobb négyzetekre a tájat. Á kerítéseket, amelyek a ho­mokfúvástól védenek, sem­miféle „ragasztóanyag" nem tartja össze, legfeljebb a földműves verítéke. meg ügyessége. A kerítéseken be­lül gyümölcsfák sorjáznak szép zölden, nagy szemű cse­resznyét, mézédes barackot, vagy ízes, húsos őszibarac­kot, szilvát, almát érlelve leveleik között. A kerítés kövei a talajból és a talaj­ról valók. Napokon, hete­ken, hónapokon át az egy­kor köves sivatagból tíz uj­jal, ha kellett, géppel, ahol lehetett, szedegették ki a Basra környéki parasztok az öklömnyitől a majd sziklá­nyi nagyságú köveket, hogy visszamaradjon, megmarad­jon. termővé válhasson a föld. És ott, ahol nemrégen még a gyík sem élt. most- intenzív növénytermelés fo­lyik. Lehet itt termelni, ha van víz, mert az értés, a szak­értelem. s a munkakedv ki­meríthetetlen. Meg kell teremteni a kor­szerűbb mezőgazdálkodás alapjait. A takarmányter­mesztésre is épülő állatte­nyésztést. Ki kell használni, fel kell használni a vizet. Amelyből sok is van, meg kevés is. Nem, sok az nincs. É tájon sok víz soha nem lehet, csak kevés. Ha rosz- szul bánnak vele. Ha jól, akkor éppen elegendő. És az Eufrátesz sziriai szakaszának 675 kilométere adja Szíria vízkészletének 83 százalé­kért!). Az Eufrátesz vize: a víz! Az élet. És a jövő. Ide utaztunk el,' illetőleg fel Damaszkuszból, Palmyra csodálatos romjait — kitér­ve oda is — megtekintve,. Homszon. a nagv ipari vá­roson és a csodálatosan szén Aleppón keresztül, ide — a vízhez. Amelynek a neve Eufrátesz. S amelynek olyan régi e neve az emberiség emlékezetében, mint amilyen régi Mezopotámiáé, s mint amilyen régi az emberiség emlékezete. (Folytatjuk) 1978. június 30., péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents